EVOLYRAN


 
HomeCalendarGy.I.K.CsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
SzerzőÜzenet
Fatima Ferses
Íjász
Íjász
avatar

Hozzászólások száma : 218
Age : 208
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Harcos
Rang: Elit harcos

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Szomb. Aug. 29 2009, 21:23

*Fatima, mikor a férfi a kéz viszketettségéről beszélt, tudatlanul a saját kezére pillantott. Majd a férfi válaszolt a furcsa kérdésre. A plafont bámulva hallgatta a választ. A jérdésre felkönyököl és a férfira néz. Komolyan válaszol.*
-Hogy miért? Harcolni? Nekem is az lett a hazám. Igaz Beduából származom, és ott éltem 200 évet és csak egy évet éltem Álomfalván, de akkor is a hazám lett. Meghaltam volna érte. És érted is.-* Elhalkult a hangja.*
-Tudtam, ott vagy. Nem tudtam otthon maradni. És tudod jól, ismersz engem. Sosem kerültem a harcot, ha már csak az volt a megoldás.-
*Mindezt éjtündés komolysággal mondta, ráadásul egy kis harcias tűz égett a szemében. Egy darabig némán nézték egymást, majd Fatima felállt. Felöltözött.*
-Ideje mennünk Evolyranba. De szerintem... még itt Chattalban vegyük meg a fegyvereket. Az úton szükség lehet rá.-


A hozzászólást Fatima Ferses összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Aug. 29 2009, 23:23-kor.
Vissza az elejére Go down
Talyon Burke
Íjász
Íjász
avatar

Hozzászólások száma : 13
Age : 315
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Harcos
Rang: Elit harcos

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Szomb. Aug. 29 2009, 21:31

* Amint érezte hogy a lány testhelyzete változik elfordította tekintetét a plafonról és rápillantott. Hallgatta szavait mikről talán most beszélnek először. Fájó emlékek ezek, így talán a témát is kerülték.*
- Ha úgy alakult volna a helyzet, hogy te nem vagy ott, a visszavonuláskor érted mentem volna! Azt hitted magadra hagylak?-*kérdezi cseppet sem vádlón.*
- Már akkor is szerettelek....bármit megtettem volna érted is és a hazánkért is. De a sors úgy hozta hogy túléljük...s ennek örvendjünk.-*amikor a lány felállt és felöltözött tekintetével végig figyelte. Bársonyosan simogatta rejtett zugait, miket talán még ő sem ismer. Felpattant és a lányhoz lépett. Kezét megfogva fordította maga felé és megsimította arcát. Lassan megcsókolta, keze közben a hátát simogatta.*
- Mindig is szerettem benned, hogy előrelátsz a dolgokban. Egy perc és felkapom ruháimat akár mehetünk is.-*csók és sietősen felkaptazöld ruháját, haját egyszerűen egy kézsimítássla megigazította, a lavorban lévő vízzel megmosta arcát és kezét és már kész is volt.*
- Akár indulhatunk is kedvesem...*
Vissza az elejére Go down
Etele Barlon
Lélekfosztó
avatar

Hozzászólások száma : 237
Age : 36
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Szomb. Jan. 23 2010, 23:53


//Időntúli Antoniussal//

*Etele kiköti Araliát a fogadótól nem messze egy fához. A fekete kancának remegnek az izmai, a tajték, már rászáradt szőrére. Mindketten fáradtak. A drathar hosszú üldözést tud maga mögött, ahol ő volt a vad és három evolyrani katona a vadászok.
Nincs jó kedvében. Hogy miért is?*
~ Tifar nincs meg. Őt és egész nyomorult családját mintha elnyelte volna a föld. Hogy hova tűnhettek.....?! Nem messze van innen egy kikötő. Lehet, hogy elhagyták volna a birodalmat? Á, hova mennének. Előlem sehova nincs menekvés...
Akira is halott. Ő lett volna az egyetlen nő, aki mellett talán megtalálom, amit keresek. Az életet, egy gyereket. Mégis meghalt. Nincs már kiért élnem. Csak a bosszú számít.
Úgy tűnik, Evolyran köröz engem. Hajtanak, mint egy bűnözőt...pedig csak az igazságomat keresem. Tifart, aki tönkretette az életem. Lassan minden nagy város falán kint függ a közözésem. Nemsokára már nem lesz hova mennem...~
*Szeme a kis falu házait figyeli. A fogadó falán is ott függ a körözvény, de az ittenieket mintha nem is izgatná. Nem is baj az.
Minden esetre a személyleírás rá illik. Még azt is kiírták, hogy "különösen veszélyes".
Na igen. Néhány őr a tömlöcben megtanulhatta, mit jelent Etele Barlonnal újat húzni. Erre a gondolatra gonosz mosoly húzódik arcára. Óvatosan körbenéz. Senki nem figyeli, de azért fő az óvatosság. Tudja, elég ha egyvalakinek szemet szúr, hogy a leíráson ő szerepel. Csuklyáját arcába húzza, csak álla látszik ki. Varázsbotját határozottan megmarkolja, majd belép a szemben látható fogadó ajtaján.
Körbetekint. Mindenféle népséget lát, szedett-vedett társaság. Sunyi mosoly játszik szája szegletében. Neki való hely ez. Itt el lehet vegyülni.
Lazán nekidől a fogadó pultjának és feltérképezi a terepet. Tekintete megakad egy alakon. Tartása meglepően úrias ezen a helyen. Öltözéke szintúgy nem idevaló, módosabb, esetleg hatalmasabb emberről árulkodik. Rögtön felkelti a darthar figyelmét. A lélekfosztó az ember arcát kutatja. Felfedezi a levertség jeleit rajta.*
~ Ő lesz az én emberem....talán szerezhetek tőle pár aranyat. Vagy szövetségest...abból mostanában elég kevés van...~
*Ellöki magát a pulttól, csuklyája alól pislog, folyamatosan szemmel tartja környezetét.
Megáll az úr mellett. Hangját alázatosra formálja, vállait előreengedi, hogy minél ártalmatlanabb és szánalomra méltóbb benyomást keltsen. Ebben jó szokott lenni.*
- Üdvözletem uram! Lehet egy szegény mágus szolgálatodra?
Vissza az elejére Go down
Antonius fejedelem
Fejedelem
avatar

Hozzászólások száma : 284
Age : 38
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Nagyúr
Rang: Lovag

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Hétf. Jan. 25 2010, 19:24

*Szobát nem kapott, így egy sarokban álló kis asztalhoz húzódott, s próbált nem kitűnni a fogadóbéliek közül. Sikertelenül. Egy kis frissítőt rendelt magának, majd elfogyasztva azt indulni készült, de egy közbejövő esemény, illetve személy meggátolta benne. Az „uram” megszólítás eléggé sértette a fülét, de nincs mit tenni, felismerték…remélhetőleg csak az urat és nem a volt fejedelmet. Rátekint a mellette álló „szegény” mágusra, bár nem sokat lát arcából, mivel a csuklya elsötétíti. Az idegen szemei viszont annál inkább felfehérlenek a sötét arcból és elég hihető alázatosságot sugallnak.*
~Eh, mi rossz történhetik abból, ha meghívom egy italra?~
*Elgondolása szerint cselekedvén kezével jelzi a mágusnak, hogy foglaljon helyet asztalánál. Másik kezével int a fogadósnak egy italért. Közben a mágus helyet foglal vele szemben, de a csuklya még mindig takarja arcvonásait.*
-Remélem nem bánod, ha meghívlak egy pohár italra. Bár eléggé sietnem kell, de nem illik egy evolyran-i jóember társaságát visszautasítani. Csak néhány hete vagyok itt, de nagyon megszerettem e földet és a rajta élő népet…Kár, hogy el kell hagyjam…sajnos nekem nem ez a hazám….~többé~.
-És te, idegen? Mi járatban vagy a szigeten? Most jöttél, elhagyni kívánod, vagy netán helyes az a feltevésem, hogy idevalósi vagy és csak ellátogattál eme szép kis falucskába?
*Mondandóját hazugságok nélkül próbálta formálni, viszont néha, beszédje közben, csak úgy, alig észrevehetően meg-megremegett a hangja.*
Vissza az elejére Go down
Etele Barlon
Lélekfosztó
avatar

Hozzászólások száma : 237
Age : 36
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Hétf. Jan. 25 2010, 21:57

*Etele azonmód helyet is foglal az uraság asztalánál. Talán előbbi alázatosságához mérten túl gyorsan is. Sunyi tekintete mely kivillan a mélyen lehúzott csuklya alól kíváncsian méregeti az urat. Jól felmérte a terepet, tudja, hogy bármit is tenne itt, azt azért megjárhatná. Mindig akadnak hősködők az ilyen társaságban, míg a többség rezignáltan venné tudomásul egy újabb látványosság bekövetkeztét. Így hát inkább ül a férfival szemben és csendben vizslatja a kabát alól.*
~ Végre valaki, aki nem a rosszat feltételezi rólam...jó ember...jó...ember...~
*Ízlelgeti magában a ritkán hallott megnevezést. Közben csendesen hallgatja a szemben ülő szavait. Nagyon is figyeli minden rezdülését az úrnak. Jól tudja, nagyon fontos a jó megfigyelés, mert ha nem jól ítéli meg, könnyen pórul járhat. Rejtekéből talán fel sem tűnik arcának számító rezdülése, mikor apró rebbenéseket vél kihallani a beszélő hangjából.*
~ Hm...titkol valamit. Valami nyomja a lelkét neki. Lássuk, mi az...~
*Tovább tanulmányozza a férfi szavait. A röpke szünet, és kicsit magasabb hangfekvésben befejezett mondat, arra utal, hogy a végén lett volna még valami, amit nem tudott, vagy nem akart az illető kimondani. A Lélekfosztó értője ezeknek, főleg könnyen ismeri fel a menekülőt, kinek szemében ott az űzött vad félelme, mely még ha biztonságban van is fellelhető.
Jól tudja, hiszen most ez bujkál a saját szemeiben is. Jó, hogy rejti csuklyája, mert talán az ember ( Mi lenne más? Varázserőt egy szemernyit sem érez benne, annál inkább nemességet) még így is figyel annyira rá, hogy szemének egy-egy villanásából elárulja magát.*
- Edward Bolton vagyok, nagyuram, és köszönöm a kedvességét. Ebben a nagy melegben igencsak kiszárad az ember torka.
*Az ember második kérdésére kissé szaporább lesz a pulzusa. Maga előtt sem vallja be, de jól jönne neki egy kellemes kis távollét a birodalomtól, míg a kedélyek elnyugszanak és homály borul Etele Barlon nevére. Utána is visszajöhet, ha máshol sem lelt Tifarékra. Elgondolkodva néz vissza az emberre. A kérdés kísértésbe hozta.*
- Eme birodalom nem minden szülöttjével kegyes, s a nehéz sors nehéz utakat kíván a túlélésért. Elvesztettem mindent, mi ide köt ~Nőt, gyereket...~ Talán jobb lenne máshol szerencsét próbálnom...és keresek is valakit.
Igaz is...nem hallottad, uram, véletlenül a Tifar nevet?
*Igyekszik szenvtelenül ejteni a szót, mely eggyé vált benne a gyűlölettel, ám most kevésbé urakodik hangján. Főleg, hogy a falu apró őrségéből két elf is belép a fogadóba. A darthar mélyebben húzza fejébe a csuklyát és a férfi felé fordul, hogy minél kevésbé láthassák őt az érkezők.*
Vissza az elejére Go down
Antonius fejedelem
Fejedelem
avatar

