3. Darklone - a város

A város kezdeti fejlődése rögvest visszaesett, amint elkezdődött a lakosok tizedelése.
Mindez köszönhető volt az álomfalváról érkezett vámpírok népének.
Ám egy idő múltán, az e földi vámpír csoportosulás vezetőjének parancsára felhagytak a városiak szisztematikus írtásával.
Lassanként minden visszatért a régi kerékvágásába. A vámpírok csak nagy ritkán vadásznak már a városiakra.
De az átutazókat rendszerint, és nagy kedvteléssel vadásszák le. Ez pedig egészen gyakori errefelé. Hiszen, Darkloob erődjébe is itt vezet el a legrövidebb út.

[You must be registered and logged in to see this image.]

De a veszély ellenére mégis vonzzák a kalandozó kedvűeket, és az egyszerű utazókat is a város híres/hírhedt fogadói, ivói, üzletei.
Ennek egyszerű oka van: olyan alacsony árakon kínálják a városiak a megtermelt javaikat, hogy sokaknak megéri még a halállal is dacolni ezért.
A példa kedvéért, ha egy másik településen vásárolsz egy lovat, itt bizonyosan mindjárt kettőt is kaphatsz a pénzedért.
Ennek köszönhetően állandó utánpótlásra számíthatnak a vámpírok, hiszen a városiak érdekei is azt diktálják, hogy másokkal lakassák jól az éjszaka teremtményeit.

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Szomb. Dec. 12 2009, 21:52

*Már meglehetősen kellemetlenül érezte magát a több napig tartó rejtőzködés után, melyet egy pince aljában kellett eltöltenie. De annak már egy hete is van talán. Most újra ennek az ismeretlen városnak a falain belül mászkálhatott, úgy, hogy felismerhetetlen a halandók számára. Legutolsó vadászata során kellemetlen helyzet érte, mi szerint több szemtanú is látta, amint kéjes játékot folytat áldozatával, s bár ez a fajta játék nem volt több puszta érintéseknél, az asszony és fiatal leány gyermeke még is sikoltva rohantak el, mikor meglátták az élvezet mosolyát a vérző nyakú férfin. A lány elől azonban nem menekülhettek. Elengedte a férfi nyakát, s talán ha egy pillantást sikerült tenniük, már előttük termett. Mindkettőjük felsikoltott, majd hátrálni kezdtek. Bár nem kívánt ma megölni erre felé senkit sem, mivel a férfi önként adta vérét neki, ám most még is cselekednie kellett.
Mindkettőjükkel végzett, friss, fiatal vérük íze sokáig megmaradt szájában.
~ Az az átkozott... Végeznem kellett volna vele is...~ *A férfi azonban bizonyára elkotyogta valamelyik társának ezt a remek estét, melyet egy vámpír csókjának érintésével töltött el. Mi tagadás, halandók számára egy harapás is felér a mámoros élvezetekkel. Persze, csak ha a vámpír kellőképpen végzi dolgát.
Ahogy kinyitotta a pince ajtaját, némi fény szűrődött be, ami kissé eleinte nagyon zavarta. Fel is hajtotta selyem csukjáját a fejére, addig míg hozzászokik a fényhez ismét.
De szerencsére az égbolt teljes mértékben beborulni látszott, ahogy felnézett rá, s erre el is kellett mosolyodnia. Legalább nem kell sokáig teljes felkészültségben lennie. Egyedül a fény az, ami árthat neki, de mostanság már azzal kísérletezik, hogyan is tudna szép lassan, apránként hozzá szokni.
Becsukta maga mögött az ajtót, s remélte, hogy senki sem vette észre, honnan is jött ki.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Szer. Dec. 16 2009, 19:07

*Az ájulás környékezte. Egyszer megállt bekötözni a sebét, de nem tudta. Remegtek a kezei.Így hát annyi maradt, hogy szorítsa, veszettül szorítsa amíg tudja! Egy sötét erdőben találta magát, mikor kiért az erdőből. Szokatlanul sötét volt nappalhoz képest, na de annyira nem hogy utánna menjen üldözője. Semmi esetre sem akarta itt bevárni az éjszakát. Kiérve onnan-merthogy nem volt nagy szerencsére-, egy kis házat vett észre magányosan, és tőlle nem mesze egy falat. Biztos egy város lehetett. Odavánszorgott az ajtóhoz, és ... összesesett. Kopogni akat, de elhagyta az ereje. Nem volt képes felállni, nem soká elöntötte a félelem. Zsibbadni kezdtek a tagjai, nem érzett semmit. Ott maradt védtelenül, egy ház ajtajánál. Karnyújtásnyira, talán a segítségtől.*

//tessék, itt az (nagyon) időntúli Rick! ^^//

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Szer. Dec. 16 2009, 20:32

//Hupsz... kicsit elszaladt velem a ló //

*Nagyon dühös volt. Gyalog jött, de persze a térkapun keresztül. Sárkánya nem jött vele, mert ki tudja merre szárnyal az éppen.*
~Bolondot csináltál belőlem! Elegem van belőled!~
-Hallod!!!!-
*Végre ordított egyet. Végtelenül dühös volt sárkányára, és egyszerűen nem tudta megérteni, hogy mégis mi történhetett.*
-Ennyire soha nem mentél messzire! Mindig veszekedtünk...-*Ezt emelt hangon mondta, de a következőt már tiszta erejéből ordította.*
-...DE EZ MÁR TÚL MEGY MINDEN HATÁRON!!!! ELEGEM VAN BELŐLED!!! ELEGEM!!!!-
*Néhányan rátekintettek, hogy mégis ki ez az őrült. Bár nem voltak sokan az utcákon, egész sötét volt. Nem is foglalkozott ezzel Rick. Azt sem tudta hol van. Csak ment a feje után, azt sem tudta, hogy nyakán van Dagorlad. Kit érdekel ez ilyenkor?! Egy sárkánylovas legszörnyűbb átka következett be! Elhagyta a sárkánya. Azért nem így volt pontosan, mert ha Lucide nem tette volna meg, akkor Rick teszi, szóval a legnagyobb katasztrófa az, amit a sárkány tett. Engedetlen volt? Az semmi ehhez képest. Semmi... Sikátorokon ment keresztül. Egy kő az útját állta. Úgy belerúgott, hogy az felrepült és kitört egy ablakot. Ekkor Rick hirtelen megállt. Ledöbbent. Nem szeret kárt okozni senkinek. De nem jött ki senki káromkodni. Semmi reakció. Most végre volt egy kis ideje körbenézni.*
~Hol vagyok?~
*Sötét, magányos volt minden, de nem kihalt. Voltak életjelek. De egyértelműen szomorú múlttal rendelkezik ez a város.*
~Na jó... ebből elegem van... rosszul vagyok a városnak a látványától is!~
*Vissza is indult a város szélére. Kiment a kapun dühösen, de akkor belebotlott valamibe... valakibe.*
~Nini... egy szép hölgyemény...~
*Viszont ömlött a vér nyakából.*
~Úristen!~
*Lehajolt hozzá és az ölébe vette a félájult nőt. Nem kérdezte meg, hogy jól van-e. Hát persze, hogy nincs jól. Csendesen, nyugodt hangon szólalt meg.*
-Ne aggódjon! Szerzek segítséget!-
*Karjába vette a nőt, és ahogyan csak bírt, besietett a városba.*
-Segítség! Hallják?! SEGÍTSÉG!!!-
*Üvöltözte... az emberek nem reagáltak, csak megbámulták a lányt, látták, vámpír-ügye volt, így ebbe nem avatkoztak bele. Már csak a saját érdekükben sem.*
-Hé! Vak maga?! Hol van egy ispotály?-
*Az a férfi, akire rákiabált Rick, először nem akart felelni, de aztán egy épületre mutatott. A sárkánylovas odasietett és berontott az épületbe.*
-Valaki!-
*Odamentek az orvosok, majd elmentek... ne vállalták az ügyet, de megengedték, hogy a lovas bármit használjon. Hát ment is, lefektette egy ágyra a nőt, majd kötözőt keresett, meg egyéb kenőcsöket, gyógyfüveket.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Csüt. Dec. 17 2009, 14:33

