Nyugati-vég kapuja, és környéke

*Ofimys ahogy körözve repkedett a kapu környéke felett, végre meghallotta azt, amit várt. Nexus üvöltése sok száz méterről is idehallott. És persze a gondolatai is, amiket Ofimys-nak üzent. A nőstény feljebb repült a magasba, majd mély levegőt vett, s megismételte Nexus üvöltését, csakhogy sokkalta hangosabban. Ha tudna mosolyogni, most ravasz mosolyt látnánk a szája sarkában.*
~Nexus....kis suhanckám! A vén sárkány nem gyenge sárkány! Ezt igazán megtanulhattad volna már. Látszik, hogy nem volt még alkalmad párbajok sorozatát végigharcolni. Azt hiszed, hoyg mert fiatalabb vagy, sokkal erősebb is. Pedig ez nem feltétlenül igaz. Sőt, ami azt illeti, a fiatalabbak gyengébbek..általában. De ne diskuráljunk, nem ezért jöttél ide, nemde?~
*Kérdezte, mikor már Nexus ott volt előtte úgy száz méterre. Ofimys összeszűkített szemekkel nézett Nexus szemeibe. Fogait villogtatta, s szárnyaival akkorákat csapott, hogy a legtöbb arra repülő állat az ellenkező irányba volt kénytelen repülni, annyira nagy volt a fuvallat. Végül a nőstény elindult körbe, szép lassan, mindvégig ellenfele szemébe vájva az övét. Miután megtettek egy kört, Ofimys megállt a levegőben szárnyaival csapkodva, Nexus-szal szemben. Még utoljára lenézett Kressarára, kacsintott egyet, azzal üvöltött egy nagyot.*
~Kezdődjék hát a harc!~
*Azzal egy óriásit csapott szárnyával, s Nexus felé vetette magát. A másik is így tett, ennek eredményeképpen összeütköztek. Ofimys a lábán található karmokkal megpróbálta felhasítani Nexus oldalát, s közben a nyakát is megtámadta éles fogaival...*

Ofimys támadása: 8

Nexus védekezése: 5

Nexus: -3 életpont

The member 'Ofimys' has done the following action : Dices roll

#1 'SEBZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

--------------------------------

#2 'VÉDEKEZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

*Ofimys üvöltése, s azután fellengző beszólásai még jobban felkorbácsolták idegeit. Ideges volt, hiszen ellenfele köztudottan több tucat harcban is részt vett már élete során. Ő azonban... Ő még alig szakadt el anyjától. Azt is időnap előtt volt kénytelen. Hálát is adhat ezért annak a hülye viharnak mely akkoriban a szigetükön tombolt. Persze nem emiatt történt az a bizonyos elszakadás. Őszintén megvallva az magának Nexusnak a felelőtlensége, s szófogadatlansága miatt következett be. Hiszen távol vadászó anyja figyelmeztetéseit figyelmen kívül hagyva röppent ki az orkán erejű szélbe. A szél vad dobálózását még élvezte is egy darabig, míg ki nem sodródott messze a tengerre. Hiába üvöltözött napokig anyja után. Senki nem ment őt megmenteni. Hát evett, amit éppen el tudott kapni, és minden erejét felhasználva addig repült, míg nem talált el erre a hatalmas kontinensre. És most, hogy végre saját fajtársai társaságát is élvezheti olykor... Most harcolni kezd egy nősténnyel. Hogy miért? Nem tudta volna megmondani, valójában miért. Csak azt tudta, hogy most harcol... Bármi áron legyőzi ellenfelét. De ekkor éles karmok sértették föl oldalát. Nyakát sikerült időben elhúznia, így súlyosabb sérülések nélkül megúszta az első összecsapást. De már fordult is vissza hatalmas feje, hogy jókora ütést mérjen ellenfele fjére. Ettől sikerült kiszabadulnia Ofimys karmai közül. Egymás körül köröztek egy ideig majd Nexus bődületes üvöltés kíséretében felröppent hirtelen magasba, s zuhanórepülésben támadta a nőstényt. Feje hátrafeszült, s kitátott pofájában izzó tűzgömb nőtt meg pillanatok alatt, s csapódott ki az alatta lévő sárkányt célbavéve.*
~Nem fog legyőzni egy nőstény... Nexust soha!~

Nexus életpont: 72

Nexus támadása: 11

Ofimys védekezése: 6

Ofimys: - 5 életpont

The member 'Nexus' has done the following action : Dices roll

#1 'SEBZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

--------------------------------

#2 'VÉDEKEZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

*Az az ütés meglehetősen erős volt, de Ofimys ennyitől azért még nem fog legyőzöttként elmeneküldni. Nem. Viszont mikor feleszmélt az ütésből, Nexus máris rátámadt. Méghozzá egy nagy tűzgömbbel. A nőstény nem volt elég gyors ahhoz, hogy elkerülje, így a bal szárnyát találta a gömb. Jókora égési seb keletkezett ott, de Ofimys-t kemény fából faragták, ezt még szemrebbenés nélkül elviseli. Ellenfelére emelte tekintetét, majd megrázta a fajét, s dorgálandó így szólt.*
~Ez neked tűzgömb? Na ne nevettess! Ilyet körülbelül a gyerekkorom elején fújam..amikor még csak kis tanuló sárkány voltam...Na, de lássuk akkor, mit tudsz még, kicsi Nexus.~
*Azzal a másik felé reppent, közben kinyújtva éles karmait. Azok nem találtak el semmit sem, így Ofimys úgy döntött, hogy megmutatja, mekkora tűzgömböt is tud fújni. Nexus után repült, miközben gyűjtötte az erejét, majd mikor kellő távolságban voltak, a nőstény elengedte a hatalmas, izzó tűzgömböt, ami egyenesen Nexus hátát és nyakát célozta meg. Ofimys eközben visszamaradt, arra az esetre, hogyha Nexus kikerülné a gömböt és rögtön ellentámadásba kezdene.*

