1. Ragyogó Tölgyes

*Aysha a lányra pillant. Ismét megnézi az arcát és elgondolkozik.*
~ezek a mágusok rettentően hasonlitanak az emberekre. Szinte ugyanolyan, mint Casve. Bár Casvenek nincs ilyen szép, hosszú, fekete haja. De az arca viszont mintha kicsit szebb lenne. A kék szeme. Oh, az olyan gyönyörű~*gondol vissza Aysha szeretetteljesen a lányra, majd visszarázza magát a jelenbe.*
-Hogy lehet szeretni a sötét szineket? Akkor leszel vidám, hogyha szines dolgok vesznek körül! - magyarázza mosolyogva a lánynak Aysha és elneveti magát, miközben ide-oda röpköd. A bókra, hogy bizony neki jóll áll, elmosolyodik.*
-Hát igen. Tudom! Mi tündérek alapból szépek vagyunk! - mondja olyan határozott hangon, mintha azt jelentené ki, hogy 1+1 az 2. A kérdésre elcsodálkozik.*
-Azt hittem ezt mindenki tudja, hogy a Ragyogó Tölgyest a tündérek lakják. Az az ő lakhelyük és munkaterületük. Nézd meg a leveleket. Gyönyörű tiszta zöldek. Ez a tündérek munkája. Nézd meg a virágokat. Ezernyi szinűek. Ez is a tündéreknek köszönhető. Nézd meg a fákat, a lombokat, a füvet, az állatokat. Itt minden rendben van tartva és minden olyan gyönyörű. Ez mind a tündérek munkája - magyarázza Aysha és büszkén kihúzza magát. Aztán eszébe villan egy gondolat: lehet, hogy büszke a tündérek munkájára. De bizony ő nem sokat segit hozzá ahhoz, hogy ezek a dolgok bizonyosan igy legyenek. Ezért egy kicsit el is pirul szégyenében.*

*A máguslány nézi a kis tündérkét ahogyan magyaráz.*
-Hát tudod Aysha a mágusok nem szeretik a színes dolgokat nekünk a sötét a menő.Ugye értesz?
*elmosolyodik majd ujra folytatja.*
-Nektek meg a szines a jó.De furán is nézne ki egy kis tündérke,feketében.
*Magyarázza aztán nézi a lányt ahogy ide oda röpköd.aztán megál és látja hogy a kis lény elcsodálkozik..*
-Jajj neharagudj én nem rég érkeztem ide szóval még nem ismerek itt mindent.De igen nagyon szép munkátok van.Tetszik.Ügyesek vagytok.Tudod még nem sokan ismernek.Meg még az egész falut se jártam körbe.*
-Mosolyodik el a lány.aztán észrevesz hogy a kislány egy kicsit elpirult.*
~Nah hoppá mitörtént? nah mindegy nem fagatom.~
*Sonya csak mosolyog egyet és eltereli a témárol a szót hogy a lányka ne legyen zavarban.*
-Öhhm és megmutatod hogy mék házban is laksz? persze ha csak nem baj.
*Mondja kedvesen.*

*Aysha hallgatja a mágusok és a feketét közötti összhangot, majd elgondolkozik.*
-És nem is szereted a szines dolgokat? - kérdezi Aysha elképedve, hiszen ő el sem tudná képzelni az életét csupa feketeségbe. Persze lehet, hogy tényleg van egy ilyen iratlan szabály, hogy a mágusok a feketét szeretik, a tündérek pedig a szines dolgokat. Aysha elképzeli magát feketébe és megborzong.*
-Igazad van. Szörnyen néznék ki sötét ruhában...- teszi hozzá a kislány és elmosolyodik.*
-Ne haragudj meg ezért! - kér kedvesen bocsánatot. Majd mikor Sonya a háza felől érdeklődik, Aysha elgondolkozik.*
~nem láttam még soha embert a házaink közelében. Na meg el is taposná azokat a tündéreket, akik a földön dolgoznak~*gondolkozik, igy a lányra pillant.*
-Ne haragudj, de a Tündérek Lakhelyéhez csak tündérek mehetnek. Félek, összetaposnád a többieket, akik esetleg a földön dolgoznak vagy valami ilyesmi... Kérlek, ne haragudj, de ezt a kérést nem tudom teljesiteni... - motyogja Aysha és látszik rajta, hogy bizony tényleg sajnálja a dolgot. Bűnbánóan néz fel a mágusra.*

