4. Däsyron-völgye

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 14:26

*Ahogy megszólítják az öregasszonyt, az kicsit abbahagyja a sírást, de nem szól semmit. Ezért arráb léptetnek lovaikkal. De ahogy kicsit messzebb értek, a nő utánuk ugrott és siránkozásba kezdett. Mitryas nem tudta mire vélni ezt a furcsa viselkedést. Persze a járókelők mondták, hogy bolond az öregasszony, viszont a néne váltig állította, hogy a halottnak vélt fia még él, és hogy nem bolond. A mester kiisé megsajnálta, hogy szegénynek miket kell átélnie. És belegondolt, hogy talán mégis él a fia. Így hát lovát megfordítva ment közelebb a nénikéhez Hiswával együtt.*
-Néne...mit gondol, hol lehet a fia?
*Kérdezte, miközben Hiswára pillantott, s egy bíztató kacsintást is mutatott.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 14:28

- Minden bolond ezt állítja magáról... Miben lennél különböző te, öregasszony?
*De végül csak visszafordul az asszonyhoz, és előtte megállva azt kérdezi:*
- Tegyük fel, hogy valóban nem vagy bolond. Akkor mondd el, mi történt a fiaddal, és miért nem hiszed el, hogy meghalt?
*Gondolja, ennyi minden ágról szakadt szerencsétlennek kijár.* Egy lehetőség, aztán meg megy a fenébe innen, tovább a dolgára.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 14:28

*Idővel rengetegen összegyűltek az öregasszonynál. Látott egy ismerős arcot.*
~Hisz ez Maya.~
- Szia!
* Majd int, hogy lépjenek pár lépéssel odébb.*
- Neked mi a véleményed erről az egészről? Szerinted tényleg bolond?-suttogja oda.
*Lucio kissé zavarban van, mert nem tudja, hogy mit tegyen. Ő is elvesztette a családját, de ő nem volt, ekkora lelki traumában.*
~Vajon az erdőben van a fia? Mert nagyon az erdőt lesi. De nem is törődik magával. Egyáltalán eszik valamit? Mert, hogy tisztálkodni nem szokott az látszik és érződik is rajta.~

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 14:31

*Ahogy a néne vállára repül, megjelenik két lovas. Egy férfi és egy nő. Vélhetően egy pár, hiszen egymás kezét szorongatták. Erri elmosolyodott, de az öreglány úgy tűnt, nem kér a segítségükből és Erriéből sem. Legalábbis elsőre így tűnt. Viszont utána már másképp. Ugyanis az öreg néni felpattant és siránkozni kezdett. Erri gyorsan lereppent a válláról, mielőtt még lebuckázott volna róla. Így hát a nő és a köré gyűlt emberek között repkedett, s figyelte, mi történik.*
-Hogy a fia...érdekes. Ne aggódjon, nénike! Biztosan él még a fia! Ha maga úgy érzi, akkor biztosan így van. Csak meg kell találnia.
*Szívesen vigasztalta a nénit, hiszen ez volt a dolga a tündérek között is. Ő vigasztaló tündér. Ehhez nagyon tud érteni. Így remélte, most sem vall kudarcot.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 14:32

*Csöndesen hallgatta a myrte szavait, majd élénk figyelemmel kezdte el vizslatni a nőt. Közben mások is köréjük gyűltek, és ez kissé már kezdte is feszéjezni a lányt. Nem szerette, ha ennyien vannak körülötte. Régi, rossz fejvadász szokás... De ez olykor életet mentett nála.*
- Szerintem nem bolond...
*Ezt persze csak férje hallhatta, hiszen a fülébe súgta a szavait.*
- Mondja csak el, hátha tud valamelyikünk segíteni.