*Halványan érzékelte a körülötte történteket. Valaki fölé hajolt, mondott pár bíztató szót. Akira nem nagyon értette, meg akart mozdulni, de egy arcizma sem rándult. Mintha nem a sajátja lenne a teste. Kívült állt rajta, távolról érezte hogy felemelik, és beviszik a városba. Látta a mögöttük távolodó kis faházat. Lemondóan csukta be a szemét. Nehezen lélegzett, arra kellett öszpontosítania. Az idegen kiabálni kezdett. Segítséget kért, de láthatóan elutasító volt a hozzáállás. Végül mégis sikerült megtalálni az ispotályt. A fiúnak magának kellett ellátni a sebét. Nem is volt rossz munka. Rakott valami csipős fertőtlenítőt rá, majd bekötözte. Akira feküdt egy darabig még mozdulatlanul, míg fel nem szállt a köd a fejéről.*
~Erőltesd meg magad Akira!...Jahj nem megy, úgy fáj a fejem.
*Eltorzult arcal fordult egyett. Meglepően ment. Majd megpróbált felülni. *
~Eleget pihentél lustaság!~*próbálta felrázni magát. A felülés nem volt szerencsés. Belelnyilalt a fájdalom a vállába. Odakapott, és majdnem leszakította a kötést. Ekkor fogta fel valamennyire miért van itt. Meredt szemekkel ránézett a fiúra. Elősször nem tudott mit mondani (a köszönöm eszébe sem jutott), sebaj, majd idővel, aztán csak kibökött valamit.*
-Te ki...mi...miért mentettél meg?-*kerekre nyilt a szeme.*
-Már este van? Ki vagy te? -*A kardjáhioz kapott, de a hírtelen hévvel elveszttette az egyensúlyát és a földre esett. Egy erőtlen sikoly, halk puffanbás, majd a magával rántott lepedő nesze hallatszott.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Csüt. Dec. 17 2009, 16:34

*Végre sikeresen ellátta a nő sebét. Nem sokat reagált közben a nő, csak a vége felé tett egy-két meggondolatlanságot. Megpróbált felülni. Mikor a sebéhez kapott, Rick is odasietett. Kedvesen, de mégis haragvón a nő meggondolatlansága miatt szólt rá.*
-Mit csinál?! Feküdjön vissza! Néha el kell foganunk, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogyan mi akarjuk.-
*Akira meredten nézett rá, ekkor már elengedte a férfi őt és egy kicsit hátrébb ment. Meghallgatta a zavaros kérdéseket. Rick elmosolyodott. Kicsit megbiccentette a fejét illedelmesen, mosolyogva. Legszívesebben kezet csókolt volna a nőnek, csak az most elég furcsán nézett volna ki.*
-Rick Diamond a nevem.-
*Nem kérdezett vissza, hogy a nőt hogy hívják, valahogy úgy érezte, egy betegtől nem illik megtudakolni. Majd ha ő szeretné, megmondja. De aztán a lány hirtelen mozdulatott tett, Rick nem jött rá, hogy mégis mit akart, és a lány lezúdult az ágyról. Rick megint odasietett.*
-Muszáj önnek állandóan azt csinálni, amit nem kéne?!-
*Majd a karjába vette, nem engedte, hogy felálljon, és így tette vissza az ágyba, majd betakarta a takaróval. Rámeredt a nőre, és akaratlanul is végignézett rajta.*
~Gyönyörű nő!~
*Kicsit rózsaszín lett az arca, és rájött, hogy nem illik stírölni a haldoklót. Mármint a beteget... Szóval zavartan elfordult és pakolgatni kezdte a kenőcsöket és a kötözőket. Úgy folytatta mondandóját, hogy már nem nézett a nőre.*
-Csak erre jártam. A véletlennek köszönje! Vagy az isteneknek! Vagy amiben hisz! És igen, már besötétedett.-
*Valóban sötét volt, csak egy gyertya világított az egyik asztalnál. Lassan Rick nem tudta, hogy most mit kell tennie. Nem akarta zavarba hozni a lányt. Így kicsit zavartan a lányra nézett és megszólalt.*
-Én... ha gondolod...öhm... el mehetek, hogy ne zavarjalak és tudjál pihenni. Öhm... tudom, hogy bosszantó, hogy nem tehetsz, amit akarsz, de hidd el, ha ma éjszaka jól kipihened magad, akkor holnap sokkal nagyobb erővel nekiállhatsz az útnak, mint ha most azonnal akarnál menni.-
~Valójában holnap sem kellene menned, mert rengeteg vért veszítettél... ~
*De ezt csak gondolta, nem mondta ki. Tudta, hogy a nő határozott, és ez is kín szenvedés neki, hogy ágyban kell maradnia. Egy vizes poharat tett a nő ágya melletti kis asztalra.*
-Ezt mind igya meg! Ha elfogy, szóljon és hozok még... De nagyon sokat kell innia! Szüksége van a szervezetének rá...-
*De nem folytatta, nem akart belebonyolódni a biológiába, meg a tudományba, és kioktatni sem akarta a nőt. Csak azt szerette volna, hogy minél hamarabb meggyógyuljon. Mikor befejezte mondandóját, kifele tartott az ajtón.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Csüt. Dec. 17 2009, 17:09

*Még a földön fekve kapta meg a választ. A zajra odarohant a fiú, jól lehordta majd felkapta a karjába és az ágyra tette. Ha lett volna elég ereje ellenkezett volna, de most csak nézett bambán, mint egy újszülött.*
-Akira-*bökte ki miközben épp betakarták, hozzá toldott egy vállrándítást is. (upsz ez fájhatott). Felült törökülésbe az ágyra és úgy hallgatta a másik habogását. Már kezdte unni amikor mentegetőzni kezdett a fiú, hogy így a pihenés, úgy pihenés. Majd holnap, meg ő majd kimegy, hogy ne zavarja.*
~Előbb leszid aztán összehord hetet-havat....Na jó, ha nem ugrik fel, valszeg letépem a kötést...
*Már közbe vágott volna mikor a srác egy vizes poharat tett mellé, és egy jótanácsot. Felnézett rá, amolyan "jól vagy", de mégis fárfadt tekintettel.*
-Most akkor tegeződünk vagy magázódunk? Mert nekem mindegy csak jó lenne tudni.* Kis mosoly, majd leöntötte egyszerre az egészet ami a pohárban volt. Viszont mikor Rick kifelé igyekezett felpattant.*
-Várj, meghallgattam a hegyibeszédedet, de ne várd, hogy be is tartsam. Különben is kutya bajom!
*Erre, mint egy varázsszóra megszédült és neki tántorodott a falnak leverve az út közbeni üvegcséket. Ezt kínos lesz megmagyarázni...*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Csüt. Dec. 17 2009, 17:39