Hozzászólások száma : 284
Age : 38
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Nagyúr
Rang: Lovag

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Csüt. Jan. 28 2010, 12:52

*Neki is szemébe akad a két belépő őr. Egy pillanatra nagyot dobban a szíve, arcvonásai teljesen megmerevednek, még lélegzete is eláll, de ez a pillanatnyi ijedelem hamar elszáll, amikor látja, hogy elfek…és nem emberek a fegyveres alakok.*
~Bolondság…miért is kerestetne már...Óh, fennvaló istenek, segítsetek, hogy eltudjam hagyni minden gond nélkül a szigetet.!~
*Arcára próbálta visszaerőltetni az előbbi barátságos mosolyt, majd folytatta a társalgást, mintha semmi nem történt volna...pedig nem ő volt az egyetlen, akit „megijesztett” az örök feltűnése…bár a mágus reakciójából ő nem vett észre semmit...remélhetőleg ez fordítva is igaz.*
-Nos, Edward, örülök, hogy megismerhetlek. És kérlek, ne érezd magad feszélyezve, nem vagyok én sem evolyrani nagyúr, sem valami előkelőség, csupán dicső őseim kései leszármazottjaként viszem tovább a nemesi rangot…de hozzájuk képest nem vagyok több bármely más embernél itt e fogadóban. Egyébként az én nevem Mereth. Örülök, hogy találkoztunk.
*Nem gondolkodik sokat, ahogy szavai elhagyják száját, már nyújtja is kezét az új ismerős felé, ezzel is bizonyítva, hogy előbbi mondandóját komolyan gondolta és igazán nincs semmi szükség rá, hogy embertársa úrként kezelje őt…Hisz’ hol az ő úriassága, hatalma, joga, hogy irányítson egy népet, amikor eladta e tulajdonságait egyetlen dologért…az élet csak fontosabb..bár, ha hozzátársul e keserű menekülés és bujdosás..akkor meggondolandó…talán…de már választott…és pár órán belül megszűnik önmaga és mindenki számára (ex)nagyúr lenni e szigeten…valahol, más távoli földeken várja őt az új élet, az úr remény…egy új személyazonossággal együtt, feledve a régit.*
-Tifar? Nem, soha nem hallottam ezt a nevet. Talán családtag, vagy netán valami elintézetlen ügy miatt keresed?
*Viszont a kérdés előtt elhangzó megjegyzés sem kerüli el figyelmét…nahát, nem hitte volna, hogy „hasonló” sors adatott mindkettejüknek Ez kissé vigasztalja őt is. A vele szemben ülő mágusban egy lelkitársra talált, aki szintén elvesztett mindent és legszívesebben itt hagyná régi életét és tovább állna…persze ő még nem döntött, nem úgy, mint Antonius, aki vagy marad és elfogják, vagy….elfeled mindent örökre…hogy valaha nagyúr volt, volt birodalma, népe...de minek is ilyeneken gondolkodni, Edward úgysem érthetné mit jelent, ha valakinek menekülnie kell az életéért…ha a fejére vadásznak és soha nem lehet nyugta…
Kinéz az ablakon, a hanyatló nap egy órán belül lenyugszik, sietnie kéne, napnyugta után már nem indul hajó a szigetről. Ha addig nem ér a kikötőbe, akkor az éjszakát a fogadóban kell töltse…márpedig ő jobb szeretne mihamarabb vízen lenni, eltűnni az éj leple alatt, észrevétlenül, mintha soha nem is élt volna a városban egy Antonius nevezetű fejedelem.*
-Nos, azt hiszem indulnom kéne. Köszönöm a társaságod, Edward, jó volt egy ilyen ember mellett tölteni ezt az órát…~az utolsó órát a szigeten~ Talán még látjuk egymást. Remélem szerencsésebb útra tér sorsod…neked is.
*Mielőtt indulna, int a fogadósnak, hogy hozzon még egy pohárral az előbbiből barátjának, majd az ajtó fele veszi az irányt.*
Vissza az elejére Go down
Etele Barlon
Lélekfosztó
avatar

Hozzászólások száma : 237
Age : 36
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Pént. Jan. 29 2010, 13:53

*A dartharnak élesek a szemei, de a belépő elfek őt is megzavarták annyira hogy ne tűnjön fel az ember ijedtsége. Végighallgatja az úr monológját származásáról, s arról mennyire nem tartja magát semmire.*
~Nemes! Jól láttam én, de ugyan min is lepődök meg? Mindig jól ítéltem meg másokat. ~
*Kezet fog a közben bemutatkozó Mereth-tel, de az feltűnik neki, hogy családnevet nem mond. Vajon szégyelli családját, vagy takargatni valója van neki? Barlon elmorfondírozik magában ezen egy cseppet. Nem érti az olyanokat, akik beleszülettek a jó létbe, nagy nevű, gazdag családjuk van és nem tudják értékelni. Közben Mereth visszakérdez Tifarral kapcsolatban. Etele szeme gonoszan villan, de nem válaszol.
Mereth az ablakon révedezik kifelé.
Etele tudja, hogy indulna. A lemenő nap egy pillanatra megvilágítja a mágus arcát, addig, míg el nem fordítja fejét. Nem várja meg a fogadóst az italával, Mereth után lép. Még az ajtó előtt utoléri. Esze ágában nincs itt maradni a katonák közelében.
Nem elég óvatos azonban. A két elf felfigyel a hirtelen mozgásra és arrafelé tekintenek. Nem láthatnak sokat, egy úrféle átutazó készül kilépni az ajtón, míg egy sötét, csuklyás alak indul utána sietve. A két elf összenéz, és mivel amúgy sincsenek messze, felállnak és odalépnek a távozni készülők mellé. Egyikük megáll az ajtó mellett, ki azon távozni akar, csak őt érintve léphet ki. A másik a dartharhoz lép oda. Gyanús neki a sötét mágus, (gyorsan rájön, hogy mágus, hiszen a varázsbotja messziről árulkodik róla) annak sietsége, amivel az úr után lép.
Vagy szolgálója, ki elmélázott, mikor ura útnak indult, vagy pedig sötét szándékai vannak az előtte haladóval. Így gondolkodik az őr, s ekképp is cselekszik.*

- Hová, oly sietve?
*Majd az úrhoz fordul*
- Az úrnak talán cselédje, e mágus? Hozzá tartozik?
*Etele csuklyáját szemébe húzza, ezzel ugyan arcát takarja, de egyben gyanússá is teszi magát vele. Az elfek szemei közben a két alakot vizsgálgatják. A másik elf szólal meg, ezúttal Merethre nézve.*
- No, menjünk ki az utcára, hogy ott beszélhessük ezt meg, a fogadón kívül.
*Viselkedéséből inkább az tűnik ki, hogy nem akar a fogadóban maradni, ha esetleg tettlegességre kerülne a sor. Ki is lép a négyes az ajtón. Etele tekintete fel-alá jár, közben botját szorosabban fogja, másik keze pedig a köpeny alatt rejtve kardja markolatán van.*
Vissza az elejére Go down
Antonius fejedelem
Fejedelem
avatar

Hozzászólások száma : 284
Age : 38
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Nagyúr
Rang: Lovag

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Csüt. Feb. 04 2010, 15:07

*Úgy néz ki sikerül különösebb feltűnés nélkül kijutnia fogadóból, bár ha meg is állítanák az őrök, az esély, hogy felismerik szinte egyenlő a nullával. Ellenben az utat mégis csak elállják, nem engedve az ajtóhoz a távozni készülő (volt) nagyurat. Szíve hevesebben kezd dobogni, vére mind a fejébe száll…mintha újra maga előtt látná a Fehértorony várában lezajló csatát, a támadók sötét szemeit, fényesen csillogó kardját és a szörnyű mészárlás…Liana, a kegyetlen!..mi van, ha ő küldte ide a két elfet? Ha valójában nem is a falu őrei, hanem ő utána vadásznak…még belegondolni is szörnyű. Mielőtt teljesen elhitetné magával, hogy akár életveszélyben is lehet, megszólítja az egyik elf és Edward felől kérdez…hála az égnek, nem felőle. Antonius hátrafordul, hogy egy pillantást vessen az előbbi beszélgetőtársára, de az asztal, melynél ültek, üres, a mágus meg…ott áll pár lépésnyi távolságra tőle.*
~Ez meg mit akart? Muszáj volt az őrök figyelmét felkelteni?!~
*Szúrósan nézi a mágust, mintha hangosan kérdezné azt, amit gondol. Mielőtt Antonius megszólalhatna, már az ajtó nyitva áll és kitessékelik őket rajta. Értetlenül néz az őrök szemeibe, de azok nem hajlandóak távozni, míg választ nem kapnak. Rátekint Edward-ra, nyugtalannak látszik, csuklyája még mindig a fején. Antonius egy percre habozni látszik, nem akarja bajba keverni az újonnan megismert mágust…de a viselkedése…annyira furcsa, legalább az arcát fedné fel…A legjobb lenne, ha tagadná, hogy ismeri a mágust, így biztos lehetne benne, hogy nem fogja követni. Próbálja elhessegetni a gondolatot, hogy a mágus talán rossz szándékkal közeledett hozzá…és talán eddig is követte…de mi van, ha ártatlan…megéri feláldozni egy másik ember szabadságát az ő „szabadságáért”? Kezével int a két elfnek, hogy várjanak, odamegy Edwardhoz és vállára teszi kezét. Arcán komoly kifejezéssel próbálja létrehozni a szemkontaktust, de sikertelenül.*
-Figyelj, én nem akarlak bajba keverni, tudom, hogy te sem akartál ártani nekem, amikor utánam jöttél, de meg kell ígérned, hogyha kihúzlak a bajból, nem fogsz követni! Nekem még ma este el kell hagynom a szigetet, minél előbb! Mindenhonnan veszély leselkedik rám és ha arra vállalkoznál, hogy követsz, te is bajba kerülhetsz! Ennél többet nem mondhatok, de remélem, felfogod szavaim súlyát.
*A mágus továbbra is hallgat, de a két türelmetlen elfnek válaszolni kell. Antonius feléjük fordul és szólásra nyitja száját,*
-Uraim, a mágus velem van! Épp elhagyni készültük a fogadót, amikor önök feltartoztattak bennünket. Ha kérhetem, engedjenek utunkra, különben személyesen megyek a falu vezetőjéhez panaszt tenni…és abban nem lesz köszönet!
*A két őr szó nélkül(talán kicsit megszeppenve) állt arrébb, hogy útjára engedjék az idegen urat és a mágust lovaikkal együtt.*
-Amint kiérünk a faluból, te jobbra veszed az irányt én meg balra. Ha követni mersz…
*De inkább nem fejezte be a mondatot, a mágusnak ennyiből is meg kellett értenie, hogy nem követheti.*
Vissza az elejére Go down
Etele Barlon
Lélekfosztó
avatar

Hozzászólások száma : 237
Age : 36
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Pént. Feb. 05 2010, 08:44