Tárgy: Däsryon-völgye Pént. Aug. 21 2009, 14:34

*Egyre többen gyűlnek az öregasszonyhoz és ő csak sír továbbra is és a fiáról mond valamit. A járó kelők azt gondolják, hogy bolond. Maya nem igazán tudja, hogy mit is gondoljon most, de akkor hirtelen egy ismerős hang szólítja meg. *
-Lucio?- *És igen ő volt az. *
-Szia! Hát nem igazán tudom, hogy mit gondoljak most az öregasszonyról.- válaszolt Lucionak?*- És mond te mijáratban erre felé?- *Nézett Luciora, de közben hallgatta, hogy a néni mit is válaszol a járó kelők kérdéseire. *

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 14:40

*Az öregasszony még mindig a földön ülve szipog, de látszik rajta, hogy a sok kérdés kicsit megrémiti, igy elfelejt sirni. Körbenéz a sok ember között, akik körbeállták.*
-Nem vagyok bolond - jelenti ki teljesen nyugodt hangon. Már nem látszik bolondnak. Egy kedves öregasszonynak látszik ha eltekintünk a bűzétől és a szakadt és koszos ruhájától. Visszaül a ki székére, majd int, hogy jöjjenek közelebb.*
-Biztos vagyok, hogy a fiam él - suttogja és közelebb is hajol a jelenlévőkhöz. Majd az erdő felé pillant.*
-Pár éve az erdőből kijött egy fenevad. Megevett minden élőlényt, amit talált. disznókat, teheneket, csirkéket, libákat. A falubeliek meg akarták ölni, mert egyszer elkapott egy kislányt is. Megette. Széttépte... - suttogja az utolsó mondatot az öregasszony. Majd a pék felé pillant. Mintha jelezni akarná, hogy nem akarja, hogy a pék hallja. Talán az ő lánya volt, nem tudni.*
-A fiam kis menyasszonya volt a kislány. Nagyon szerették egymást... - mondja szeretetteljes hangon az asszony. Egy pillanatra elréved a múltban és egy apró mosoly jelenik meg az arcán. Majd az erdő felé pillant.*
-A fiam... Bement az erdőbe megkeresni azt a fenevadat. És... - magyarázza az öregasszony, majd ismét zokogni kezd:*
-Eltűnt. Az a nyomorult fenevad. Megharapta - zokogott fel ismét az asszony.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 14:45

*Az öregasszony egészen magához tért és sokkal rendesebbnek tűnt, mint előtte bármikor is. Mitryas ennek megörült, s kedvesen mosolygott az sszonyra. Közben hallgatta, hogy mi is történt a fiával. Úgy tánt, hogy nagyon szerette az öreg néne a fiút. VÉgül is ez természetes. Hisz minden anya szereti a gyeremkét. Nagyon is. Ezt Mitryas tapasztalatból tudta, hoszen Hiswán látta, hogy mennyire odavan az ikrekért. De ő maga sem kevésbé. Így hát most majd' megszakadt a szíve a történet hallatán.*
-Ha téged megöltek volna az esküvőnk előtt..nem is tudom, hogy mit tettem volna. De bioztos, hogy nem hagytam volna nyugodnia gyilkosod, szerelmem.
*Súgta oda Hiswának, majd a néne felé fordult és így szólt.*
-Tehát azt mondja, hogy a fia nem halt meg, csak megharapta az a fenevad? És ezt miből gondolja? És azt, hogy a fiút nem..ölte meg a fenevad?

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 14:47

- Na jó... Tehát megette a fiadat is?
*Legalábbis neki ez volt most az első gondolata a nő szavai után. Kicsit töprengve nézi a többieket.*
- Miféle fenevadra gondolsz öreganyó?
*Legalább ezt szeretné tisztázni mielőtt... Ugyanis felkeltette az érdeklődését a dolog, ami igen csak ritkaság számba megy mostanság a lánynál. Mostanába nem sok dolog szokta lekötni. De végre, itt a lehetőség egy kis hajtóvadászatra. Az utolsó vadászaton úgyis csak egy koszos emberpalántát kellett üldöznie. Nem is tartott be neki fél napnál tovább, hogy végezzen vele.*
- Tudod mit öreg? Ha elmondod, hol próbálta megkereseni a fiad az a vadat, akkor én utánajárok a dolognak.
*És még lelkes mosolyt is sikerül közben varázsolnia az arcára.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 14:47