~Akira~
*Végre megtudta a nevét. Örült, hogy kérdés nélkül is megmondta a nő. Azután feltett egy tényleg fontos kérdést. Rick észre sem vette, hogy a magázódásból áttért a tegeződésre.*
-Hmm... én... ez fontos? Hát... Ha haragszom valakire, azt tegezem, de általában magázódok. De ha gondolod... (letegezte) akkor tegeződhetünk.-
*Majd amikor Rick távozott, a lány már megint -meggondolatlanul- felpattant. Majd elesett. Rick most nem ugrott utána.*
-Igen, azt látom.-
*Lassan sétált Akirához és felemelte a fejét, hogy lássa, jól van-e. Jól van. Csendesen, kicsit szomorkásan szólt a lányhoz.*
-Figyelj!Én nem mondhatom meg, hogy mit csinálj, nem kötözhetlek meg, hogy ne menj sehova. De kérve kérlek! Hallgass rám! Este van már. Amúgy is itt az ideje, hogy aludj. Aludjál és holnap, amikor felébredsz, azonnal mehetsz az utadra. De most kérlek aludj!-
*Nézett kérlelőn a nőre, de egyben határozottan is. Tudta, hogy miről beszél, nem üres fecsegésről volt szó.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Szomb. Dec. 19 2009, 15:49

*Kínos mosoly húzódott az arcára. Ezt megérdemelte. Fogta a fejét, (jobb kézzel), és mégse fájt annyira mint kéne. Közben odaért a fiú. Intézett hozzá pár baráti mondatott, ám Akira csak távolról hallgatta. Más járt már az eszében. Élénk tekintettel meredt előrre. Miután Rick abbahagyta, nagy nehezen feltápászkodott és tett pár sejtelmes lépést az ajtó felé.*
-Túl nagy a csend!-*jelentete ki végül, ránézett a srácra közben, de ekkor ajtónykiorgás hallatszott kintről. Angel ösztönösen előrántotta a kardját. Nagy kétkezes álomfalvi kard, ő mégis könnyen ebírta egy kézzel is. Arany markolattal, a markolat végéhez közel a pengén a nevét vésték bele: Akira.
Lejjebb mesterien megformált cirádás vésetek, mellyek álomfalvi szavakat formáltak. Maga a penge furcsán fényes volt, mintha naponként fényesítenék. Pár másodperc elteltével berontott az ajtón egy szörnyű alak. Akira félrelökte megmentőjét, és egy könnyed mozdulattal átvágta az őrült szörny (alias vámpír) nyakát, aki eszeveszetten rohant a lány nyakát célozva. Nem is törődve saját épségével. Ez okozta a vesztét. Az élettelen test rázuhant az ágyra öntve magából a vörös vért, a fej az ágy végében állt meg eltorzulva.*
-Ide nem fekszem visza többé, az fix.
* Akira fegyverének lapjával rábökött a vámpírra és amolyan "engem nem ölnek meg olyan könnyen" mosollyal kezdett beszédébe.*
-Látod, ha én itt elcsicsikálok és te meg elhúzol, nem lett volna túl sok esélyem.!
*Majd megfordúlt és kardját törölve mondta, hogy:- Biztonságosabb helyett kell keresnünk.*

//köszi, ^^, tényleg: álomfalvi a kardom//

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Szomb. Dec. 19 2009, 19:47

~Mintha nem is figyelne rám~
*Kicsit megharagudott a nőre, persze csak mert aggódott érte.*
~Nagy a csend... itt mindig nagy a csend... csak te csinálsz lármát.~
*Figyelte, ahogy a lány előhúzza kardját, amely egy igen nagy ritkaságnak látszott. Rick nem ismerte fel az írást rajta /álomfalvi/, gondolta, valami ősnyelv lehet. De többet nem is foglalkozott vele. ont elő akarta ő is húzni a kardját, amikor egy vámpír berontott. Akira mintha reflex szerűen tette volna, félrelökte a férfit, majd végzett a vámpírral. Rick kissé elcsodálkozott a nő reakcióján és ügyességén, de valamin kénytelen volt elgondolkodni.*
~Vajon annak, aki kiszívta a vérét, mért nem tudta levágni a fejét?~
*Az ágy véres lett. Undorodva nézett végig a véres ágyon, fejen és testen a férfi, de nem a vértől undorodott, hanem a személytől. Meg egy kicsit haragudott Akirára, hogy így reagálta le a dolgot. Jobban szereti a védtelen esetlen lányokat, de közben büszke volt a nőre, és elismerte ügyességét és akaraterejét. De ezt már nem mutatta ki. Majd reagált a lány szavaira.*
-Nyugodtan "elcsicsikálhattál" volna, nem mentem volna messzire.-
*Mondta határozottan a férfi, sőt egy kicsit sértődötten, /nem nagyon/ hogy ilyen felelőtlennek gondolja őt a nő. Azt nagyon nem szereti, ha kisfiúnak tartják. Hát nem egy kisfiúról van szó, jobb ha ezt mindenki tudja!*
-Valóban? Lenne olyan kedves hölgyem, és mutatna egy biztonságosabb helyet ezen az elátkozott városban?!-
*Mondta kicsit idegesen, és az ajtó felé mutatott, hogy előre engedje Akirát, közben egy kissé gúnyos mosolyt eresztett a "mindentudó kisasszony" felé. Majd előhúzta kardját és várta, hogy a már nem ájuldozó hölgyemény kilépjen az ajtón és valami biztonságos helyet keressen.*
~Szekrénybe akar bújni? Neki kell biztonságos hely? Remélem nem engem félt és nem miattam akar valami "biztonságos helyet" keresni! Még ilyet!~

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Szomb. Dec. 19 2009, 22:11

*Tehát törölni kezdte a kardot. Hírtelen éles fájdalom járta át a jobb vállát. Megmerevenedett, öszegörnyedt. Beleharapott a szájába, és nem tehetett mást minthogy megvárja amíg elmúlik az érzés. Érezte ahogy kiserkent a vér a szája szélén. Becsukta a szemét. Idővel csengeni kezdett a füle. Lassan múlt csak el, próbállt úgy tenni, mintha mi sem történne, miután kinyitotta a szemét. Gesztenyebarna szeme sötétzölddé vált. Haragudott magára amiért ennyire elhagyta magát. Hírtelen eszébe ötlött, hogy talán soha nem tudja majd használni jobb karját. Ez még jobban feldühítette. Észbekapva küldött egy esetlen mosolyt.*
-Persze, kövess...mintha tudnám hol vagyunk, de csak van itt biztonségos hely, ha egyszer itt élnek emberek.
*Azzal kiment. Sejtelmes és félhomályos volt a folyosó. Akira haladt elöl.*
-Mond, úgy láttam nem volt új számodra ez az ...izé. Kérlek mondj el mindent rólla mait tudsz. Mik ezek?
*Majd jót kuncogva a fiú elöbbi viselkedésén hozzá toldott még valamit.*
-Akkor most nincs harag? Csak mert magáztál. Miért akkor tegezel valakit, ha hargszol?-*megvárta míg válaszol a fiú válaszol, csak utánna tette hozzá a saját véleményét.*-Én pont fordítva, bár persze vannak kivételek.