*A darthar feszülten figyel. Az elfek az urat faggatják. Kíváncsi rá, mit reagál, ám tekintete elárulná. Nem tudja nem észrevenni az ember idegességét. Márpedig, ha a törvény és a birodalom őrei idegessé teszik, akkor talán a törvény Etele felőli oldalán van.
Így okoskodik, miközben az ember hozzá lép.
Csendben, arcát rejtve hallgatja végig az úr monológját. Egyenlőre nem tudja hova tenni. Tifar érzelgőssége és talán naivitása is visszaköszön szavaiban. Ám félelme a katonáktól mégis arra utal, hogy a törvény másik oldalára téved. Akkor pedig talán még menthető....
Ekkor az úr kimenti a katonák előtt, és tekintélyét is latba veti, mire a katonák gyorsan távoznak.
A faluból kifele menet az úr egyértelműen közli, hogy nem tarthat vele, és mindezt megtoldja egy rejtett fenyegetéssel is, ha meggondolná magát.*
~ Hm...talán mégsem olyan naiv....~
*Nem reagál a fenyegetésre. Ő Etele Barlon, vagyis az úrnak Edward, de bármilyen nevet is hord épp, egy elkényeztetett nemes nem félemlítheti meg. Csendben gondolkodik, miközben a két ló a köríves fal felé halad velük.*
- Miért mentettél ki az elfek előtt? Kockáztattad azt is, hogy elfognak...
*Mereth erre felkapja a fejét. Etele gonoszul elmosolyodik, most először felfedi sunyi tekintetét az embernek. Hadd tudja meg, kivel van dolga. Ő nem fél. Mereth, ha akarja, most láthatja a hideg kék szemekben a sötétséget.*
- Igen, tudom, ki vagy. Tudom, hogy menekülsz és nem fogod megkockáztatni, hogy itt felismerjenek a szökés kapujában. A fenyegetésed nem hat rám.
*Félrehajtja köpenyét, láthatóvá téve kardján nyugvó markát, míg másik keze az evolyrani földmorzsolótól zsákmányolt varázsboton nyugszik, miközben a kantárt fogja.*
- Ám ha megfelelő súlyú arannyal nyomatékot adnál bizalmadnak....engem többé nem látsz és tőlem senki nem tudja meg, hogy találkoztam veled itt...sem, hogy merre tartasz..
*Szemei belemélyednek az úréba. Egy darthar, egy Lélekfosztó szemei ezek. A bennük lévő sötétség nem sok embert nem érintene meg. Csendben fejezi be mondandóját elvigyorodva. Kíváncsian várja, hogy mit reagál az úr, de minden esetre készen van az első varázslat, mellyel egyből annak lelkét célozná meg, ha ellenkezni mer.*
- ...Mereth.
Vissza az elejére Go down
Edward Elric
Halott-keltő
avatar

Hozzászólások száma : 185
Age : 20
Hírnév : 12

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Hétf. Ápr. 12 2010, 15:57

//szintlépő 1/1 //

*Könyvek és kémcsövek. Ezek jellemzik az ifjú mágust. Könyvek és térképek...sokat tanult, hogy idáig eljusson. Pontosabban most egy új városba tért be, Chattalba. Tudja mi az, nincs is azzal probléma. Amit történelem könyvekből és térképekből ki lehet olvasni az már a fejében van. Csak ez a zsúfolt utca valahogy bénítólag hatott rá. Hol is van valójában? Chattal kellős közepében! Na de hol?Ezek járhattak a fejében, míg az óriási ember tömeget bámúlta. Egy nagy kikötő város, ahova mindenki betér, ha be akar jutni a birodalomba. Hajók horgonyoznak éjjel nappal, mindig van egy legalább ami visz vagy hoz valamit. Innen szinte bárhová eljuthat az ember. Nem kérdezik honnan jöttél, ha van pénzed. Ednek aztán mindegy. Ő szívesen elmondja honnan jött, csak azt tudná hova tart. Egy hírtelen ötlettől vezérelve megállít egy járókelőt. Nem szokása a kérdezősködés, de végső esetben muszály. Nem állhat itt egy helyben naplementéig!*
-Elnézést! Van erre egy fogadó féleség? El...
-Arra!-*Mutatott a fiú háta mögé.*-Mész két utcát és ott vagy.
-Kösz...
~Meg sem várja, hogy befejezzem a mondatot.
*Mérgelődött pár sort, de végül is meg kapta a választ. Ideje indúlni, a cél már megvan.*


A hozzászólást Edward Elric összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Ápr. 12 2010, 18:02-kor.
Vissza az elejére Go down
Edward Elric
Halott-keltő
avatar

Hozzászólások száma : 185
Age : 20
Hírnév : 12

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Hétf. Ápr. 12 2010, 16:10

*Mikor betért egy ugyanolyan zsúfolt, ám takaros kis fogadó tárult a szeme elé. Elfek, myrték és emberek hangja keveredett a levegőben. Volt egy néhány felismerhetettlen egyén. Jól eltakarták az arcukat. Több helyen látni botot, ..na nem a vakok részére, ez varázsbot. Egytől egyig.*
~Nekem is kéne!...ehh, nem sűrgős, így is jól el vagyok!
*A szerencsés lebeszélés után beljebb ment. Felüllt a bárpulthoz és kért valami italt.*
-Fiam, te még gyerek vagy! Nincsenek szörpijeink!
*Bum, ez fájhatott, de meg is látszott a hatása. Pár másodpercre az egész fogaó figyelmét magára vonta a mágusfiú.*
-ÉN NEM VAGYOK GYEREK, NE IS KEZELJEN ÚGY!
*Síri csend, majd úgy döntöttek, hogy nem avatkoznak bele. Ed meg lenyugodhatott.*
-Nekem mindegy mit ad. Hosszú utam volt, szomjas vagyok!
-Jól van no, nézek valamit.
*Azzal eltünt valahol a konyhában. Edward pedig várhatott, nem is keveset. Amíg ez a kis intermezzo folyt, gondolta körbenéz (mégegyszer), kik is vannak körülötte. Pár elf, egy sarokkal arrébb egy myrte csoport, és elszórtan több ember. A mágusok csöndesen iszogattak, vagy ettek. A csukjás népség azonban állandóan izget mozgott. Vagy itt volt található, vagy ott. Felkeltette a mágus figyelmét.*
Vissza az elejére Go down
Edward Elric
Halott-keltő
avatar

Hozzászólások száma : 185
Age : 20
Hírnév : 12

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Hétf. Ápr. 12 2010, 16:21

*Sokáig váratott magára az az "ital", úgyhogy hősünk jobbnak látta, ha elfoglalja magát valamivel. Nincs is jobb dolog mint beleszólni mások dolgába nem?! Egyszóval intenzív érdeklődést tanusított az egyik csukjás iránt. A legellenszenvesebbet szemelte ki magának. Egy tündével, láthatóan egy lombtündével társalgot az "uriember"*
-Szolgálhatok, valami régiséggel is talán?
-Nem köszönöm, nekem csak egy térkép kellene.
-Ó, hát persze, azt már meg is beszéltük, nem igaz?
-Láthatnám, kérem?-*Lágy hangon beszélt a tünde, szinte légies hangon, nem úgy mint a csukjás, mit lehet tudni milyen fajba tartozó egyén. Edwardot magával ragadta ez a légies hangnem. Ismerte a kúltúrájukat, de nem tapasztalta még sosem. Mondhatni, minden elméletben, semmi gyakorlattal. Végülis talán ezért is van itt! Gyakorlat szerzés végett.*
-Hölgyem! Itt van a térképe, amit megigértem.-*A férfi kiterítette az asztalra és a tünde tanúlmányozni kezdte.*
-Hát, ha jó?-*Szólalt meg nemsokára*-Elfogadom, én nem vagyok idevalósi, menyit kér érte?
-De nem jó!-*Már nyitotta volna a száját az úr, amikor Ed beleszólt. Mindketten ránéztek. A nő csodálokzva, a férfi dühösen.*
-Krhm..., ez a trékép hibás!
Vissza az elejére Go down
Edward Elric
Halott-keltő
avatar

Hozzászólások száma : 185
Age : 20
Hírnév : 12

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Hétf. Ápr. 12 2010, 17:01

*Kerekre tágult a csukjás szeme. Ám nem a csodálkozástól, tudta ő m it ad el, hanem a dühtől.*
-Te kis pimasz! Hogy meré...
-Ezzel álljon le! Nem vagyok az a türelmes fajta.*ezután a nőhöz fordúlt, érdekes, hogy a férfi elhallkult. Talán már a kiutat keresi helyzetéből.*-Hadd javítsam ki.
-Elősszőr is, már a nevek sem stimmelnek. Nézze, ösze van keverve. Tolmen erdeje helyett van írva Ameriloh, és Ameriloh pedig hogy lehetne az Északi végletben? Itt nem sivatag van, hanem a tündérek hona. Ragyogó tölgyes, nem pedig Hajnalodó.
*Ezután elmélyedve a munkában kivett egy ceruzát a zsebéből és azzal kezdett hozzá a javítgatásnak. Hiába, egy hivatásos diáknál mindig van legalább egy ceruza. A csukjás egész idő alatt meg se szólallt. Mit is mondott volna? A sok kuszaságból, rendes térképet teremtett a jövevény. Pénzt azt nem fog kapni, de ha marad, talán megjegyezheti hogyan is kell kijavítania a többi "térképet". Edward pedig már élvezte, hogy az eddigi tudásából átadhat egy keveset. Jó érzés volt egy kicsit a tanárt játszani. Mind elmutogatta az elf nőnek amit épp kijavított. Helyeket csoportosított át, és neveket írt a rendes nevére, ám nem sokkal később mint egy villám csapott le egy hatalmas ököl a térképre. Épp mikor egy igen nehéz rész rajzolásán volt. Nem lett csúnya, pedig a vas keze nem a finom mozdulatokra van behangolva. És ekkor dúrva módon megszakította az a bizonyos ököl. Lassan felegyenesedett, hogy lássa ki szakította félbe tevékenységét.*
Vissza az elejére Go down
Edward Elric
Halott-keltő
avatar

Hozzászólások száma : 185
Age : 20
Hírnév : 12

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Hétf. Ápr. 12 2010, 17:52

-Az én térképemet senki se bírálhatja!
*A menydörgő szavak egy, a csukjásnál jóval testesebb és izmosabb ember hangja volt. Ellentmondást nem tűrő hanon beszélt, de ez Edet egyáltalán nem hatotta meg. Ő aztán nem viszakozik semmi elöl. Viszakozzon a másik, elvégre ő gyárt ilyen trehány irományokat!*
-Az amit letakar Evolyran városa, ott nincs helye semmi féle tónak!-*Jelentette ki flegmán. A férfi dühbe gurult.*
-Na ide figyelj te törpe, nincs jogod, hogy bele kontárkodj a munkámba.
-Igazán? Hát neked, meg nincs jogod letörpézni!
-Hahaha, hiszen a derekamig sem érsz föl, azt teszek veled amit akarok!
-Azt majd meglátjuk!
-Hehe, tudod mit akarok most?
-Nem, úgyis üres szócséplés!
-Haha, hát ez igazán felderít.
-Na majd...-*A férfi olyan közel hajolt hozzá, hogy eltakarta a világ elöl, suttogva mondta el válogatott elképzeléseit.*
-Azt akarom, hogy tiszta legyen a padló, ezt pedig úgy fogom elérni, hogy foglak és felnyalatom veled a koszt!
*Edward nem bírta már cérnával, lendűlt a karja, de mielött célba ért volna, megállította a csengő hangú tünde szavai.*
-Uraim! Beszéljük meg inkább ezt békésen.
~Uramnak hívott! Végre valaki...haaa?
*A nő épp a hátát mutatta neki, és a két fickóval társalgott.*
-Bocsássanak meg szegény kisfiúcskának, bizonyára egy kis pénzt szeretett volna kapni.
*Ez fájhatott, ugyanis akkorát csapott az asztalra, hogy a rajta lévő író szerszám leesett.*
-Tündék!-*keserűen ejtette ki a szót, mint mikor épp csalódunk valakiben.*- Az ember azt hinné, hihet a szóbeszédnek, miszerint jó emberismerők, de úgy látszik ez csak egy üres szóbeszéd. Nem szabad elhinni.
*A tünde kedvesen megrázta a fejét, de nem foglalkozott a fejleményekkel, annál inkább a behemót.*
-Nem érdekel, most velem jösz, törpe!
-Gyere csak, de nem lesz benne köszönet!
*A kis fogadó ez után egy egész furcsa jelenet tanui lehettek. Poharak törtek össze, asztalok borúltak fel, majd a tünde bizonyúlt a legerőssebbnek. Kiráncigálta a heves természetű mágust, hogy meg ne ölesse magát. Ed véres szájjal kapálódzott befelé.*
-Haddjon, én ezt megölöm! Meg fogom ölni! Nem úszhatja meg szárazon!...
*A nő felnevetett. Lerakta Edet és így búcsúzott.*
-Dehogynem! Nem érdemes megöletned magad "ezért". Tanúld meg, csak olyanért kockáztasd az életed ami megéri. És köszönöm a térképet, sokat megjegyeztem belőlle.