*Lucio szíve megesik az öregasszonyon.*
~Nem látom r sok esélyét, de egye fene.~
- Én megkeresem a fiadat! -mondja kissé bátortalanul. De ha lehet, mesélj még nekem egy kicsit a bestiáról, hogy tudjam mivel állok szembe. -ezen szavak már határozottabbak voltak.
~Óóó, hogy én mibe mentem bele. De ismers érzés az, ha elveszítünk valakit. Meghalni nincs kedvem, de érzem, hogy van bennem annyi erő, hogy legyőzhetem a fenevadat.~

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 14:49

*Az öreg néni igen különös kis történetet mesélt el a jelenlévőknek. Erri mindvégig ott repkedett a néni körül és figyelemmel hallgatta minden egyes szavát. ~Hm, ha mindez igaz...akkor talán a fia még él és az erdőben van?~ Kérdezte magától, majd a többiekkel nem foglalkozva a néni elé repült s így szólt.*
-És mondja csak, azt gondolja, a fia még életben van és az erdőben lakik? Mert akkor talán...talán megtalálhatnánk.
*Mondta halvány mosolyt csalva arcára. Nagyon remélte, hogy tud egy kis örömet okozni a néne számára, de az közben ismét sírni kezdett, így Erri halk dalba kezdett, amivel talán megnyugtathatja az öregaszonyt.*

Tárgy: Däsryon-völgye Pént. Aug. 21 2009, 14:51

*Maya hallgatta, ahogy az öregasszony mesél a fiáról és arról a fenevadról, aki megölte a fia kedvesét. Maya megborzong ezek hallatán. A hideg rázza ki. Most már érti miért is sír az öregasszony itt egymagában. Egyre többen álltak az öregasszony mellé, hogy ők majd megkeresik és megölik a fenevadat. Még Lucio is. *
-Hát, ha tudok én is szívesen, segítek.- *Mondta kicsit bátortalanul.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 14:52

*Lelkes bólogatással jelezte, hogy ő is szívesen csatlakozna a keresőkhöz.*
- Ugye segítünk neki? Megkeressük a fiát? Vagy , amit csak segíthetünk... Hátha tényleg él még az a fiú.
*Kicsit elgondolkodott férje feltevésén, hogy vajon mit tett volna, ha az esküvőjük előtt megölik... Aztán édes mosoly ült ki arcára, és szerelmes pillantást vetett párjára.*
- És én úgyis gyógyító vagyok, s hátha tudnék neki segíteni.

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 14:58

*Az öregasszony letörli a könnyeit, majd a kis tündérre néz, aki énekel neki.*
-Köszönöm szépen - suttogja a kis tündérnek, és meg is akarja simogatni, de félúton megáll a keze és inkább leejti az ölébe. Majd a bátor, csillogó szemekbe néz. Sokan ajánlották fel neki, hogy megmentik a fiát. Melegség járja át a szivét és ismét egy könnycsepp gördül végig az arcán.*
-Ti vagytok az elsők, akik nem néznek bolondnak - suttogja ellágyulva.*
-Pedig itt a faluban mindenki tud a fenevadról. De senki nem hisz nekem. Én láttam. Egy hatalmas farkas. Szerintem - itt körbepillant és halkabbra veszi a hangját, szinte suttog:*
-egy vérfarkas! - jelenti ki és jelentőségteljes pillantással végignéz mindenkin.*
-A fiam... Miután megharapta az a fenevad... Hazajött. Elláttam a sebét, de... - az erdő felé pillant és ismét pár könnycsepp gördül le az arcáról:*
-Azt mondta, nem akar bántani. És itt hagyott. Talán örökre - suttogja és sirni kezd. Majd pár perc után ismét megnyugszik egy kicsit.*
-Egy gyógyitó azt mondta, hogy valami varázsfű ami megtöri a varázst. Talán... Talán ti rá tudnátok venni, hogy igya meg - suttogja és egy kis üvegcsét húz elő a szoknyája egyik rejtekzsebéből. Magához szoritja az üveget, majd megnézi a benne lévő kristálykék folyadékot. Felnéz az előtte állókra.*
-Akkor kell megitatni vele, mikor... át van változva... - mondja rejtelmes hangon a nő.*
-Ha megtalálnátok... Egy anya megint magához szorithatná egyetlen, szeretett fiát... - suttogja és lehajtja a fejét.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:04