*Figyeli a kis tündért,aztán halgatja a mondókáját.*
-Nah látod a fekete nem a te szined.Én igy vagyok a színessel.De ha megértetetted akkor rendben van minden.
*mosolyodik el Sonya majd halja a tündérlánytól hogy nem viheti el a házához.Sony elgondolkozik.*
~Óh hát persze én hülye.. nem jutott eszembe... Persze hogy összetaposnám a kis csöppségeket..Csakhát igy tudtam elterelni a témát... nah sebaj majd máskor jobb jut az eszembe.~
*Aysha-ra pillant,látja a kis tündérke szomoru képét.Sony rámosolyog maj megsimogatja Aysha kis buksiját..*
-Semmi baj.Megértem,nekem is eszembe juthatott volna hogy ezt nem szabad.gondolom a többiek is megrémülnének.
*Mondja majd megint csak lecsüccsen a fa tövébe aztán meglát egy szép virágot.ép nyulna érte,de előb még feltesz egy kérdést a lánynak.*
-Szabad?
*mosolydik el.*
-tudod csak azért kérdem mert nem akarom tönkrevágni a sok munkát.

*Aysha ezzel a szines témát be is fejezte. hiszen ,minek feszegesse tovább? Ugyan még mindig nem érti, hogy lehet szeretni a feketét //Usernek a kedvenc szine xD//, de hát ez van. Az emberek és a tündérek különbözőek. Erre már Aysha is rájött. Amikor sonya nem haragszik, amiért nem viheti be Aysha a tündérek lakta kis tisztásra, az erdőbe, sóhajt egyet, majd a lányra mosolyog.*
-Akkor rendben. Azt hittem meg fogsz sértődni vagy ilyenek. Vagy az emberek nem ilyen sértődősek? Mert tudod van pár tündér, aki bizony igen sértődős és néha az agyamra tud menni. Múltkor is megdobtam az egyik tündér kosarát egy dióval, az kiborult és elkezdett velem kiabálni. És azóta nem szól hozzám. Szörnyű idegesitő - magyarázza Aysha felháborodottan a kis történetet. Ami persze teljesen jogos, csak éppen ezt a kislány nem veszi észre, nem fogja fel. Ahogy Sonya le akarja tépni a virágot, Aysha összébb húzza a szemöldökét, de csak bólint a kérdésre.*
-Sok ember szereti leszedni a virágokat. De mi szeretjük ha itt vannak, hiszen ha letéped őket, egy idő után elhervadnak. De igy örökre szépek maradnak. De persze kell disz is! Rakd a hajadba! És lesz rajtad egy kis szin is! - ajánlja a lánynak Aysha jelentősség teljesen és elmosolyodik.*

*Halgatja a kis tündért ahogy felháborodva mesél neki a többi kis sértődős tündérről.Majd mikor befejezte sonya igy szol.*
-Hát az emberek közt is van ilyen elég sok.De én rájuk ahgyom.Én nem vagyok ilyen.Kedves mágus láy vagyok.Nálunk is vannak olyanok akik fenhordják az orrukat.De azért én megpróbálok velük is kedves lenni.Sajnálak.pedig azért nem kel meghragudni hogy megdobtad a kosarát.. Csak játszottál vele nem?
*mondja a lány mosolyogva majd a virágra visszatérve látja hogy Aysha összébbhuzza aszemöldökét.Sonya erre el emeli a kezét a virágrol.Halgatja ahogy a kislány magyaráz de utána csak visszatér rá hogy leszakithatja.*
~Ismerős érzés..olyan dolognál kel jópofizni amit nem szeretne... hajj nekem egész életembe ezt kelet csinálni..~
*sóhajt egyet majd a lányra pillant.*
-Tudodmit igazad van.. Igy szép ahogy van.És nem akarom megrongálni a munkátok biztosan sok idő.Inkább igy gyönyörködök benne.Jobb igy. Majd talán máskor ha erre tévedek,teszek egy kis szint magamba és akkor benenm is lesz szín és nem csak feketeözvegy leszek.
*Válaszolja majd kacag egy kicsit.*

