07. Hyatsë-hágó

Tárgy: 07. Hyatsë-hágó Vas. Jan. 25 2009, 05:46

HYATSË-HÁGÓ

Ezen a hágón keresztül érkezett meg a myrte nép Evolyranba. Szép lassan felhajóztak a Däsyron-folyón s mellékvizein, s hamarosan már Evolyran földjét taposták. A mester megfelelőnek találta a földet, s elvándorolt az evolyrani főurakhoz és Dyora úrnőhöz, hogy engedélyt kérjen népe letelepedésére. Az engedélyt megkapta, s örömmel tért vissza övéihez. A hír hallatán a nép nagy ujjongásba kezdett. Mitryas mester úgy látta jónak, ha megőriznék eme hágó emlékét, amelyen keresztül erre a csodás földre érkeztek. Így hát megkérdezte a myrtéket ama ötletéről, hogy valamiféle emlékművet állíttassanak. Ebben a nép egyöntetűen beleegyezett, s hamarosan munkának is láttak. A torony mindössze három napig épült.

A víz fölött emelkedik a magasba, a sziklák falaiba kapaszkodva. Különleges anyagot használtak az elkészítésére, mely sosem korrodálódik és jó az ellenállóképessége. Illúziómágiájuk minden tudományát bevetették, hogy ezt a tökéletes építményt létrehozhassák. Nagy is volt az öröm, mikor elkészült. Ezután a mester úgy döntött, hogy jobb lenne ezt az épületet valami hasznos célra felhasználni. Így a mai napig őrtoronyként működik. Tíz myrte állomásozik itt a legjobbak közül, és ügyelnek arra, hogy támadás esetén mindenki értesüljön a veszélyről.

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 12:26

*A myrte lány lépked a hágó felé,úgy döntött elsétál ide s kicsit nosztalgiázik érkezük napján.Azóta sok víz lefolyt már a Däsyron folyón,így azóta nem tudtak álltak itt be változások.Tudta hogy eme mű mi a víz felszíne felett lebeg,nagyon hamar elkészült,persze ő ebben nem tudott segédkezni,csak az utána lévő illúziónálásban.
Amint átsétált a "hídon" érzékelte a változást.Egy pár myrte őrködött itt s tekintetük egytől egyik a tenger habos vizeit leste. ~ Ők figyelik az érkező hajókat? ~ mélázott el ezen egy gondolatra miközben tovább sétált.Eléggé fáradt volt,mert rosszul aludt.Ily rosszul még egyetlen éjszakát sem kellett töltenie mióta ideköltöztek.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 12:39

*Hiswa ránézett a vele szemben álló őrre, ki ugye nem meglepő, hogy egy myrte volt. Lévén, hogy a myrték őrhelyén volt a tünde. Kedvesen megköszönte a tájékoztatást, s közben már pillantása a magányosan sétálgató myrte nőre siklott. Meg is örült nagyon a váratlan női társaságnak, hiszen már napok óta csak ellenkező neműekkel beszélgetett. Bár élvezte, hogy kicsit bele láthat a mester dolgaiba, és még erre a fantasztikusan gyorsan felépített őrtornyra is vele tarthatott. Kissé meghajolva köszönt el az őrtől, és a nőhöz vette azt irányt.*
- Helló... Nem gondoltam, hogy egy nő is el fog erre vetődni míg itt vagyok.
*Örömmel teli mosolyát a lányra villantotta, s a korlátnak támaszkodott.*
~Legalább nem kell unatkoznom, míg Mitryas végez odafönt.~
- Gyanítom, nem az őrség részét képezed...

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 12:48

*Hétvégéje nem úgy telt, ahogy korábban tervezte. A séta elmaradt, s el kellett jönnie a toronyba, hogy megnézze, minden rendben van-e. De úgy tűnt, nincsen semmi gond és az őrök is jól végezték a munkájukat. Hiswa is vele tartott ide, aki most odalent társalgott az egyik őrrel. Mitryas lehuppant a hideg padlóra, majd felhúzta térdeit, s fejét rájuk helyezte. Egy ideig gondolataiba mélyedve ült ott, aztán mikor úgy látta, hogy már eléggé megváratta kedvesét, felállt lassan, s elindult lefelé. Ahogy lelépett az utolsó lépcsőfokon, megpillantotta a tündét, amint valakihez beszél. ~Ki lehet az? Az őrök most nem ezen az oldalon vannak...~ Azzal kíváncsian lépkedett egyre közelebb. Lassacskán kibontakozott Hyrraosy alakja is, s a mester szemei elkerekedtek. ~Na ne...Ő?...itt? Ebből még a végén gondok lesznek....bár nem úgy ismerem egyiküket sem.~ Azzal zavartan közelebb lépett hozzájuk, s halkan köszönt.*
-Hiswa...Hyrraosy...
*Azzal meghajolt, de nem szólt többet. Feszült arcizmokkal nézett egyikről a másikra, s nem tudta, most mi fog történni. De remélte, hogy semmi rossz.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 12:58

*Egyáltan nem gondolta volna,hogy itt találkozni fog valakivel is,mivel a helyen őrök álltak,így biztosra vette hogy mindenkinek van jobb dolga is annál,minthogy az őrök mellett ácsorogjanak és bámulják a tengert.Arra meg végképp nem számított hogy Hiswa-val fut itt össze.Bár a nő nem ismerte - és valljuk meg Hyrraosy sem őt - azért tudta kicsoda,és a tegnapiak után kicsit szíven ütötte eme találkozás.Bár a nő kedves volt,a myrte zavarban volt s egy pillanatig meg sem tudott szólalni.*
- Szia!-*tegezte le,mert a lány is e képpen cselekedett.Majd hosszasan nézte meredten.Csak a szavai zökkentették ki a bámulatból s elkapta pillantását az őrre ki nem messze tőlük ácsorgott.*
- Nem valóban nem miattuk jöttem.Csak erre sétáltam és úgy gondoltam megemlékezek kicsit az örömteli megérkezésünk napjára.-*felelte kedvesen,egy zavart mosolyfélét is kicsikart magából.Nem tudta mi legyen,de azért nem kéne ilyen bénán viselkednie.
Majd még jobban zavarba jött és el is pirult mikor ismerős hang hallatszott a lány háta mögül,majd megjelent a mester alakja is. ~ Úram isten....ilyen szerencsétlen nem lehetek ~ gondolta fülig pirulva,majd nagy nehezen kinyőgött egy köszöntés félét.*
- Mitryas...-*biccentett felé s egy hosszú pillanatig a férfi bámulta.Látta rajta hogy ő is feszeng.Csak remélni tudja hogy nem sül el rosszul semmi.Végtére is semmi nem történt.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 13:09

