03. Kerti Pavilon

Tárgy: Re: 03. Kerti Pavilon Hétf. Jan. 05 2015, 12:57

Tudta, hogy nem sértő szándékúak a szavak, mégis valamiért azért rosszul esett neki, hiszen olyan megkülönböztetően hangzott az egész.
- Mindenkinek van gyenge pontja Ayame. Még nekem is.
Gondolkodott azon, vajon helyes-e elárulnia, milyen oknál fogva szolgálja az őrnőt de, végül az elmondás mellett döntött.
- Megígérte nekem, hogy tiszta lappal indítja újra az életem ezen a földö, ha... Ha hajlandó vagyok együtt működni vele fél éven keresztül.
Ez persze bárkinek hosszú idő lett volna, pláne Hiswának.
- Minden esetre a bál után újra szabad leszek... Azt teszek, amit csak akarok. *a kissé kétkedő szemekbe nézve folytatta* - Ne aggódj! A múltat végleg magam mögött hagytam. Nincs többé a fejvadász, csak Hiswa van, a fehér elf.

Tárgy: Re: 03. Kerti Pavilon Hétf. Jan. 05 2015, 13:10

- Paladyr úrnő még senkinek nem okozott csalódást. Gondolom, nálad sem fog az ellenkezője bekövetkezni.
Ayame biztatón nézett az oldalán haladóra.
- Ki tudja, talán egyszer még belőled is olyan valaki lesz, kinek százak hallgatnak a szavára.
Tudja, hogy ez csak sablon szöveggel érhetett fel, viszont tényleg ott látta mindig a lányban a lehetőséget a sötétségből való kilépésre. erre végül csakis önerőből lépett ki múltja feketeségéből. Minden külső segítség nélkül.
Időközben elértek az ajtóhoz. Ayame megállt, s játékos meghajlással tessékelte bentebb Hiswát.
- A régóta hidegen dekkolóknak elsőbbség jár.

Tárgy: Re: 03. Kerti Pavilon Hétf. Jan. 05 2015, 13:29

- Az én szavamra nem kell hallgatni. Nem szokásom megmondani senkinek, hogy mi a dolga. Azzal tisztában kell lennie mindenkinek.
Belépett az ajtón, megvárta, hogy Ayame is bejöjjön, s az ajtó becsukódásával kirekesztődjön a hideg. Csak eztán indult el megint.
- Miért nem kérdezed meg, mi történt a myrtével? *vetett sejtelmes pillantást a nőre* - Nem tudod eltitkolni egy lélekkutász elől, hogy majd szétvet a kíváncsiság.

//Következő hsz bálterembe menjen Ayame!//

Tárgy: Re: 03. Kerti Pavilon Hétf. Jan. 05 2015, 14:28

Várt egészen addig míg bezáródott az ajtó. Ekkor láthatóvá vált ott, hol előtte úgy tűnhetett csak a puszta fal van és a virágok. Nem akart elbújni senki elől, csak amikor észrevette, hogy pont egy irányba tart a két elfel, inkább ezt a módját választotta az elkerülésüknek. Nem beszélve arról, hogy ez ritkán kínálkozó lehetőség volt arra, hogy esetleg megtudjon még valamit a lányról. Így aztán gyakorlatilag mindvégig mögöttük haladva hallhatott is mindent. A hallottak némi kérdést és választ is vetettek fel benne.
~Tehát tényleg fejvadász.~
Ebben hát nem hazudott neki, így már értette, mire is célzott azzal, hogy nem örülne a találkozásuknak a myrte.
Viszont volt valami, ami felkeltette a kíváncsiságát. Hallotta az úrnőtől kapott ígéretet, s nem értette, mit követhetne el egy ilyen törékeny elf, hogy még saját népénél is megbocsájtásra volna szüksége. Mert nagyon úgy tűnt neki, a fehér hajú elkövethetett valamit, amit az úrnő semmissé igyekszik majd tenni.
Most még inkább érdekelte a lány, meg a múltja. Ráadásul az is gyanús volt, hogy láthatóan valóban nem emlékezett rá, pedig tényleg Ő volt akkor a palotában. Azt meg tudni akarta, hogy mi vagy inkább ki miatt nem emlékszik a lány.
~ Ha a bál után már nincs esély, hát úgy most kell megragadni.~
Az egyedüli esélyt a továbbiakhoz Elyanor jelentette neki. Muszáj őt meggyőznie arról, hogy Hiswát küldje el a bál után hozzá, a myrték földjére. Más lehetőséget nem látott a folytatásra.
Ezekkel a gondolatokkal nyitotta ki az ajtót és lépett be a palotába.