1. Tolmen erdő

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 15:16

* Lucio a Tolmen erdő nyugalmára vágyik, így neki vág a rengetegnek. Egyre beljebb hatol az ösvényeken és halk dúdolásra kapja fel a fejét. Elkezd a hang felé csendben lopakodni, hogy megnézze ki az. Egy fán ülő lányra figyel fel. *
~ Hiszen ez Casve. ~
* Egy fiú is jön arra, akivel a temetőbe találkozott. *
~ Mi is a neve? Ja már tudom, Chrisnek hívják. ~
* A lány egy barack maggal fejbedobja Christ, de Lucio ezt nem bírja ki nevetés nélkül. Előjön a bokorból, és üdvözöl mindenkit. *

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 15:26

*Christopher magában még mindig morog Celestinre, aki most már biztosan jól szórakozik, egy őzet kerget vagy ilyenek.*
~Remélem jól szórakozol...~*morogja gondolatban a sárkánynak, akitől csak egy kuncogást hall vissza.*
-Hát ez nagyszerű... - ismétli meg az előző kijelentését. Ahogy beljebb ér az erdőbe, halk dúdolgatást hall.*
-Mi a... - nézne körül, mire egy barackmag landol a fején.*
-Hé! Áú! - tapogatja meg a fejét, majd a földre néz, ahol a mag landolt.*
-Mi a fene... - lepődik meg Chris és felnéz a feje fölé, ahol Casve dúdolgat vidáman és mosolyog.*
-Ejnye Kislány! Magokkal dobáljuk a gyanutlan utazókat? - kérdezi vigyorogva Chris, majd ekkor Lucio érkezik és üdvözöl mindenkit. Chrisnek valami dereng, mintha már találkoztak volna. Összehúzza a szemöldökét, ahogy a fiúra pillant. *
-Mi már találkoztunk valahol, nemde? - kérdezi a fiút, bár még mindig nem rémlik neki, hogy hol is. És persze a srác nevét sem tudja. Majd felnéz ismét Casve-ra.*
-Gyere le. Elkaplak! - tartja ki a kezét a lány alá mosolyogva.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 15:33

*Casve egy jóízűt nevet Chrisen. Na meg el is csodálkozik Lucio-n. *
~Hát ő hogyhogy itt van?~ *De mosolya nem hervad le. Chris invitálására valóban lejön, de nem úgy, ahogy azt a férfi várta. Csalafintán és kihívón mosolygott Chrisre, majd egy két akrobatikus ugrással, forgással, bukfenccel földet is ért. Pontosan a két lábára, meginogás nélkül. Majd jóízűen mosolyog. Mintha tisztelegne úgy köszönti az ittlevőket.*
-Üdv, mindenkinek! Mi járatban erre fele? Lucio. Te nem a szigeten vagy?- *Majd Chrishez fordul.*
-Te meg hol hagytad Celestin-t? Át adtad az üzenetemet?- *Kérdezi mosolyogva.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 15:47

* Chris hőbölög a barackmag miatt és letessékeli a fáról Casvét. Casve, mint egy akrobata jön le a fáról. *
- Mi a temetőbe találkoztunk! -válaszol Chris kérdésére.
- Én az erdő nyugalmára vágytam. -mondja Casvenek. A szigetről már rég eljöttem Melindával. Segítettem neki jégkristályt keresni. Ő most éppen a városban van.
~ Celestin, ő meg ki lehet? ~

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 15:54

*Christopher leesett állal bámulja, ahogy Casve leugrik, forog, szaltózik, huppan, és esik a fáról, pontosan a két lábára. Chris megingatja a szemét és kimeredt szemmel néz a lányra.*
-Öhm. Igy is jó - vonja meg a vállát, majd elmosolyodik.*
-Ezt hol tanultad? - kérdezi mosolyogva a fiú. Majd Luciora pillant, aki természetesen ott áll mellettük és figyeli őket.*
~Szigeten, Miféle szigeten?~*gondolkozik Chris, majd mikor Lucio válaszol, leesik neki.*
-Ó! Te voltál Melindával. Találkoztunk vele Celestinnel - mosolyodik el Christopher. Mjad Luciora néz.*
-Szóval Lucio - jegyzi meg a nevet és biccent egyet.*
-Örülök. Bocs, hogy nem emlékeztem rád, de a sok zombi között nem nagyon volt idő az ismerkedésra - mondja Chris. Most nem mosolyog. Az a kaland még mindig mélyen benne van a szivébe és nem egyszer volt olyan, hogy rémülten, verejtékben úszva ébresztette fel Celestin, mert a zombikról álmodott. De ahogy Casve Celestinről kérdez, Chris megrázza egy kicsit a fejét, hogy kiverje a rossz emléket és a lányra mosolyog. Majd kissé sértődött, morcos fejet vág.*
-Vadászik. És nem engedte, hogy vele menjek - változik át a feje egy olyan arccá, mint egy 5 éves kifiúé, akinek elvették a játékát.*
-Öhm. Üzenetet? - kérdezi Chris kissé vontatottan és a lábával kezdi kapargatni a földet.*
-Azt hiszem... elfelejtettem - motyogja és bűnbánóan néz fel Casve-re és reméli, hogy a lány nem fogja leorditani a fejét, amiért ilyen feledékeny.*
-De ha gondolod most is átadhatom neki - ajánlja fel kissé pirulva a fiú.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 16:04