*Először nem is igazán figyelt föl a myrte lány zavarodottságára. Viszont, amikor Mitryas hangját meghallhatták, még látta a lány arcszínének hirtelen megváltozását. Ez viszont már szemet szúrt neki, de egy pillanatnyi töprengés után, boldogságtól sugárzó arccal perdült meg, és kissé oldalra hajtott fejjel, somolyogva nézett a mesterre.*
- Szia... Már azt hittem, gyökeret vertél odabent.
*Egy kacsintással persze jelezte, hogy nem dorgálásnak szánta ám szavait. Majd bevárva szerelmét, újra a lány felé fordult.*
- Ááá... Szóval Hyrraosy vagy. Én Hiswa vagyok, és mint az nagyon is jól látszik, nem myrte, hanem éjtünde...
*Egy néma pillanatig újra megnézte magának a myrte nőt, és a talán kissé halványult pírját, aztán sandán a mesterre lesett.*
~Miért ilyen feszültek?~
*Aztán inkább jobbnak látta, nem találgatni, saját lelki békéje érdekében.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 13:18

*Még mindig szótlanul állt ott, s a mosolygó Hiswára tekintett. Úgy tűnt, hogy ha valaki nem szólal meg most rögtön, még a végén félreértések özönébe fognak esni. Így hát nagy sóhajjal így szólt.*
-Nem, nem ragadtam fönt, csak kicsit gondolkoztam...Vagy talán nem szabad? Nem köteleztelek arra, hogy elgyere velem!
*Csintalankodott a tündével, majd egy röpke csókot nyomott a szájára. Nem akart hosszabb ideig összeakaszkodni Hiswával, hiszen nem voltak egyedül. Bocsánatkérően tekintett rá, majd a ny felé fordulva így szólt.*
-Hogy kerülsz ide? Nem tudok róla, hogy te ide lennél beosztva! Vagy talán csak egy kis kirándulásra szántad magad?
*Halvány mosoly jelent meg arcán, de tudta, hogy ebből nem fog kikászálódni egykönnyen. Biztos, hogy kell majd magyarázkodnia eleget. Elvégre egyik nőt sem szerette volna megbántani. De természetesen Hiswa volt neki az első. Hisz csak ő volt a jegyese, s a gyermekeiket hordta szíve alatt. A mester egy kis myrtét vetített ki illúziója segítségével eléjük, aki kérdőn nézett mindenkire, aztán megvonta a vállát és eltűnt. ~Nos, nem erre számítottam...~ Ugyanis a kivetített myrte egy kedvcsináló kis illúzió akart lenni, de ezúttal nem sikerült a mesternek. Látszott rajta, hogy nincs elemében.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 13:28

*A nő kedves volt,hisz nem volt miért haragudnia rá.Nem is érti miért feszeng ennyire,persze a szíve és a helyzet érezte hogy kínos neki.Nagyon is.Nézte ahogy duruzsolnak,majd az apró csóknál elfordult és nagy nagy figyelmet tulajdonított a tengerre. ~ Miért pont ide kellett jönnöm? ~ tette fel magában a kérdést,persze nem is gondolta hogy a párocska pont is tartózkodik.Mikor a lány bemutatkozott tekintetét feléjük fordította.*
- Én tudtam ki vagy.Hisz szájról szájra járt Carme földjén a Mitryas új kedvese.És a hajón is láttalak...-*tette hozzá.
Teljesen ledöbbent a Mester kérdőre vonásán.Értetlenül és csalódott nézett rá. ~ Tehát bekeményít,hogy takarózhasson.Szép...~ gondolja s sokáig tartott mire szavakat talált.Mikor megszólalt hangja szerény volt mint amilyen maga is.*
- Tegnap nem mondtad hogy mi legyen a feladatom.Úgy beszéltük meg ha elkezdődik az építkezés én is besegítek.De hogy addig hol legyek azt nem említetted...-*magyarázta s lesütötte pilláit.Nem értette mi rossz van abban hogy itt van,persze jelenléte most nem jött kapóra egyiküknek sem.Az illúzióra pillantott majd vissza rájuk.*
- De ha gond elmegyek...csak meg hol legyek....

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 13:38

*Hiswa meglepve kapta el Hyrraosy pillantását. Azt sejtette, hogy a hajón egyértelművé válik a myrték számára a mester, s a közte lévő kapcsolat de, hogy már Carme földjén is ennyire elterjedt a hír az fel sem merült benne. Eszébe is jutott, hogy talán akadt olykor kéretlen szemtanújuk is, izgalmas kirándulásai közben. A gondolatba egy kissé bele is vörösödött, így szokás szerint előrébb hajtotta fejét, s így hófehér hajtincsei jótékony takarásába temette arcát.*
- Nem tudtam, hogy Carme földjén beszéltek rólunk...
*A többi mondat alapján pedig gondolta, tegnap találkoztak Mitryas, és a lány. Ennek nem tulajdonított különösebb jelentőséget, csupán enyhén lángoló arccal nézte lapos pillantásokkal a lágyan hullámzó tengert.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 13:45