*Aysha elmosolyodik.*
-Ráhagyod? Hát oké - vonja meg a vállát a kis tündérke, majd a virágra néz, amit Sonya mégse tépett le.*
-Bizony igy szépek. Na de ne haragudj, megyek, segitek valamit a többi tündérnek. Harmatot szedni vagy ilyesmi - mosolyog a lányka.-
-Örülök, hogy találkoztunk! Gyere bátran máskor is! - kacsint a lányra, majd elcikázik a levelek között.*

//Köszi a játékot!//

*figyeli a lányt majd mosolyog.*
-Persze otthagyom nem tépem le.Igy téleg szebb.
*Látja hogy a lánykának meni kel majd ő s elköszön tőle.*
-Rendben szija,jómunkát.Remélem még összefutunk minden jót
*Mondja a lány után aki már elrepült sebesen,majd Sonya is megfordul és elindul szépen lassan haza az ő környezetéhez.Persze ittis jol érezte magát megint megismert egy uj dolgok és környéket és ennek örült is.Majd már csak egy távoli feketeség tűnik fel,mert a lány már eltávozott.*
//Én is köszi Smile

//

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Kedd Aug. 11 2009, 14:57

szintlépő második fele

-Este van, jobb, ha keresünk egy alvó helyett. Gyere nyuszikám*Fel is vette a nyuszit a karjaiba. Ahogy egyre sötétebb lett, a kislány elő vette a táskájából egy fáklyát.Meg is gyújtotta a fáklyát.Mikor a nyúl észre vette, ugrándozott örömében.A lány vissza emlékezett hogy milyen jó hogy magával vitte mert nem nagyon akarta hiszen nagy súlya van a fáklyának.*- Így már látunk is. Ebben az erdőben hol fogok találni répát?*Mondta és megsimogatta a nyusziját.Melinda köztudottan nagyon szereti a vizet ezért örült is, hogy talált egy forrást.A lány a kis nyuszijával boldogan rohant a csobogáshoz.Boldogan hallgatta a lefelé surranó cseppeket.

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Kedd Aug. 11 2009, 15:07

*Ivott és üvegét tele töltötte az útra. Megvárta hogy a nyulacskája is igyon.Látott szembe egy barlangot, amibe nehezen lehetett bemenni, mert a patak kis zuhataga egy mély vizes árkot vájt a föld be. Egy lábnyi széles ösvényen lehetett csak a barlangba bejutni, de félt hogy megcsúszik, és a nyuszija megfulladna,szerencsés esetben is biztosan megfáznának. Tovább indult hogy, inkább egy tisztáson aludjanak.*Ment is míg meg nem hallódta a farkasok üvöltését.*
- Inkább visszamegyek a barlangba.*közben hátra fordult és szavát tettel követte.*
- Csak nem esek bele a vízbe… Végül is, lehetséges, hogy igen, de muszáj bemennem a farkasok biztosan meg ennének.

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Kedd Aug. 11 2009, 15:07

*Nyuszikája mocorogni kezdett, mert nem értette miért is mennek vissza. De a lány tudta és bölcsen cselekedett, azzal.
Futott futott mintha kergették volna, hiszen a farkasok bár melyik pillanatban rá támadhatna.Mikor odaért elámult. Ott volt egy farkas. Nem három farkas! Szegényke azért is ment el hogy ne találkozzon a farkassal. Mert tudta, ha találkozik rossz vége lesz.
A farkasok vicsorogták a rá,jelezvén hogy menjen el a lány. Nagyok és erősek voltak.*
-A kis nyuszikámat nem adom! Nyuszikám hiddel nem lesz semmi baj.*A lány magához
szorította a nyulat ne, hogy valami baja legyen. A nyúl félelmében el is ugrott volna ha gazdája nem szorítja magához.*