Ofimys életpont: 70

Ofimys támadása: 5

Nexus védekezése: 7

The member 'Ofimys' has done the following action : Dices roll

#1 'SEBZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

--------------------------------

#2 'VÉDEKEZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

*Dühösen távolodott el a sárkánytól.*
~Nem találtam telibe... Pedig szinte mindent beleadtam abba a tűzgömbbe... és még becsmérelt is miatta...~
*Szétnézett, hová lett ellenfele, s szinte azonnal meglátta a felülről érkező támadást. De tudta, hogy ha itt téri ki a csapást, akkor Ofimys karmaiba fog száguldani, és akkor neki vége. Hát magában jól mulatva váltott zuhanórepülésbe.*
~Vigyázat odalenn! Tűzgömb landol!~
*Jól mulatott magában, s zuhanás közben 180 fokos szögben megfordult saját tengelye körül, s úgy szemlélte a nyomában a levegő páracseppjeit nyaldosó, s sisteregve felemésztő tűzlabdát, ami akár egy kisebb házzal is vetekedhetne. Azután megunta a nézelődést, s egy gyors pördüléssel, s oldalra kitéréssel engedte el maga mellett a lángoló gömböt, mely fákat, cserjést, s állatokat nem kímélve robbant be az erdő szélébe.*
~Nem rossz egy ilyen vénségtől... De nem fognak rajongani érte a kétlábúak hehehe...~
*Ennyit mondott csak Ofimysnek, s máris dühöngő őrült módjára üvöltve gyorsult föl teljes sebességre, hogy testének becsapódásával döngölje a földbe a sárkányt. Közben hosszú, pengeéles karmai előre meresztve készültek a nőstény húsába vájni, hogy azt megragadva kényszeríthesse földre.*

Nexus támadása: 8

Ofimys védekezése: 9

The member 'Nexus' has done the following action : Dices roll

#1 'SEBZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

--------------------------------

#2 'VÉDEKEZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

*Csalódottan nézett tűzgömbje után, ami sajnálatos módon nem talált. Pedig abba aztán sok energiát és erőt fektetett. De természetesen nem az volt a legnagyobb húzása. Még voltak dolgok a tarsolyában...amik egyelőre ott is maradtak, ugyanis arra kellett koncentrálnia, hogy Nexus ne döngölje földbe. Na és persze a karmokkal is vigyáznia kellett. Így hát mereven megállt egy helyben a levegőben, a másikkal farkasszemet nézve, majd az utolsó pillanatban egyetlen nagy szárnycsapással oldalra húzódott, így ellenfele nem találta el. Ofimys higgadtan nézte, ahogyan a hím felhúzza magát, s ismét felé veszi az irányt. Aggodalmas arccal nézett le Kressarára, aki holtra váltan, s értetlenül nézte csatájukat. Ennyi. Többet nem engedett magának a lovasából. Mert különben túlságosan is elvonta volna a figyelmét. Most a harcra kell összpontosítania, s semmi másra sem szabad gondolnia.*
~Valamiféle trükkel kellene átverjem, hogy utána lecsaphassak rá és legyőzhessem...~
*Hirtelen elgondolkodott azon, hogy miért is harcol, de aztán már ismét a stratégiáján járt az esze. És hát máris ott volt a fejében egy kisebb terv. Ennek el is kezdte a megvalósítását. A magasba indult. Hosszas ideig repült, s hagyta, hogy a másik kövesse. Aztán egy hirtelen mozdulattal megfordult, s a mögötte haladóval szemben repült, zuhanórepülésben. Ekkor ismét tűzgömböt lehelt ki szájából, s éles karmait kinyújtva igyekezett megkapaszkodni Nexusban, hogy még jobban megsebezhesse.*

Ofimys támadása: 8

Nexus védekezése: 9

The member 'Ofimys' has done the following action : Dices roll

#1 'SEBZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

--------------------------------

#2 'VÉDEKEZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

*Nem csalódott Ofimysben. Sejtette, hogy ennyi nem lesz elég a legyőzéséhez. Erről eszébe jutott az a sárkány melyet az egyik vízesésnél ölt meg. Az a sárkány nem jelentett neki kihívást. Percek alatt végzett is vele. Pedig az is jócskán idősebb lehetett tőle. De ez a nőstény... Ez lehet, hogy keményebb dió, mint az eddigi ellenfelei. Szemrebbenés nélkül repült az újabb tűzgömbbel szemben.*
~Itt az idő, hogy a jégtüdőmet is használjam...~
*Mélyebben szívta be a levegőt, mint valaha, s a tűz már-már elérte őt, amikor végre fehér szikrázás jelent meg fogrései között. Nexus hirtelen minden levegőt kifújt tüdejéből, s a levegővel együtt mérhetetlen mennyiségű jég, és hóförgeteg áramlott a levegőben. A szálló hóvihart egy jókora gömb is követte, mely csillogó jégpáncélként robbant keresztül a tűzgolyón, mely sisteregve semmisült meg. Mindenütt csak a szálló, kavargó hópelyhek, és jégszilánkok, s Ofimys már csak arra eszmélhetett, hogy Nexus kékes sörénye kirajzolódik a nagy, és vakító fehérségben. Nexus újabb nagy levegőt vett, s egy az előbbihez hasonló méretű jéglabdát küldött támadásba a nőstény ellen. Közel voltak egymáshoz, nagyon közel. A jég súlyos gondokat okozhat a nősténynek, ha telibe kapja, s megfagyazstja akár a szárnya egy részét is. Akkor elkerülhetetlen volna a zuhanása...*