*Nem értette a myrte döbbenetét. Pedig ő nem kemény kérdőre vonásnak szánta....és most ráadásul még rosszul is jött ki ebből. ~Ez nem igaz! Miért kellett felhoznia a tegnapot? Most aztán tényleg magyarázkodhatok! Az istókját!~ Azzal mérgesen a távolba meredt, majd szerelme arcát kezdte el keresgélni a hajzuhatag mögött. Hamarosan sikerült is neki felemelnie a lány fejét, s eltűrte a takaró hajtincseket. Mélyen a szemébe nézett, s így szólt.*
-Mi a baj, drágám? Ne légy ilyen szótlan...
*Azzal a másik felé fordult szikrázó szemekkel.*
-Nem is azért kérdeztem.....és nem kell elmenned. Sőt, szeretném, hogy maradj...csak kérlek figyelj oda jobban, hogy mit kérdezek vagy mondok és hogy hogyan! Meg kell beszélnünk pár dolgot...
*Azzal visszafordult kedveséhez, s forrón megcsókolta azt. Nem érdekelte, hogy ott vannak mások is. Nagyon mérges volt....és nem Hyrraosy-ra, nem is Hiswára...hanem saját magára. Ha nem találkozik össze tegnap a myrte lánnyal, ma nincs ez a kis "kellemetlenség".*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 13:54

*Ez a nap nem az ő napja volt,legnagyobb sajnálatára.Hajlamos félreértelmezni a dolgokat mint ahogyan ez most is előfordult.Érzékeny természete viszont most egyáltalán nem jött kapóra,sőt jobban szerette volna ha erősebb jellem.*
- Értem Mester....ne haragudj szavaimért.Nem figyeltem rád eléggé...-*persze ez így volt de valamit csak ki kellett nyögnie.Szomorúan a nőre pillantott volna ha annak fehér haja nem takarta volna el az arcát hófehér arca.Végig kellett néznie miként enyelegnek egymással,majd a heves csókot is végigbámulta.Nem tudta meddig tud még társaságukban maradni,s ezt a visekedést,mikor a férfi tudja hogy érez iránta igen csak bántónak találta.Egyre jobban összehúzta magát,hirtelen erős gyomorgörcse kerekedett.Kissé meggörnyedt.majd kiegyenesedett,arcán pici fintor volt látható.*
- Beszéltek,onnan is tudtam már azelőtt neved mielőtt ma mondtad volna.De ne gondolj semmi rosszra.-*elmosolyodott de a mosoly nem szívből szólt.Már csak azért sem mert megint kétrét görnyedt.
A mesterre pillantott.*
- Rendben,maradok,de nem sokáig mert...mert....-*kapkodott levegő után.*
- .... dolgom van.-*persze nem volt semmi és ez igen csak átlátszó érv volt,de nem tudott jól hazudni.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 14:09

*Kiélvezte a hosszúra nyúlt csók minden pillanatát. Aztán Hyrraosyra pillantott, amikor az zavartan előhozakodott valami mentség félével, hogy korai távozása miatt előre kimentse magát. Egy darabig csak némán nézte a myrte lányt, aztán a kínlódásai láttán egyszer csak belé nyilallt a felismerés. Hyrraosy szerelmes Mitryasba. Egy kissé szíven is ütötte ez a felismerés. Persze nem a nő láthatóan erős érzelmei miatt, hiszen azokat senki nem kötelezheti elmúlásra. Csupán megijedt, mert eszébe jutott Clair esete, és saját, régebbi félelme, hogy egyszer Mitryas belőle is kiszeret majd, mint előző kedveséből. Szíve kicsit kalimpálni kezdett, de elhessegette a rémképeket magától.*
~Ostoba vagyok... Hiszen Mitryas feleségül kért engem. Engem... nem pedig más valakit. És a gyermekeinkkel vagyok várandós. Még a csókja is oly őszinte... Badarság lenne félnem...~
- Fáj valamid Hyrraosy? Segítek, ha szükséged lenne gyógyítóra. Én is az vagyok.
*Aggódva mérte végig a görcsölő lányt.*
- Mitryas, nem kellene bemennünk Hyrraosyval a toronyba? Talán nem ártana, ha megvizsgálnám... ha beteg netán.
*Tanácstalanul nézett a férfira, s várta, mit tegyen.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 14:17

*Bűntudattal teli szívvel nézett az egyre rosszabbul festő myrtére, majd elengedte kedvesét és Hyrraosy felé fordult.*
-Kérlek, jobb lesz ha bemegyünk...ahogy Hiswa javasolta. Nagyon rosszul festesz...
*Azzal közelebb lépett hozzá, hogy segítsen neki bemenni a toronyba, de a lány csak úgy ellökte magától. A mester nagyon keserű szájízzel, de utána ment, bevárva Hiswát. ~Ez nem lehet igaz...tényleg nem akartam megbántani...de mégis sikerült. Miért vagyok én ilyen szerencsétlen?~ Azzal megállt kicsit messzebb a két nőtől, s figyelmesen nézte, mi történik. Remélte, hogy nem lesz semmi csetepaté, mert annak biztosan ő inná meg a levét.*
-Ha kell segítség...akkor csak szóljatok...
*Szólt bátortalanul, majd lehajtotta fejét, s egy kisebb illúziógömböcskével kezdett el játszani, amire még anyja tanította meg.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 14:24

- A hasam....a gyomrom....lehet elrontottam reggel valamivel.-*felelte nyugodtan,hol a gyomrába érezte a nyilalást,hol nem.Sejtette hogy mitől kezdett el fájni a hasa de nem hitt benne. ~ Ugyan már...nem hiszem,hisz eddig is láttam őket eggyüt ~ magyarázta meg magának.Számtalanszor látta már őket messziről.Például a hajón is.Elkerülhetetlen volt,hogy ne pillantson olykor olykor rájuk.*
- Megnézheted...de nem tudom tudsz e rajta segíteni.-*csúszott ki a száján,majd megindult a torony felé.mikor a mester segíteni akart hirtelen ellökte magától és szikrázó tekintettel meredt rá,jelezve,hogy nem kell a segítsége.A tündével tartott a toronyba majd ott rápillantott.*
- Mit csináljak?-*kérdezte majd elnézett a nő válla felett hol a mester szórakoztatta magát. ~ Ennek az egésznek nem így kellett volna történnie.miért kellett fecsegnem? ~ sóhajtozott magában.Megvizsgáltatja magát és elmegy.Így lesz a legjobb mindenkinek.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 14:40