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Vas. Dec. 20 2009, 15:59

*Kicsit később reagált a nő a szavaira, ugyanis láthatóan fájdalom nyilallt a vállába. Rick nem csinált semmit, csak sajnálkozva nézett a nőre. Tudja, semmit nem ér, ha odasiet. A fájdalmat nem tudja enyhíteni, na meg biztosan nem is örülne neki Akira.*
~Emberek? Ezek neked emberek?~
*Aztán észre is vette a nő bezöldülő szemét. Kicsit meglepődött, de nem csodálkozott. Mintha ez neki nem volna új. Mármint, mintha látott volna már ehhez hasonlót. Rick követte a lányt. Igyekezett válaszolni a kérdésre.
-Mire gondolsz? A vámpírokra? Hisz neked is volt velük dolgod, mit akarsz tudni?-
*Később Akira feltett egy másik kérdést. Rick zavarba jött. Elgondolkodott.*
-Ööö... ez jó kérdés. Az a furcsa, hogy most pont azért magáztalak, mert haragudtam rád. De lehet, hogy azért magáztalak, mert magamban haragudtam rád, de nem akartam ezt nagyon kimutatni, sőt lehet, hogy csak ironikus voltam. Ironikusan magáztalak. Talán piszkálásból. Nem tudom... De... igazából... azokat szoktam haragból letegezni, akiket jól ismerek és jóban vagyok velük. Téged meg még nem ismerlek annyira. És más vagy, mint a többi lány. Izé...-
*Már kezdtek összegabalyodni a gondolatai.*
-Még én sem értem, hogy mikor és miért váltogatom a tegeződést és magázódást. Csak néha próbálok törvényszerűséget felfedezni benne, de mindig rá kell jönnöm, hogy nincs benne törvényszerűség.-
*Ezt félig a lánynak mondta, félig magának elgondolkozva.*
-Szóval próbálj meg ebből valamit megérteni, és ha sikerült, elmagyarázhatnád nekem.-
*Mondta kisé elmosolyodva, közben lassan és figyelmesen mentek a folyosón. Majd megfogta Rick a lánynak nem a fájós vállát és megállásra figyelmeztette.*
-Cssss.... Valamit hallottam.-
*Fülel... Ajtóbecsapódás... egy sikoly... Rick mikor továbblépked, észrevesz egy ajtót és hallgatózni kezd. Egy férfi és egy nő beszélget. Mintha a férfi kihallgatná a nőt.*
-Nos akkor beszélj!- mondta a férfi.*
-Ketten vannak. Egy férfi és egy sérült nő. Egy vámpír támadhatta meg.- *Felelt reszkető hanggal a nő.*
-Akkor mit keres az ispotályban?!-
-A férfi hozta be! Nem mi voltunk!-
-A férfi idevalósi?-
-Nem! Mondom, hogy nem mi voltunk! Mi sosem szállnánk szembe önökkel!-
-Hogy nézett ki?
-Vékony. Biztos nem nagyon erős. De magas... és... valami béna vékony kardja van. Valami nyakigláb, komolytalan ficsúr...
-És a lány?
-Ő?... őt nem nagyon láttam, mert a férfi ölében volt. Egy vérbeli harcosnak tűnt. És egy kétkezes kard volt nála. De nagyon rosszul nézett ki. Talán azóta meg is halt.
-Értem... szóval a férfi nem volt erős, de elbírt egy vérbeli harcost a kétkezes ki tudja hány kilós kardjával na meg a férfi saját fegyvereivel együtt.-
*Mondta először halkan, a végén ordítozva.*
-Akkor biztos nem valami gyenge!!! És ahhoz mit szól, hogy a társam hulláját megtaláltam a szobájukban?! Vagy a férfi volt nagyon ügyes, vagy a csaj nem haldoklott!! Pedig Jacob-ot nem könnyű megölni!!!! HA? ERRE MIT MOND?!-
-Ö...ööö...-
-Semmit?! -*üvöltözött a férfi.*
-Nem is kell mondanod semmi, mert meghalsz!!!-
*Egy hatalmas sikoltás, aztán hatalmas nagy csend. Rick az ajtóra támaszkodva gondolkodott, majd mélyen Akira szemébe nézett kérdőn. Illetve dühösen is, ami a vámpír ellen irányult.

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Vas. Dec. 20 2009, 17:11

-Volt hát, ... de ez nem azt jelenti, hogy ismerem is őket. Az első szimplán lecsapolt, a kis sunyi...-*válaszolt a vámpíros kérdésre.*
*Miután kifejtette saját véleményét kacagot egy nagyot.*
-Legalább őszinte. Szeretem az őszintességet.-*Ment volna tovább, de a fiú megállította. Elérkezett az idő, hogy kihallgassanak egy beszélgetést. Mikor Rickre tért a téma, akaratlanul is végignézett a fiún. *
~"Vékony"..hmmm, anyira azért nem, inkább egy filigrán, izmos srác.-*A béna kardnál nevethetnékje támadt, de lenyelte. Ránézett Rick oldalán lógó hosszú kardra, és megvonta a vállát. Szükség esetén bármivel lehet harcolni, és amit fel lehet használni az nem béna. Nem egy válogatós lány ilyen téren. Akármivel harcba száll ami a keze ügyébe akad. Végül a vámpír megölte kikérdezettjét. Akira öszerázkódott. Izzot a szeme a zöld dühtöl. Legszivesebben lerohanta volna a lakmározó bestiát, ám nincs egyedül. Elöbb a fiúnak is tudnia kell a dologról. Fejével arra intett ahol a vámpír tanyázott. Megszorította a kardot, és láthatóan indulásra készen állt. Már ki is dolgozott egy srtatégiát. Vigyázva hogy ne vegye észre a vámpír, mutogatni kezdett.: Majd ő kiront, magára vonja a figyelemet, és mikor közel ér a vámpír, Rick likvidálhatja. Miután úgy nézett ki felfogta a fiú is, ki is ugrott.*
-Héj, csak nem engem kerestél? Gyere és kostóld meg a kardom hegyét!-*gúnyoros vigyor ült ki a szája szélére. Előre nyújtotta a kezét, és a másik reakcióját várta.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Hétf. Dec. 21 2009, 18:19

*A vámpír ügyben nem felelt. A zavart beszéd utáni reakciójára a nőnek megint csak nem felelt. Csak egy kicsit elpirult. Mikor a beszélgetésnek, amit kihallgattak, vége lett, akkor Akira a kezével magyarázgatni kezdett. Nem könnyen, de végül Rick megértette a nő szándékát. Felhúzta a szemöldökét és gondolatban ezt kérdezte tőle: biztos vagy benne? Nem veszélyes? Persze a férfi arra nem gondolt, hogy most épp nem a sárkányával beszélget, hanem egy emberrel, de ki tudja? hátha értette a lány, hogy mit akart... De Akira már ki is ugrott. Rick készen állt az összecsapásra, nagyon figyelt, hogy minden rendben legyen. A vámpír hátrafordult. Gúnyosan elmosolyodott. A szája szélén a nő vére folydogált, azt, mint egy ínyenc, a nyelvével letörölte. Egy lépést tett előre.*
-Hmm... -
*Valahogy olyan hangot adott ki, mint amikor a macska meglátja az egeret és Hmm...-özik, vagyis majdnem csorog utána a nyála.*
-A valószínűleg halott hölgy életben van. Mily nagy csoda. Hmm... nem szeretem a csodákat! Legyen minden úgy, ahogyan annak lennie kell!-
*A gúnyos mosoly elkomorodott és gyűlölet sugárzott a férfi szeméből. Lassan, határozottan közeledni kezdett a nő felé. Lassan, tagoltan, határozottan beszélt. Egy cseppnyi haraggal vegyítve.*
-Meg-öltétek-a-ba-rá-to-mat!!!-
*Végignézett a nő kardján. Megállt. Oldalra hajtotta a fejét, úgy nézett végig a nőn.*
-Szép husi! Ki volt az a szerencsés, aki belekóstolhatott?-
*Ezzel együtt ki mutatta vámpírfogait és előhúzta az ő kardját is. Az is kétkezes kard volt. Vérvörös a markolata és halál fekete a pengéje. Támadásba lendült. Az első hangot a két kard összetalálkozása okozta. Megállt a két kard és látszott, hogy mindkét személy erőlködik, bár a férfi mosolygott közben.*
-Csak ennyit tudsz?!-
*Majd egy nagy lendülettel ellökte magától a nőt, aki a falhoz csapódott. A vámpír határozott léptekkel ment felé. Így már kijött az ajtó mögül, igazából észre sem vette a falnál és a most már mellette álló Rick-et.*
-Hol a férfi?-
*Üvöltözte. Rick mögé állt. Felkiáltott.
-Itt!-
*A vámpír megfordult, nagyon elcsodálkozott.*
-Hogy nem érezte...mm...-
*Folytatta volna, de akkor már a férfi pengéje mélyen keresztül szúrta a nyakát. A vámpír nyögdécselt, köhögnie kellett, de nem tudott, orrából, szájából és nyakából ömlött a vér. Suttogva szólalt meg, erőltetve a szavakat.*
-Légy átkozo...!-
*És ekkor egy pillanat alatt Rick kihúzta a kardot a vámpír nyakából és egy lendülettel levágta a fejét. A fej torz arcot vágva, nyitott szájjal gurult be a szobába a lecsapolt vérű nő mellé. Rick megvetetten nézett a fej után és a következőket úgy mondta, mintha ezt mondta volna: te légy átkozott. De csak ennyit mondott.*
-Csókoltatom édesanyádat!-
*Majd Akirára nézett, hogy jól van-e.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Hétf. Dec. 21 2009, 19:41