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Kedd Aug. 11 2009, 15:08

*Reszketve mondta de egy kis bizalom is volt benne, hogy sikerül.Közben becsukta a szemét, hogy még ne is lássa a rettenetes farkasokat.A lány ezeket mondogatta magában* ~Most hagy tudjam használni az erőmet, mert szegény nyulacskámat előbb utóbb megeszik, ha nem tudom megvédeni.*Mikor azt mondta, hogy előbb utóbb megeszik a nyulat egy kis könnycsepp is gorult le az arcán, még bele gondolni is rossz volt.A fenevadak nyál csorgatva egyre gyorsabb léptekkel közeledtek. Egyikük előre szaladt,és egy hatalmas ugrással egyenest a lányra vetette magát. Melinda sikoltva hátra esett,nagyon félt már azt hitte hogy meghal, hogy nincs menekvés a farkasok megeszik.*

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Kedd Aug. 11 2009, 15:08

*Reszketve mondta de egy kis bizalom is volt benne, hogy sikerül.Be is csukta a szemét hogy jobban tudjon koncentrálni.
A lány ezeket mondogatta magában* ~Most hagy tudjam használni az erőmet, mert szegény nyulacskámat előbb utóbb megeszik, ha nem tudom megvédeni.*Most aztán nagyon akarta használni az erejét,igaz hogy máskor is jól lett volna,de most ez a fontos nagyon!Mikor azt mondta, hogy előbb utóbb megeszik a nyulat egy kis könnycsepp is gorult le az arcán, még bele gondolni is rossz volt.A fenevadak nyál csorgatva egyre gyorsabb léptekkel közeledtek. Egyikük előre szaladt,és egy hatalmas ugrással egyenest a lányra vetette magát. Melinda sikoltva hátra esett.*

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Kedd Aug. 11 2009, 15:08

*A farkas azonban nem érte el, néhány arasszal az arca előtt nekiütődött valaminek. Mintha egy láthatatlan fal előtt lenne. A lány tűnödve tapogatta saját pajzsát, immár védve a vérszomjas farkasoktól.Mind a két kezével nézte,olyan furcsa volt neki.Hiszen ezt ő csinálta?Bizonyára igen mivel nem volt más aki csinálhatott volna ilyett.Hm egy kicsit eltünödött vajon ezt mondta a tanára?
-Húha,én ilyet tudok?-* mikor elvette a kezét a pajzsról, arra gondolt, hogy a farkasok nem tágítanak, és kéne valamit tenni ellenük. A kezében egy-egy vízgömb jelent meg szerencsére.Melinda nézegette ezt a víz gömböt.Nagyon tetstett neki.
- Hurrá tudom hasznáni az erőmet!*Ezt kiabálta már örömében.*Erről beszélt Rain professzor!

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Kedd Aug. 11 2009, 15:09

*Melinda felbátorodott, maga biztos lett és szépen lerakta a nyuszikáját.Most már hogy tudja biztonságban van a nyula,harcolhat.A lány a farkasokra dobálta a víz gömböt,és ők be estek a kis zuhatagba.*
- Csak a szájába, hogy megfulladjon!-*Láthatóan nem szívelte egyik farkas sem a sok vizet. *-Na most móresre tanítottam őket!-*lelkendezett miközben a három fenevad eltűnt a patak sodrásában.*
- Nyuszikám! Hol vagy, gyere elő, már nincs veszély .-* A kis nyúl nem is tudott volna messzire elbújni, hiszen a pajzs még nem tűnt el. Egy a pajzson belüli bokor mögé rejtőzött, de gazdája hívó szavára előjött. A farkasok már senkit sem fognak megtámadni. Sajnos túlságosan elvadultak és ez lett a vesztük.Melinda és a nyula bementek a barlangba,berendezkedtek egy északára és elaludtak.

//Szinlépő elfogadva! Melinda 1 szintet lép!
Orin nagyúr//

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 18:23

*Aysha repked az erdőben ide-oda. Próbál menekülni a tündérektől, hogy befogják őt valamilyen munkára. Pedig most sok munka lesz, hiszen jön az ősz. Rendbe kell tenni a virágokat, a fáknak a leveleit át kell festeni barnára és még ezernyi dolog, amit a kis Aysha is meg tudna csinálni. Meg tudna. De nem akar. Igy inkább elrepdes a Ragyogó tölgyes másik felébe, ahol emberek vannak. Gyakran nézegeti őket. Most is kiült az egyik faágra, az erdő szélénél és figyelte az emberkéket, hogy mit csinálnak.*