*Félmosollyal nézett a myrte lány szemeibe, miközben egy székre ültette. Az ajtóban bámészkodó őrt kintebb tessékelte, majd az ajtó bezárása után nyugodt tekintettel figyelte a lányt, s vissza sétált hozzá. Egy állapot felmérő varázslattal sebtiben felmérte a nő állapotát, majd megállt előtte.**
- Semmi testi bajod nincs, ami ilyen görcsöket okozhatna. Valószínű, hogy az elfojtott érzéseid sanyargatják a tested. A lélek fájdalma sokféleképpen nyílvánulhat meg Hyrraosy. A te esetedben azt tanácsolnám, hogy tisztázd magadban a dolgokat. Esetleg társaságba is mehetnél... ismerkedhetnél. Persze tudom, hogy ismered a myrtéket, de én nem kimondottan baráti ismerkedésre gondoltam.
*Egy percig hallgatott, aztán csak megszólalt.*
- Csak remélni tudom, hogy nem ugyanúgy érzel Mitryas iránt, mint én. Mert akkor nem adnád föl, míg meg nem szerzed... És ezt ne vedd sértésnek. Ezzel csak azt próbálom elmondani, hogy én hogyan érzek a mestered iránt. De nem haragszom ám rád... hiszen nincs olyan teremtmény a világon, aki parancsolhatna a szerelemnek... már, ha valóban azt érzed, s nem csak azzal téveszted össze.
*Lenézett a torony alatt hullámzó víztömegre, aztán újra a myrtéhez fordult.*
- Az érzéseidet nem kell se szégyellned, sem pedig büntetni magad miatta. Én is bele estem ebbe a hibába... még az elején. De az már régen volt... De, jobb lesz, ha kimegyünk a toronyból, még mielőtt lelkes mesterünk aggódni nem kezd.
*Ezzel lassan megindult az ajtóhoz, és egy hátra küldött mosollyal várta, hogy csatlakozzon hozzá a lány is.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 14:50

*Igen csak feszélyezte, hogy nem tudja, mi történik odabent. De nem tudott mit tenni. Nem mehetett be. Így hát odakint ácsorogva várt és hallgatózott. De sajnos nem hallott semmit...Vagy szerencsére? Csak remélni merte, hogy nem balhézik össze a két nő. ~Jaj, ha most valami baja esik Hiswának....! Persze nem úgy ismerem, aki nem tudja magát megvédeni! De Hyry is igen csak furfangos tud lenni az illúzióival. Remélem, nem csatáznak már...bár annak hangjai kihallatszódnának ide...~ Idegesen járkált föl-alá. És még mindig semmi sem történt. Már-már azon volt, hogy kinyissa az ajtót és berontson, de végül csak megállt az ajtó előtt, majd újból idegesen sétálgatni kezdett. Gondolatai keveredtek egymással, s már maga sem tudta, mit érez valójában. Szerette Hiswát, de Hyry is sokat jelentett neki. Persze, mint barát...de ez akkor sem ugyanaz. ~Jaj, hogy miért is kell nekem mindig olyan kedvesnek lennem? Hyry biztosan félreérthette a virágot is, amit adtam neki...meg a beszélgetés alatt is igen csak félreérthető megjegyzéseket tettem. Hogy én mindig csak a bajt hozom mindenki fejére!~ Nagyon nem akaródzott neki egyik lányról sem. Természetesen nem is kellett. És ő tudta, a megoldást, csak éppen nem volt olyan egyszerű. ~Ha kijönnek és még nem páholták el egymást, én elmondok mindent...mindent...tisztáznunk kell a dolgokat. Muszáj!~ Azzal az ajtó felé fordult, s várt. Még mindig nem nyílt az ajtó, de a mester már nem volt türelmetlen. Jól átgondolt mindent, míg végül ki nem nyílott az ajtó, s meg nem jelent előtte a két nő. Nagy levegőt vett, majd így szólt.*
-Beszélnünk kell....

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 15:07

*Kicsit kellemetlenül érezte magát kettesben a nővel,de hamar oldódott hangulata,mert kedves volt hozzá és segítő kész.Nem haragudhatott a nőre,hisz nem ártott neki semmit.
Leült a székre és csendben várakozott.Kérdő pillantással tekintett a tündére,bár sejtette hogy nem talál nála semmit,hisz makk egészséges volt.Amint elkezdett beszélni úgy pirult el egyre jobban.Hihetetlen számára hogy a gyógyítói erő mire nem képes. ~ Tehát lelepleződtem...sebaj legalább tisztáztuk a helyzetet ~ gondolta magában.De semmiféleképpen nem örült annak hogy a nő rájött a dologra.Iménti oldódása egyszeriben szerte foszlott ahogy hallgatta szavait.amikor befejezte hosszú ideig a szemébe nézett,majd sóhajtott és ujjai babrálásának tanúsított nagy jelentőséget.*
- Tudod,örülök hogy nem estél nekem,mi érthető lett volna meg nem is.ez az érzés gyermekkorom óta kísér,nem tehetek róla.Nem volt bennem soha annyi kurázsi hogy lépjek az ügy érdekében és Mitryasban sem.Így tengődtünk az élet tengerén sokáig.Ezt ő is tudja.Legalább is tudnia kellett volna.Én megbékéltem a helyzettel,hisz évek óta így érzek iránta,nem mondom hogy kapcsolatai nem zavartak,de sosem fordult meg a fejemben hogy megzavarjak egy idilt.Ha érted mire gondolok...-*emelte fel szomorkás tekintetét.ez az egész az ő hibája ha nem lenne annyira félős talán már egy párt alkotnának.De nem így volt.*
- Talán majd találok magamnak valakit.Vagy nem...egyenlőre nincs kedvem "így" ismerkedni.Akkor már tudod miért...-*vonta meg a vállát majd felállt.*
- De biztosíthatlak nem kell tőlem tartanod,sosem lennék képes egy kapcsolatot szétcincálni.Ráadásul várandós is vagy...barátként viszont szükségem van...remélem ezt nem kifogásolod.Talán ha nem lát majd mindenben hátsó szándékot felőlem,egészen jól megleszünk.-*remélte hogy így lesz,mert nem akarta e miatt kerülni Mesterét.Lehetetlen lett volna.*
- Rendben menjünk...-*biccentett sóhajtva.Lelke megkönnyebűlt,sokkal jobban érezte magát.De amint megpillantotta Mitryas komoly tekintetét és értelmezte szavait egyből lecsüggedt.*
- Kíváncsian várom...-*tudta mi lesz a szitu,így sóhajtva arrébb csámpázott és nekidőlt a korlátnak.A tengert kezdte figyelni s a délutáni nap narancsos fényét mi a tengerre vetődött.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 15:19