*Szemöldökei felszöknek, és amolyan "ez most valami vicc?" pofát vágva néz az üvegcsére, és a benne lötyögő kék folyadékra.*
- Ha átversz, akkor visszajövök, megkereslek, és megtanítalak, hogyan bánj az emberekkel!
*Azzal kikapta a kezéből az üvegcsét. De nem tette el, inkább maga elé kinyújtott kézzel állva tette föl a nagy kérdést.*
- Emberek! Ki akarja ledönteni egy ordas torkán ezt a löttyöt?

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:05

*Mosolyogva néz kedvesére. Melegségjárja át a szívét, majd bólint egyet.*
-Persze, hogy segítünk neki, szívem. Szívesen segítek bárkinek! Úgyhogy mi is megyünk a többiekkel. Így már biztosan találunk valamit. És talán tényleg él még az a fiú.
*Ekkor hallotta meg, mi is történt az öregasszony fiával. ~Hogy egy vérfarkas? Evolyranban? Ez nagyon nem jó hír.~ Mondta magában, majd kedveséhez fordult.*
-Remélem, hogy sikerül elkapnunk. Már amennyiben valóban vérfarkas. Mert én nagyon nem örülnék annak, ha itt garázdálkodna a környéken akár egy darab is azok közül a fenevadok közül.
*Azzal az öreg és a többiek felé fordulva beszélt tovább.*
-Amennyiben valóban így van, akkor tudok segíteni. Myrte vagyok, bár erre már gondolom, rájöttetek. Ha egy kis illúzióval át tudom verni, akkor sikerülhet megitatnunk vele azt az italt. Így hát szívesen tartok veletek és segítek kedvesemmel, aki gyógyító.
*Mosolyogva pillantott ismét kedvesére, s megint megszorította a kezét.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:05

~Te jó ég! Ez az ügy kezd bonyolódni. Egy vérfarkas. Már csak ez hiányzott.~
- De ha a fia is átváltozott, akkor még a másik is életben van. Honnan tudjuk, hogy melyik a fia? Ez a szer biztosan hatni fog? Mert, ha nem, akkor mi csak vacsorának leszünk jók.
*Kicsit járkál a nép között és várja a többiek válaszát, ha benne vannak, akkor ő is velük tart. Hamár felajánlotta segítségét.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:08

*Ahogy látja, az öreglány meg akarja simogatni, elmosolyodik, aztán elhalkul éneke, s végül elhallgat. A történet nagyon meghatja. És az egyenesen megrémíti, hogy vérfarkassal van dolguk. Még csak hallott ezekről a lényekről, de nagyon félelmetesnek vélte őket. Hiszen ő oly apró. És azok a fenevadak oly nagyok. Kissé meg is ijedt, de aztán erőt vett magán és így szólt.*
-Nos, rendben van. Én is segítek nektek. Mindenhogyan, ahogy csak tudok! Közösen sikerülni fog!

Tárgy: Däsryon-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:11

*Maya meghatódottan hallgatja a néni szavait. Látja, hogy megkönnyebbül mikor a többiek nem, nézik bolondnak, és segíteni akarnak neki. Mikor előveszi azt a kis üvegcsét Maya szemügyre, veszi. A többiekkel tart Maya is, úgy gondolja talán neki is hasznát, vehetik. Nem tud még sokat, de lehet, hogy tud majd ő is segíteni.*
- Én is veletek tartok!- *Mondta, most már határozottan.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:12