*Jól esett neki, hogy csodálkoznak a fáról való leérkezésén.*
-Hmm... 11 év elég volt arra, hogy kitanuljam.- *Válaszol mosolyogva.*
~Nem adta át az üzenetet? Óóó...~ *Kicsit elszomorodott, de nem haragudott. Sőt. Inkább sejtette, hogy Chris megfeledkezett az üzenetről.*
-Rendben, add át most neki. Üdvözlöm őt, és mondd meg neki, nagyon szeretem!- *Majd megint elmosolyodott.*
-És ne haragudj, de nem bírtam ki, hogy ne vágjalak fejbe a barack maggal. Hihi... olyan... vicces volt.-
*És máris nekikezdett a hahotának.*
-Még mindig látlak, ahogy a földet és a magot nézed... haha...-
*Tényleg nem tudott leállni a nevetéssel... majd röhögve, de próbált komoly lenni, Luciohoz fordult.*
-Mire jó az a kristály, amit Melindával kerestetek? Egyáltalán mit keresett az a kislány a szigeten?-

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 16:13

* Lucio nem sértődött meg, hogy nem emlékezett Chris rá, csak biccentett egyet. A csata hevében a zombik ellen nem igazán volt esély az ismerkedésre. *
~ Celestin vadászik. Na jó, megkérdezem. ~
- Ki az a Celestin? -kérdezi Christől.
- Melindanak szüksége volt a jégkristályra, amit Norlän egyik bányájában találtunk meg. Még jó, hogy nem hagytam egyedül menni. Ott volt egy eltorzult ember, aki ránk támadt. Valószínűleg egy volt bányász. Nem tudom én sem pontosan, hogy mire való a kristályt, valamit mondott, de már nem emlékszem rá.
* A tudatlansága miatt megvakarja tarkóját és elmosolyodik. *

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 16:19

*Chris látja, hogy Casve nem harapja le a fejét, csk kicsit lett szomorúbb.*
-Oké, átadom neki most - mondja kissé megkönnyebülten.*
~Celestin Drága. Jól laktál már? Hagytál élő őzt az erdőben?~* kérdezi gondolatban a sárkányt és el is vigyorodik hozzá, amiről persze a többiek nem tudhatják, miért.*
~Hehe, nagyon vicces~*hallja a fejében Celestint. Chris vigyora szélesebb lesz.*
~Casve üdvözöl és azt üzeni, hogy szeret~*gondolja ismét, mire a sárkány egy apró morgást hallat, amit annak lehet felfogni, hogy jól esik neki és hasonlót kiván a lánynak ő is. Chris elmosolyodik, majd Casvehez fordul.*
-Ő is üdvözöl és ő is szeret - mondja mosolyogva.*
-Na meg én is! - teszi hozzá és vigyorogva magához öleli a lányt és egy kis barackot ad a fejére. Persze csak lágyan.*
-Ezt a magért kaptad! - mondja ő is nevetve. Mikor Lucio mesélni kezd, chris abba hagyja a nevetést, de nem engedi el Casve-t, kezável még mindig magához öleli, amit igazából észre sem vesz. Lucio kérdésére elmosolyodik.*
-Celestin a sárkányom - jelenti ki büszkén Chris még mindig mosolyogva.*
-Na és a lelki társam is - teszi hozzá, és szive nagyot dobban. Hiszen tényleg imádja a sárkányt. *