*Egy pillanatra még meg is ijedt Mitryas hirtelen feltűnő alakjától, mivel épp akkor fordította fejét előre, s csak nem bele sétált kedvesébe, aki elállta a kijáratot. A szavai hallatán hirtelen azt sem tudta, hogy ezt most mire vélje. Abban sem volt biztos, hogy ez neki szólt, vagy a myrte lánynak... esetleg mindkettőjüknek. Zavart pillantást váltott a férfival, és óvatosan kisiklott az ajtón, a mester mellett. Persze csak addig, míg Mitryas keze meg nem állította.*
- Ez akkor rám is vonatkozott?
~Ó, istenek... hogy én mennyire utálom az ilyen beszélgetéseket. Ettől mindig úgy érzem magam, mintha valamit elkövettem volna, amiért kis fejmosásban részesülhetek.~
*Mitryas elszánt pillantásából kiszakította tekintetét, és megadó várakozásba helyezkedett.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 15:22

*Igen csak meglepte, hogy a két nő ennyire hirtelen hallgatott el, midőn meglátták őt. ~Nocsak...talán túl határozottnak és keménynek látszom?~ Viccelődött magában, majd egy illúziót bocsájtott köréjük, aminek köszönhetően egy szobában találták magukat, amiből se be, se kijárat nem nyílott. Tehát csak ők lehettek benne. Ekkor és most. Senki más. Mitryas hellyel kínálta a két nőt, majd miután helyet foglaltak,a mester is leült velük szemben. ~Hihi...hogy mennyire megviccelem most őket ezzel! Azt hiszik, valami életbevágóan fontos dologról van szó....bár, lehet benne valami...~ Azzal megköszörülte a torkát, de mielőtt szólt volna, mindkét nőn elidőzött kicsit a szemével.*
-Nos, hölgyeim! Tisztáznunk kellene egyet s mást. Például azt, hogy mi most hogyan is vagyunk...mármint milyen viszonyban. Na, nem tudom magamat kifejezni, ahogy szeretném, de remélem, értettétek! Tehát...Hiswa drágám!
*Nézett a tündére. Bájos mosoly ült ki a myrte arcára, s úgy folytatta tovább.*
-Tudod jól, hogy én csakis téged szeretlek! Gyermekeinket hordod a szíved alatt! És a jegyesem vagy! Mi kell még több ahhoz, hogy elhidd végre, hogy csak téged szeretlek?
*Nagy levegőt vett, majd Hyry felé fordult. Kivárt pár percig, míg összeszedte a gondolatait, aztán megszólalt, mély ámde halk hangon.*
-Hyrraosy....gyerekkorunk óta ismerjük egymást. Szinte együtt nőttünk fel. És nem tagadnivaló, hogy szerelmesek voltunk egymásba. Az idők folyamán én másokat szerettem meg, s végül rátaláltam Hiswára...
*Itt egy kicsit elhallgatott, majd nagy nehezen folytatta.*
-...Te viszont még mindig ugyanúgy szeretsz engem. Nem mondom, hogy ez baj....sőt, valamilyen szinten örülök is neki. De én sajnos csak úgy érzek irántad, mint egy barát iránt. Barátként szeretlek csak. De nagyon jó barátomnak tartalak! Az egyik legjobbnak! És hidd el, mindenben kitartok melletted! Segítelek mindenben, amiben csak tudlak. De az én igaz szerelmem Hiswa marad, s ezen nem változtathat semmi sem. Sajnálom, hogy így esett...szép pár lehettünk volna.....de mindketten buták voltunk. És most már késő...sajnálom! De remélem, nincsen harag! Vagy mégis?
*Nézett kérdőn szeretett myrtéjére, majd tekintete Hiswára vándorolt, s halványan elé is mosolyodott. Aztán egy kis szívet fújt a tünde felé, de úgy, hogy Hyry ne vegye észre. A kis szívecske egyenesen Hiswa orra előtt durrant szét színes kis fényekre. Aztán a mester felállt, s myrtéjéhez sétált. Leguggolt elé, s felnézett rá mosolyogva.*
-Hyry....mit szólnál egy jó kis illúziócsatához, mint a régi szép időkben? Mondjuk holnap? Én nagyon élvezném....Szóval benne vagy?
*Kérdezte széles mosollyal, s alig várta az igenlő választ. Hisz biztos volt benne, hogy a lány elfogadja a kihívását. Mindig is szeretett Mitryas-szal párbajozni. Most pedig még nagyobb oka is van rá.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 19:53