*A férfi láthatóan a pokolra kivánta. Elővette saját kardját is, és féktelen dühében, (ami megnövelte az így is nagy erejét) elhaladt Rick mellett. Akirát úgy szorította hátra és akkora erővel, hogy a lánynak semmi esélye sem volt. Akira tombolni tudott volna tehetetlen dühében. Hiába csapott, hiába volt gyors a másik mindig gyorsabb volt nálla egy lépéssel. *
~Csak enyit tudok? Csaaaaak? Na megállj!
*Eszeveszetten vágott a férfi nyaka felé, de amaz könnyedén hárította el. Akira annyira kiborúlt saját gyengeségén, hogy a vámpír már-már játszva győzte le. Nekivágta a mögötte lévő falra, aki egy pillanatra elvesztette az eszméletét. Nem esett össze, de mikor újra magához tért már más volt a felállás. Rick hanga térítette észhez újra. A közvetlen közelében szúrta agyon a vámpírját. Gyűlölködve nézett a leguroló fej után. Örült, hogy megmentette a fiú, de valahogy úgy érezte megfosztották a győzelemtől. Úgy látszik elfelejtete mit mutogatott az elöbb társának. A nyakához nyúlt.*
-Jó közel volt a kardod hozzám, azt hittem leszúrsz vele együtt.*Még rideg volt a hangja, de a mondat közben megenyhült. A végén már érezni lehetett benne a játékot, hogy nem gondolta komolyan, bár tényleg közel volt a kard vége. Egy fúrcsa, de mégis felengedett mosolyt küldött a fiú felé, de ekkor újra belé hasított a fájdalom. Mosolya azonnal lefagyott rólla. Most viszont olyannyira erőssen, hogy felordított. Térdre rogyott és a vállát kaparta. Kiesett a kezéből a kardja, és csak a fájdalomra tudott figyelni. Átázott a kötés, felszakadhatott a seb. Míg Akira a földön agonizált egy öregeember bukant elő szinte a semmiből és egy kicsi ajtó felé mutogatott. Egy kicsi ajtó felé, ami beleolvadt a környezetébe.*
-Erre, erre!-*Sutogta, hadonászva a kezével.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Szer. Dec. 23 2009, 15:53

*Akira jól volt. Meg is szólalt. Rick nem mosolyodott el, komoly arccal válaszolt.*
-Mindegy, mennyire volt közel hozzád a kardom. Úgysem szúrtalak volna le.-
*Megtisztogatta kardját. De hirtelen egy ordításra lesz figyelmes. Akira térdre esett, iszonyatos fájdalmat érzett. Rick elé térdelt, maga mellé fektette a kardot, majd megfogta a lány kezét, hogy ne tépegesse a kötést. Másik kezével az arcát fogta meg. Halkan beszélt.*
-Nyugodj meg! Ha pihensz, minden rendben lesz.-
*Nem mondta ezt: látod, ha hallgatsz rám és nem ugrabugrálsz, akkor ez nem következik be! Minek vagy ilyen fafejű?! Megérdemled! Egyszer hallgathatnál már végre a bölcs szóra! ... pedig úgy mondta volna. Mert ezt gondolta, de közben nagyon sajnálta a lányt, és nyugodt szavakkal próbálta őt vigasztalni.*
-Nem lesz semmi baj...-
*Mondta suttogva, amikor megjelent egy öregember és egy titkos ajtó felé invitálta őket. Rick nem értette, hogy mégis miért kell arra menniük, mért is kéne bárkiben megbíznia. De hangokat hallott messziről, amelyek közeledtek.*
~Vámpírok közelednek.~
*Rick megfogta Akira kardját és a lány tokjába betette. Majd megfogta a saját kardját, azt is eltette, majd felsegítette a lányt.*
-Gyere gyorsan! Menünk kell!-
*Akira rátámaszkodott, így tudtak menni a kisajtó felé. Az öregember ment be utoljára, becsukta az ajtót. Egy hosszú sötét folyosó állt előttük.

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Csüt. Dec. 24 2009, 16:08

~Úgysem szúrnál le mi? De önteltek vagyunk.~*Ám gondolata csak gondolat maradt, egy mosoly jelezte csak mi jár a fejében, míg a fiút nézi, ámde ezután jött az a bizonyos roham. Rick odahajol hozzá és mond valamit, de a lány nem érti. Egyedül a fájdalom létezik elötte.Érzi, hogy elvszik a kezét a sebről, elöbb makacskodik, nem hagyja. Valamiért a fejébe vette, hogy le kell szedni a kötést, de végül mégis enged, ..vagy talán csak elfáradt. Előtünik egy öregember, aki mintegy mentőangyal érkezik az utolsó pillanatban. A fiú felsegíti a félájult Akirát, de a lány keresni kezdi a kardját. Félig állva félig térdelve kutat kétségbeesetten.*
-A kardom, hol van a kardom?
*Az öregember lelkesen int, de a világért sem emelné fel a hangját. Most már tisztán lehet hallani a vámpírok egymásnak adott utasításait. Mikor beért a két "menekült" az apó becsukta mögöttük az ajtót, és egy szűk folyosón vezette őket végig.*
-Erre, erre, gyertek gyorsan.
*Hajtotta őket végnélkül, bár nagyon kedvesen és mondhatni szeretettel. Miután egy másik ajtóhoz érkeztek az apó óvatosan kinyitotta azt is, és egy takaros kis odu tárult eléjük. Négy gyertya és egy kidíszített fácska jelezte, hogy ez a mai nap nem átlagos. (Egy éppeszü ember nem vág ki csak úgy egy fát és aggatja tele mindenféle dísszel, hacsak nincs rá valami oka)*
-Gyertek...-*invitálta beljebb őket, majd egy hálószobát nyitott ki a sebesültnek*-Itt megpihenhet a barátod.
*Gondosan lefektették a már eszméletlen, de egyfolytában beszélő lány. Mindenfélét motyogott.*
-Szegényke, félrebeszél-*Őszinte sajnálattal nézett Akirára, majd hozott egy tál hideg vizet, és kicsavart benne egy rongyott. A nedves rongyal megtörülte a verejtékező lány homlokát.*
-Amíg el nem alszik nincs sok esélye.-*sóhajtás*-szüksége lenne rá.-*Majd eszébe jutott valami.*-kimegyek főzök egy meleg teát. Jót fog tenni, addig vigyázzon rá, nehogy kárt tegyen magában.-*kifelé gyengéden megveregette a fiú vállát, majd eltúnt becsukva maga mögött az ajtót.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Pént. Dec. 25 2009, 14:57