Tárgy: Ragyogó Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 18:35

* Louny a Ragyogó Tölgyesbe tart. Úgy hallotta igen szép. Nagyon szereti a természetet. Csak a nyüzsgést nem szerette soha, így úgy dönt, hogy arra a részre megy ahol emberek vannak. A tündérek most biztosan nyüzsögnek és az az agyára menne. Mikor oda ér tényleg bebizonyosodik, hogy gyönyörű. Leül hát egy fa tövébe és onnan csodálja tovább.*

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 18:39

*Aysha a lábát lóbálva énekelget halkan a faágon. Szárnyait leereszti, pihenteti, hiszen most semmi szüksége rájuk. Na meg talán a lágy kis szellő, ami körbejárja az erdő szélét és a rétet, elfújná, ha szárnyait kiengedné. Erre parányi kis agyával is rájött. Na meg már volt olyan, maikor lefújta a szél az ágról, igy már okosabb. Egy emberlányt pillant meg, aki errefelé tart, majd leül a fa tövébe. Pontosan oda, ahol Aysha üldögél. A kislány elvigyorodik, és egy kis makkot dob a lány fejére. reméli, hogy nem fáj neki nagyon és nem fog haragudni rá. Persze lehet hogy észre sem veszi, hiszen elég piciek, kb. 7 centi magas. Viszont fénylik a töndérpor miatt. Mjad meglátjuk...*

Tárgy: Ragyogó Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 18:47

* Louny a fa tövében üldögél, mikor egy makk esik a fejére. Föláll és felnéz a fára. Eleinte nem lát senkit de aztán tündérport vesz észre és látja, hogy egy kis tündérke ül a faágon. *
- Szia! Mondd te ezt viccesnek találod.- *Förmedt rá. De aztán rájött, hogy csak egy kis tündér és csak egy makk volt amivel fejbe dobta. Nem is fájt neki. Kedvesen nézett rá, hogy lássa nem haragszik. *
-Mármint mindenkit fejbe doással fogadtatsz?- *Mosolyodottt el, pedig ebben a pár hnapban nem igen lehetett látni mosolyogva. *
- Szia! A nevem Louny Straith. De szlíts csak Lounynak. És téged, hogy hívnak fejbe dobálos tündérke?-

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 18:54

*Aysha elvigyorodik, majd egy kis levél mögé bújik. Ahogy a lány ráförmed - hiszen meglátta - Aysha megijed. Kitárja a szárnyait és egy légáramlat bizony lesodorja a fáról. De még időben észbe kap és a földtől kb. fél méterre felszáll. Majd megáll a lány arca előtt. Körberepüli a fejét, jól körbeméri.*
-Miért kiabálsz rám? Csak egy makk volt - mondja sértődött hangon és keresztbe fonja a karját.*
-Fogadjunk nem is fájt... - motyogja Aysha. A lány mellett lévő kis virágra leszáll és leül.*
-Nem igy fogadok mindenkit, csak épp kéznél volt és gondoltam, vicces lehet - morogja még mindig Aysha. De mikor a lány kedvesebb hangot üt meg és be is mutatkozik, Aysha odafordul hozzá és apró arcocskáján hatalmas vigyor jelenik meg.*
-Örülök. Aysha vagyok, a legszebb kis tündér - mutatkozik be szerényen a lányka.*
-Te ember vagy, igaz? - kérdezi a lányka.*

Tárgy: Ragyogó Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 19:03

* Louny észrevette, hogy a tündérke megijett, hiszen még az ágrl is leesett. Még j, hogy időben észbe kapott. De nagyon nem tetszett Lounynak amikor a tündér oly gorombán szlt vissza neki. Pedig érthet volt a tündérke, de Louny már csak ilyen. Nem szereti, ha őt megsértik vagy gorombán szlnak vissza hozzá. Persze ő nyugodtan lehet szemétkedő, és az emberek ne haragudjanak rá. Hát nem igazán lehet kiismerni. Na mindegy. De aztán a tündérke mosolyra fakadt és bemutatkozott. Louny kedves hangon szlt vissza neki. Mert az az egy igaz róla, hogy ha rendesek vele ő is az. *
- Hát igen ember vagyok. Legalábbis úgy tudom. És te tündér vagy ha minden igaz. Legalábbis a termetedből ítélve és a tündérporodról......szóval érted. Mond neked nem a tündéreknél kéne lenned? Mármint csak azért kérdem, mert úgy tudom, hogy erre felé inkább emberek járnak. Na mindegy.-