*Az illúzió szoba meglepte,mivel egyik pillanatban a hullámzó tengert figyelte,hogy csapódik a hegyes sziklálknak,a másikban egy falat pillantott meg,mi eltakarta előle a kilátást.Sóhajtva megfordult és kettejükre pillantott.Látta hogy a férfi kényelembe helyezi kedvesét,így ő is így tett. ~ Remélem hamar túlesünk a dolgon,mert ez a mai nap igen csak nehézre sikeredett.Várta hogy a mester felszólaljon,hisz ő akart beszélni....s ami a legfurcsább mindkettejükkel úgy hogy a másik is jelen van.Persze ebben semmi különös nem volt,várta hogy áradjanak a szavak a myrtéből.Figyelte amint szerelmesen a kedvesére nézett.Irigyelte szavait,de mégis oly nyugodtság járta át testét és idegeit ahogy hallotta s ahogy egymásra néztek,hogy érezte itt már baj nem lehet.Hisz a tünde is tudta már mi fán terem,nem volt már semmi takargatnivalója. Szinte tapsolt volna mikor befejezte a tündéhez intézett szavait,de nem vetemedett erre a cselekedetre.Helyette nagyot nyelt amikor rá került a sor.Mindezzel tisztában volt már nagyon rég óta. Szerelme a férfi iránt sosem talált viszonzásra,s hogy megszokta e már az kicsit erős kifejezés lenne,de kezdett beletörődni.Hisz semmi esetre sem állt szándékában soha szétválasztani Mitryast aktuális kedvesétől.*
- Remélem az idő segít majd s elhozza nekem is a herceget a fehér lovon.Nem mondom hogy hamar kiszeretek belőled,mert érzéseimet nem tudom irányítani,akármennyire szeretném is.-*itt elhalt egyébként is halk hangja majd a tündére nézett s elmosolyodott.*
- Hiswa és te egymásnak vagytok teremtve.Sosem állnék közétek...-*tovább mosolygott,örült hogy tisztázták a helyzetet.
Az ajánlatra bólintott.*
- Rendben van öregfiú! De készülj fel,mert nem hagyom ám magam!-*harapta be alsó ajkát majd kacsintott egyet.A tündére pillantott s megkérdezte.*
- Ha van kedved nem bánom ha megnézed a párbajunkat! Mindig viccesre sikeredik.-*pillantott vissza az előtte guggoló férfira.*
- Nagy csata lesz...-*kuncogott,rosszkedve tova szállt bár nyomokban érezte még a minapi események súlyát.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 20:29

*A myrte lány vallomása nem lepte meg annyira, mint kedvese határozottsága. Most először örült annak, hogy nem bosszantotta fel még a férfit úgy istenigazán. Talán képes lenne leharapni a fejét érte, amennyire határozott lett a hajóút alatt. Ezen még el is bazsalygott magának egy darabig. Viszont azt még csak nem is sejtette, hogy Mitryasnak feltűntek érzelmi zavarai, mik az elmúlt napokban kínozták. De a beszédéből egyértelműen az derült ki, hogy kedvese valójában nagyon is át látott rajta. Azonban még a szíve is felgyorsult boldogságában, hogy kedvese ilyen nyíltan elmondta más előtt is, hogyan érez iránta.*
- Nem kételkedek az érzéseidben Mitryas... a sajátomban kétkedtem olykor. De, az már elmúlt... Tényleg elmúlt.
*Csábosan mosolygott, és tekintetéből egyértelműen sugárzott, hogy valóban így is érez. Teljesen bízik a férfiban, és saját érzéseivel is tisztában van végre. Majd a lányra siklott pillantása.*
- Egyáltalán nem haragszom rád az érzéseidért Hyrraosy, de ezt már mi megbeszéltük. A csatátokat is szívesen megnézem... feltéve, ha nem akartok engem is bevonni. Mert velem szemben nem érdemes... én létszámfölényben vagyok...
*Kaján, ravaszkás vigyora ült ki most szép arcára, és úgy vezette tekintetét át a myrte lányról a mesterre.*
- Esélyetek sem lenne... Persze az én állapotomban nem is szállhatnék be. Mert már csak napjaim vannak hátra...
*Most bezzeg álmodozó tekintettel mélyesztette tekintetét a férfiéba, hiszen látni akarta a reakcióját. Neki még eddig nem is mondta ezt. De Hiswa nagyon is tisztában volt állapota előrehaladottságával.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 20:44

*Mitryas mosolyogva hallgatta a két nő beszédét. Már sokkal felszabadultabb volt, mint eddig. Minden rendbe jönni látszott. És ez nagy örömmel töltötte el a myrtét. Mosolyogva emelte fel a kezét, hogy Hyry beecsapjon.*
-Csapj bele, vagy nem csatázok...bár nem is lesz értelme...túl erős vagyok hozzád képest...bár ha Hiswa melléd áll, esélyem sincs!
*Kuncogott, majd lassan felállt, s kedvese szemébe nézett. Igen csak meglepte az a mondat, amit az előbb hallott meg.*
-Napjaid? Ez most komoly? Ne csináld.....Ez...ez...egyszerűen fantasztikus! Annyira örülök!
*Azzal kedveséhez szaladt, s szorosan átölelte. Csókot nem adott neki...tekintettel volt Hyry jelenlétére. Megogta szerelme hasát, s bágyadtan de nagyon is boldogan így szólt.*
-Már alig várom, hogy meglássam őket....Hyry...te elszel az első, aki láthatja majd őket élve...rajtunk kívül persze. Mit szólsz hozzá?
*Azzal megfogta Hiswa kezét, s odasétált vele a myrte lány mellé. Rámosolygott, majd szerelmére nézett, aztán vissza Hyrraosy-ra.*
-Tudod mit? Ha te nyersz a párbajban, akkor azt kapsz, amit szeretnél....akár még a kerezstszülője is lehetnél a kicsiknek...
*Kacsintott a myrtére, majd kedveséhez bújt, s egy kis illúziót bocsátott eléjük, mely a két kisgyermeket ábrázolta, ahogy ott állnak körülöttük, s mindenki örül. Széles mosolya még mindig az arcán ült. Nagyon boldognak érezte magát. Hiszen bármelyik nap megszülethetnek gyermekei.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 20:52

*Természetesen belecsapott a férfi tenyerébe, ő is nagyon várta a csatát.Rég volt ilyenben része s bizony már hiányzott neki.Mindene volt az illúzió és a létrehozása,még ha ez mostanság nem is látszott meg rajta.
A kijelentésen meglepődött,nem tudta hogy a tünde ikreket vár.*
- Ikrek? Nahát ez nagyszerű! Gratulálok nektek! tényleg még nem is gratuláltam...-.*pironkodott el majd megölelte a tündét,majd a mestert is.Jó volt ez így,hogy minden rendbe jött,eddig is megvolt a maga kis érzelmével ezután is meglesz.A kihívásra felcsillantak szemei,majd huncutúl mutató úját megrázta a myrte előtt.*
- Szavadon foglak! Persze ha Hiswa te is benne vagy.-*fordult a lány felé.*
- Megtisztelő lenne! De ha most megbocsájtotok magatokra hagylak titeket! Megyek megkeresem Mylyt,rég beszéltem már vele! További szép napot nektek!-*mosolyogva intett a párnak majd elbattyogott a város felé.Végül minden rendbe jött s ez kedvezett neki.Jól érezte magát s számára ez volt a legfontosabb.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 21:04