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 16:29

*Ő is figyeli Lucio válaszát, de közben Chris már kommunikál is Celestinnel. Látszik a fején. Ezen Casve el is mosolyodik.*
-Köszönöm Chris. Au!- *Reagál a barackra, persze utána elmosolyodik. De Chris megölelte és véletlenül úgy maradtak. Mint azt már régebben megtudtuk, ő neki fontos az ölelés, mert még soha senki nem ölelte meg, csak Chris. Na meg Aysha, d ő csak az orrát érte át. Casve kicsit elpirult. De egyben melegség is átjárta. Viszont Lucio előtt lehet, hogy nem kéne így maradniuk, mert még félreérti. És hát Chrisszel ők csak jóbarátok. Mármint ezt beszélték meg... akkor...*
-Igen, nagyon jó barátok. És remélem az én barátom is, mert nekem Celestin nagyon jó barátom.-
*Majd finoman, hogy meg ne sértse a férfit, kimászik az öleléséből. Remélhetőleg Chris észreveszi magát. Majd Luciora néz Casve és elgondolkodik.*
~Most sokkal barátságosabb. A hajón nem volt valami bőbeszédű. Sőt, az egész utazás alatt alig beszélt valamit. Nagyon titokzatos volt. Most meg... sokkal barátságosabb, bár most sem beszél valami sokat.~
-És mondd csak Lucio. Meg tudta oldani a szigeten a feladatodat, amiért odamentél?-

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 16:51

~ Olyanok, mint a gyerekek. Chris és Casve ölelkezve maradak, de Casve próbál szabadulni Chris öleléséből. Ilyenkor mit gondoljon az ember? ~
- Szóval te egy sárkánylovas vagy! -jelenti ki határozottan.
* Casve kédésére a szokásos komorság ül ki az arcára és elkerekednek a szemei. *
- Igen, sikerült elintéznem. Habár... nem igazán örültem, hogy Melinda is ott volt velem. De legalább találkoztam az öcsémmel. -mosolyodik el. Bocsássatok meg, de mennem kell. Egy találkozót beszéltem meg az egyik barátommal a váosban. Sziasztok.
* Majd sietősen távozik, hogy magukra hagyja a turbékoló párt. :P*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 16:55

//Ezt ne irtad volna. Lucio! Leharaptatom a fejed Celestinnel! //
*Christophr észre sem veszi, hogy Casve-t öleli, csak amikor a lány kibújik a karja alól.*
-Oh. Bocs... - motyogja. Kissé elpirul és egy lépést hátrál a lánytól.*
~Kinos. Pedig tudom, hogy nem lehet közöttünk semmi~*szidja magát gondolatban. És persze ezt Celestin is hallja, aki egy apró kis mosolyt mutat Chrisnek. A barátokra Chris fintort vág.*
-Casve, Édesem! Mi sokkal többek vagyunk egymásnak, mint holmi barátok. Oké? - utasitja rendre a lányt. De persze rámosolyog a végén, hogy ne érezze leszidásnak, vagy kioktatásnak a lány. Mikor Lucio megállapitja, hogy Chris sárkánylovas, a fiú büszkén bólint egyet és rámosolyog a férfire. Lucio hamar elköszön és ot hagyja őket - kettesben. :p *
-Nos, ez gyors volt - néz Lucio után, aztán Casve-hoz fordul.*
-Bocs az ölelés miatt... - motyogja és a lábát nézi, amivel a kis magot rugdossa.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 17:05

~Hmm... ahogy fel tettem neki a kérdést, máris azzá a fura alakká változott, mint akivel a hajón megismerkedtem.~ *Gondolkodik Lucioról, de az el is köszönt és el is ment.*
-Igen, gyors volt... és furcsa...- *válaszol gyanakvóan. Majd Chris megszólalására csodálkozón rátekint.*
-Ó... semmi... semmiség... hisz, barátok vagyunk.- *Küld egy kínosra sikeredett mosolyt Chrisnek.-
*Most egy kicsit csöndben állnak és nem tudják mit csináljanak kínjukban. Casve szólal meg először.*
-Hmm... Chris... a temetőben... szóval... hát köszönöm, hogy ott voltál velem. Elég félelmetes volt az egész. Most is ha visszagondolok rá, olyan, mintha csak egy rossz álom lett volna. Soha nem voltam ilyen veszélyes helyzetben, és hát nagyon sokat jelentett az nekem, hogy te ott voltál, és vigyáztál rám. Persze- *És most elneveti magát.* -Ha ott lett volna Celestin, akkor semmi gáz nem lett volna. De... az a két dagorladi... hát nem volt semmi. Na meg a szörnyeik. Hiába támadtam le a szörnyet, szinte semmi baja nem lett. Csak azért tűnt el, mert a dagorladiak is eltűntek.-
*És most kicsit szomorúan huppant a fűbe.*
-Nem is ért semmit az én harcom.- *Ezt mondta, habár ez nem igaz, mert sok zombit és sok vámpírt elpusztított.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 17:09