Nexus támadása: 10

Ofimys védekezése: 5

Ofimys: - 5 életpont

The member 'Nexus' has done the following action : Dices roll

#1 'SEBZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

--------------------------------

#2 'VÉDEKEZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

*Hihetetlen volt, amit Nexus művelt. Ofimys alig hitt a szemének, amikor az a jégtüdejét használva viszonylag könnyedén szétrobbantotta az ő tűzgömbjét, s még egy másikra is tellett a fiatal sárkánynak. Ezt nem tudta kikerülni Ofimys. Csodálkozó arcába kapta a hatalmas jéggömböt. nyaka és szárnyainak elülső része megfagyott. Értetlenül nézett Nexusra, aki szép nyugodtan repdesett, miközben Ofimys merev nyakkal és csapdosni alig akaró szárnyakkal próbált meg valamit kezdeni. De nem tudott mit tenni. Túlságosan is jeges és közeli volt a gömb. Szép lassan zuhanni kezdett. Szárnyaival úgy próbált meg verdesni, ahogy eddig még sosem, de nem sikerült neki egyetlen szárnycsapás sem. Kétségbeesetten próbálta összeszedni erejét, hogy egy tűzgömböt kiokádva valamennyire felolvassza a jeget a nyakán és a szárnyain. Nagyon nagy erőt fektetett bele. És a végeredmény az lett, hogy egy hatalmas lángcsóva tört elő szájából, s olybá tűnt, felégeti vele a talajt, olyannyira sokáig haladt át a sárkány torkán. Ennek meg is lett az eredménye. Nyakát meg tudta mozdítani. Így hát gyorsan szárnyai felé fordult, s tüzével igyekezett felmelegíteni őket. Éppen az utolsó pillanatban sikerült egy rendes szárnycsapást végrehajtania. Így is lábai már súrolták a talajt, s kivittek egy pár fát. Ofimys gyengén, s megtörten emelkedett a magasba, már amennyire tőle tellett. Közben megpróbálta összeszedni magát, hogy mire Nexushoz ér, azért valamit tudjon csinálni, különben neki végleg befellegzett.
Agya már előbbre járt, mint teste. Éppen kitért volna Nexus elől, hogy oldalról támadhasson, de szárnyai nem akartak engedelmeskedni. Csak egy kicsivel később. De ekkor már késő volt, így repült egy kört, hogy újrakezdje az egészet.*
~Nexus biztosan azt hiszi, hogy már nem bírok harcolni..és gyengének hisz....és...talán jól is hiszi. Öreg vagyok már. Eljárt felettem az idő. A párbajok már nem nekem valók. De ezt még végigharcolom. Kibírom, ha még belepusztulok is!~
*Gondolatait gondosan elzárta mindenki elől. Majd Nexusra nézett, s mérgesen üvöltött egy nagyot, amitől kissé visszatért a harckedve. Felrepült a magasba, majd zuhanni kezdett. Úgy tett, mintha nem tudná irányítani magát, pedig nagyon is ura volt a helyzetnek. Elsuhant Nexus mellett, majd tüdejében összeszedte a tüzet, majd hirtelen megfordult, s hátsó lábai között lövellt ki egy irgalmatlan hosszú lángcsóvát Nexus felé.*

Ofimys életpont: 65

Ofimys támadás: 2

Nexus védekezés: 4

The member 'Ofimys' has done the following action : Dices roll

#1 'SEBZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

--------------------------------

#2 'VÉDEKEZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

*Öröme hamar szertefoszlott, amikor a nőstény sikeresen megszabadult a jégtől. Aztán azon kapta magát, hogy már védekeznie is kell. Vagy, ha mást nem is, de legalább elkerülni a felé tartó lángcsóvát. Szerencséjére ez könyebben ment, mint előtte gondolta volna. Néhány ügyes, és villámgyors lavírozással már el is suhant a lángoszlop fölött. Tett egy kört Ofimys közelében, majd kihasználva annak látszólagos fáradtságát, gyors irányváltoztatással magasra libbent, s bele veszett a sűrű, és átláthatatlan felhőzetbe. Csak időnként villant ki szárnya valamelyik vége, de az is oly gyorsan tűnt el, mintha csupán káprázat lett volna. Tudta, hogy Ofimys nem szívesen megy utána, de tudta, hogy nem vállalja föl a megfutamodás szégyenét. Hát várt, hogy közeledjen felé. Mert ő látta a közelgő sárkányt, de az nem őt. Ezt kihasználva újabb tűzcsapásra készült fel. Szinte már magáénak érezte a győzelmet, amikor szájából az Ofimyséhoz hasonló méretű tűzgömb vágódott ki a felhők szürkeségéből, egyenesen a meglepettnek tűnő nőstény felé tartva.*
~Eltalálom... eltalálom...~