*Örömmel látta, hogy a mester úszik a boldogságban gyermekei hamaros érkezése miatt. Hyrryre pillantva megkönnyebbülten állapította meg, hogy talán még sem lesz olyan nehéz neki átvészelnie míg kioltódnak érzelmei. Mindenesetre a segítségére lesz ebben, amikor csak akarja. Ezt viszont mint nő a nővel szándékozott vele megvitatni, s nem épp szerelme tárgya előtt.*
- Köszönöm Hyrry, kedves vagy... Viszont azt hiszem, csak csöndes szemlélője leszek a csatának... Nem lenne tisztességes, ha én is beszállnék... a túlerő ugye.
*Kis hallgatás után folytatta csak.*
- És szívesen beszélgetek veled máskor is Hyrraosy. Ég veled...
*Csöndesen megvárta míg a lány távozik, majd várakozó pillantást küldött a mester felé. Közben rejtélyes mosolya is vissza költözött bájos arcvonásai közé.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 21:16

*Nem is gondolta volna, hogy el kéne mondani, hogy ikreket vár Hiswa..de most már úgyis kiderült. Boldog mosolyt küldött a myrte felé. Örült, hogy ennyire könnyen vette a dolgot. ~Bár magában biztos fáj neki valamennyire...De ki fogja bírni. Hyry erős lány!~ Mondta magában, majd az előtte billegő mutatóujjra tekintett, s még szélesebben elmosolyodott.*
-Hát jó...de ne várd tőlem, hogy lovagias legyek! Nem foglak kímélni...
*Nevetett fel, majd kedvesére tekintett, aki mindig eltalálta, mikor kell jó viccet mondani. Megborzolta Hiswa haját, aztán Hyrraosy-ra tekintett, aki távozni készült. Mitryas mosolyogva integetett neki, majd eltüntette az illúziót, hogy a myrte lány el tudjon menni. ~Bár biztos meg tudta volna törni...csak nem akarta...~ Mosolygott a távolodóalak után, aztán kedveséhez fordult, s mosolyogva nézte ravaszodni látszó mosolyát. Aztán egy hirtelen mozdulattal "letámadta", majd csókjaival öntötte el.*
-Végre kettesben....Hyryt is nagyon kedvelem, de most ő is zavart egy kicsit....már szinte kínzott, hogy nem csókolhatlak! Annyira szeretlek! El sem akarlak engedni!
*Játszott a szavakkal, majd a falhoz tessékelte kedvesét, s elkezdte kényeztetni csókjaival a selymes bőrt a nyakán, a mellkasán és így tovább. Persze nem esett túlzásba, hiszen nem messze őrök álltak nekik háttal. Így egy idő után fel kellett hagyjon játékukkal. De aztán hamar egy illúziót húzott maguk köré, hol egy ágy volt taláható. Szép lassan bevezette oda a tündét, s mint egy vadállat, úgy vetette rá magát.*
-Nos, itt már kényelmesebb...nem?
*Tetszett neki ez a helyzet. Már rég voltak így.....és most felfedezhetik az illúzió adta lehetőségeket is...*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 21:41

*Hiswa felhúzott szemöldökkel nézett szerelme vágytól csillogó szemeibe. A köröttük keletkezett illúziótól csak még inkább felszökött szemöldöke, s cinkos pillantással nézett arra, amerre korábban még az őröket látta. Most viszont csak ők ketten voltak ezen a külvilágtól elzárt helyen.*
~Sosem fogom megérteni, hogy varázsolhat ilyeneket fókusz, és igék nélkül... Bár, most nem is igazán ez érdekel.~
*Kezeit hagyta, hagy barangoljanak a myrte hasfalán, s onnan át a hátára. Izgatta a gondolat, hogy vajon amazok, az őrök persze, mit gondolhatnak most? Biztos nem kell nagyon törniük az agyukat, hogy rájöjjenek, mi is történhet idebent. Eme gondolata mellett kis sóhaj hagyta el ajkait, melyeket rögvest ezután birtokba is vettek Mitryas ajkai. Amikor kedvese gyengéden az ágyhoz vezette a tünde igen csak meglepődött, mert a mester féktelen vadsággal esett neki, amikor az ágyra fektette. Nem mintha ellenére lett volna ez a bánásmód. De aztán kedvese újra mérhetetlen gyengédséggel kezdte kényeztetni a tündét. Hiswa pedig fátyolos tekintettel viszonozta az érintések, és becéző csókok ezreit, míg mindketten nem csitították testükben tomboló vágyaikat. Mitryas karjaiban megpihenve húzta mutató ujját végig szerelme hasán, fel egészen a mellkasára. Ott megállapodott ujja, és egy köszönet teli csókkal ajándékozta meg a mestert.*
- Mindig meglepsz valamivel Mitryas... De ugye tudod, hogy azok az őrök odakint nem hülyék ám? Lenne egy-két tippjük szerintem arra, mit művelhetünk idebent.

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 21:54

*Mosolyogva nézett kedvesére, miután fáradtan, egymás karjaiban terültek el az ágyon. >~Nos, igen furákra gondolsz ilyenkor, szívem...de majd én most megmondom ám...~ Nevetett magában, azzal megsimogatta a láyn haját, majd így szólt.*
-Szeretlek meglepni...No és? az őrök elvannak magukban....vagy netán azt szeretnéd, hogy zsóljak nekik és csatlakozzanak hozzánk? Milyen jó kis móka lenne, ugye?
*Nyújtotta ki nyelvét, aztán csókjával tapasztotta be a lány szólásra nyitódó száját. Nem engedte szóhoz jutni, kellemesebbnek érezte így a dolgot. De heves csókcsatájuk után eleresztette kedvesét, s csendben figyelt a válaszra. De mivel nem kapott, így felhozott egy másik témát.*
-Nos, drágám...ha így folytatjuk, nem csak két poronty lesz a háznál...túlságosan is hiperaktívak vagyunk. De én nem bánom. Tőlem akár lehet száz gyerekünk is, csak kapjalak meg téged! Mert különben elvonási tüneteim lesznek ám....és olyankor megállíthatatlan vagyok.
*Kacsintott szerelmére. Persze nem gondolta komolyan a száz gyermeket, de azért elgondolkozott rajta, milyen is lenne, ha annyi kis myrte szaladgálna a lábuk alatt minden nap. ~Nem lenne egyszerű, az biztos...~ Mosolyodott el, majd kedveséhez bújt, s csendesen a fülébe súgta.*
-Hamarosan el kéne indulnunk haza...vagy maradjunk itt? Bár akkor kellene szólnom az őröknek...hogy ne zavartassák magukat...
*Nevette el magát ismét, majd mint egy kisgyerek, Hiswa nyakához bújt, s úgy tett, mintha aludna. Még holdat is varázsolt föléjük..meg csillagokat. És persze a tücsökciripelés sem maradt el.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 22:10