*Christopher is gyanakvóan pillant Lucio után, majd Casve-re néz. Ahogy a lány elmosolyodik, látja rajta, hogy neki is kicsit kinos ez a helyzet. Egy pár pillanatig csak állnak egymás mellett ,csendben, egymástól kb. 2 méterre, amit az előbb Chris hozott létre. Majd mikor Casve megköszöni neki, hogy ott volt a temetőben, Chris arcára egy barátságos mosoly ül ki.*
-Na igen. elég félemetes volt. Akár hiszed, akár nem, még nekem is - kacsint pajkosan a lányra. Mikor Casve leül, Chris is odaül mellé.*
-Ugyanmár! Egy csomó zombit és vámpirt meggyilkoltál. Nem is tudtam, hogy ilyen vérszomjas is tudsz lenni! - mondja nevetve a fiú. Celestinre meg csak megvonja a vállát.*
-Na igen. Aggódott is, hogy nem tudtunk kapcsolatba lépni. Valami varázspajzs vagy hasonló lefedte a gondolatokat és nem tudtam vele kapcsolatba lépni... - magyarázza Chris a lánynak. Habár ő sem értette, hogy ez hogyan lehetséges...

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 17:17

*Feljöttek az emlékek Casvéban. Most komoly volt, nem tudott mosolyogni.*
-Chris. A temetőben, mintha nem is én lettem volna. Amit ott csináltam az... olyan idegen volt tőlem. Mintha nem is én irányítottam volna magam. Vagy legalábbis olyan volt, mintha két félből lennék, és végig csak az egyik felemet ismertem, és ebben a harcban jelent meg a másik felem. Lehet, hogy valójában régen gyilkos voltam? Lehet, hogy öldöstem az embereket? Egy vadállat voltam? Istenem, Chris! Lehet, hogy olyan dolgokat tettem a múltamban, amire direkt nem akarok emlékezni, és ezért van emlékezet kiesésem.-
*Szegény Casve elkeseredett, és majdnem sírva fakadt. De csak majdnem. Persze nem igaz, amire gondol, de ezt ő nem tudhatja. Egyszerűen most benne ilyen érzések vannak.*
-Mi van akkor Chris, hogy ha egyszerűen valamikor bekapcsol bennem valami, és egy vérengző gyilkos leszek. És akkor lehet, hogy téged is bántalak, vagy másokat, akiket szeretek. Tudom, nem vagyok ügyesebb nálad, tehát biztos kivédenéd a támadásaimat, de azok a vámpírok és zombik sem voltak amatőrök.-
*Most egy kis káosz uralkodott el az agyán. Le is hajtotta és fogta a fejét.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 17:22

*Chris, ahogy Casve mellé ült, megint csak átölelte, nem érdekelte, hogy esetleg megint visszautasitják. De ahogy Casve beszélni kezdett, csupa butaságokat - legalábbis a fiú szerint - örült, hogy igy tett. Nem tudja, hogy mit is mondjon, vagy tegyen, nem jut eszébe semmi hasznos.*
-Ugyan Casve! Te nem tudnál senkit sem bántani! - mondja azt, ami a legnyilvánvalóbb. hiszen egy ilyen aranyos, naiv kis lány valóban nem tudna senkit sem bántani. MAgához húzza Casve-t és fejét a mellére fekteti, ő pedig ráteszi Casve fejére a sajátját és egy puszit nyom a lány feje búbjára.*
-Kérlek ne is gondolj ilyenekre! - suttogja a lánynak. Úgy maradnak egy darabig. Chris nem mozdul. Kérdés, hogy Casve hogy reagál erre a furcsa, túlságosan bensőséges pózra.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 17:31

*Chris megint csak átöleli. De mivel már csak ketten vannak, és Lucio nem zavarja őket és nem is ért félre semmit, így Casve nem utasítja vissza. Igyekszik megtartani Chris tanácsát.*
-Rendben. Igyekszek nem gondolni ilyenekre.-
*És hát még mindig abban a bizonyos "pózban" vannak. Casve lehunyja a szemeit, mert most kényelmes neki a helyzet. Egy kicsit el is szendereg. Biztonságban érzi magát Chrisszel. Egy kis idő múlva felnyitja a szemeit, de nem mozdul.*
-Tegnap este láttam Aldot. Akira Angellel beszélgettek. Evolyranban, a fogadóhoz közel. Aldo rám nézett. És gúnyosan rám mosolygott. Nem felejtette el a dolgot. Láttam rajta. Azt is, hogy lépni fog. Chris. Nem tudnád kideríteni valahogy, hogy vajon sikerült-e kibékülnie Gloriennel? Nem tudnám elviselni, ha miattam menne tönkre valaki kapcsolata.-
*Mindezt mozdulatlanul mondta.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 17:48