Nexus támadása: 5

Ofimys védekezése: 3

Ofimys: -2 életpont

The member 'Nexus' has done the following action : Dices roll

#1 'SEBZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

--------------------------------

#2 'VÉDEKEZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

*A sikertelen támadás teljesen elcsüggesztette. Inenntől már tudta, hogy számára nem lehetséges a győzelem. Ez nagyon fájt neki, de ez volt most a legkisebb gondja. Igyekezett nem kockáztatni, mert meghalni azért nem szeretett volna. Viszont tele volt sebekkel és már szárnyai is alig-alig bírták. Kínkeserves volt már a repülés is számára. Legszívesebben itt és most feladta volna, de nem tette, mert a becsülete nem így követelte meg. Szemeivel követte Nexust a fellegekbe, s tudta, hogyha nem megy fel, Nexus vagy lejön és lecsap rá, vagy megvárja, míg Ofimys úgy dönt, hogy felmegy. Így hát a nőstény kissé csapzottan,ámde bátran Nexus után indult. Igyekezett mindenfelé figyelni, de egy kis részlet elkerülte e figyelmét, s ez abba került neki, hogy egy hatalmas lángcsóva találta telibe. Oldala teljesen megégett. Jóformán bőr sem maradt rajta. Nagyot üvöltött a fájdalomtól. Még a könnyei is kicsordultak. De megemberelte magát, s elszánta, hogy még egy utolsó támadást végbe visz, aztán ha kel, ha nem elhúzza a sátorfáját. Nagy levegőt vett, majd Nexus felé repült. Oly lassan közeledett már, hogy a másik könnyedén kikerülhette volna. De Ofimys cseles volt, s össze-vissza repkedett, így nem lehetett tudni, végül merre is fogja elérni Nexus-t.*
~Mindjárt vége, öreglány...~
*Bíztatta magát, majd nayg levegőt vett, s egy kisebb tűzgömbőt lövellt ki szájából, majd farkával megütve a gömböt elkerülő Nexus felé ütötte. Emellett még karmaival, s éles fogaival is célba vette a másik sárkányt. Kérdés, hogy mi fog történni...*

Ofimys életpont: 63

Ofimys támadása: 9

Nexus védekezése: 5

Nexus sebzés: -4 életpont

The member 'Ofimys' has done the following action : Dices roll

#1 'SEBZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

--------------------------------

#2 'VÉDEKEZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

*Már azt hitte, sikerült elkerülnie a tűzlabdát, de aztán Ofimys váratlan dolgot művelt. Farkával ütötte feléje a gömböt, s ez annyira váratlanul érte Nexust, hogy már csak arra eszmélt, éppen egy jókora tűzgömb csapódik széles mellkasának. Bőre erős volt, és igen csak tűzálló, mivel egy sárkány testét borítja. Azonban még így is jócskán elszíneződött bőre ott, ahol a gömb telibe nyomta, s Nexus bezúgott a magukat szürkén vonszoló felhők közé. De aztán visszanyerte egyensúláyt, s az esést is megállította.*
~Hogy az a... Ezt jól bekaptam... De hiba volt olyan helyre juttatni engem, ahonnan észrevétlen támadhatlak Ofimys.~
*De ezeket most is csak magának címezve gondolta. Ofimys még csak nem is sejthette, mik futkosnak Nexus fejében. A kéksörényű hangtalan lopakodott a felhőzet takarásában, míg el nem érte a legideálisabb pontott a támadásra. Ott meghátrált, s távolabbról gyorsított föl olyan tempóra, melynek hatására úgy vágódott ki a felhőből, mint eleven villámlás. Ekkorra már olyan magasan volt a nőstény fölött, hogy az nem is láthatta meg azonnal. Nexus teste megnyúlt az egyre gyorsuló zuhanásban. Karmos lábait támadólag előre meresztette, s halálos szorításra képes lábainak ujjait megmozgatta, hogy ellazuljanak a támadás előtti pillanatokra. És már csapott is le a sárkány. Mondhatni, szó szerint foggal, körömmel kívánta eldönteni a csata kimenetelét. Márpedig fogai azok igen csak látványosan nagyok, s élesek voltak.*

Nexus életpont: 68

Nexus támadása: 7

Ofimys védekezése: 7

The member 'Nexus' has done the following action : Dices roll

#1 'SEBZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

--------------------------------

#2 'VÉDEKEZÉS' :
[You must be registered and logged in to see this image.]

*Utolsó támadása ezúttal sikeres volt. Érezte, hogy újra beléáramlik az erő. De tudta, hogy itt már semmiképpen nem nyerhet. Sok sebet szerzett, s a fiatal sárkány még ez után a támadás után is úgy festett, mintha mi sem történt volna vele. Sőt, annál dinamikusabb és ötletesebb volt. Ofimyes csak egy pillanatra veszítette szem elől, s az máris eltűnt. Mérgelődve forgott minden irányba, majd hirtelen megpillantotta Nexus-t, aki éppen felé tartott a felhők közül, a magasból. Látta a félelmetes karmokat, amik felé szegültek. Tudta, hogyha nem tér ki most azonnal, vagy nem próbál ellenállni, akkor vége van. Így hát először a kitérésen gondolkodott, de végül úgy döntött, hogy most már nem futamodik meg és nem is tér ki, hanem szemtől szemben fogadja a támadást. Így hát Nexus felé fordult, éles karmait előretolva, majd hatalmas szárnycsapásokkal megindult felé. Közben fogaival vicsorgott a másik sárkányra, és készen állt arra, hogy kivédje a támadást. És igen. Összeütköztek. Ofimys irgalmatlanul felüvöltött, amint az ellenfele lábán található karmok az égési sebeit érintették. Rettenetesen fájt, neki, de nem hagyta magát. Minden egyes csapást kivédett, s még fejével egy jókorát taszított is Nexus-on, így szétrebbentek. A nőstény fáradtan, s lehajtott fejjel ereszkedett lejjebb. Aztán felnézett Nexus-ra, majd alázatosan ezt üzente neki.*
~Itt a vége....és nem neked, Nexus. Jó harcos vagy. Be kell vallanom, hogy előítéletes voltam veled szemben. Fogadd bocsánatkérésemet! Remekül harcotál, s megérdemled a győzelmet. Valójában nem is értem, hogy miért támadtalak meg...Ne haragudj rám! De tudom, hogy mi az íratlan sárkánytörvény....Így most a sárkánytörvény értelmében engedelmeddel távozok innen.~
*Azzal lassan leszállt Kressarához. Szorosan hozzábújt, s ezt üzente neki.*
~Szeretlek, drága lovasom! Ne haragudj, hogy csalódást kellett okozzak. És hogy megint azt fogok. Ugyanis most távoznom kell innen...mivel Nexus legyőzött. A sárkánytörvény megköveteli és nekünk be kell tartanunk. Sajnálom! Egyáltalán nem is értem a viselkedésemet. Nem szerettelek volna hanyagolni....és harcolni sem Nexus-szal. Hiszen....a barátomnak tartom. Nem értem....Ne haragudj. Most...most mennem kell. De nem akaródzik...nagyon nem....~
*Azzal könnyeit hullatva lovasához bújt, s úgy búslakodott, siratta lovasát, hogy el kell hagynia.*