*Az őrök csatlakozásának említésétől már majdnem mondott valamit, ami elsőként a nyelvére jött, azonban ezt a szót kedvese bele fojtotta csókjával. Amikor mégis engedett az ölelésén, s a csókjaival is felhagyott egy kicsit, akkor meg azon kellett gondolkodnia a tündének, hogy vajon melyik ide illő szót is akarta az előbb mondani a férfi ajánlatára. De, mire eszébe jutott (lévén, hogy nem szokása a nem épp szalonképes szavak használata), és kiejthette volna azt a bizonyos szót, akkor a myrte újra elhallgattatta csókjával. Ez ellen meg nem volt mit tenni. Persze egyébként sem volt ő bolond, hogy ellenkezni kezdjen. Inkább lelkesen viszonozta a forró csókokat. Majd a gyermekek említésére elkerekedtek kissé a szemei.*
- Mitryas Hythamorys... Nem nekünk kell benépesíteni a néped új otthonát.
*Elgondolkodva emelte ujját ajkához, úgy hallgatta végig a férfi pimasz szavait. Majd szája széles mosolyra húzódott.*
- Talán az lenne erre a megoldás, ha nem laknék veled... Mondjuk át is költözhetnék a saját népemhez... ott biztos távolban lennél tőlem. Akkor nem forogna fönt annak a veszélye, hogy minden myrtét Hythamorysnak fognak hívni.
*A hatás kedvéért még el is húzódott kissé tőle.*
- Az otthont speciel a myrték táborára érted gondolom. Hacsak nem teremtettél suttyomban egy házat, míg elfordultam valamikor. Egyébként szívesen maradok itt veled éjszakára. Ez a hely gyönyörű, és lenyűgöző lett a torony is... Persze az őrök bevonását még meggondolom... hátha elfáradnál idő közben.
*És olyan csintalanul nézett rá, amennyire csak lehetett.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 22:22

*Ravasz mosollyal támadt kedvesére csókjaival. Már oly pimaszságokat mondott Hiswa, hogy a mester alig bírt ki kicsit durvább érintések nélkül. Aztán megállt, s összehúzta szemei.*
-Tudom, hogy nem nekünk kell benépesíteni...de attól még megtehetjük...
*Nyújtotta ki ismét a nyelvét, de most gyorsan behúzta, mert látta, hogy a lány éppen felé támad. Kitért előle, aztán gyengéden elkapta, s megfordította az ágyban magukat. Így most Mitryas alulra került, s a tünde "uralkodhatott" felette. A mester ezt fura tekintettel konstatálta.*
-Nocsak...nem így akartam ezt a manővert...
*Azzal felült, s hátradöntötte Hiswát, persze vigyázott, hogy ne essék semmi bajuk. Aztán átkarolta szorosan, s nem engedte el.*
-Most megvagy! Kár volt elmondanod a tervedet...így sajnos nem foglak elengedni...ugyanis azt nem bírnám ki, ha te nem itt laknál a közelemben. Még ha csak nem is a házamban..de ha a szomszédomnál messzebb....akkor utánad mennék és ott játszadoznék veled egy kicsikét...
*Ismét kinyújtotta a nyelvét, majd leszállt a lányról elengedve őt. Visszafeüdt az ágyba rendesen, s összehúzott szemekkel válaszolt.*
-Ha ennyire akarod, menj és hívd be őket....látom, én nem vagyok már neked elég.....
*Azzal úgy tett, mintha durcás lenne, s eltüntette magát kedvese elől az illúziójával. Persze nem mozdult az ágyról, de úgy tűnt, mintha ott sem lenne.*

Tárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó Szomb. Feb. 21 2009, 22:39

*Élvezte a pillanatot, amikor végre felül kerekedhetett a mesteren, s ezt kárörvendő mosolya is hirdette.*
- Ohó... ki került most a helyzet magaslatára?
*Öröme azonban egy szempillantás alatt szerte foszlott, mert a myrte felült, és hátra is döntötte őt egyúttal az ágyon. hiswa csalódottságot színlelve biggyesztette le alsó ajkát.*
- Hát valóban nehéz is lenne így elköltöznöm... Főleg, ha ilyen határozottan visszatartasz.
*Ekkor a férfi elengedte, és az őrök behívását említve, bosszús ábrázatot mímelve eltűnt a nő szemei elől. De a tünde egy pillanatra sem ijedt ám meg ettől. Nyugodtan felállt, és lassan megindult arra, amerre az ajtót sejtette. Közben persze fél szemét az ágyon tartotta, mert nem hitte, hogy a myrte lemászott volna onnan. Hát oldalra sandítva szólalt meg.*
- Hát, ha már ilyen gyorsan bedobtad a törölközőt, akkor valóban ránk fér némi segítség.
*Ujját merengő tekintettel kísérve helyezte újra szájára, mintha annyira megerőltetné magát a nagy döntésben.*
- Csak még azt nem döntöttem el, hogy melyiket hívjam be. Az egyikük magas, és szép szemű volt... a másik viszont olyan férfiasnak hatott azzal a markáns pofijával... Nem is tudom... talán mindkettőt hívjam be?
*És kuncogva lépegetett szép lassan a lehetséges kijárat irányába.*