*Chris érzi, hogy Casvenek jó ez a "póz" és élvezi a helyzetet. Christopher is elmosolyodik és simogatni kezdi Casve hátát. Mikor a lány végre megnyugszik, Chris felemeli a fejét az állánál fogva és egy magasságba emeli a fejüket.*
-Ne is gondolj ilyenekre! Te jó ember vagy! - mondja mélyen a lány szemébe nézve és elmosolyodik. Mikor Casve biccent, elengedi, de ekkor Aldorol és glorienről kezd mesélni.*
-Mármint hogy én? - lepődik meg Chris. Annyir meglepődik, hogy még a keze is megáll, nem simogatja tovább Casve hátát.*
-Öhm... Hát... Tudod... Nem is tudom ki az az Aldo. Na meg hogy ki az a Glorien. De esetleg elkirélek, Aldohoz és beszélhetünk vele. Nem hagyom, hogy bántson! - jelenti ki határozottan Chris miután felajánlotta az elkisérést a lánynak.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 18:02

*Mélyen egymás szemébe néztek.*
~Milyen szép szemed is van valójában!~ *Gondolja. Aztán Chris tanácsára elkomorodik.*
-Ne... inkább... hát... talán csak négy szem közt kéne beszélnem Aldoval. Mármint...- *Szegény kicsit már ösze van zavarodva.*
-Szóval, ha Aldoval beszélek, akkor legyél ott a közelben, de ő ne lásson téged. És csak akkor gyere, ha nagy gond lesz.- *Most elhalkul.* - De remélhetőleg nem lesz semmi gond. De ha Gloriennel találkozok, akkor vele csakis kettesben szeretnék lenni.-
*Nagy csönd következik. Egy arra fele sétáló nem is gondolhatna másra, mint hogy szerelmesek egymásba, mert egymást átkarolva ülnek. De Casve "naiv" lévén, nem nagyon tartja ezt furának kettőjük között. Persze mikor volt egy harmadik fél, akkor zavarban volt, de most elfeledkezett zavaráról. Csak az számított neki, hogy van valaki, akivel megoszthatja gondolatait. Megint, megszólal halkan Casve.*
-Chris... olyan dolgokba keveredtem bele, amiket azelőtt még sohasem éltem át. Nem is tudtam, hogy ilyen dolgok megtörténhetnek az életben. Az élet sokkal tágabb körű, mint ahogy azt gondoltam. Különfélék az itt élők is. Sajnálom, hogy Akira bevert neked. Nem tudtam arról, hogy ő nem szereti az embereket. Velem mindig is nagyon kedves volt. De talán... meg van az oka, hogy nem kedveli az embereket.*
*Végig úgy beszélt, hogy Chris szemébe nézett. Biztonságod árasztottak még a szemei is a férfinak. Nem csak a jelenléte.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 18:12

*Ahogy ott egymást átkarolva ültek a földön, Chrisben feltámadt egy vágy, hogy megizlelje Casve ajkait, vagy hogy csak megsimogassa a lány arcát. De ezt a vágyat hamar elfojtotta magában, hiszen múltkor is megjárta. És tudja, hogy Casve még fiatal és nem sokat tud az életről, nem akarja rosszra csábitani a lányt. Ahog egymás szemébe néznek, Chris egy pillanatra megremeg, de állja a lány pillantását.*
-Rendben. Ahogy szeretnéd. Csak... Szeretnélek biztonságban tudni - suttogja Chris. Ahogy felhozz Akirát, Chris elmosolyodik.*
-Semmiség. Már nagyjából meggyúgyult! - nyúl ajkához, ami még kicsit lila, de annyira már nem vészes.*
-Majd elmúlik. Vannak ilyen elfek, akik nem szeretik az embereket. Épp egy ilyennel hozott össze a sors. Ez van - vonja meg a vállát.*
-Téged ki ne szeretne? - mondja ellágyult hangon. Már alig birja visszafogni magát, hogy ne csókolja meg a lányt. És ekkor felhangzik Celestin hangja a fejében:*
~Hé Casanova! Jól laktam! Találkozzunk a szikláknál!~*mondja Celestin és hangjában hallatszik a mosoly. Bizony sokszor kifejtete már Chrisnek, hogy bizony örülne Casve-nek. Cris sóhajt egyet. Most az egyszer örül, hogy Celestin közbe lépett.*
-Ne haragudj... - áll fel, ezzel megszakitva a szempárbajt:*
-De mennem kell. Celestin végzett. Ha bármi probléma van, csak szólj. Tudod, hol találsz! - kacsint a lányra Chris, majd elviharzik.*
~5 perc és ott vagyok~
//Köszönöm a játékot!//

