03. Központi piactér

*Emaline értetlenül állt, amikor a tündér elkezdett valami furcsaságot mondani. Aztán eszébe jutott, hogy biztosan egy varázsige lehet. Körbe pillantott, majd halkan számolni kezdett.*
- Összesen 80 arany lesz. *jelentette ki végül.*
~ Adnék neked kedvezményt, de sajnos nem tehetem. ~ *Tette hozzá magában. Összeszedett mindent, amit a tünde kért és egy kupacba tette.*

//Emailne//

~OKé, megvan a tőr, ezzel még lesz dolgom, ühühm.
*Örömmel teszi el a tőröket, azonban hová is? Ekkor mondja ki az árus az eddig vásárolt áruk árát. Hát,.. minden pénze rámegy, de akkor is vesz egy tartót.*
-Jó, -*mondja ki végül, teljesen határozottan, majd előveszi a kis pénzes zsákját. Rámond egy fordító varázslatot, aztán ha az nagy lett kihúzza belőle a 80 aranynak megfelelő darnát.*
-És szeretnék még a tőröknek egy tokot, amit lábamra erősíthetek.
Akkor ennyi, ... lássuk csak.
*Elgondolkozva néz körbe, hogy vajon mindent megvett-e amit akart. Hmmm, igen, ételt máshol is vehet, de most elég lesz ennyi, el se bírja majd.*
-Az mennyibe kerül?
*Ha nem túl drága mindenképp megveszi.*

/Emaline - Lyllen időntúli/

*Gondolataiba mélyedt, de a "Az mennyibe kerül?" kérdés visszahozta a való világba. A tündérre pillantott. Felhúzta az egyik szemöldökét, és megrázta a fejét.*
- Ne haragudj, nem figyeltem. Azt hiszem tőrökkel kapcsolatosan mondtál valamit igaz? Hm.. Tok? Sajnálom azt nem tudok adni. Ha ezt mondtad. A sárkány akitől beszerzem a fegyvereket nem ad tokokat. Sajnálom. Más valamit esetleg?

//Emailne//

*Fehúzta a szemöldökét a sárkány szóra.*
-Sár-kááány??
*A sárkányokat egyszerűen nem tudta másképp elképzelni, csak egy fene vérszomjas vadállatoknak. Az hogy az eladó szerepét töltse be sehogy se ment. Megrázta a fejét, hogy jobban értse. Szóval sárkány..., hmm, hirtelen elképzelte ahogy egy nagy gyík előkotor a a barlang mélyéről pár cuccot, é s a lány meg elviszi. Aztán a sárkány meg jót röhög, ... hogy miért azt nem tudta, de ez jutott az eszébe. Félelmetes volt belegondolni is. Kicsit elsápadt a dologtól.*
-Oookéé, hehe.. he. Izé, akkor én fizetnék is, mennyi volt. 80?
*Előkotort a kabát zsebéből egy erszényt, majd a megfordított zsugorító bűbájjal felnagyította eredeti alakjukra a kiszámított pénzecskéket. Majd még mindig kicsit reszketegen, elmosolyodott a lányra nézve. Sose gondolta volna, hogy egy ilyen bájos emberlány ilyen otthonosan mozogjon a varázsvilágban. Mondjuk őrajta se lepődött meg.*
-Tessék!
*Tolta előrrébb a kupacot.*

- Igen sárkány. Azoknak a lovagoknak a fegyvereit hozza el nekem, akiket megölt, vagy megevett. *tett a mondat végére egy röpke mosolyt. Elvette a pénzt és eltette.*
- Köszönöm, hogy nálam vásároltál. Remélem még találkozunk, és vásárolsz még nálam. *meghajolt a tündér előtt, aztán odament lovához Faladához.*

[img][You must be registered and logged in to see this link.][/img]

//Emailne//

*Furcsa grimaszt vágott a válaszra, de aztán belenyugodott. Ha nem hát nem, majd talál máshol. Elköszönt a lánytól, összeszedte a holmijait, és elindult. Belevetette magát a a piac sűrűjébe. Talált is egy szép kis tokot a combjára. Persze azt is le kellett kicsinyíteni, de mára ez már nem okozott különösebb gondot, sokat gyakorolt már. Megvette, és vidáman távozott. Nem tudja még merre tovább, de hallott egy falucskáról. Az a neve, hogy Apró falu, .... már rég eg akarta nézni, és úgy sincs hova mennie...*

// Köszi a játékot, sajna ennél többet nem tudok produkálni, váratni meg nem akartalak. ^^ Jó játékot a továbbiakban! Very Happy

//

*Vetett egy utolsó pillantást a tündérre.*
~Elment. Remélem még találkozunk.~
*Összepakolt, befogta Faladát a szekér elé és haza indult a Tolmen erdőbe..*

/Én is köszönöm a játékot. Smile

/