*Mikor sárkánya a magasba emelkedett és körbe-körbe repkedett, nem tudta, hoyg mi történik. Aztán meghallotta azt az iszonyú nagy üvöltést. És Ofimys még hangosabban üvöltötte ugyanazt. Egy másik sárkány közeledett feléjük. Méghozzá Nexus. Kressara elpirult kissé, de csodálattal nézte a fiatal sárkányt. Csak úgy sugárzott belőle az erő. Kressara nem bírt betelni a látványával. Annyira bámulta, hoyg észre sem vette, mi is készül itt. Fel sem ócsúdott, s máris elkezdtek harcolni. Szörnyű volt látni, ahogy a két sárkány harcolt egymással. Ahogy tépték és ütötték emg karmolták egymást. Kressara már majdhogynem sírva fakadt. Nem akarta ő, hogy ez legyen abból, hogy Nexus-t dicséri állandóan. Ő nem akarta, hogy Ofimys féltékeny legyen. Vagyis...mégis...valahogy azt akarta, hogy ez legyen és Nexus közelébe férkőzhessen közben. ~De...de..ezt...nem én akartam ezt. Vagyis mégis...de mégsem. Nem értem....~ Teljes volt a káosz. A sárkányok csak úgy tépázták egymást, s közben Kressara is kezdett idegileg összeomlani. Alig bírta nézni a csatát. Minden egyes sérülés fájt neki, amit Ofimys és Nexus elszenvedett. Olykor még fel is jajdult, mikor egy fájdalmasabb sérülést pillantott meg. Mindkét sárkányért nagyon izgult. Lerágta volna a körmeit, ha vaskesztyűje nem fedi el csupasz kezét. Már alig bírta ki, hogy nézze a csatát, de végig akarta nézni. És úgy tűnt, nemsokára vége. Ugyanis Ofimys a föld felé zuhant irdatlan sebességgel. De aztán mégis felröppent. Kressara megörült ennek, s mosolyogva nézte sárkányát. Ezután már hamar lezajlott a csata Kressara számára. Egyik pillanatban még folyt a harc, a másikban pedig már Ofimys ott zokogott hozzábújva. Kressara megsimogatta sárkányát, majd ezt üzente neki.*
-~Drága Ofimys! Hidd el, hogy most sokkalta büszkébb vagyok rád, mint bármely sárkányra! Nagyon sajnálom....majd' belehalok, hogy távoznod kell. Nem lehetne ezt máshogyan megbeszélni? Talán nem lenne muszáj elmenned....én nem akarom. Kérlek, Ofimys!~
*Azzal ő is sírni kezdett, miközben átölelte sárkánya fejét. És csak sírtak és sírtak ott egymáson.*

*Utolsó támadásával legyőzte a nőstényt. Meg sem lepődött annak feladó szavain. Ő is ismerte a sárkányok törvényeit. A legyőzöttnek mennie kell. És Ofimys vesztett. De Nexus valahogy elvesztette leszállás közben győzelme fölötti örömét. Mire landolt, ábrázata zavrtságot tükrözött.*
~Mi ütött belém, hogy egy idős nőstényt támadok meg, aki ráadásul még a barátaim közé is tartozik... Sőt... társam a leghalálosabb harcokban is... Mi történik velem? És miért nem hallgattam a lovasomra? Hiszen Avaia a mindenem...~
*Megsemmisülten állt ott Ofimystől alig ötven méternyire, s némán, lehorgasztott fejjel hallgatta sárkány, és lovasa beszédét. Ő nem ezt akarta. Most mégis a sárkánynak mennie kell.*
~Hol vagytok ilyenkor istenek? Hol, mikor szükség volna rátok?~
*Fájdalmas üvöltése végig szaladt a környező hegygerinceken. Aztán odébb baktatott, de néhány méter után megállásra kényszerült. Saját lovasával találta szemben magát.*

*Majd kiköpte tüdejét, mire végre a harcoló sárkányok közelébe ért. Nem akart hinni a fülének, amikor saját sárkánya harci üvöltését hallotta. De szemeinek hinnie kellett, mert csakhamar megpillantotta az egymásnak eső bestiákat. Hátán a hideg futkosott azok véres, s kíméletlen harcától.*
~Nexus! Kérlek, ne tedd! Hagyd abba!~
*De hiába minden próbálkozás, a sárkány füle botját se mozdította könyörgésére. Hát futott tovább, amyg bírta szusszal. Aztán, éppen akkor, amikor Ofimys feladta a küzdelmet, Avaia elért a közelükbe. Látta Nexust leszállni, és eloldalogni. Dühödt fúriaként szaladt a fiatal sárkányhoz.*
~Mit tettél?! Mit műveltél Nexus?! ~*szemeiből könnycseppek gördültek ki, mert jól tudta, ennek súlyos következményei lesznek* ~Miért tetted ezt Nexus? Hát ennyire nem vagyok jó neked? Hiszen ezzel az ostoba harccal elveszítettelek... A sárkányának parancsolni nem képes lovas, többé nem lehet lovas...~
*Kicsit elhallgatott, s szeme sarkából kitörölte a legördülni készülő könnycseppet. Majd szó nélkül hátat fordított a sárkánynak, és elrohant a közeléből. Kressara mellett megtorpant egy pillanatra.*
- Bocsáss meg azért, amit Nexus tett Kressara.
*Tisztában volt azzal, hogy a másik lány sem volt képes parancsolni sárkányának, így ő is elveszti sárkányát. Hát fájdalmas könnyeivel küszködve futott tovább, s egy távolabbi szikla alá kuporodott be. Amolyan, senki ne merjen hozzám közelíteni tekintet kíséretében.*