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Szer. Aug. 12 2009, 18:28

*Egy fura érzése támadt ahogy Christ nézte. Nem akart hinni az érzéseinek. Neki is vágya lett volna a csókra, de el is hessegette a gondolatot.*
~Egyszer azt mondtam, hogy nem, akkor nem.~
*Aztán a lágy hang cseng a fülében*
~Téged ki ne szeretne?~
*Elkerekedtek Casve szemei, mert most végre rájött mindenre. De akkor Celestin "közbeszólt". És már majdnem furává vált a hangulat, de Celestin jókor jött. Casve hálát adott az égnek Ceelstinért. Chris ki is menekült Casve karjaiból. Sőt. Nem hogy sietősen, hanem futva távozott. Casve meg csak nézte az egyre csak távolodó férfit. Magányosan ült tovább a fűben. Térdeit felhúzta, átkarolta, fejét pedig lehajtotta.*
-Édes Istenem! Mi történik velem?~
*És lassan rá kell jönnie, hogy ő maga beleszeretett a férfiba. Bár ő még nem tudja pontosan, hogy ezt az érzést nevezik szerelemnek, de azt már tudja, hogy kötődik a férfihoz. És hogy szüksége van a barátságára, a közelségére, és arra, hogy átölelje. Mellette biztonságban érzi magát. Neki bármit elmondhat, ő meghallgatja. Persze néha van, amikor valamit elviccel, de kiben ne volna hiba. Casvéban is van hiba. Az, hogy Chris érzéseire nem is figyelve csak úgy hagyta, hogy átkarolja. Pedig... az már egy veszélyes helyzet. De Chris jól teljesítette a próbatételt. Casve el is mosolyodott ezen. Örült, hogy most már nem használ ki semmilyen helyzetet a férfi. Becsülte is ezért. Így gondolkodott egy darabig, míg rá nem esteledett. Feltekintett a csillagos égre és egész éjszaka azt bámulta. Amikor már kényelmetlen volt az ülés, akkor hanyatt feküdt, és addig bámulta a csodálatos eget, amíg véletlen el nem aludt.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Csüt. Aug. 13 2009, 13:47

*Aldo járkál az erdő sűrűn benőtt aljnövényzetében. Az ösvényről, melyen jött, már régebb letért, most inkább nézelődik, emlékezetébe vés néhány fát, konkrétabban: felderíti az ellenséges terepet. Ellenséges, mert itt lakik - ha minden igaz, még mindig- egyik "nagyon jó barátja", Casve. Különösebben nem izgatja magát, hogy felfedezik jelenlétét, az erdő mindenkié, akkor jár-kel benne, amikor akar. S, ha netán véletlenül valaki rátámadna, megtudja magát védeni, az szent.*
~Szóval 7 éves kora óta lakik itt a kis Casve. Barátja az erdő, a benne élő állatok, szép környezet...Szomorú lenne, egy hirtelen bekövetkező erdőtűz, nem lenne többé tető a feje fölött...már, ha egyáltalán életben marad...Egyszerűen még belegondolni is szörnyű...hehe~

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Csüt. Aug. 13 2009, 13:53

*Casve a földön ébred. Már nem a csillagos ég van fölötte. Lépteket hall. Feláll és elmegy megnézni, ki lehet az. Meglátja Aldo-t. Gyorsan el akar tűnni, de Aldo már észrevette. Casve így mégsem iszkol el. Meg sem mozdul. Kicsit lehajtja a fejét, és úgy néz ki, mintha épp szégyellné magát. De ez így is van. Halkan szólal meg, miután Aldora nézett.*
-Sikerült megbeszélnetek Gloriennel? Amikor azt mondtam, hogy a nők karjaiba menekültél, akkor azt csak úgy dühömben mondtam. Fogalmam sem volt arról, hogy Glorien ezt meghallhatja...-
*Vár a reakcióra...*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Csüt. Aug. 13 2009, 14:03

*Hirtelen megpillantja Casve-t, nem áll meg, de lépteit lelassítja, felé tart. Nem lepődik meg a bocsánatkérésen, de nem nagyon törődik vele.*
-Na, mi az, kislány, a múltkor még gonosz vigyorral a képeden lehordtál a sárga földig, most meg bocsánatot kérsz? Nem gondolod, hogy ez engem már nem érdekel? Amúgy, igen, sikerült megbeszélnem vele, de ezt most nem lényeges. Ha emlékszel arra a kis momentumra, amikor bosszút fogadtam ellened, akkor máris képben lehetsz, hogy tulajdonképpen miért vagyok itt.
*Mielőtt teljes rémületet keltene a lányban, kissé változtat modorán.*
-Nyugi, még nem jött el az a pillanat... Most túl könnyű lenne, ha akarnám, itt helyben megfojtanálak...de abban nincs semmi élvezet...azt akarom, hogy SZENVEDJ!.
*Gonosz mosollyal vágja a lány fejéhez a szavakat és közben egy fának támaszkodik egyik kezével.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Csüt. Aug. 13 2009, 14:09