//Szintlépő feladat elfogadva!
Orin nagyúr//
Vissza az elejére Go down
Ayame
Animágus
avatar

Hozzászólások száma : 73
Age : 219
Hírnév : 18

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Útban a mágusok földjére   Pént. Május 21 2010, 19:44

*Pokoli kínnal nyitotta ki szemeit. Szemhélyai mintha ólomba lettek volna mártogatva, míg ő az igazak álmát aludta. Néhány perc múltán azonban mégis sikerült erőt vennie magán és kikecmeregnie az ágyból.
Na nem mintha annyira kényelmes fekhely lett volna, hogy ne lett volna kedve kiszállni a paplan melegéből... Nem... Kemény és kényelmetlen ágy volt ez. Mégis jobb a semminél. Pláne, ha az elf nem rugódozik pénzügyi szempontból.
Ezen okon hát elő is kaparta pénzes zacskóját, kioldotta a száját lekötő zsineget, majd tartalmát a megigazított ágyneműre szórta.
Egy darabig némán bámulta azt a néhány darabka érmét, mit mindennek lehetett nevezni csak vagyonnak nem.*
- A felszerelés vásárlása többet húzott ki belőlem, mint azt előre gondoltam volna. Bár, a maradékot elnézve... A legrosszabb esetben még három éjszakát ki tudok húzni belőlük egy-egy fogadóban, ha minden kötél szakad.
*Szíve mélyén szerette volna, ha az a bizonyos kötél nem szakadna oly könnyen.
Sóhajtott egy nagyont, majd felszedegette a pénzt, s vissza gyömöszölte a zacskóba. Komótos tempóban látott neki a készülődésnek.
A késő reggelig tartó pihengetés ötletét már legalább egy órája elvetette. S ha mégsem épp egy órája de, akkor biztosan, amikor a fogadó vendégeitől származó lárma szüntelen belopakodott szobája magányába, akkor bizony Ayame utolsó szikráját is kioltotta a testében pihenésért sóvárgó kis szikrának.*
~Ez van... Ha idő van, akkor idő van... Az indulás ideje kissé korán talált rám de, legalább nem heverészek itt nagy tétlenségben.~
*Ezen gondolatok közepette rejtette csizmája szárába a sellőtől kapott tőrt, majd tétovázás nélkül kisétált a fogadónak nevezett épületből.
Odakint verőfényes napsütés fogadta. A vakító sugaraktól még hunyorgott is egy kicsit. Majd szemei hozzá szoktak a fogadó félhomályától igen csak elütő világossághoz, és az elf megindult annak a dolognak az irányába, amit itt térkapunak neveznek.*
Vissza az elejére Go down
Casve
Erdőmester
avatar

Hozzászólások száma : 634
Age : 26
Hírnév : 15

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Gazdálkodó
Rang: Földműves

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Csüt. Jún. 24 2010, 19:43

*Egy nagyobb méretű utasszállító hajó érkezik a Belhan-tenger kikötője felé. Az emberek izgatottak, vidámak, beszélgetnek családtagjaikkal, barátaikkal. A teraszon állva, nekidőlve a korlátnak Casve nézi a tengert, illetve a közeledő ismerős partot.*
~A kikötő... Chattal.~
*Szeme komoly, határozott, és van valami szomorú, mégis belső megnyugvással teli mosoly az arcán. Békét érez. De szemei a parton túlra néz a semmibe. Elgondolkodik, az elmúlt időszakra emlékezik, ami vele történt az elmúlt pár hónapban. Bátyjával, Declannal ment haza egy jó ideje. Igen, haza. De miért nem maradt ott, mért jött most vissza? És miért van egyedül? Hol van a bátyja? Hol van a családja? Casve szemei előtt ott lebegnek az utolsó otthoni képek, és fülében még mindig cseng utolsó beszélgetése Declannal.*

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-Nem mehetsz vissza! Neked ez az otthonod!!
-Ne mondd meg, hogy mit tegyek! Vissza kell mennem! Hisz ott van Chris, és vár rám!
-Ne gyere azzal az idióta gyerekkel! Nem illik hozzád! Éretlen tuskó!
-Mégis hogy mondhatsz ilyet róla?! Nem is ismered!!
-De, ismerem! Nem más, mint egy éretlen tuskó!
-Tudod mit?! Nem érdekel, mit gondolsz, én visszamegyek és kész!- *Megfordul, de Declan elkapja a karját. Csendesebben szólal meg.*
-Casve. Ez az otthonod. Végre itthon vagy. Az egész életemet arra tettem fel, hogy megtaláljalak és hazahozzalak. Ne menj el!-
-Clive! Mindezért hálás is vagyok. Köszönöm, hogy megtaláltál, hogy nem hagytál abban a hitben, hogy egy senki vagyok. Hogy tudhatom, vannak szüleim. De nekem nem ez az otthonom. Hanem Evolyran. És szeretem Christ. Egyszer már elhagytam. Nem tehetem meg vele többet. Ráadásul megígértem neki. Szegjem meg?! Nem tehetem! Hagyj elmenni!- *Ugyanolyan hangnemben felelt, mint amilyenben bátyja beszélt. Azonban Declanban felgyulladt a harag.*
-Mégis hogy mondhatsz ilyet?! Ez a hazád! Ez az otthonod! Itt születtél!! A szüleid évekig sírtak utánad!! Képes lennél újra megtenni ezt velük?! Azt akarod, hogy belepusztuljanak az újabb elvesztésedbe?! Itt kell maradnod! Anyáért, apáért! Értem...-
-Clive, nem! Nem jöttek vissza az emlékeim. Nem emlékszem azokra, amikre te, vagy amire anya, apa. Azok nem az én élményeim. Én a Tolmenben születtem. Az a hazám, nem ez! A fű és a fa a szülőm, nem ők. Sajnálom. Nem zsarolhatsz ezekkel a szavakkal! Az én életem, én döntöm el, hogyan élem! Te tégy, amit akarsz! Elvégezted a feladatodat, megtaláltál. Ne aggódj anyáért és apáért! Meg fogják érteni. Hisz tudják, hogy élek, és nekik csak ez számít. Nekem vissza kell mennem, az eredeti hazámba.
- Mi van?!! Meg tagadod a saját szüleidet?! Tudod te, mit beszélsz, TUDOD?!! Hát nem úgy tűnik. Esküszöm, ha még egyszer meglátom azt a Chris gyereket, kitekerem a nyakát. Hogy lehet abba ennyire belebolondulni?!
*Casve közbeszól.*
-Te beszélsz? Te meg képes voltál beleszeretni egy vámpírba, pedig gyűlölöd őket! Te csak ne papoljál nekem! Ne beszélj itt a helyes döntésekről és a helyes szerelemről!!-
*Declan elképedt a választól. Kisebb csend következett. Arca és szeme elsötétült.*
-Nem tudod, mit beszélsz.- *Mondta rekedt, halotti sejtelmes hangon.* - Még akkor nem volt vámpír.-
-Igazán?! Akkor is! Képes voltál elhagyni csak azért, mert vámpír. Mert az elveid ellen van a kapcsolat. Ezt nem tartod gusztustalannak?! Nem tartod gusztustalannak, hogy elhagysz egy nőt azért, mert vámpírrá vált, pedig épp a támogatásodra lenne szüksége?-
-FEJEZD BE!!!- *Üvöltött rá Declan. Keze ökölbe szorult, úgy belevágta volna valamibe. Mondjuk Casvébe.* -Ki vagy te, hogy ítélkezel felettem?!!! Nem tudsz semmit!!! Csak beszélsz össze-vissza!!-
-Igazán?! Úgy gondolod?! Ha nem tetszik, akkor hagyj elmenni! Addig sem kell bámulnod a képemet, és hallgatnod a hangomat!- *Megfordult, hogy elmenjen. Tarisznya a vállán, köpeny a ruháján, felugrik fehér lovára.*
-Casve! Ne tedd!
-Már anyáéktól elbúcsúztam. Ideje neked is pát intenem.- *Köszönésre emeli a kezét. Majd belevágtat a semmibe, vagyis a kikötő felé halad. Declan még utána kiállt.*
-Jól van! Menj csak! De ne gyere sírva haza, amikor kiderül, hogy igazat mondtam! Az a Chris egy hóhányó! Aki arra kényszerít, hogy elhagyd az igazi családodat! NE GYERE VISSZA SÍRVA!!!
*Casve nem felelt, nem is nézett hátra. Dühös volt. Mérhetetlenül dühös. Emiatt sírva fakadt, úgy vágtázott kancájával. Sajnálta, hogy így kellett elválnia bátyjától, akit különben imád. És azt is tudta, hogy Declan is így érez iránta. Fájdalmas döntés volt, de meg kellett hoznia.*

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Elfátyolosodott a szeme. De könny nem hullott több. Felébredt merengéséből. Szomorú mosollyal a mellette álló kancájára tekintett, megsimogatta az orrát. Tudta, hogy jól döntött. Már nem volt dühös bátyjára, megértette őt. Csak aggódik a lányért. És amiket egymásra dobáltak, tudja hogy Declan is megbánta. Mert a lány is megbánta. Csak dühében mondta azokat, akárcsak a bátyja. Amikor az ember el akar valamit érni mindenáron, abból tényleg mindenáron lesz. Amit később megbánnak azok, akik egyébként nem akarnák bántani a másikat. Tudta, illetve remélte is, hogy a bátyja is így gondolkodik erről a dologról. Sőt tudta, hogy bátyja már elengedte őt. Tudta azt is, hogy a bátyja tudja, hogy Casvénak más út rendeltetett, mint neki. Az emlékek elvesztése új életet rendelt a lánynak. Nem tehetnek ellene semmit. Casve akárhogy is akarta, nem sikerült beilleszkednie a családba. Érezte, hogy mint szülők szeretik őt, de ő nem tudta viszonozni ezt az érzést. Érzett egy bizonyos elszakíthatatlan kapcsot családja és maga között, de ez csak bizonyíték volt arra, hogy egy családból valók. Többet nem tudott tenni. Hiányzott neki Evolyran, a Tolmen, és Chris. Neki ez a hazája. Akkor is ha neki is, és másnak is fájdalmas ez a kijelentés. Úgy szeretné, ha emlékezne mindenre, ami 7 éves kora előtt történt. De nem emlékszik. Így el van számára rendelve az, hogy otthona legyen számára az idegen. És az, hogy az idegen legyen számára az otthon. Vagyis a Tolmen, ahol "született".*