*Végig az egyik közeli párkányon feküdt, s onnan figyelte az eseményeket. Olykor-olykor a maga szórakozttatására be-beszólogatott. Persze ezt csakis ő hallotta. A küzdelem kellően véres és mozgalmas is volt az istenség számára. Még olykor fel is állt, mikor egy nagyobb sebet szerzett az egyik sárkány. Még szurkolt is nekik. Persze csak így: "Hajrá Nexus!" "Ne hagyd magad Ofimys!" No meg ehhez hasonlók. A küzdelem végkimenetele nem nagyon izgatta, hiszen pártatlan volt. De azért mégis kíváncsi volt már a végén, hogy ki kerül ki végül győztesen. Amikor Ofimys meghunyászkodott a másik sárkány előtt, Mendrago végleg felállt, majd elégedetten bólintott egyet. A következő pillanatokat inkább kihagyta. Nem szerette az érzelgős dolgokat. De azért ez mégis kissé meghatotta. Hiszen a sárkányok és lovasaik hajdnán (nem is olyan rég) még összetartoztak. De most már nem. És hogy mily keservesen is tudtak sírni....csak Nexus nem, de az ő szemében is gyülekeztek a könnyek. És ekkor Mendrago meghallotta Nexus kiáltását. Elmosolyodott.*
~Nos, azt hiszem, ideje lesz lemennem oda. Bár nincs sok kedvem. De muszáj elmondanom nekik....~
*Azzal morgolódva felreppent a felhők fölé, majd egy tüzes gömbként landolt nem messze a két sárkánytól és a két "nemlovastól" (mivel már nem voltak lovasok). Most már láthatták őt, mert Mendrago úgy akarta. Kecsesen lépdelt oda hozzájuk, majd megköszörülte a torkát, s így szólt.*
~Üdvözletem mindekinek! Mi ez a nagy búslakodás itt, kérem? Így kell fogadni a sárkányok istenét?~
*Azzal körbejárta mind a négyüket, majd ismét megszólalt.*
~Itt nincs helye búslakodásnak.....Most el szeretnék valamit mondnai nektek.....Hadd áruljam el, hogy én csináltam ezt a kis csetepatét. Igen, ne nézzetek már így rám. Zavar....na szóval, én csináltam. Behatoltam mindőtök elméjébe, s kicsit manipuláltalak titeket. De csak kicsit. S máris ez lett belőle... No, de a lényeg, hogy ti sárkányok most lovas nélkül maradtatok. És ti, kétlábúak sárkány nélkül.~
*Elhallgatott, s körbenézett. Mindenki figyelt rá, így megnyugodva folytatta.*
~Na tehát. Azt jól tudjátok, hogy a sárkánytörvény szerint Ofimys-nak távozni kell. Viszont mivel nem önszántukból, hanem az én befolyásom miatt támadtak egymásra, ezért ez nem minősül valódi párharcnak. Így Ofimys maradhat. DE azt is jól tudjátok, hogy ha egyszer elszakadtok sárkányotoktól, nem lehettek újból a lovasaik. És ti pedig nem lehettek a sárkányaik, kedves sárkányaim. Viszont van egy meoldás. Bár nem tudom, hogy nektek ez megfelelne-e. Szóval úgy lehettek, ti kétlábúak ismét lovasok, hogy egyszerű módon sárkányt cseréltek...egymással. Ez egyúttal azt jelentené, hogy ismét lovassá váltok, másrészt pedig ez az örök barátság jelképe. Ha a másiknak adod sárkányod, s ő úgyszintén. Persze tudom, hogy már nem a sárkányaitok ők, de ez így is az örök barátság jelképének minősül, ugyanis még mindig szeretitek volt sárkányaitokat. Tudom, hogy nehezen váltok el egymástól. És képes vagyok kivárni, míg döntötök.~
*Azzal lefeküdt előttük, s mindegyiket intenzíven figyelte, hogy már az arcukról leolvashassa, milyen választ is fo gkapni.*