*Mereven hallgatja a férfi válaszát.*
-Akkor valójában azért jöttem, hogy megbeszéljük a dolgot. És a végén úgy is akartam távozni, hogy ne haragudjunk egymásra, csak másképp alakultak a dolgok. Egy. Megjelent Glorien, kettő. Felháborodtál. Három... kicsit eluralkodott rajtam a düh. Pedig direkt nem akartam dühös lenni.-
*Most halkabban folytatta.*
-Az nem is én voltam, aki odament hozzád... de őszintén örülök, hogy kibékültetek...-
*Majd egy fához támaszkodott a hátával.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Csüt. Aug. 13 2009, 14:17

-Megbeszélni a dolgot? Ugyan már, kérlek, azt hittem, azóta rég elfeledted. Becsaptad az orrom előtt az ajtót, pontosabban visszautasítottál és ennyi. Nem kellett volna a bolhából elefántot csinálni.
*Mondta Aldo, aki Glorien előtt, soha nem tűrte a visszautasítást, addig üldözött egy nőt, míg el nem érte célját....de azóta már más a helyzet.*
-Nem te voltál, mi? Talán egy démon, ki ki felvette a te alakodat? Vagy talán csak képzeltem az egész veszekedést a fogadóban? Bármennyire is nehéz elfogadnod, mindenkiben benne van a gonosz, igen, benned is, és ha egyszer az kerekedik fölül, talán még ölni is képes vagy...persze, ezt nehezen hiszem el rólad....de ki tudja.
*Beszédje közben elhagyta az előbbi fát, aminek támaszkodott és egy közelebbi fának támasztotta hátát, akárcsak Casve.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Csüt. Aug. 13 2009, 14:24

-Sokszor akartam olyan dolgot megbeszélni valakivel, amit már nem kellett volna felhozni.-
*Épp Chrisre, és a csókra gondol.*
De amikor megláttalak téged a fogadóban, nem tudtam szó nélkül hagyni a dolgot. Nem mehettem el csak úgy melletted, mintha mi sem történt volna. Te is ezt tetted volna a helyemben. Bosszúálló típus vagy. Ha fordítva lett volna a dolog, akkor te is odajöttél volna hozzám "megbeszélni" a dolgot. Sőt. Én bocsánatot kértem most tőled, de te nem hagyod annyiban. Ugyanolyan vagy mint én. Meg kellene inkább értened, és nem háborogni kéne.-
*Majd Aldo felhozta az ölést. Erre Casve egy kicsit elmosolyodott, bár kínjában. Halkabban szólalt meg.*
-Nem tudom, hallottál-e a temetőben történtekről. Dagorladiak támadtak meg bennünket zombikat és vámpírokat használva ellenünk. Szörnyeket is elővarázsoltak. Akkor megint csak olyas valami jött fel bennem, amit még nem ismertem. Összevissza gyilkoltam a zombikat és vámpírokat. Lehet... hogy egy gyilkos vére folyik az ereimben.-
*Ezt már magaelé mondta, de jól hallhatóan.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Csüt. Aug. 13 2009, 14:37

-Igazad lehet, kislány, talán én is ezt tettem volna a te helyedben, de a kezdés nem volt valami szép kiindulópont, a végkifejletről nem is beszélve.
*Figyelmesen hallgatja, mindig jól jön egy két 'belső' információ az 'ellenségről'. Minél többet tud róla, még ha az érzéseiről is, annál jobban összetudja zavarni.*
-Talán hallottam róla...Azért szép teljesítmény...mármint, hogy életben maradtál. Hiába látszik az ember bármilyen ártatlannak is, ha az életéről van szó, felébred benne a vadállat.
*Ahogy ezt a mondatát befejezi, máris 'költözködni' kezd és átvándorol egy közelebbi fához....ami Casve-hoz is közelebb van.*
-Lehet, bármi lehetséges. Ha nem tudsz semmit a családodról, ha azt is hiszed, hogy oly messze vannak tőled, talán lehet, hogy nap, mint nap találkozol egy közeli hozzátartozóddal egy jó barát, vagy talán egy szerelmes ficsúr alakjában...
*Próbált egyre mélyebben betekintést nyerni a lány lelkébe, és úgy tűnt, ez nem is olyan nehéz.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Csüt. Aug. 13 2009, 14:44

~Felébred benne a vadállat~ *Ismétli a mondatot, mint mindig, ha valami megérinti. Lassan kezdi észrevenni Casve, hogy túl nagy szavakat használ Aldo ahhoz képest, hogy utálja a lányt.*
~Mire akar kilyukadni?~
*Majd hallgatja tovább a férfit, de az közelebb jött. Ettől kicsit ideges lett Casve, de nem volt nagyon észrevehető rajta.*
~Nem értem~
-Mire akarsz kilyukadni? Nem hiszem, hogy a közelemben bárki is volna, aki a rokonom.