- Még szép, hogy segítünk. Nem is fordítunk hátat egy kis kalandnak.
*És próbált magabiztos képet vágni a dologhoz, bár az első dolog, ami a vérfarkas említésekor eszébe jutott, az a befogadó családja volt, melyek vérfarkasokból álltak. Többségük persze. És itt újra felelevenedtek neki a régi emlékek, amikor még fejvadászként tizedelte Álomfalva, és határvidékének lakosságát.*
- Keressük meg azt a fiút!
*Arra a nőre pillantott, ki kezében ott csüngött még a fiola.*
- Ha már nálad van, nem mindegy, ha te hozod?
*Azzal megfordult, és férjéhez intézte szavait, és nagyon halkan.*
- Remélem, nem lesz vérontás a vége. Ilyen vadászatoknál gyakorta mészárolják le a tiszta vérű, egyszerű farkasokat is, hogy véletlen se csússzon ki a kezükből a vérfarkas. És itt most kettő van! Mert míg a fiú átalakul, addig a megharapója él! De keressük meg, és hátha az istenek is mellénk állnak ebben a dologban, és talán sikerül a jó alannyal megitatnunk azt a szert.

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:20

*Az öregasszony elmosolyodik. Örül, hogy ennyi segitő társra lelt. Ahogy kikapják a kezéből a szert, utána kap, hiszen pont az a hölgy kapja ki a kezéből, aki a legunszimpatikusabb volt az üregasszonynak. De mikor a nő kitartja a kezét, lehajtja a fejét.*
-A fenevad már nem él. Egyik éjszaka megölték őt - jelentette ki az asszony magabiztosan. Majd az erdő felé nézett.*
-Nos... Akkor kérlek hozzátok vissza a fiamat! - térdel le a földre a jelenlévők elé és halk imádkozásba kezd.*
*Az erdőbe egy kis ösvény vezet be, ami a falu Főterétől indul az erdő felé. Keréknyomok vezetnek oda - ahonnan a fát hozzák. A jelenlévőknek az ösvényt kell követniük.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:26

*Kissé megkönyebbülve hallja, hogy az egyik fenevad, amelyikre nincs szükségük, meghalt. Így legalább biztosan a fiúra találnak rá. Már ha azóta ő nem harapot megvalakit. De talán nincs olyan pechjük. Így hát Mitryas az erdőbe vezető ösvény felé fordította Szürkehátat, majd kedveséhez fordult.*
-Szívem...Ne aggódj kérlek! Minden rendben lesz. Vigyázok rád és mindenkire. Már amennyiben képes leszek rá. És úgy érzem, ez így lesz. Szóval semmi aggodalom. Lassan indulnunk kéne...
*Azzal a többiek felé fodult, s az öregasszonytól elköszönve így szólt.*
-Menjünk, hogy mihamarabb megtaláljuk a fiút! Azt, hogy azután mi lesz, bízzátok rám. Egy megfelelő illúzióval tényleg képes vagyok elhitetni a farkassal...akarom mondani, a fiúval, hogy nem bántani akarjuk. És akkor csak egy ember kell, aki beadja neki a szert.
*mondta, majd megsarkazta lovát és Hiswával oldalán, meg a többiekkel együtt megindult az ösvényen, ami ez erdőbe vezetett.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:27

- Na emberek... és myrték, na meg elfek... ja és tündérek!
~Hogy mennyi bolond gyűlt itt össze...Hehe. Velem az élükön... a főbolonddal.~
- Kapjuk akkor össze magunkat, és ki-ki a maga lovával induljon meg az erdőbe vezető ösvényen.
*Bár senki nem mondta neki, hogy innentől ő mondja meg, ki, merre, és mikor, de mégis elmondta ezeket, és közben már lép is lováért. Pillanatokkal később már a nyeregben ülve várja, hogy mindenki útra készen legyen. Azután közösen megindulnak a főtérről, hogy az ösvényen át az erdő sötétlő fái között bóklászva kereshessék a fenevadat.*
~Remélem, nem bánom meg ezt a kis kiruccanást.~
- Amúgy Loanera vagyok, a mágusok földjéről. És ti kik volnátok utazók? *szavait a többiekhez intézte.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:29