*A hajó kikötött. Lassú, megfontolt léptekkel szállt le a hajóról lovával. Megállt, körbenézett. Mélyet szívott a levegőből, majd egy szép nagyot mosolygott.*
-Otthon, édes otthon.-
*Elindult egyenesen a Casve fogadóba. Reggel volt, csak egy reggelit szeretne elfogyasztani itt, máris tovább szeretne menni Elroanba. Alig várja, hogy lássa szerelmét. És reméli, hogy Chris nem adta fel a várakozást, bízik a lányban, és még mindig annyira szereti, mint régen. Mert Casvéból nem hunyt ki a szerelem lángja. Sőt. A távolság és az idő felerősítette benne ezt az érzést. Remegve gondolt arra, hogy hamarosan láthatja azt, akivel eltöltené az egész hátralévő életét. Lovát kikötötte a fogadó elé, majd kissé fáradtan, de jókedvűen benyitott a fogadóba. Semmi sem változott. A falak, asztalok, székek, minden ugyanaz. Az illat is. Casvét hirtelen kellemes melegség töltötte el. Bár tudta, hogy az igazi hazatérés még csak ezután következik. A pulthoz sétált. A fogadós mikor meglátta elmosolyodott.*
-Casve kisasszony! Hát visszatért? Mit hozhatok önnek?-
*A lány csak mosolygott, majd megszólalt.*
-Sült csirkét kérnék szépen, krumplival.- *Chris kedvence.*
-Azonnal hozom, addig üljön csak le!-
*Casve csak bólintott egyet hálásan, a fogadós meg berepült a konyhába. Addig a lány leült egy asztalhoz és várt a reggelijére. Hamarosan az meg is érkezett és neki is állt az evésnek.*
Vissza az elejére Go down
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 32
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Csüt. Okt. 07 2010, 09:30

*Benyit a fogadóba. A fogadós és felesége mosolyogva néznek rá. Már jól megismerték őt, amikor Seylával sokat időztek itt. A fogadós hozzá sietett, megveregette a vállát és a pulthoz tuszkolta.*
- Kedves Sword!! Micsoda meglepetés! Jó ideje nem láttuk már. Mi járatban erre? Vagy megint a húgáét jött? Itt volt pár napja.-
*Declan morcos kedvében volt, mert egész hajóútja alatt azon gondolkodott, hogyan is váltak szét Casvéval. Majd pár nappal később a fülébe jutott Chris halálhíre. Ha nem siet, a lány még kárt tesz magában.*
~Vajon miért nem jött inkább haza. Istenem, add, hogy ne legyen semmi baja!~
*Ugyanakkor meglepődött a fogadtatására is, mert legszívesebben bunkó lett volna mindenkivel, de ezt a szeretetet, amit most hirtelen ráöntöttek, nem hálálhatta volna meg ilyen módon. A fogadósné hatalmas mosollyal az arcán rohant hozni a legfinomabb borból, legalábbis Declan kedvencéből. Már elé is rakták a kancsót, és a poharát feltöltötték. A férfi biccentett egyet hálaképen, kortyolt egy nagyot, majd megszólalt.*
-Mikor látták utoljára pontosan.-
-Jaj Sword úrfi! Talán három napja. A vendégek csak jönnek ki be, az is csoda, hogy őt megjegyeztük, de hogyne jegyeznénk meg, hisz ő Casve.
*Felelt mentegetőzve a fogadós. Declan sötét szemekkel igazán mogorva és bosszús arccal kortyolt megint. Borostás volt az arca, kissé ápolatlannak tűnt. A nagy kardja a hátán volt, a köpenye is. Ugyanakkor most egy könnyedebb páncélzat is volt rajta. Valami változott. Igen. Vámpír vadász lett belőle. Bár egy igazi célpontja volt: Aldo. Habár életében sosem látta. De meg fogja találni, és megöli.
Csendesen, már-már vészjóslón szólalt meg.*
-Nem tudják merre ment?
-Jajj úrfi, fogalmam sincs. Nem is mondott semmit. Csak sült csirkét rendelt krumplival. Ezt megjegyeztem, mert Chrisnek is ez volt a kedvence. Ó szegény kislány, vajon hogy fogatta a hírt?!-
*Declan rákapott.*
-Akkor még nem tudta, mikor ideért?
-Nem tudta senki. A lány csak mosolygott, bár volt abban valami szomorúság, de nem hiszem, hogy akkor tudott volna már a halálhírről.
-Ön honnan tudta?
-Terjengnek itt a szóbeszédek, tudja milyen Chattal. Itt jelennek meg a legfurább embererek, itt terjednek a pletykák. Csak annyit tudok, hogy háborúba ment az úrfi, és hogy nem tért vissza.
*Declan lesütötte a szemét és a pohara oldalát piszkálta.*
~Szegény Casve. Úgy sajnálom! Úgy sajnálom!-~
*Nem felelt. A fogadós látta rajta, hogy ki van akadva. Az asztalra tett egy kulcsot.*
-Tessék. Ez az ön megszokott szobája. Aludjon, pihenje ki magát, már este van. Gondolja végig, hova mehetett a húga, rendezze el magát, ha kell, adok borotvát.-
*Declan felhajtotta a maradék bort, megragadta a kulcsot és felállt.*
-Nem kell borotva.-
*Majd elindult a lépcsőn. Az igen csak jól ismert lépcsőn. Sokáig volt itt.... Seylával. Nem tekint hátra, de észreveszi magát.*
-Mindent köszönök. -
*Mondja fáradtan és aggódón. Felment hát a lépcsőn. Ott állt a szobája előtt és benyitott. Itt volt a lélek-kirándulásuk a vámpírhölgyeménnyel. Mikor az a bizonyos Nexus szórakozott velük.*
~Az a bolond madár lesz a következő, akit kinyírok!~
*Betolta az ajtót, bezárta, a kulcsot egy kis asztalra dobta, majd ledobta a kardját és köpenyét is, és végül a páncélt. Rádőlt az ágyra. Reccsent is egyet, félő volt, összeesik alatta. De nem történt semmi. Feje alá tette a karját, felhúzta a lábát és csak bámulta a plafont.*
~Biztos Elroanba ment...~ *Oldalára fordul* ~... holnap oda megyek.~
Vissza az elejére Go down
Kerahin
Démon-szólító
avatar

Hozzászólások száma : 10
Age : 22
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Varázsló
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Hétf. Ápr. 09 2012, 10:53

*Az ajtónál udvariasan előreengedte a myrte férfit, de Ő nem fogadta el, így Kerahin lépett elsőként a fogadóba. Le kellet hajtania egy kicsit magát, nehogy beverje a fejét az ajtófélfába. Amikor belépett minden szem rá meredt, habár valószínűleg másra is hasonlóképpen néztek volna, aki először teszi be a lábát a fogadóba.*
-Üdvözletem, jó estét!-Mondta Kerahin, csak úgy félvállról, ez volt a stílusa, de azért igyekezett illedelmes lenni.
*Azonnal a pulthoz ment és várta, hogy a fogadós megjelenjen.*
~Eszem egy jót, és alszom egy jót... Micsoda "jó" program- Még kicsit mosolygott is, ahogyan ezt gondolta.~
~Ó a fenébe... Nincs túl sok pénzem, remélem azért meg tudok alkudni a fogadóssal... Nem szeretnék éhen maradni, aludni a küszöbön is tudnék, de azért mégis csak jobb lenne kényelmes ágyban, ami megfelel a magasságomnak...-Egy kicsit el is bóbiskolt, miközben erre gondolt.~
*A fogadós mély hangja és a pulton csattanó tenyere ébresztette fel ábrándozásából.*
- Jó estét magának is! Mit parancsol, kedves Uram?
*Erre a myrte is köszönt, majd közelebb lépett.*
-Vagyis Uraim... Mivel szolgálhatok? (mert a vendég az első!)
Vissza az elejére Go down
Harymane Mytryon
Kísértet
avatar

Hozzászólások száma : 15
Hírnév : 1

Beosztások, rangok
Nép: NJK
Beosztás: Illuzionista
Rang: Illúziómágus

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Kedd Ápr. 10 2012, 16:50

*Nem telt bele sok idő, egy szűk órányi gyaloglás után beértek Chattalba. A fogadóra is hamar ráleltek, a bejáratnál mintha kicsit tétovázott volna a myrténk, de aztán ő is belépett, útitársa után. Nem nézett semerre, nem törődött a ráirányuló tekintetekkel, követte az elfet a pultig, ott is csak egy alig érthető köszönést hallatott a pultos felé. Megvárta, míg Kerahin rendel magának, aztán leültek egy asztalhoz. Ő nem kért semmit, éhség nem gyötörte, szomjúság ugyan nem, habár már ő sem emlékezett mikor evett utoljára, mikor érte friss víz hófehér, kiszáradt ajkait Még mindig homály volt szemein, próbálta elterelni gondolatait másfele. Óvatosan nézett körbe maga körül. Az épület tele volt mindenfele szerzettel. Hangoskodókkal, részegekkel, elmélkedőkkel, csendesekkel,
mint ő maga, de myrtét nem látott.*
~Sebaj, majd csak megtudom, ki vagyok...~
*Próbálta nyugtatni magát keserű szájízzel. "Nyugalmából" az elf szavai zökkentették ki, amint próbálta kínálgatni vacsorájából, amit a fogadós hozott ki.*
-Nem, nem, köszönöm. Nem kérek.
*Rápillantott az illatozó ételre, de valahogy nem tudott volna enni belőle, akkor sem, ha kényszerítik. Pedig anno a másodperc törtrésze alatt felgyűlt a nyál a szájában és kétszer sem kellett mondani, hogy hozzálásson. Most meg úgy érzi, hogy tele van...fizikailag tele, lelkileg meg üres, mint éjjel a tükör...pedig, ha tudna, hogy pont fordítva van minden.*
Vissza az elejére Go down
Kerahin
Démon-szólító
avatar

Hozzászólások száma : 10
Age : 22
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Varázsló
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Szer. Ápr. 11 2012, 19:50

- Biztos nem kérsz?- Csodálkozott Kerahin,- Pedig nagyon ízletes. És ráadásul olyan sápadtnak is tűnsz. Enned kéne valamit. Hát jó, nekem mindegy.
*És már falta is tovább kiadós vacsoráját.*
~Hmmmm.... Hmmm.. Régóta nem ettem ilyen jót!~
*Miután megette az ételt lehúzta a maradék innivalóját is. Már annyira éhes volt, hogy egy fél morzsát sem hagyott a tányérját. Mindenestül megette az egészet. Csak utána jutott eszébe, hátha újdonsült barátja mégis meggondolta magát közben és evett volna egy kicsit.*
~Hát... Most már úgy is mindegy.~
*Gondolta, majd felállt és visszavitte a maradékot: Az üres tányért és poharat meg az evőeszközöket. Megállapodott a fogadóssal egy szobában ma éjszakára. A pénzéből már ugyan nem futotta kettőre, a myrte férfi pedig még mindig elég bambának látszott ezért úgy döntött, kivesz egy kétágyas szobát. Már csak egy kis aprója maradt, annyi, hogy éppen odatudná adni alamizsnának, ha nem ennyi lenne az összes vagyona...*
*Kerahint már a jóllakottság következtében az álmosság is megkörnyékezte. Majdnem ásított egy hatalmasat, de nem szeretett semmilyen nemű információt közölni a környezetével, pláne, hogy nem ismert senki, kivéve...*
~Te jó ég, hiszen még a nevét sem tudom... No sebaj, majd holnap. Holnapra minden rendbe jön.~
*Visszasétált az asztalhoz, miután megkapta a kulcsokat, de az útitársa még mindig maga elé meredve ült, ahol hagyta.*
~Fura ez a fickó... Ki kell szednem belőle, hogy ki Ő és mit csinál, merre tart...~
- Na gyere, kivettem egy szobát. Biztosan fáradt lehetsz. Legalábbis annak látszol, nem vagy valami jó színben. Majd holnap reggelre talán kicsit bőbeszédűbb leszel, na meg kipihentebb. Egy jó alvás minden gondot megold!
*Furcsán kedves volt. nem szokott ilyen lenni az idegenekkel.A másik férfi lassan felállt az asztaltól és Kerahin kíséretében felmentek az emeletre, ahol a szobák voltak.*
Vissza az elejére Go down
Harymane Mytryon
Kísértet
avatar