*Kinyílt előttük egy másik ajtó is. Rick nem ilyen látványra számított. Inkább valami pincebörtönféleségre. A lényeg, hogy Rick szeme a kidíszített fán állapodik meg.*
~Na ne!! a van a szeretet ünnepe?! De gáz! Pf...~
*Ennyi volt ezzel kapcsolatban a véleménye. Bementek egy hálószobába és oda lefektették Akirát. Az öregember hozott egy tál vizet és borogatni kezdte a lány homlokát.*
-Úgy ahogy kitisztítottam a sebet, de úgy látszik nem elegendő egy ilyen sebesüléshez egy...- ~ lovas~ - egy senki... remélem meggyógyul!-
*Mondta csendesen. Majd figyelt az öregre, mit magyaráz. Rick csak helyeslőn bólogatott. Az kiment teát főzni. Rick egyedül maradt Akirával. Megfogta forró kezét.*
~Lázas... nagyon lázas.~
*És csak nézte-nézte őt. Egy idő után végre elaludt.../mármint a nő/*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Pént. Dec. 25 2009, 16:31

*Megfogják a kezét. Kiveri a hideg, annyira jól esik a meleg kéz. Lassan megnyugodott és...elaludt volna? Képek peregtek le elötte a multjából.*
-Nem, nem akarom!
*Elöbb halkan, majd egyre erősebben kezdte újra. Egy hírtelen rohamtól magszorította a fiú kezét. Kiabálni kezdett, fel akart ülni.*
-Neeeeem! Megölöm!
*Kétségbeesetten kapálózott, mintha ki akarta volna kaparni valaki szemét. Ekkor lépett be az öregúr, meglátva Akirát letette a tálcát és szokatlanul gyorsan ott termet a lány mellett.*
-Fogja le!-*üvöltötte, miközben maga is próbálkozott, bár elég sikertelenül. Akira minden erejével ki akart szálni az ágyból, hadonászott ide-oda.*
-Neeem, hadjatok! Haza akaro...
*Hova haza? Kikelve magából próbált kijutni a szorításból, ütni kezdte a fölé hajoló férfit, de hiába. Túl gyenge volt ebben az állapotban. Végül feladva a harcot ütött még egy utolsót és bár belevitte maradék erejét is, nem ért semmit. Még félig felülve sutogott egy szót.*
-Segíts!-*Nem tudni kit látott maga elött, talán az elötte lévőt, talán lelki szemei elött lebegett megmentője. Miután viszahanyatlott lepergett az arcán egy könycsepp, majd még egy és végül halkan sírni kezdett. Mindent siratott. Síratta édesapját akitől a kardot kapta, és akinek ezáltal az életét köszönhette. Siratta édesanyát aki feláldozta az életét, hogy gyermeke élhessen. Siratta a nevelőszüleit akik mindent megadtak neki míg ott élt. Mindent, mindent siratott. A régi otthonát, mellyet nem láthatott azt ahol a gyermekkorát élte, Evolyrant, ahova talán soha nem juthat vissza és,... Alexet.*
~Olyan hülye vagyok. Elhagytam apámért, azt akit ... nem, ez még nem tisztázott.~*Erre az esetlen kijelentésre még sírva elmoslyodott, de becsukta a szemét és egy bizonyos Sárkánylovas arca jelent meg elötte. Így nyugodtan aludt el. Nyakán ott lógott a fiútól kapott medál.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Hétf. Dec. 28 2009, 11:52

*Akirának lázálma volt. Kiabált és szorította Rick kezét. Majd kapálózni kezdett. Ekkor az öregember belépett és szólt a férfinak, hogy fogja le.*
-Ez volt a tervem...-
*Dörmögte maga elé, majd lefogta a lány két vállát. De mivel Ricknek nincs négy keze, így a nő két kezét nem tudta lefogni. Az meg ezt jól kihasználva ütögetni kezdte a férfit, ami elég erősre sikerült. Ilyenkor a betegnek mindig nagy ereje van. Megállás nélkül verte, Rick meg tűrte... úgy ahogy... de az ütések gyengülni kezdtek. Annyira, hogy már semmit nem értek.*
-Nyugodj meg Akira, nincs semmi baj! Itt vagyok.-
*Mondta csendesen és megsimogatta a lány lázas arcát. Egy "segíts" után a lány lenyugodott, és sírni kezdett. Ricket nagyon meghatotta a jelenet. Majd a lány elmosolyodott. Erre Rick megnyugodott. A lány is megnyugodott, lehunyta a szemeit. Talán el is aludt. A nagy ficánkolás miatt a medál most előbújt a ruha mögül. A férfi megérintette, jól megnézte. Majd elmosolyodott. Utána visszaült a helyére. Az öregapó ránézett és megszólalt.*
-Talán jó lenne, ha ön is aludni menne.
*Rick bólintott egyet, és az ebben a szobában lévő kanapéra feküdt. //nem volt másik hálószoba, na meg nem szívesen hagyná egyedül a hölgyeményt// Nehézkesek voltak a mozdulatai. Fájdalmat nem érzett, csak olyan volt, mintha ólomból lenne a teste. Jobb karját feje alá hajlította, balját hasára fektette. Nem volt túl kényelmes az ágy, de most elegendő volt. Hát el is aludt egyhamar. Álmában Akira jelent meg kapálózva és sírva...*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Hétf. Dec. 28 2009, 18:46

*Nehézkesen nyitotta ki a szemét. Már fent sütött a nap az égen. Az ablakon egy fényes sugár kúszott be, rá a lány ágya elött álló karoszsékre. Hosszan, mélyen aludt. Amolyan álomtalan alvás volt. Fújt egyett, de ez is egy jóleső sóhaj volt. Körbenézett, még fáradt volt ahhoz, hogy bármit is tegyen. Majd kisebb morfondírozás után úgy döntött felül. Azaz felülne, ha nem esett volna vissza amikor megpróbálta a sebes karját használlni.*
~Ez még nem megy.~*Ezután vette észre a szobában ülő fiút. Erre próbált kedves lenni, egy hízelgő mosoly keretében fogott beszédbe.*
-Jó reggelt! Hogy vagy?-*Bár nem annak látszott, ez egy komoly kérdés volt.*-Nem sérültél meg?... Tudod nem angyon emlékszem...egyenlőre...a tegnap estére. Olyan ködös minden, de legalább aludtam....ahogy kívántad!
*Csengő kacagás töltötte be a szobát. Akira kipihente magát. Ekkor jött be az öregúr, és kedvesen köszönt mindkettőjüknek. Hozott teát, és kalácsot..meg tejet, vajon kinek? Hát gyorsan kiderült. A fehér tejecskét a lány kapta a kaláccsal.*
-Most jobb ha könnyű ételeket eszel. *Dúrcás kép, de végül jóétvágyal fogott neki, hiszen nem veti meg az ilyen finomságokat sem. Rick a tea mellé szalonnát kap. Lassan felülteték és így már könnyen ehetett.*
-Jó étvágyat!