*Még utoljára megsimogatta az öreg néni arcát, majd a többiek felé nézve halkan így suttogott a néne fülébe.*
-Minden rendben lesz, ígérem. Visszahozzuk a fiát. Csak adjon nekünk időt. Addig is vigyázzon magára és ne aggódjon, minden rendben lesz!
*Azzal a többiek után repült, akik időközben már elindultak az erdőbe vezető kocsiúton. Hamar előrerepkedett az emberek között, s ott megállapodott az egyik ló közelében. Ott repült mellette, mert így biztonságban érezte magát. Mert hát nem tagadhatta, hogy bizony félt a fiútól, aki ugye most vérfarkas. De talán nem sokáig.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:34

*Halovány mosoly kúszott arcára, amikor meghallotta a fiatal mágusnő bemutatkozását. Kicsit eközelebb ügetett hozzá.*
- Nos, ha már így rákérdeztél... Én Hiswa vagyok. Mögöttem az a myrte a férjem, Mitryas. A többieket meg nem igen ismerem.
*Azzal bevárta, hogy férje is közelebb jöjjön hozzájuk, majd így folytatták az utat az ösvényen. Farkast egyelőre még csak nem is hallottak, pláne nem láttak.*
- Meglep, hogy egy darthar szívén viseli egy bolond öregasszony sorsát. Vagyis a fia sorsát.
*Érdeklődve pislogott Loanerara.*
- Mondd csak Loanera, nem találkoztunk mi már valahol? Ismerősnek tűnsz valahonnan. De az is lehet, hogy csupán az emlékeim tréfálnak meg.
*Vigyorogva nézett oldalra rá, majd férfjére.*
- Egyébként van valami konkrét terved is kedves arra az esetre, ha megtaláltuk azt a vérfarkast?

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:41

*Az ösvény elég keskeny, igy max két ember, avagy ló fér el egymás mellett. Az öregasszony egy halk imát suttog a védelmük nevében, mire valóban egy ks kékes fény veszi körül a jelenlévőket. Mintha tényleg valami védő bűbáj venné őket körbe. Lassan beérnek az erdőbe és ahogy egyre beljebb haladnak, egyre sötétebb is lesz. Mjad az ösvénynek vége szakad. Látszik, hogy itt már sokkal félemetesebb az erdő, mint az elején volt. Sötéebb is van és furcsább hangok is vannak. Ahogy a zavaron lépkednek a lovak, néha meg-megrezzen egy bokor vagy éppen egy-egy ágról hull le egy pár levél, mintha valami leverte volna. Az ágakon mozgás hallható. Elég félemetes. Majd ahogy beljebb sétálnak a fák közül egy apró kis kunyócska tűnik fel. Az ablakai be vannak ötve és az ajtó is félig le van szakitva a helyéről. De bentről világosság látszik. A fény pedig mozog. Valószinű gyertya...*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:47

*Lassan hozzászoknak szemei az erdőt uraló sötétséghez. Félelmetes zajokat hall a fejük fölül, de nem igazán foglalkozik vele. Bátran halad tovább.*
- Fényt látok... *mondja, majd közelebb érve már látja is, honnan szűrődik ki a fény* - Egy kunyhó van ott.
*És a nem túl távoli építményre mutat.*
- Szerintetek? Nézzünk be oda? Hátha ott találjuk azt a fiút?
*Bár neki vajmi kevés kedve van most vendégesdit játszani, de ha a kereséshez, ez is hozzátartozik, akkor hajrá. És legyen meg végre az a fiú.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:48

