6. Manun Lyrät, a mágusvezér palotája

Nagyon izgatottnak látszik a mágusvezér, vagy csak sietős a dolga. Mindegy. A lényeg, hogy kijelenti, ő bizony felpróbálja. A két testvér összenéz. Dreamien aztán nem húzza a drága időt. Ed kissé elvörösödve kezd a mondandójába.*
-Öööhm, ahogy óhajtja, habár, én arra gondoltam, hogy elöbb megmutathatnám mit tud. Azaz nem páncél a páncél míg be nem bizonyítjuk!
*Neveti el magát a végén, és vidáman széttárja a kezét, de úgy néz ki a vezér már elhatározta magát, vagy mégsem? Al azért odasiet, ha mégis felpróbálja és amellett dönt, hogy kiagyja a dolgot, akkor segítsen. Vagy más tervei lennének a próbát illetően?


//nem a hosszra hajtok, ez látszik is, ugye? ^^//

Persze készségesen arébb állnak, majd nem kis túlzással, mindkét Elric szájtátva konstatálja a mágusvezér próbáit. Nem kis tűzerő, még másodszórra sem. Habár a fiatalabbik testvér most látja elősszőr, Ed már tapasztalhatta milyen ereje van egy ilyen varázslatnak. Befejezvén a hadjáratot leendő páncéljára a mágusvezér visszavonul. Al lasssan a páncél felé közelít. Ízzik és parázs lepi be. A fiú könnyen emeli fel nehéz állványával együtt, ami nem is olyan érthetetlen ha az ember tudja hogy a páncélja erejével bír, míg a lelke bele van zárva. A kesztyűje oldalával tisztogatja, ami a kezét jelzi...vajon milyen lenne ha levenné? Bár Dreamien nem tudhatja de üres lenne. Üres a sisak is, maga a páncél él. Al megtörölvén elhül és egy örömteli "Ó" hadja el a száját. Majd kimondja a tisztító varázslatot és egyszerre mindenki elött láthatóvá válik, hogy megúszta. Csillog mint azelött, és mintha meg sem érezte volna. Habár ha ezt lejátszák Dreamiennel a feje biztos fog fájni a sisak alatt!

Spoiler:

//Fejfájás! ^^, majd hordj magaddal aszpiprint, "évszázadok óta velünk van!" és itt egy kép Alról, a vizualitás kedvéért..na meg a méretarányok //

*Figyelmesen hallgatta a mágust, és egyre inkább meggyőzte afelől, hogy talán mégis lehet ilyen egy vezér, avagy ő nem egy átlagos vezér fajta. Előbb eltátotta pici száját, majd egy széles vigyorrá alakult. Felült az ágyon, és kedvesen bizonygatni kezdte, hogy milyen jó erőnlétben van, és hogy már készülődtek is. Persze Al felvonta a szemöldökét, mellyett csak báttya észlelt, de tudta, hogy megbékél. Most látszott igazán milyen is az az automail. Jobb karja feketébe hajló ezüstös fém. Szépen megmunkált acél, mellyett percíz pontossággal illesztettek össze, hogy minnél inkább pótolhassa hordozója eredeti végtagját. Mikor letette a lábát, egész hallkan de hallatszott, ahogy a bal ránehezedik a földre. Amaz is ugyanolyan szépen ívelt acél, kidolgozva minden kis porcikát. Fantasztikus tehetséggel és tudással találták ki melyik csont miből és hogyan készüljön.*
-Hogyan? Az nem kifejezés, hogy jól! Kicsattanó formában vagyok, igaz Al?! Már indultunk is, arra gondoltunk, hogy elöbb még gyakorlunk egy kevesett, aztán megyünk önhöz, de persze megfordíthatjuk, ha gondolja!
*Közben öszeszedte a holmijait, eltünt a belső fürdőszobában. Tiszta szerencse, hogy volt a szobának saját fürdője. Majd viszaérve folytatta a mondandóját. Miután felvette a vörös köpenyt is, teljes díszben megállt a főmágus elött. Annyira kitünt, hogy kicsi, majd két fejjel alacsonyabban volt, de addig nem izgatta, míg szóba nem hozzák.*
-Hmm, ahogy elnézem te sem kímélted magad. Úgy nézel ki, mint akin átment egy hadsereg!
*Eddig mosolygva tette csípőre a kezét, de miután jobban megfigyelte a férfit, mosolya eltünt, és egyfajta halvány jókedvvé redukálódott le. Érezte, hogy nincs minden rendben a mágusnál, és nem szokása véka alá rejteni a dolgokat, így meg is kérdezte.*

//úgy tudom, .hogy ez a játék az Aryás után van, szal nem lehetsz túl boldog, de ha nem szólj és átírom.//