*Ofimys szomorúan bújt a lányhoz, aki többé már nem volt a lovasa, hiszen hiába próbálta utasítani, nem tudott neki üzenni, mert a nőstény el volt foglalva a harccal és elzárta elméjét mindenki elől. Még Kressara elől is. És azóta meg is változott valami. Már nem tudott engedelmeskedni a lánynak. És a lány nem tudott neki parancsolni. A sárkány tudta, hogy vége van. többé már nem tartoznak egymáshoz. És ezt muszáj volt közölnie a lánnyal. Így hát összeszedte magát, miközben Avaia, Nexus lovasa is megérkezett. Ugyanolyan megsemmisülten nézett sárkáyára, mitn Ofimys Kressarára. Az öreg sárkány tudta, hogy most mi vár négyőjükre. Pedig még belegondolni sem mert, mennyire fájni fog ez nekik. Óvatosan megdörgölte orrával Kressara hasát, majd ezt üzente.*
~Kressara....sajnos....el kell mondanom, hogy.....~
*De ekkor valami különös tűzgömbféle csapódott be a földbe nem messze tőlük. Aztán, amikor felegyenesedett, már mindannyian láthatták, hogy ez bizony egy sárkány. De még milyen sárkány! Ofimys sosem látott még ehhez foghatót. Csodálkozott is, hogy erre kószál egy ilyen szép példány. Persze aztán mikor meghallotta, hogy ki ő, meghunyászkodott, s figyelmesen hallgatta, mit is mond. Még sosem volt "szerencséje" találkozni a sárkányistennel ezidáig. És most meglepte a felbukkanása. Nem is értette, vajon miért jött. Persze ezt hamarosan megtudta. És hát nem volt valami jókedvű, mikor megtudta, hogy Mendrago miatt veszítette el Kressarát. Már majdhogynem nekiment az istenségnek, de végül megemberelte magát, s tekintettel a sebeire és az istenség erejére, inkább csak vicsorgatta a fogát. Aztán az ajánlatot hallva elcsodálkozott. örült annak, hoyg nem kell elmennie innen, viszont arra nem számított, hogy egy másik kétlábú sárkánya lesz. Persze csak ha beleegyeznek mindannyian ebbe. Furcsa, nagy szemekkel nézett Kressarára, majd így szólt hozzá.*
~Kressara, drágám.....? Beleegyezel? Hisz akkor újra lovas lehetsz! És nem mondom, hogy nem találkozhatznánk sokszor. Hisz akkor is egymás közelében lennénk. Szerintem érdemes elfogadni ezt az ajánlatot....Gondolkozz el rajta.~
*Azzal hozzábújt a lányhoz, s úgy is maradt, míg az nem döntött.*

*Mikor Avaia is megérkezett, még szomorúbb lett, mert eszébe jutottak a "tervei", amiket arra eszelt ki, hogy Avaia-t elszakítsa Nexus-tól. És mikor a lány elhaladt mellett, s bocsánatot kért, Kress meg sem bírt szólalni, csak bólintott egyet. Bánata nagyon nagy volt. Már nem vágyott ő sem másra, csak arra, hogy ismét Ofimys lovasa lehessen. Persze tudta, hogy nem lehet az. ofimys hiába próbálta volna elmondani, hogy most mi van és mi lesz, hisz Kressara tisztában volt mindennel. Csak azzal nem, hogy az a tűzgömb micsoda, ami éppen becsapódott tőlük nem messze. Kíváncsian nézett arrafelé. Nem tudta, hogy mi lehet az a valami, egyelőre...De aztán megpillatnotta, s szája tátva maradt a hatalmas sárkány láttán. Szóhoz sem tudott jutni. Jól megbámulta a robosztust, majd mikor az megszólalt, Kressarát még a hideg is kirázta. Valahogy olyan idegen volt. Mintha nem is egy sárkány lenne az. És hát nem is sokat tévedett a lány, mert az alak a sárkányok istene volt. Kress ezen nagyot ámult. Főleg a továbbiakat hallva.*
~Ő volt az aki befolyásolt minket? Akkor jól éreztem, hogy azok nem az én gondolataim....~
*De a következők még annyira nem voltak ínyére. Annak még csak-csak örült, hoyg Ofimys maradhat, hiszen szerette a sárkányt még most is. Viszont a csere kissé megdöbbentette. Azt hitte, hogy Mendrago talán tud segíteni és képes új kacsolatot teremteni Ofimys és közte valamint Nexus és Avaia között. De csalódnia kellett. Egyáltalán nem rajongott az ötletért. Viszont Ofimys oly meggyőzően beszélt, hogy Kressara úgy döntött, hogy belemegy a dologba. Így hát felállt, végigsimított sárkánya fején, s ezt üzente neki.*
~Köszönöm a bíztatást, drágám! Remélem, hogy jól döntöttem!~
*Azzal nagy levegőt vett és Mendrago felé fordulva így szólt.*
-Én beleegyezek. Persze csak ha a többiek is.
*Ekkor Ofimys odasomfordált Kressara mellé, s azt üzente mindegyikőjüknek, hogy ő is elfogadja az ajánlatot. Ezután összebújtak Kressarával, s úgy várták Avaia valamint Nexus döntését.*

*Nexus kétségbeesetten bámulta lovasát, aki már nem is számított annak.*
~Az én hibám Avaia... Pedig tudtam, mivel jár az engedetlenségem. De, akkor, ott semmi nem számított nekem. Még a lovasom akarat sem.~
*Nyakát annyira behúzta, amennyire csak képes volt rá. Nagyon bánta a dolgot, de már nem volt mit tenni. Megtörtént. Nexus kizárta Avaiat a gondolataiból, hogy saját feje után mehessen. Gondolataiból a közvetlen mellette becsapódó izzó gömb rángatta ki. Mire szeme kitudta venni, mi is lehet az, már egy nagydarab szárnyas állt előttük. Szavaiból ítélve maga a sárkányistenség. Nexus szótlan hallgatta végig Mendrago beszámolóját, de a végére már kivillantak tűhegyes fogai hatalmas szájából.*
~Teee... miféle isten vagy te, hogy saját népeden szórakozol?~
*Pofája kinyílt, s torkából iszonyatos üvöltés tört elő, s ebben benne volt sárkány összes dühe. De utána becsukta száját, s maradt a biztonságos acsarkodód pofavágás mellett. Azzal nem provokálhat harcot Mendragoval. Harc? Hiszen nem is lenne itt harc belőle... Mendrago minden bizonnyal egyetlen gondolatával kiolthatná fiatal életét.*
~Szerencséje, hogy isten... Különben kiráznám a bőréből...~
*Ezeket csak magában gondolta, de Mendrago pillantásából ítélve... Nos az nagyon jól mulathatott valamin, mert igen csak úgy csillogtak szemei, mintha az év viccét mondták volna el neki. Nexusnak át is futott az agyán, hogy talán az ő gondolatit hallotta meg, s az olyan vicces neki. De aztán meghallgatta Ofimyst, és Kressarát. Gondterhelten pillantott Avaiara.*
~Avaia... Éveken keresztül éltünk együtt, harcoltunk együtt, nevettünk, és szórakoztunk együtt... Már akkor imádtalak, amikor még kis aprólékként összefutottunk... mikor még Szépségnek hívtak téged.~ * tetőtől talpig végigmérte a mellette felcseperedett leányt, majd újra megszólalt annak fejében* ~Felnőttél kislány... Erős, szívós nő lettél... Ugyanakkor él benned tovább a gyengéd, s jólelkű Szépség is... És én mindig a közeledben leszek. Függetlenül attól, hogy ki a lovasom. Senki nem szakíthat el attól az édes kétlábútól, akivel az erdőben találkozhattam.~
*Fejét hozzá dörgölte a felettébb hallgatag lányhoz, majd bátran kihúzva magát nézett az istenség parázsló tekintetű szemeibe.*
~Beleegyezek a lovas cserébe...~