*Kedvese előrébb ment, hogy beszédbe elegyedjen az egyik mágusnővel, akinél a fiolácska volt. Mitryas nem volt épp beszédes kedvében, ezért csak éppenhogy a két nő mögé ment, majd hallgatta, mit beszélnek. Aztán ő is megszólalt, amolyan köszönésképpen.*
-Üdv, Mitryas Hythamorys. Ahogy ezt már a drága feleségem is mondta. Remélem, gondjárt viseli annak a fiolának, különben lőttek az egész dolognak.
*Mondta, majd Hiswára mosolyogva így szólt.*
-Kedvesem, természetesen van tervem. Mégpedig az, hogy egy illúzió segítségével valamelyikőtöket az öregasszony képmásává változtatom. Így talán a fárkas avgy fiú megnyugszik, mivel csak az anyaja...és így talán beadhatjuk neki a szert. A kérdés csak az, hogy ki vállalja ezt?
*Kérdezte, miközben egyre beljebb haladtak. Ez azon is érződött, hogy sötétebb iés hidegebb is lett valamivel. A mester úgy érezte, itt valami nincs rendben. A fákról sorjában hullottak a levelek. Közben előretekintve megpillantott egy kunyhót. Különös volt, mintha nem laknának benne. De mégis pislákolt valami kis fényecske az blakában. Mitryas lassított lován, majd így szólt.*
-Azt hiszem, jobb lesz, ha eyelőre messzebbről vesszük szemügyre ezt a házikót. Hátha a fiú lakik itt és épp farkassá készül változni. Vagy már átváltozott.

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 15:53

*Hallja, hogy közben páran ismerkedni kezdenek, így ő is odareppen, de nem szól semmit sem, mert nem szeretné megzavarni a beszélgetőket. viszont amikor azok elhallgatnak, ő is megszólal.*
-Sziasztok, Errinaya vagyok. Gondolom, rájöttetek, hogy tündérke. Hihi...nehéz volt, ugye?
*Mondta kuncogva. De nem sokáig vidámkodott, ugyanis hamarosan sötétebb lett és furcsa hangok szűrődtek ki a fák közül. Erri meghúzta magát Hiswa mellett. Még bele is kapaszkodott a nő ruhájába, úgy repült mellettük. Aztán ő is megpillantotta a kunyhót, amit már a többiek észrevettek. Errinek félelmei támadtak a lakójával kapcsolatban, így kissé halk, félénk hangon így szólt.*
-Nos, én úgy vélem, hogy valakinek kint is kell őrködni. Én ezt vállalom is! Hiswával..ha nem gond.
*Fordult segélykérő pillantásokat vetve a tündéhez.*

Tárgy: Re: 4. Däsyron-völgye Pént. Aug. 21 2009, 16:01

*Elgondolkodva léptetett tovább. Azon merengett, hogy vajon mennyire lenne veszélyben, ha ő volna az, aki beadja a szert a farkasnak.*
~De, ha hibázunk... és megmar, akkor...
*Megrázta fejét, és az előtte haladó nőre pillantott.*
~Rá viszont sosem bíznám az életemet. A Mitryasét még úgy sem... Tehát nekem kellene mennem.~
*Gondolatainak aztán hangot is adott.*
- Nézd Mitryas. Én szinte az egész életemet vérfarkasok társaságában töltöttem... Talán jobb volna, ha én adnám be a szert a fiúnak. Egyébként is ott kellene lennem, ha segítségre volna szüksége a visszaváltozáskor.
*Fejét oldalra hajtva nézte a földet, és úgy folytatta.*
- Tudod, fájdalmai lesznek valószínűleg, ahogy a csontozata végérvényesen megváltozik, na meg az izomzata is. És rajtam kívül nincs más gyógyító a csapatban.
*De másról, amiről pedig nem ártott volna némi felvilágosítást adnia férjének, nem beszélt. Még nem... Hiszen, ha most beszél, akkor sosem engedné meg neki, hogy a vérfarkas karmai közelébe merészkedjen.*
- Nem a legjobb módot találtuk a megismerkedéshez Errinaya... De azért, még nagyon örülünk neked. Egy tündér mindig vidámságot tud csempészni a szívekbe.
*Azzal férjéhez fordult.*
- Szerintem is hiba lenne minden előkészület nélkül berontani a házikóba.

» Korah háza - Koboldföld peremvidéke
» 04 - Vérző folyó völgye
» Királyok völgye - Ehoren zuhatag