Hozzászólások száma : 15
Hírnév : 1

Beosztások, rangok
Nép: NJK
Beosztás: Illuzionista
Rang: Illúziómágus

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Hétf. Júl. 30 2012, 19:55

*Furcsa álmot láthatott, mert verítéktől csapzottan ébredt, kapkodva a levegőt. Látszólag az elf nem vett észre semmit a másik ágyon, ezért hagyta, hogy aludjon. Lábujjhegyre állva kelt ki ágyából, odasétált az ablakhoz és megpróbált egy kis hűvös szellőt beengedni, de nem érzett semmit arcán. Mélyeket szippantott a kinti légből fejét kidugva az ablakon, viszont az a különös légszomj, amit ébredéskor tapasztalt, nem akart most sem elmúlni, Máskor mindig eltölti egyfajta különös jó érzés, amikor friss, hideg levegő kerül tüdejébe, szétáramolva egész testében, de ezúttal ez nem érezte. Mintha elfogyott volna minden levegő bent is és kint is. Egy kis szellőcske sem akart útra kelni az éjszakában, minden olyan mozdulatlannak, élettelennek tűnt. Először nem is furcsállta a dolgot, hiszen már későre járhatott, később felpillantott a sötétlő égboltra. Parányi felhőfoszlányok takarták el a holdat, mely égi útján járva jelezte az éjféli időt. Gondolta, visszafekszik ágyába, hátha el tudna aludni, s akkor elmúlna az a furcsa érzés is, a belső, nyomasztó nyugtalanság. Közeledve ágyához, viszont egyre rosszabbul kezdte érezni magát, hol a hideg rázta, hol pokoli forróság öntötte el egész testében. Odaérve ágya széléhez, még egyszer kitekintett az ablakon és fura mód ugyanúgy találta a hold meg a felhők állását is. Mintha csak megállt volna az idő. Úgy határozott, hogy lesétál a fogadóshoz és kér valami gyógyfőzetet és egyúttal megkérdezi az időt is. Az ajtóhoz lépve többször is a kilincs után nyúlt, de sikertelenül. Sokadik próbálkozásra sikerült csak megragadnia, és akkor is teljes erejéből tudta lenyomni és feltárni az ajtót. Ekkor a szobát vakító fehér fény lepte el, mely még Kerahint is felverte álmából, de mire minden újra elsötétült, Harymane már nem volt sehol. Csupán egy távoli, túlviláginak tűnő kacaj volt, amit még hallhatott az elf, de az biztos, hogy nem a myrtéé volt…*

//Köszönöm a játékot//
Vissza az elejére Go down
Adria Belorian
Felderítő
avatar

Hozzászólások száma : 23
Age : 27
Hírnév : 6

Beosztások, rangok
Nép: Sárkánylovasok
Beosztás: Harcos
Rang: Felderítő

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Csüt. Nov. 08 2012, 09:30

*Dylan kérdésére csak nevetve válaszol, de már a nyeregben ül és izgatottan várja a vágtát. Szereti ha a szél a hajába kap, ha arcán érzi az erejét, ilyenkor érzi igazán, hogy él, hogy a világ megnyugtatóan veszi körül. Az arca kipirul, szemei csillognak, bár ez csak akkor látszik amikor beéri a férfit és a csődört. Fella sem egy lusta hátas, de egy tünde lóval nem veheti fel a versenyt, ezt persze Adria nem tudja és momentán nem is érdekli. Nem versenyezni óhajt, ha így lenne sem hajszolná dühösen a lovát, de most inkább eggyé válik vele. Combjaival erősen szorítja az állatot, és élvezi ahogy teste alatt megindul a több száz kiló erő, ahogy az izmok megremegnek majd vastag kötegekké feszülnek mindaddig míg el nem érik a város határát, ahol a férfi bevárja. Cinkosan rámosolyog, láthatóan felébredt az utazás okozta fáradalmakból és minden bizonnyal kíváncsisága is ezzel egyenes arányban nőtt.
A fogadó előtt száll csak le a nyeregből, mink sétáljon ha útitársa sem a gyaloglást választja, elég kellemetlen lenne olyan magasra felnézni rá, elég ha csak akkor töri ki a nyakát ha egymással szemben állnak.-
-Ez kellemesen frissítő volt. Úgy tűnik Fella fáradtságát is elmosta……maradok ennél ha te is.
*Mondatának második fele már a fogadóra vonatkozik, miközben könnyedén huppan le a talajra, átveti a szárat a kanca fején és nekilát ő is lenyergelni. Nem véletlen, hogy ragaszkodik Dylan-hez, hiszen csak őt ismeri a számára még idegen és új helyen és vele beszélgetett el csupán mióta megérkezett. Na jó, az túlzás, hogy ismeri és a beszélgetés is egysíkú volt, de ez részletkérdés. Másrészt pedig a fogadóban aminek van ivója biztosan sok részeg és nyáladzó alak iszogat még mindig, kell valaki aki mellette van. Noha Dylan-nel nincsenek _úgy_ együtt, legalább azt a benyomást keltse, hogy nem egyedül érkezik, hanem egy férfi társaságában. Dylan pedig eléggé tekintélyes nagyságú férfi akinek széles háta mögött Adria könnyedén elbújhat. Fogalma sincs kivel hozta össze a sors, egyáltalán nem úgy néz ki mint egy tünde, legalábbis nem hasonlít azokhoz akikkel Adria találkozott, a számuk ugyan csekély, csupán egy párral futott össze szülővárosában, de egyikőjük sem hasonlított egyetlen részletében sem mostani útitársára. De végül is mindegy.
Adria már csak azért is ragaszkodik Dylan-hez, mert tudja merre kell mennie a sárkánylovagok várába, ha pedig ennyit tud, akkor minden bizonnyal kicsivel többet is, azt pedig ha belepusztul is kiszedi belőle. Kissé nehézkes a nyereggel és minden más csomagjával megmozdulni, de megoldja. A nyereg mögé kötött zsákot a vállára akasztja, fegyverei pedig kellőképpen rögzítve vannak a nyereghez, csak jól kell „táncolnia” az ajtófélfa keretén belül, hogy ne akadjon bele semmibe. Fellát pedig nem magára hagyja hanem a csődörre, biztos benne ha kikötné a kanca úgy is önálló életre törekedne, ráadásul a pompás paripa biztos nem fog elkóborolni a gazdájától, így Fella is a közelben marad.*
-Ugye fogsz vacsorázni? Veled tartok.
*Ezzel a határozott kijelentéssel követi a férfit a fogadó ajtajához és be, azon már fenn sem akad, hogy nem tartja neki az ajtót. Legalább Dylan kapja a repülő kupát az arcába, mert a fogadó nevéből – nem ismerve a történetét – Adria úgy gondolja, ez a hely sem más mint azok a fogadók melyekben kénytelen volt megszállni mire elérte az első térkaput. Lábával akasztja meg a nyílászárót s löki szélesebbre, majd belépés után hasonlóképp csukja be. Adria követi Dylan-t míg nem talál egy megfelelő asztalt kettejüknek, s közben alaposan körülnéz odabent.*
Vissza az elejére Go down
Edward Dylan
Sárkány hadúr
avatar

Hozzászólások száma : 304
Age : 253
Hírnév : 22

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Varázsló
Rang: Elf varázsló

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Pént. Nov. 09 2012, 17:26

*Látva ahogy a lány is szedelőzködik már biztos volt benne, hogy marad. Nos, nem buta döntés amellett maradni, aki láthatóan sokat tud a helyről, és még úgy ahogy barátságosan is viszonyul hozzá. A két ló megfordul és az erdő felé üget el. Dylan csak bólint a lány válaszára. Akkor itt töltik az éjszakát mindketten.A vacsorás kérdésre pedig csak hümmögött. Persze, hogy fog vacsorázni. Majd belép, nem volt túl zsivajos a hely, de nem is a síri csönd honolt bent, ahogy az egy fogadónál elvárható jóformán. És a nevétől eltérően nem repült sem Dyl sem a Adria arcába egyetlen törött kupa sem, sőt, elég békés hely volt. Persze egy fogadóhoz képest. Nyüzsögtek az emberek, de nem csak az emberek. Voltak itt vendégként nem elhanyagolhatóan tündék is, és több helyen látni lehetett varázsbotot, ami a mágusok vele járója. Nah igen. Dylannél is van egy. Az a vörös sárkány mintás, amit Arrna nyergéről az övébe mélyesztett. Illetve kevesebben, de még tündérek is előfordultak. Egy egy, egy tündével beszélgetve. A myrték pedig szinte egyből kitűntek a többiek közül cifra öltözetükkel. Lanuria is elég színes, de ez a hely igazán egyedi. Evolyran. A fogadós unottan szólalt meg a bejövők felé.*
-Az istenek hoztak...mit óhajto...Nocsak! Az önelégült szoknyapecér!
*Dylan rámeresztette kékségeit a férfire, majd egy lemondó sóhaj keretében válaszolt is. Ilyen ez a nap. Pont ennek kellett a pult mögött lennie, mikor jön. Ez az ember sosem tisztelte eléggé ahhoz, hogy befogja a száját. Őszintén, csodálja is, hogy még életben van, mivel mindig az olyan kétes alakokat tisztelte meg az efféle közbe szólásaival, mint Dylt. Persze régen, gondolkodás nélkül levágta volna, de azok az idők már lejártak. Jó ideje lejártak, habár mégis Dagorladba igyekszik. Azoknak az időknek a szülőföldjére. Felé bökött a fejével a pultosnak, amolyan csak meg ne bánd a megjegyzésed, gesztussal, de hangjában nem volt érezhető semmiféle bosszúság.*
-Így kell bánni a visszatérő vendéggel? Különben sem vagyok szoknyapecér, te bolond.
*A hely nem volt túlságosan megvilágítva, így kellemes félhomály, és jótékonyan takaró sötétség lepte el. Az a fajta világítás, amiben az ember láthatott is, de amit nem kell látnia, azt nem látta meg. A pult mögött nagyobb, "bár" székek voltak felsorakozva, messzebb pedig négy-hat üléses asztalok. A kis fogadó eléggé tele volt, így estefelé, mindig sokan vannak, de azért akadt egypár üres asztal is még. Dylan kissé arrébb állt, hogy egyrészt Adria beljebb tudjon jönni,másrészt a pultos megláthassa.*
-Rony, ha már vagy, adhatnál nekem és a vendégemnek egy kényelmesebb helyet.
*A pultos, Rony, rávillantotta kissé hiányos fogazatát a lányra. Mélyen ülő, fekete szemei voltak. Az a fajta, amiről nem tudod megállapítani, hogy hova néznek, és gyér haja, harmincas kora ellenére. Kedvesen szólalt meg. Adria felé intézve szavait. Még biccentett is a fejével, üdvözlés képen.*
-Hölgyem, önnek csak a legjobbat. De ha adhatok egy tanácsot.
*És itt közelebb hajolt, hogy Dylan ne hallhassa, de a tünde füleket nem verheti át.*
-Vigyázzon vele, mert ha nem figyel, felfalja egészben.
*Dylan Adriára nézett, és cinkosan elmosolyodott. Hogy ő megenni? Ugyan kérem! Aztán a pultos kikászálódott a helyéről, és egy eldugodtabb, de kellemesen távol a hangoskodóktól lévő asztalhoz vezette őket. Elővett egy kis füzetecskét, meg valami ceruza félét, és feltette a kérdést, amit ilyenkor egy jó pincér szokott.*
-Mit kérnek a vendégek?
*Dylan Adria felé nézett, majd étlap híján kért ami először eszébe jutott, azaz....*
-Hozz valami meleget...
jah és Rony, most inkább alkohol nélkül.