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 19:07

*Aysha ismét körberepüli a lányt, majd megáll az arcánál. Egész közel repül hozzá és belenéz a szemébe.*
-Szép szemed van - jelenti ki mosolyogva a kislány. Majd megfogja a lány kezét, szétfesziti az ujjait és a tenyerébe ül.*
-Igen, tündér vagyok - jelenti ki büszkén. Mikor a lány megkérdezi, hogy nem a tündéreknél kéne-e lennie, Aysha picit lepirul.*
-Öhm... Tudod ők még dolgoznak. Igy ilyenkor én még járkálhatok ide-oda - hazudik, mint a vizfolyás, de nem látszik meg rajta. Talán nagy, barna szemei picit fényesebben csillognak, de a pirulása is elég hamar eltűnt.*
-Szóval merrő ljöttél? - tereli el gyorsan a témát, nehogy a lány rájöjjön a tuprisságra, hogy bizony Ayshának ott kéne lennie és segitenie kéne a többieknek ,de az igazat megvallva semmi kedve hozzá és bizony sokkal izgalmasbb az emberkeet lesni, mint pl. levelet festeni.*

Tárgy: Ragyogó Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 19:16

-Köszi. Te meg tényleg, igazán szép kis tündérke vagy. Bár nem láttam még sokat, de te kifejezetten az vagy.-
* Ekkor a tündérke szétnyitotta Louny kezét és beleszállt. Így Louny leült és úgy folytatta a beszélgetést a kis tündérrel.*
-Értem.- *Válaszolt arra, hogy k még dolgoznak kifejezésre. Louny nem igazán érdekelte, hogy talán a tündérnek is ott kéne lennie. Szereti, ha valaki a maga ura tud lenni. De azért ha kell engedelmeskedik.*
- Hát, hogy merről jöttem? Inkább erre úgy válaszolnék, hogy mindig úton vagyok. erdőről erdőre. Szeretem a természetet. És jó néha egyedül lenni.-
* Jegyezte meg Louny. Pedig ő mindig egyedül van.*

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 19:22

*Aysha kihúzza magát és hátradobja kissé rövid, vállig érő barna haját, amiben ismét van pár fonat, disz és gyöngy. Ezek hangosan össze is koccanak, mikor Aysha hátradobja a haját. Elmosolyodik.*
-Tudom - jelenti ki. Persze ez egoságnak hangzik, de egy ilyen kislánytól még nem veszik annak. Persze ha felnőttebb lesz és kicsit több lesz a tudása, nem fog ilyeneket mondani. Nyilván. Amikor a lány megjegyzi, hogy szereti a természetet, Aysha fészkelődni kezd és elmosolyodik.*
-Nos, én is. Bár szerintem ez egértelmű, hogy mi tündérek szeretjü a természetet. Hiszen mégis csak egy gyönyörű erdőben élünk. Szivesen megmutatnám a falunkat, de nem szivesen látnak ott nem tüdnért, hiszen mi picik vayunk, ti meg nagyok és bárkit összetaposhattok. akár véletlenül is. És az elég rossz lenne - meséli lelkesen a kislány. Persze az utolsó mondatot kissé sajnálkozva, halkabban mondja és le is hajtja a fejét. reméli, hogy a lány megérti.*

Tárgy: Ragyogó Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 19:28

* Louny figyelmesen hallgatja, ahogy Aysha arrl mesél, hogy mi ilyen nagyok vagyunk és ők milyen kicsik legalábbis ez a lényeg belőle. *
-Igen értem. Kár, pedig szivesen megnéztem volna, hogy milyen is a tündérek földje. Pedig úgy hallottam az a legszebb erdő. És mond te a tündérek közül milyen szerepet töltesz be?-