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Kedd Dec. 29 2009, 12:01

*Rick mikor felébredt, még nagyban aludt a lány. Felült a kanapéról. Annyira fájt mindene, hogy felszisszent. Felhúzta az ingét, sárga, kék, zöld foltok ékeskedtek hasán, oldalán, feljebb...*
~Szép! Nagyon szép!~
*Persze a harc során is kapott sebeket, meg el is fáradt, mert állandóan cipelnie kellett Akirát. Rick felállt és az ágyhoz közelebbi karosszékbe ült. Ott leste, mikor kel fel a lány. Végül ez is megtörtént. Megpróbál felülni, de nem megy. Rick meg csak mosolyogva rázza a fejét.*
~Sose tanul a hibájából.~
*Végül a lány észrevette és köszöntötte. Rick csendesen, mosolyogva felelt.*
-Jó reggelt! Megvagyok. És a kis asszony?-
*Kedvesen kérdezte, látszott rajta, hogy valóban érdekli a válasz. *
-Hogy megsérültem-e? Annyira nem, mint te.- *Jól tudja kerülgetni a választ.* -Nem baj, hogy nem emlékszel, majd eszedbe jutnak a dolgok. -
*Úgy nézett ki, Akira jól van. Sőt... jó a kedve. Ilyennek még nem látta őt a férfi, szóval, örült, hogy ezt láthatja. Végül bejött az öregúr és kiosztotta a reggelit. Rick hálásan nézett rá, és kezdett neki a reggelinek.*
-Köszönjük szépen!
-Neked is jó étvágyat!-
*Mondta mosollyal a lánynak. És végre megreggeliztek. Rick nehézkesen felállt, de igyekezett úgy csinálni, mintha nem lenne semmi baja. Odament a lányhoz és elvette tőle az üres tányért. De akkor az öreg közbeszólt.*
-Hagyja csak kérem, majd én kiviszem.-
*Ki is vette Rick kezéből a tálakat és poharakat, és kivitte. Rick az ablakhoz sétált és kinézett a tájra. Nem valami szép látvány maga a város, de a messziségben a hegyek nem rosszak. Lehunyta a szemeit egy kicsit gyászosan, és elgondolkodott.*
~Hol vagy Lucide? Hiányzol! Bocsáss meg, hogy haragudtam! Kérlek gyere vissza!~
*De a sárkány elméje zárva volt. Vagy messze volt, vagy direkt zárta el lovasa elől.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Kedd Dec. 29 2009, 14:24

~Magázott! Ez az az amiről beszélt.~*Jóleső érzés futott végig rajta. Önkénytelenül is elmosolyodott. Majd mikor a férfi válaszolt, a tegezésre még szélesebre húzódott a szája széle. Egyszeriben minden olyan örömteli volt. Még a tikkadt táj is az ormótlan hegyeivel. Miután befejezték az étkezést, Rick felállt hogy elvegye tőlle a tálcát, de az öregúr elvette tőlle, mondván, hogy majd ő kiviszi...és meg is tette. Akira életében nem volt enyire kiszolgálva, bele is vörösödött. Nem tudta hova legyen, mit csináljon. Kényszeredetten köszönte meg, majd a fiúra és utánna a falra, jobban mondva a falon lógó kicsiny képre tévedt a tekintete. Nem érte el, de nagyban mereszdgette a szemét, hogy kivehesse a rajta repülő fenséges sárkányt. Vörös pikelyein arany foltok csillogtak. egész teste aranyos színben pompázott néhány bordó folton kívül. A szemét, nem lehetett kivenni, hiába nézte. Annyira fekeltette a figyelmét, hogy valahogy beindította azt a jól megszokott folyamatot ami zöldre szinezi a sajátját. Zöld szemével jól kivehette, hogy a sárkány szeme aranyban fürdik. Gyönyörű volt. Viszahanyatlott, és hangosan jegyezte meg, mit gondol, még mindig zöld szemmel meredve a képre.*
-Nahát! Gyönyörű sárkány. Rick nézd! Nem lehet Lovas?-*Mutatott a képre, gondolt az öregre.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Kedd Dec. 29 2009, 19:17

*Mikor csak úgy bámult kifele az ablakon Akira megszólalt. Rick megfordult és a képre nézett. Megvonta a vállát és visszanézett az ablakra.*
-Nem tudom. Honnan is tudhatnám?!-
*Majd egy kis idő múlva sóhajtott egyet. Megfordult. Nekidőlt a párkánynak és a lányt nézte. Boldognak látszott, bár nem értette, hogy mért.*
~Talán csak jól aludt. Nem úgy mint én.~
*Erre kénytelen volt elmosolyodni.*
-Szereted a sárkányokat? Vagy netalántán... a lovasokat, akik rajtuk ülnek?-
*Úgy kérdezte, mintha sejtené, hogy van valaki, akit szeret a lány. Lágyan nézett rá a nőre. Valahogy nagy szeretetet érzett iránta, bár nem többet. Egyszerűen csak nagyon kedvelte, és nem tudta, hogy mi ennek az oka. Azt kívánta magában, hogy örökre boldog legyen a lány. Ráadásul olyan békés volt a hangulat. Csend volt, és nyugalom. Békesség uralta el a szívét. És melegség. Ritkán érez ilyen egyértelmű békét. Lucide közelében inkább a kalandot, a veszélyt, a kihívást érzi. Nem a nyugalmat.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Szer. Dec. 30 2009, 20:36

*Akira dühösen megvonta a vállát.*
-Költői kérdés volt. A véleményedre voltam kiváncsi!
*De a fiú újból az ablakon bámúlt kifelé.*
~Vajon mire gondolhat?
*Egy érdekesre sikerült mosoly után Rick megszólalt. Akira több mint különösnek találta a kérdést. Felháborodva válaszolt. Megrázta a fejét, és fükészön nézte a srácot. Meg kellett tudnia mit akar ezzel.*
-Hát ez meg mit jelent? Szeretem a sárkányokat, igen.-*Karba fonta a kezét, amit utóbb megbánt, de már nem tette le a kezét, még a végén meglátszik, hogy fáj! Majd gondolt egyett, és úgy folytatta, hogy nem nézett a fiúra.*
-De mit szeressek a Lovasokban? Nincs bennünk semmi rendkívüli!
~Nah, ha ez felidegesíti akkor ő az!
*Gondolta felidegesíti kicsit, plussz nem árt tudni rólla többet, na meg nem állhatja a büszkesége, hogy csak úgy célozgasssanak valakire!*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Csüt. Dec. 31 2009, 10:30

*Az ablakhoz fordulva válaszolt.*
-Ez a véleményem.-
*Majd ugye megfordult és feltette a kérdést, amire a lány felháborodott. Rick ezen kicsit csodálkozott, de inkább élvezte.*
~A kis morcis kislány.~
*El is mosolyodott.*
~ÁÚ!!! Ez fájt! SEMMI RENDKÍVÜLI?!?!?!?!?!~
*De csak elnevette magát.*
-Ne beszéljen itt marhaságokat, amikor úgy gondolja, hogy a sárkányok különlegesek. Ha ők azok, akkor a lovasok is. Azt ki kell érdemelnie, hogy felülhessen egy sárkányra. Onnantól kezdve ön is különleges.-
*Rákacsintott a lányra, majd visszafordult az ablakhoz. Majd szó nélkül készülődni kezdett. Felvette kardját, meg a kis tarisznyáját, útra kész volt. Majd megállt ás Akirára nézett.*
-Itt biztonságban lesz. Megbízhat az öregemberben. Pihenje ki magát, aztán mehet az útjára. -
*Persze tudta, hogy a lány nem fog engedelmeskedni neki, de azért ezt kellett mondania.*
-De nekem több feladatom nincs itt. Örültem a találkozásnak!-
*Majd mélyen Akira szemébe néz és kedvesen köszön.*
-Szia!-
*Majd a kijárat felé vette az irányt.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Csüt. Dec. 31 2009, 12:22