-Komolyan? Mi történt, talán beteg vagy?
*Fordult vissza a férfi, Adria rendelését követően. Dylan csak a legyintett erre. A nyereg mellette pihent a széken.*
-Nem, dehogy. Mid van helyette?
-Hmm, lássuk csak. Hoztunk keletről jóízű teákat.
Iszonyat drágák voltak, de finomak. Esetleg ajánlhatom azt a hölgynek is?

-Nekem jó lesz....
*Tette hozzá Dylan.*


//A fogadó leírásánál, van hogy nincs belső jellemzés xD....ilyenkor köbö ahányan játszunk, annyiféle képen írjuk le :P.....//
Vissza az elejére Go down
Adria Belorian
Felderítő
avatar

Hozzászólások száma : 23
Age : 27
Hírnév : 6

Beosztások, rangok
Nép: Sárkánylovasok
Beosztás: Harcos
Rang: Felderítő

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Vas. Nov. 11 2012, 06:28

*Mint egy gazdátlan kóbor eb aki pár, odavetett falatot remél, úgy ragad Dylan sarkába. Ügyesen kikerül egy éppen távozó, kissé dülöngélő, borostás arcú embert. Még a gondolatnak is van ideje felmerülni elméjében, hogy szegény pára nem teszi zsebre amit asszonyától kap majd a kései és nem igazán józan hazatéréséért, de aztán minden figyelme útitársára és a pult mögött feltűnő csaposra akaszkodik. Az első benyomása az, hogy Dylant itt bizonyára jól ismerik, sőt….nagyon jól. A megjegyzésre széles mosoly kerekedik arcára és még torkából is feltör egy halk, de annál gurgulázóbb kacaj. A többi, jelenlévő vendég hovatartozását illetően és ezt a csöppnyi szösszenetet is hozzávéve, Adria úgy gondolta nem fog unatkozni míg a vacsorán túl álomra nem hajtja a fejét. A fogadós csupa derű ábrázata, a száján kibukott jelző és Dylan halvány mentegetőzése elmosta Adria fáradtságának maradékát is. Úgy gondolta, ha Dylan nem lesz túl közlékeny, a fogadós biztos vevő lesz a kérdéseire – még Dylant is beleértve – így a foghíjas mosolyt a maga százkarátosával viszonozta. Mondhatni, első pillanattól kezdve flörtölt vele, bár az azért látszott rajta, hogy a folytatás és a befejezés nem lesz egyenlő a kezdettel. Mindent egybevéve, partnere lett a jótanácsokat osztogató fogadósnak, ezért próbálta befogni tekintetének irányát, s mikor úgy gondolta biztosan ránéz, még kacsintott is egyet. Bólintott a kérdésre és várta a jó tanácsot Dylannel kapcsolatban, ami a kezdést illetően már nem volt meglepő.*
-Üdv…..ó, hát persze……hmmm, lehet, hogy nagy falat leszek neki. Bízza csak ide….Rony.
*Suttogta vissza annak reményében, hogy Dylan nem hallja amit mond, hiszen tudása a férfit illetően nem vetekedhetett a csaposéval, de erről ő nem tudott. Még. Az, hogy a csapost a most megtudott nevén szólította, csak egy apró trükk volt a női praktikák tárházából. Hogy azonnal megjegyezte és alkalmazta is a friss információt, az csak balzsam lehet a férfiember lelkének, jól tudta ezt már, noha nem volt igazi gyakorlója a férfiak elcsábításának. Legalábbis nem abból az okból, hogy pénzt keressen vele. Adria inkább a férfiak testi vágya melletti hiányt próbálta befogni a vitorlájába.
Mindeközben sikeresen palástolta elfelejtett gyomrának jelzéseit, néhány hangosabb nyeregelhelyezéssel és padlót karistoló székkihúzással fedve el a korgást ami árulója lehet. Egy vándor gyakran érzi és hallja ezt, de egy nőnél azért elég kellemetlen lehet, Adria pedig azon túl, hogy harcosnak tartotta magát és épp azért érkezett, hogy sárkánylovas legyen, sokat adott nőiségére.*
-Nem, köszönöm. Én valami édes vöröset kérnék ha lehet. Karcosat. Sültet sok zöldséggel.
*Sorolja a kérdésre válaszát, közben pedig látványosan lepakolja magáról a hozott nyerget és zsákot. Reméli nem nagyon terheli meg a szakács fantáziáját és kamrakészletét az igényeivel, de odafigyel arra mit és mennyit eszik, főleg egy hosszú út után. A bor csak ráadás, lazítás a kemény napok feledéséhez, nem mellesleg kiváló altató. Lecsüccsen midőn mindent lepakolt, minél közelebb Dylan-hez, hiába rámolja a férfi a nyergét a szomszédos székre, Adria azonmód a másik oldalán lévőt foglalja el, lehetőleg nem szemben ülve vele hanem minél közelebb. Míg a fogadós elslattyog a rendelésért, addig Adria kezébe veszi további sorsát.*
-Ismersz sárkánylovasokat? Úgy értem személyesen. Milyenek? Én hallottam róluk, de mindenki azt mondta oda vannak magukért. Igaz ez?

//Értem:)//
Vissza az elejére Go down
Edward Dylan
Sárkány hadúr
avatar

Hozzászólások száma : 304
Age : 253
Hírnév : 22

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Varázsló
Rang: Elf varázsló

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Vas. Dec. 09 2012, 19:18

- Hmm, nem sokat ismerek személyesen, de igaz lehet a hír. Mivel sárkány lovasok, leginkább a sárkányuk közelében érzik jól magukat, így kissé különcök is. Szerintem nem hibáztathatók.
Nah és te, miért akarsz oda menni?

*Ő már csak tudja milyen egy sárkánylovas,még ha az a másik oldalé is, és még ha az a sárkány egy szellem is. Még volt egy kis idő, ami alatt nézhették egymást. Ha a lány nem szólalt meg, Dyl csendesen matatott a jobb oldalára letett holmijai közt, míg balján a lányt tűrhette meg. Hát ez van, végül is ő hívta meg, és a csaposnál is ő volt az aki egy asztalhoz ültetette magukat. Lehet, habár ebben nem olyan biztos, a lány magától elköszönt volna, ha nem ilyen közvetlen. Most azonban egymás mellett vannak. Látszólag egyáltalán de nem zavarja a dolog, az igazság viszont az, hogy feszélyezve érzi magát. Mit is kéne most mondania? Beszélgessen a nőről, az útjáról, hogy mik voltak az eddig i tapasztalatai? Kérdezgesse? De mennyire, és milyen módon ahhoz, hogy ne legyen belőle vallatás. AZ ahogy eddig hozzá állt az emberekhez az nem kifizetődő. Ő nem egy kém, s ilyen folytán még ha jól is leplezi igazi érzelmeit, ami most is nagy könnyebbség magának, még akkor is az a helyzet áll fent, hogy nem tudja mihez kezdjen. Nem akar tőle semmit, de (és mostanában egyre többször érzi ezt) nem akar a terhére sem leni, vagy a bunkó helybéli/idegen látszatát kelteni. Még ha az is. Nem akarja elijeszteni maga mellől, és épp ebből adódóan elég szótlan.
Majd megérkeznek az ételek, a lány sültet, ő pedig valami pácolt főtt húst kap a teája mellé. A pincér távoztával ráemeli kékségeit a lányra, de most nem azzal a fölényes mosolygós ábrázattal együtt. Csak egyszerűen ránéz, mint ahogy (reméli) általában az emberek szokták. Vahj, az emberek szokásai!*
-Jó étvágyat.- *Biccent egyet mellé, majd lemetszve a meleg húsról egy falatnyit, a villájára szúrja és meg is eszi. Azonban ha nincs beszéd téma, kezd a levegő kínossá válni. Ő ugyan elég jól meg van. Eszik, iszik, feltűnően nem barbár módra esik neki az ételnek, ahogy a legtöbb vándor tenné. Úri ember, ..ember(?) módjára fog hozzá az ételhez. És ahogy eddig is, egész tartásában benne van egyfajta nemesi egyszerűség. A tartásában, már abban is, ahogy a villáját felemeli. Az elején még eszébe jut, hogy valamit kéne kérdeznie, de az idő haladtával, ha a lány nem szólal meg, akkor bizony ő is belefeledkezik az finom falatokba. Itt nagyszerűen tudják elkészíteni a húst, finom fűszerekkel megsózva, az oda illő zöldségeket pirítva mellé. Egyszerűen fenséges tud lenni. Főleg egy fáradt megérkezőnek.*


//Bocsánat, nem vittem tovább, de tiéd a terep ^^ tégy belátásod szerint, és elnézést, hogy annyi ideig nem adtam hírt magamról. Majd még lesz egy eltűnésem Karácsony táján, meg kissé azután is Januárban, a vizsgák miatt.//
Vissza az elejére Go down
Adria Belorian
Felderítő
avatar

Hozzászólások száma : 23
Age : 27
Hírnév : 6

Beosztások, rangok
Nép: Sárkánylovasok
Beosztás: Harcos
Rang: Felderítő

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Pént. Dec. 14 2012, 07:12

*Azért ül olyan közel Dyaln-hez, hogy viszonylag halkan tudjon tőle kérdezni, nem szeretné ha bárki más is tudna arról mi iránt érdeklődik. Tettével semmilyen hátsó szándéka nincs, vagyis esze bogában sincs elcsábítani a férfit, esetleg valamilyen más, törvényen kívüli dologgal megrövidíteni. Viszont ha már idáig együtt jöttek, Adria nem hagyja magát levakarni, akkor is a férfi mellé ült volna ha ő vagy a csapos másképp gondolja. Addig üsd a vasat amíg forró, mondják a népek és Adria e szerint cselekszik. Dylan sok mindennel kapcsolatosan készséggel válaszolt a kérdéseire és a lánynak bőven maradt még a tarsolyában kérdés, hát piócát játszik és marad. A férfinek nem kell azon aggódnia hogyan ne váljon kínossá a csend, Adria gondoskodik arról, hogy ilyen ne történjen meg. A kérdésre vállvonogatással válaszol, még elmereng azon pár röpke pillanatig mit is mondjon, az igazat, hazugságot vagy a kettő között, aztán döntésre jut.*
-Arra gondoltam, hogy körülnézek a házuk táján, aztán ha tetszik ott, akkor maradnék.
*Ezzel végül is igazat mondott anélkül, hogy terveit pontosan leírta volna. Nem mondta ki konkrétan, hogy sárkánylovas szeretne lenni, de azt sem, hogy mást szeretne. Egyelőre maradjon ez így, később még mindig meggondolhatja magát, kérdés, hogy Dylan mennyire marad készséges.
A csapos hamar megérkezik az étellel, Adria úgy gondolja már minden készen volt, talán ott sülögetett a tűz felett a hús, lehet, hogy kissé már ki is száradt de éhes ember nem válogat. Az első falattal elnyammog, ízlelgeti de csak addig van csend kettejük között amit enyhít a fogadó vendégseregének zsongása, a kupák koppanása az asztalokon, néhány öblös nevetés.*
-Szóval különcök. És mennyire? Úgy értem, ha valaki közéjük akar tartozni, akkor hogy fogadják? Van valami teljesíthetetlen próba ami elé állítják a szerencsétlen jelentkezőt, vagy azért barátságosabbak?
*Ártatlan, vándor érdeklődésnek tűnik amit csinál, s közben újabb falattal gazdagítja ízekre éhes száját, figyeli a többi vendéget, Dylant és a csapost. Utóbbinak nagy a szája másokkal is, míg a mellette ülő férfi kissé szótlan, mintha nem tudna mit kezdeni egy nő társaságában. Fura, pedig elég jóképű ahhoz, hogy rengeteg tapasztalattal rendelkezzen. Adria tovább eszik míg a válaszra vár, nem habzsol, komótosan falatozik és időnként leöblíti egy korty borral.*
Vissza az elejére Go down
Edward Dylan
Sárkány hadúr
avatar