*Döbbenten, s némán hallgatta végig a többieket. Mendragora nézve becsmérlően szólalt meg.*
- Minden elismerésem az isteneké... Nem sok istenséggel volt eddig dolgom, de ez a kevés is elég volt ahhoz, hogy rájöjjek, az isteneket nem érdeklik az evilágiak. Mert, ha érdekelne titetek bárki is, akkor nem abban lelnétek örömötöket, hogy halandókon szórakoztok. Mert engem ez csöppet sem szórakoztat!
*Dühös volt. Jobban mint eddig bármikor. Szemei résnyire szűkülve stírolták a gigászi istenséget, majd Nexusra mosolygott.*
~Csakis érted Nexus... Senki másért nem mennék bele. De tudom, hogy ha nemet mondanék, akkor sosem találkoznék már veled.~
*Bíráló tekintettel fordult hát Mendragohoz.*
- Legyen hát... sárkányok istene. Elfogadom a cserét. *szúrós tekintete majd átdöfte az istent* - Remélem, élvezed a játszadozásod végkifejletét...
*Többet nem szólt hozzá. Állt, és várta, mikor nem fogja többé érteni Nexus gondolatait, s fogja csak Ofimys elméjét érzékelni. Döntött hát, s most várja az istenség által ajánlott csere végbemenését. Dühösen ácsorgott hát, s időnként egy fura szőke, de annál jóképűbb fickó emléke is beszivárgott gondolataiba... Talán valami köze volt az időhöz... s talán valami Nibelonhoz. De azt hitte csak valamelyik álbából ugrott be, így nem fordított gondot a találgatásra.*

*Unottan feküdt ott a földön, s már kezdett kényelmetlenné válni az egész. Azt hitte, hogy azok már válaszra sem méltatják. persze azért bele-belelesett a gondolataikba, de most nem szívesen hallgatta meg előre, hogy mi is lesz a döntésük. Némán figyelte, hogy azok mit csinálnak. Semmi különös nem történt. Mindegyikük ingerült volt az ajánlat miatt. Meg persze amiatt, hogy így szórakozgat velük. De hát mit tehetne ő? Valamivel el kell ütnie az időt és ő szerette, ha ilyeféle dolgokat csinálhat. hisz ez nem befolyásolta az ő életét és jólétét. Akkor meg miért ne csinálná, ha kedvét leli benne? Nem is válaszolt egyikőjük szidalmaira sem. Pedig a két sárkány elég dühítően reagált. Mendrago mégis képes volt arra, hogy még az arca se rezdüljön meg Nexus üvöltésére, valamint Ofimys vicsorgásra. Miért is foglalkozott volna velük, mikor egyetlen tűzgömbjével fel tud égetni egy várost? Nem, ezek a sárkányok nem tudtak volna kárt tenni benne. Így hát szép nyugodtan feküdt, hallgatva Avaia szidalmait.
Már teljesen unta ezt az egészet és legszívesebben itt hagyta volna az egész csapatot, de ekkor Kressara megszólalt. És vdosákkal határos módon beleegyezett. Mendrago nem hitte volna, hogy elfogadja. És azt sem, hogy Ofimys, Nexus, valamint Avaia is. Csodálkozva nézett rájuk. De aztán kinyögött egy-két szót.*
~Úgy látom, mindenki beleegyezett végül. Hát legyen akkor. Teljesítem kéréseteket.~
*Többet nem is szólt, csak lehunyta a szemét, s kitátotta száját, majd egy hatalmas fénygömböt lövellt ki szájából, ami elfedte az egész területet a kapuval együtt. Az isten valamiféle ősi sárkánynyelven beszélt. Nem értette senki sem a jelenlévők közül. Nem is kellett. Mendrago erősen koncentrált. Hosszas mormolás után végül abbahagyta a beszédet, s ekkor eltűnt a fénygömb is, ami magába zérta a két embert és a két sárkányt. Most mindegyikőjük mély álomba szenderülve feküdt a földön. A két sárkány egymás mellett, s Kressara Nexus keblén, Avaia pedig Ofimys-hoz bújva aludt. Mendrago végignézett rajtuk, majd méltatlankodva felreppent a magasba, hogy a felhők fölé érve tovaszálljon és új alanyokat keressen a következő kis szórakozásához.*

//Na, gyerekek! Itt most vége van a kis játékunknak. Ha majd felébredtek, már nem tudtok kommunikálni "régi" sárkányotokkal, csak az "újakkal". Így megtörtént hát a sárkányok kicseréálése. Köszönöm szépen a játékot! //

» 01 - Ywel kapuja
» 2. Namarre kapuja - térkapu
» 5. Darkloob kapuja - térkapu