*Lassan elmúlik szemének zöldessége, még nem áll fel (nem tudna). Élvezettel halgatta végig amit Rick mondott a Lovasokról.*
~Olyan lelkes.~*Erre elmosolyodott.*~Vajon én is Lovas leszek, ha Narwyn megengedi, hogy felüljek rá? Egy különösen erős barátság jut eszembe, ha rá gondolok. Vajon ő is így érez?
*De Rick a Lovasokkal folytatta. Erre még széleseb lett a mosolya.*
~Minden ember különleges!...~*Na de ezt nem mondta volna ki hangosan.*~Még te is a "béna" kardoddal.
*Egyszerre kikerekedett a szeme.*
~Rám kacsintott! A kis hóhányó...
*Vissza dölt a párnák közé, és csukott szemmel élvezte a puha ágy melegét. Miközben a fiú már ismételt jótanácsit osztotta, csak enyi jött le számára.*
~Magázik!
-Én is.-*Kinyitotta a szemét, és egyenesen a fiúéba méllyesztettte.*-Remélem legközelebb több segítség leszek.
*Nem azt mondta, hogy, reméli találkoznak még, vagy hogy reméli még összehozza őket a sors, hanem biztos volt benne, hogy találkoznak, azt remélte csak, hogy akkor majd teljesgőzzel harcolhat. Na meg abban is biztos volt, hogy veszély mindig lesz, és abban ő benne lesz.*
-Szia!-*Viszonozta a kedvességet, és már ki is lépett volna a srác, amikor az öregúr toppant be meglepetten.*
-Nem együtt mennek el? A barátjának még pihenésre volna szüksége, és magát sem engedném ki ...még!
*Ekkor hírtelen nem nagyott, de egy öregúrhoz szokatlanul erősset ütött szegény lovas gyomrába. A kék és zöld foltok lelőhelyébe. Akira halkan elnevette magát, de még mielött észrevenné bárki, elhallgatott. Mégsem illik kinevetni egy embert mikor szenved.*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Szomb. Jan. 02 2010, 11:01

* A remélem legközelebb több segítség leszek szövegre elmosolyodott és csak rázta a fejét*
~Sosem változol.~
*Majd ment tovább. De akkor abban a pillanatban megjelent az öregúr. Meg is szólalt, Rick válaszolt.
-Ne aggódjon! Én tökéletesen jól vagyok. -
*Mondta magabiztosan, de ekkor egy váratlan fordulat történt. Az öregúr a gyomrába ütött. Rick első reakciója az volt, hogy elkerekedtek a szemei a csodálkozástól. Majd a térdére rogyott és összehúzta magát.*
-Ahh! Ez most mért?!-
*Összeszorította a szemét, csak így tudta elviselni a fájdalmat.*
~Maga idióta!~
-Ártottam én magának?! Na ne féljen, ezt nem felejtem el!-
*Akira nevetni kezdett. Ekkor hirtelen Rick a fejével megfordult és mondhatni lángoltak a szemei a dühtől. Ezeket a szemeket mélyesztette a lányéba. Persze Akira azonnal abbahagyta a nevetést, mert rájött, hogy ezt nem illik. Rick a nő szemébe nézve állt fel majd az öregúrhoz szólt kissé halkabban. Persze még mindig Akirát nézte.*
-Most megyek brunyálni.-
*Megfordult, arrébb tolta az öreget, majd sietősen persze fájdalmas fejet vágva távozott... brunyálni... Nos igen. Ha kihozzák a sodrából, akkor már el is felejti a tiszteletet. Alapból nem is tudta. Csak Lucide tanította meg rá. De most ő sincs itt. Senki nincs, aki rászólhatna...*

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Szomb. Jan. 02 2010, 13:56

*Az öreg nem ijedt meg, úgy látszik számított a reakcóra. Megvonta a vállát és úgy fogott beszédbe.*
- Csak megmutattam milyen jól is van valójában. Ebben a városban nem a lovagi torna a módi. Veszélyben vannak, főleg, hogy megöltek két vámpírt!
*Feddőn, de mégis szerettel beszélt, inkább atyaian. Akira közben elhallgatott, egész vörös lett a fiú nézésétől. Azért állta, próbállt hasonló képett vágni mint Rick. Amolyan :Azért ne harapd le a fejem stílusban. Közben a srác kijelentette hova megy. Hát ha akar mér ne menjen, csak ki ne szökjön az ablakon. // Very Happy

azt meg kéne nézni, ahogy kimászik // Az öreg, meg előszedett egy kötést és valami kenőcsöt egy tégelyben.*
-Ha viszjött ezzel kenje be a hasát, jót fog tenni meglátja. Tegnap nem volt időm önnel foglalkozni, de az este főztem egy gyógyfüves kenőcsöt. Jó lenne ha el is vinné. Nem tartóztathatom, de ehhez ragaszkodom, nem szeretném ha az utcáról kéne felkaparnom magát a közel jövőben. Hiszen most egyedül van!
*Úgy beszélt mint aki tudja Rick legféltetteb titkát is. Akira csak mereszdgette a szemeit. Kiváncsi volt ebből mi sül ki. Felkapja a vizet újra? Vagy lenyugszik?

Tárgy: Re: 3. Darklone - a város Szomb. Jan. 02 2010, 14:26

*Az öreg válaszára, csak pofákat vágott Rick. Tehát éppen ment volna a mosdóba, de még megállította az öreg. Haragvón visszafordult, úgy hallgatta a szent beszédet. Nézte a kenőcsöt, valamiféle undort érzett, úgy érezte mindjárt hány. Aztán befejezte a mondandóját a férfi, aminek utolsó mondata kissé... célozgató volt. Rick komoly arccal nézte a férfit. Valami olyasmi volt látható az arcán, hogy: ne merjen elárulni, mert kinyírom. Biccentett egyet a fejével, hogy igen, mindent megértett, majd szó nélkül távozott. Pár perccel később visszatért. Most nem volt bent az öregember. Lassú mozdulatokkal kényelmesen lefeküdt a kanapéra. Előtte egy gyilkos pillantást intézett Akira felé, utána többet nem nézett rá. Nézte és csak nézte az asztalon lévő kenőcsöt. Mintha farkasszemesdit játszott volna vele. Mintha azt mondta volna neki: megöllek. Majd határozottan felállt és a kenőcsért nyúlt. Elkezdte levenni ingét, de akkor rájött, hogy nem szeretné sebeit a lánynak mutogatni. Így a falhoz fordult és úgy folytatta a vetkőzést. Hiába fordult meg. Oldalán és hátán is hatalmas kék foltok voltak, amiket biztosan nem a tegnapi nap kapott. Igen. Ezeket még akkor kapta, amikor Mayával volt a lugasban és agyonrugdosták a banditák. A hasán is volt. Elölről rondábban nézett ki, mint hátulról. Kezdte kenegetni magát, de voltak olyan helyek, amiket nem ért el. Például a háta. Sokat vacakolt és bénázott. Na meg fájt neki, amikor a sebekhez nyúlt és akarata ellenére is felszisszent néha-néha. Volt, hogy hátrapillantott Akirára. Látta a reakcióját, majd folytatta a bajlódást. Nem vette vissza ruháját, így félmeztelenül feküdt vissza a kanapéra. Megint csak fájós mozdulatokkal. Nem mert a nőre nézni. Pedig a sebeken kívül nem volt mit szégyellnie. Igazán jó, kidolgozott teste volt. Egyéb régi karcolások, vágások látszódtak karján és oldalán. Igen. Oldalán van egy hatalmas vágási seb, ami már nagyon rég összeforrt. Látszott, hogy volt már része elég harcban. Talán még háborúban is. Csendben volt végig. Kicsit sértődött arcot vágott, egyben mégis tudta, hogy igaza van az öregnek. Hisz ugyanezeket mondta Akirának is. A nő meg békésen fekszik az ágyban. Vidám volt, ami szokatlan volt, és mintha meg lenne abban nyugodva, hogy itt kell maradnia. Rick ránézett és hosszasan őt nézte. Őt magát, meg a szemét.*

» VÁROS
» 10. Osgil - a város
» Nardur - A királyi város