//Nem hiszem el, de FAGY//

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Csüt. Aug. 13 2009, 21:52

*Lassú léptek hangzana fel a sötétben. Nem látszik még semmi, csak az egyik bokor zizeg. Majd kilép mögüle egy ember. Sötét van, nem látni tisztán, hogy ki az. De mi tudhatjuk, hogy Christopher. Esti túrára indult az erdőben. Celestin már alszik, elég fárasztó napja volt ma. Többnyire vadászott egész nap, messze repült, mert itt a Tolmen erdőben már nem akarja tovább irtani, pusztitani, na meg falatozni az állatokat. Christopher is helyeste ezt a döntést és felvette, hogy mi lenne, ha elkisérné. Természetesen Celestin egyből nemet intett és még azelőtt elrepült, mielőtt Chris annyit mondott, hogy "Nagyszerű". Igy, mivel a sárkány későn ért haza, Christopher pedig - hogy ne unatkozzon - átaludta az egész napot esti túrára indult. Na meg csöppet reménykedett benne, hogy találkozik Casve-val is. Nagyon megmaradt benne az az ölelés, az a póz, ahogy voltak. Ahogy érezhette a lány hajának az illatát, a szoros ölelését, és a lelélegzését a mellkasán. Ahogy most is belegondol, beleremeg és ismét fantáziálni kezd a lányról. Hogyan csókolná és hol... De mivel tudja, hogy Casve soha nem tenné meg, igy elhessegeti a csodálatos álomképeket, amikről tudja, hogy soha nem fognak megvalósulni. Egy kisebb ösvényre tér rá. A háta mögé néz, ahol még látszik a tisztás, ahol az erdő kezdődik. Egy pár csillag és a Hold is bevilágit a fák közé, szabaddá, tisztává téve az ösvényt. Mintha tudnák, hogy valaki, egy éjjeli bagoly most itt szeretne sétálni. Chris beljebb indul az ösvényen, de kardja markolatán van a keze, készen arra, hogyha valaki megtámadná, egyből kikapja a fegyvert a helyéről és harcolhasson. De szivből reméli, hogy ilyen nem lesz, hiszen nem szeret harcolni. Na meg most hangulata sincs hozzá. Ahogy felnéz az égre, elmosolyodik. Mindig is imádta a csillagokat. Ahogy most is. De persze a lába elé is néz, igy hol előre, hol fel az égre néz. Igy hala degyre beljebb az ösvényen az erdőbe.*

Tárgy: Re: 1. Tolmen erdő Csüt. Aug. 13 2009, 22:08

*Lassan lépkedett az alacsony fűcsomók között. A lombok árnyékot vetettek rá, de a napfény most egészen bevilágított rajta. Madárcsicsergés kísérte minden lépését, s az egész erdőben csupán ez az egy hang hallatszott. Hiszen a tünde hangtalanul járt. Csizmájának talpa lapos, s semmi sem jelent akadályt számára. Furcsa módon egyedül jött az erdőbe. Most nem Vedui hátán járta a környéket. A kancát pár órával ezelőtt lenyergelte, majd hosszú, pihenő órákra engedte. Már régóta hűséges társa, s keveset pihent. De nem azért, mert Ned'rila nem hagyta volna, csupán a ló saját akaratból segíttett folyton folyvást neki. Örömteli érzés volt rá gondolnia, hiszen ugyan azt a szeretet kapja vissza tőle, amit ő ad neki. Miközben lépkedett, mintha egy halk muzsika lengte volna körül az erdő fáit. De ezt csak ő hallotta. Halk ének, melyet erdei szellemek fakasztottak a növényekből. Lágy fuvallat keringte körbe, s meglengette hosszú, barna haját. Becsukta szemét, s mélyet szívott az erdei levegőből. S az mindent elárult magáról. Ned'rila érezte, hogy nem csupán ő jár az erdőben. Nem messze valahol, valaki van itt. Amint megérezte az idegen tudatát, szemei felpattantak, s abba az irányba nézett, ahonnan a halvány energia sugarat érezte. Kiváncsisága ismét legyőzte, s lassan elindult arra felé. Halkan járt, hogy ne hallja meg az a valaki. Bár nem félt megmutatni magát, mégse akart csak úgy rátörni. Nem érzett körülötte rossz szándékot, de védelemmel volt felvértezve. Ned'rila azonban nem futamodott meg. Csak ment előre, s követte az idegen érzéseit.*

» 5. Setét erdő