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 19:39

*Aysha arcán ismét felragyog a mosoly, mert látja, hogy a lány nem szomorú annyira, amiatt, hogy Aysha nem viheti haza. Persze rosszul esik neki, de hát annyira nem, hogy sirjon vagy ilyenek. Márpedig Aysha szerint, csak akkor esik valakinek nagyon rosszul valami, ha sir. Ő elég ritkán szokott sirni. Talán akkor sirt utoljára, mikor Casve-t megbántották.*
-Nos, sajnálom, de ez a szabály- teszi hozzá még az előző megszólalásához. Mikor a lány az erdőt dicséri, Aysha ismét elmosolyodik.*
-NA hát igen. Mi tartjuk rendbe az erdőt. Gondozzuk a fákat, a leveleket, a virgáokat, etejük az állatokat, összeszedjük a harmatot meg hasonlók. Miattunk ilyen szép az erdő! Mert tényleg ez a legszebb erdő az egész földkeregségen! - magyarázza Aysha. Izgalámba észre se mveszi hogy felröppen. Mjad legszebb erdő a földkeregségen mondatot őgy mondja, hogy feljebb repül és megfordul a levegőben, karjait széttárja. Mjad lihegve elmosolyodik és visszaül a lány tenyerébe.*
-Nos én vigasztaló vagyok - magyarázza a lányka.*
-De értem még a Dalmágiához is - mondja titokzatosan mosolygva a kislány.*

Tárgy: Ragyog Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 19:47

- Persze megértem a szabály az szabály. De azért nagy kár.-
* Ekkor Louny látja, hogy a kis tündér örömében és izzgatottságában felreppen a levegőbe és egyet forog. Aztán vissza pottyan a lány kezébe. *
- Hát akkor igen szorgos kis tündérkék lehetek, ha ilyen szép erdőt tudtok varázsolni. Én nem láttam még, de sok szépet hallotam már róla. Vigasztaló? Hmm... vagyis megvigasztalod az embereket igaz?Vagy nem ezt érted azon, hogy vígasztaló? Bocsi, csak nem sokat tudok a tündérekről nem mintha más éllényekrl többet tudnék.-

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 20:00

*Aysha valóban lázba jön, ha a tündérekről kell mesélnie. Amikor Louny megjegyzi, hogy milyen kis szorgos lények, Aysha ismét kicsit elpirul, de annyira nem látszik. A Nap már eléggé a horizont alatt van, lilára festve az ég alját, igy már eléggé szürkület van, ezért nem nagyon látszik a kislány pirulása.*
-Igen, nagyon szorgosak vagyunk - jegyzi meg röviden Aysha, majd elfordul.*
-Gyönyörű, nem? - néz a naplemente felé. és ebből Louny is tudhatja, hogy a kislány a naplementére gondol.*
-Igen. Megvigasztalom azokat, akiknek rossz kedvük van. Mondjuk én dalmágiával szoktam. Ahhoz értek a leginkább - dicsekszik a kislány mosolyogva.*

Tárgy: Ragyogó Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 20:35

-Igen! Olyan szép! Imádom nézni, ahogy a Nap lenyugvra tér. -
* Mondta Louny. Boldogsás és nyugalom töltötte el a szívét. Ilyenkor olyan boldog volt. Ez jelentette neki az örömöt. Sokat szokott töprengeni ilyenkor a múlton. Hogy mi lett volna ha.... *
- Szóval vígasztaló. Hát tudod néha nekem is szükségem lenne egy vigasztalóra.-
* Mosolygott. *
-Hát, ha a ti erdőtökbe nem tudok ellátogatni, akkor nem tudsz valami szép helyet ajánlani nekem?-

Tárgy: Re: 1. Ragyogó Tölgyes Szomb. Aug. 22 2009, 20:41

*Aysha ismét a Nap felé fordul, ami már szinte nem is látszik. Utolsó sugarai térnek a horizont alá. Szinte már teljesen sötét van, csak Aysha világit kicsit. *
-Na igen. Gyönyörű! - mondja a lányka. Egy pár pillanatig csend van, de Aysha nem nagyon tud csendben és nyugton lenni. Amikor a lány kijelenti, hogy néha neki is szüksége lenni Ayshára, Aysha felszáll a lány arca elé.*
-Énekeljen neked egy nyugtató dalt? - kérdezi mosolyogva, de arcán egy kis aggódás látszik, hiszen nem szereti, ha valaki szomorú.*