Hozzászólások száma : 304
Age : 253
Hírnév : 22

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Varázsló
Rang: Elf varázsló

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Pént. Jan. 11 2013, 13:14

*Megszólítják, azaz nem hagyja Adria a beszélgetést csöndbe fulladni, ami neki egyben nagy könnyebbség, hiszen nem kell neki törnie a fejét azon, hogy mit is mondjon, de egyben nagy gond is, hissen így beláthatatlan mi lesz a kis esti beszélgetésükből. Mi lesz ha neki már mehetnékje lesz, de maradnia kéééne. Még egyszer emlékezteti magát arra, hogy ő most egy evolyrani vándor és nem Dagorlad hadura. Csöndben eszik, feltűnően magába süllyedve, s a kérdésre is késve ad választ.*
- Hmmm, mit is mondtál? Jah igen...hmmm, ha van sárkányod, és Evolyranhoz hű vagy, ...
Hirtelen az jut az eszébe, hogy akkor meg se kérdezik miféle szerzet a nő, de ezt nem mondhatja ki így. Főleg, hogy egy jó adag gúnnyal fűszerezné hangját a tény. Evolyran túlságosan is befogadó.
- Krhm, ...- *Bevesz egy falatot a szájába és rágás közben gondolkozik el a helyes szóösszetételen, mintha csak egyszerűen nem találná a legmegfelelőbb jelzőt. És hát, így is van.*
- ...akkor könnyű dolgod van. Ellenkező esetben viszont, legalább is ahogy én tudom, - *tette hozzá gyorsan.* - Nincs garancia rá, hogy felvesznek. Hiszen sárkányt nem nevel az ország, és még ha van is olyan amely Lovas nélküli, nem kaphatnád meg. Ez a kötelék szorosabb annál, minthogy találomra kapjon a jelentkező sárkányt.
Neked kell találnod vagy rád kell, hogy bukkanjon egy, amelyik aztán nagy nehezen elfogad. Ez olyan mint egy házasság... sőt...

*Bök Adria felé mindent tudóan a villájával.*
- Sokkal erősebb kötelék. A sárkány és lovasa egy lélekké lesz, és egy test. Amit ő érez azt te is, és amit te azt ő is.
*Majd ugyanazzal a minden tudó vigyorral kissé megbillenti a fejét.*
- Majd ha lesz sárkányod megtudod.
*Nem leplezi, hogy érti a kis célzást, had jöjjön rá a lány, habár feltevése szerint, a lány sem leplezte annyira szándékát. És ha tovább gondolja Adria a hallottakat, még valami kiderülhet.*
Vissza az elejére Go down
Adria Belorian
Felderítő
avatar

Hozzászólások száma : 23
Age : 27
Hírnév : 6

Beosztások, rangok
Nép: Sárkánylovasok
Beosztás: Harcos
Rang: Felderítő

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Hétf. Jan. 21 2013, 08:03

*Dylan nem túl bőbeszédű és amit mond azt is késve mondja. Adria már azt hitte, hogy nem figyelt rá, vagy nem hallotta azt amit ő kérdezett. Már épp újra megszólítaná a férfit, mikor amaz megszólal.* ~Nocsak, mégis van hangja.~
*Amit mond az viszont nem nyugtatja meg Adriát. A teljesíthetetlennek tűnő feladatot érzése szerint még megoldotta volna valahogy, de sárkánya az nincs. Anélkül pedig Dylan szavai szerint esélye sincs. Aztán feltűnik neki, hogy a férfi úgy beszél hozzá, mint aki teljesen tisztában van azzal, hogy a lány magának kívánja a válaszokat és nem csak úgy általánosságokban beszélt. Egy pillanatra benne akad a szó, elöblíti egy korty borral és újabb falatot vesz a szájába, időhúzásképp csak hümmög mint aki helyesli és megérti a választ. Aztán mikor sikerül lenyelnie a túl nagyra sikerült falatot, és megemésztenie vele együtt a nem túl előnyös választ, megszólal.*
-Arról már hallottam milyen kapcsolat van sárkány és lovasa között, bár csak az öregek mesélték és olyan volt mintha tényleg csak mese volna. De te úgy tűnik sokkal többet tudsz róluk mint bárki más. Mond, mégis hogyan lehet valaki sárkánylovas, sárkány nélkül? Csak kell utánpótlás, nem? S miért lenne nekem sárkányom?
*Kérdez vissza, nem is egyet. Van egy olyan gyanúja, hogy a vele vacsorázó férfinek több köze van a sárkányokhoz és lovasaikhoz, mint eddig gondolta.*
Vissza az elejére Go down
Edward Dylan
Sárkány hadúr
avatar

Hozzászólások száma : 304
Age : 253
Hírnév : 22

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Varázsló
Rang: Elf varázsló

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Szer. Feb. 20 2013, 17:43

*Csendes megrázza a fejét, épp annyira, hogy mindent tudó mosolya belemélyedjen a lány gondolataiba, s közben a villát is meglengeti a levegőben.*
- Ü-üühm, nincs után pótlás. Köztudottan híresen kevesen vannak a sárkánylovasok.
A sárkányok faja egy elég magának való faj, így kevés halandó lehet részese abban a kegyben, amit mi Lovas-nak becézünk.
Ha érted, mire gondolok, akkor már tudhatod azt is, hogy nincs rossz Sárkánylovas. Nincsenek szintek, már ha a kezdeti összecsiszolódásokat nem nézzük. Egy sárkány és annak egy lovasa, mindenképpen különleges köteléket hordoz magában.
Ha elfogynak a sárkánylovasok, - amitől az istenek óvjanak minket

*Csak kis iróniából mondta ezt hozzá, de végül is jól jött oda.*
- Akkor nem lesznek. Evolyran erőssége a Sárkánylovas had, és megnyugtatlak, most arányaiban véve elég sokan vannak, habár ezt szám szerüleg meg nem mondanám.
*Egy húsos falatkát vett a szájába, s a tea maradékával öblítette le. Finom, jól fűszerezett tea lett ez. Lehet kér még egyet, ha erre jár az a nagyszájú. Adriát fürkészi, amikor nem eszik. Most már szinte biztos abban, hogy a lány lovas akar lenni, csak azt nem tudja, miért.*
- Tudod, a sárkányokkal való kötelék, egy egészen más világ. Sokkal veszélyesebb. Mondhatni, törvényszerűen fog az ember bajba jutni, ha van egy sárkánya.
*Nem mondta ki, hogy miért akar mégis azzá lenni, de a kérdés maga ott lebegett a levegőben. Közvetlenül fölöttük. Majd elfogyott a hús is. Dylan elégedetten hátra dőlt, és egy arra bóklászó személyzetist leintett, teáért. A pincér megvárta, hátha kér a hölgy is, de ha nem, akkor sietett a rendelt italt hozni.
Meg kell hagyni, mégis csak elég érdekes ez az Adria lányka.*
Vissza az elejére Go down
Adria Belorian
Felderítő
avatar

Hozzászólások száma : 23
Age : 27
Hírnév : 6

Beosztások, rangok
Nép: Sárkánylovasok
Beosztás: Harcos
Rang: Felderítő

TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   Pént. Feb. 22 2013, 12:11

*Kellemetlenül érzi magát, mert az a sejtése, hogy a másik leleplezte a terveit, noha ő nem akarta vele szó szerint közölni. Főleg miután feléledt benne a gyanú, ha nem is sárkánylovas a vele szemben ülő, villájával hadonászó férfi, de minden bizonnyal sok köze van hozzájuk. Egyelőre csak tájékozódni akart felőlük, hogy tudja mire adja a fejét, bár semmi nem tántoríthatta volna el attól, hogy sárkánylovas legyen, jobb volt előre tudni mindent, hogy felkészülhessen. Szeretett minden eshetőséget számításba venni, legfeljebb később feleslegesnek bizonyult.
Mindazonáltal sokat meg tud a lovasokról, egy részét már tudja, mást csak pletykákból hallott melyek néha megbízhatatlanok, míg van olyan részlet Dylan beszámolójában amire kifejezetten rácuppan gondolatban. Szemei tócsányira kerekednek rémületében, mintha Dylan azt mondta volna, hogy teszem azt holnap összedől a világ s csupán egy marék hamu marad a helyén.*
-Az nem lehet! Sárkánylovasokra szükség van.
*El is felejti a vacsoráját, ónix szemeit Dylanébe fúrja, mintha onnan szavak nélkül is többet tudna kifacsarni mint magából a férfiból. Néha az az érzése, hogy Dylan titkolózik, máskor meg, mint ahogy most legutóbb, túl sokat beszél. Az legalább láthatóan megnyugtatja a lányt, hogy a sárkányok és lovasaik kihalásának veszélye még igen távol van, s elhatározását mi sem bizonyítja ékesebben, minthogy lelkesedése miatt beleesik Dylan láthatatlan csapdájába.*
-Tudom milyen az. Nem éreztem de egyszer láttam. Járt nálunk egy sárkánylovas de nem engedtek vele beszélni, kicsi voltam még és a faluban sokan féltek is tőlük. Én nem. De láttam mennyire megértik egymást, olyan....sebezhetően közel álltak egymáshoz, mégis áradt belőlük az erő. Én is akartam, mert azóta úgy érzem mintha hiányozna belőlem egy darab.....vagy mindig is ezt éreztem csak nem tudtam megfogalmazni magamban.
*Hirtelen hallgat el mint akit rajtakaptak, nem azért mert közben a felszolgáló az asztalukhoz lépett, hanem mert észrevette, hogy túl sokat mondott. Nem akarta a legrejtettebb érzéseit megosztani egy idegennel és Dylan kétség kívül még az volt, noha szimpatikusnak találta. A fejét rázza a felszolgáló kérdő tekintetét látva, majd mikor amaz elmegy, újra megszólal.*
-Sárkány nélkül is hajlamos vagyok bajba keveredni, ha csak ezt nézem, nem sokat változtatna az életemen.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: 03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó   

Vissza az elejére Go down
 
03. A Chattali, Casve törött kupája- fogadó
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
5 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
EVOLYRAN  :: EVOLYRAN - A SZÖVETSÉG :: Evolyrani Birodalom :: Evolyran Kapuja - Chattal-
Ugrás: