2. Drabúr patak

*Szelíd mosollyal arcán hallgatta a tünde mondatait. Közben háta mögül apró csobbanást hallott, s erre hátra is pillantott. De csak lova vette rá magát, hogy átsétáljon a patak túlpartjára, hogy újra gazdája közelében lehessen.*
- Ó, nem vesztel sokat, ha elmarad az a nagy találkozás Zotharral... *mondta vigyorogva, miközben azt figyelte, ahogy lova kievickél a patakból, majd komótosan elbaktatva mellette indul meg a másik ló irányába. Még egy örömteli nyerítést is küldött neki üdvözlésképpen.*
~Hiába... a figyelmesség sosem tartozott a fő erényei közé.~ *Gondolta a hátasát nézve.*
- Kár, hogy ilyen rossz élményeid voltak pár sárkánnyal. Pedig itt Evolyranon vannak kifejezetten jópofa, apró sárkánykák is, akiket még a valdák is előszeretettel használnak nehezebb holmik cipelésére. Aranykarmú sárkányok azok, és nagyon jámborok... Persze addig, míg nem akarsz a fészkükhöz menni. Azt nem szívlelik... Talán egyszer elcsallak magammal egy Vadonföldi sárkány keresgélésre, hogy megláthasd, mennyire édesek is tudnak lenni némelyik fajuk. *elgondolkodva pislogott a napba* - Lassan indulnom kellene, ha még ebédre el szeretnék érni Fehértorony-várába.
*Sellyhez fordult, és sajnálkozó pillantással nézett rá.*
- Sajnos most indulnom kell Selly, de remélem, még találkozunk, és eljössz majd egyszer egy kis kalandra... Az istenek óvjanak lombtünde!
*Tiszteletteljesen meghajtotta magát előtte, majd a lány elköszönését is megvárva sétált el hátasához, majd a nyeregből még egyszer lepillantott a lányra, és egy biccentés utnán megindult a seldék földje felé.*

//Köszönöm a játékot... Smile

//

*Sonya érkezik a patakhoz.Nyujtózik egyet most kelt fel,és még eléggé fáradt.Megál körül szemléli a tájat.Tetszik neki.sonya még itt uj hiszen épp tegnap vándorolt be ide a faluba uj a környezet és a mágustársai is és még az emberek is.Nem szerette az embereket se az elfeket se a tündéket.Sonya mágusnak született és az is lett,ahogy még régen az édesapja hivta hogy kisboszorkány.Emlékszik vissza Sonya közben halvány mosoly fut végig az arcán.Lenéz maga elé eltörli édesapjárol az emlékeket majd a piros növényzetet szemléli.*
~De fura épp olyan mint otthon volt a mi patakunknál..~
*Gondolja magában majd lecsüccsen felhuza a két térdét és összekulcsolja a két kezét rajta.Nézi a víz tükröt.közben egy kis lágy szellő a szemébe fújja hosszú fekete haját,majd kisepri a szeméböl.Belemártja a kezét a tó vizébe ami egy kicsit volt hideg de elviselhető volt.ül csendben közben egy zajra les figyelmes.Sonya hátraforidtja fejét majd hirtelen felugrik.*
-Kivan ott?
*Kérdezi többször is de semmi válasz mint ha csak a falnak beszélne.Sonya nyugtalan.Elindul a zaj irányába lassan.De nem lát és most már nem hal semmit.*
~Hm biztosan valami álat volt..~
*Sóhajt egyet de a figyelme mégmindig ottvan,majd megfordul és elindul sétálni egy kicsit és remli hogy barátokra talál és kedvesek lesznek vele az emberek.*

*Sony érkezik a patakhoz.Álmosan nyujtózik egyet s közben ásit is.Körülnéz nem lát senkit sem.Elmosolyodik aztán leül a piros növényzetre,és elgondolkodik.*
~ Olyan jó ez a hely itt.Bárcsak a többiek is eljutottak volna eddig.~
*Lefekszik a hasára teszi mindkét kezét közben az eget kémleli, sgondolatai közben egy könnycsepp csordul ki a szeméből.megtörli szemeit aztán a feje alá teszi az egyik kezét.*
~ Tegnap jol elcsászkáltunk casve-val. Nagyon kedves lány.De vajon mért tiltott igy apám el az emberektől? hmm nem értem.. nagyot csalódtam benük hiszen kedves népségek..Bár lehet nem mindegyik. nah mindegy...~
*ahogy merenget az égre egyszercsak felült összekulcsolta a kezét és a térdére helyezte, és továb bámulta a meszeséget.*

*Megunta az egyedül létet egy kicsit közben el is szundikált.Felkelt nyujtózot egyet majd megigazitotta a ruháját és hosszú fekete haját is.aztán szépen lassan elindult egy kis sétára hogy ébredjen fel egy kicsit mert nagyon kómás és álmos volt.Remélte hogy összefut valakivel aki felkelti az álmoságbol.Igy elindult az utjára arra amere a két lábba vitte.*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 11 2009, 17:24

*Dreamien fáradtan támaszkodott botjára, mikor szétnézett a tájon. Hallott már sokat a Drabúr patak szépségeiről, de csak most hitte el, hogy saját szemeivel látta. Igazat kellett adnia az elbeszéléseknek, ez a hely tényleg gyönyörű. Lassan közelebb baktatott a patakhoz, majd leguggolt a partján, hogy szemügyre vegye a vizet. A víz kristálytiszta felületén meg-megcsillantak a nap sugarai, hullámain itt-ott megtört a különös színű fű tükörképe. A víz teljesen tiszta volt. Két kezével vett belőle egy kicsit, majd mohón kortyolt belőle. Üdítő frissesség áradt szét benne, amikor megízlelte. Elővette kulcsát és megmerítette a hűvös vízben. Felegyenesedett, körülnézett, de nem látott senkit.*
~Kiváló hely a pihenésre.
*Leterítette köpenyét, kényelmesen elhelyezkedett, majd mély álomba merült.*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Szer. Aug. 12 2009, 14:17

*Valami zajra riad fel. Nem tudja mi az, de mint mindig most is azonnal ébren van. Miután nem lát semmi említésre méltót, megmossa arcát a patak hűvös vizében, körbenéz még egyszer.*
~Biztosan okkal riadtam fel...~
*Gondolja és elindul felfelé a patak mentén.*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 13:43

* Már közeledik...ahogy meglátta a hatalmas vöröslő fűtengert s a távolból hallotta a csobogó patak hangját, szíve erőteljesebben kezdett kalapálni. Innen már csak 1-2 óra az út s viszontláthatja kedvesét, s ennél nem is vágyott többre. Hosszú-hosszú utat tett meg, így el is fáradt az állandó lovaglásban, kissé elszokott már tőle, így sajgott mindene. De ő csak tört s tört előre hátasán, mi hófehér volt akárcsak gazdája bőre, így elütöttek a fű vöröslő színétől....
Sóhajtozva állt fel olykor a nyeregben hogy elgémberedett tagjait megmozgassa mikor a távolban megpillantott egy alakot. Éles szeme egyből meglátta ki is az, így visszahuppant nyergébe és irdatlan vágtára fogta lovát. A távolban Seph állt egymagában. El sem hitte hogy nem kell még órákat várnia a találkozásig...*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 14:09

*Már egy ideje a pataknál van mondhatni most már sokkal jobb színben mint az ezelőtti jópár évbe talán bármikor, persze a fehér ruha émg mindig díszíti és a haja kibontva lóg le simulva a hátára valahogy már nincs olyan vezetői kiállása inkább már csak mint egy ember önamagába, kardja az oldalán de már csak meg megszokásból elvégre nem indul harcba legalábbis most. A távolba viszont lódobogást hall és abba az irányba is néz. Felismeri a nőt aki a nyeregbe ül így csak elmosolyodik és megvárja míg megérkeznek*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 14:19

*Sezrencsére lova és gazdája nem törték nyakukat az irdatlan iramban. Bár mindketten gyakorlottak voltak, azért egy kisebb balseset még bekövetkezhetett. Pláne hogy a nő egyik karján egy kisebb kosár csüngütt, benne a növényekkel, így csak egy kézzel tudta megmarkolni a sörényt. Amint közeldett szerelmes mosoly játszadozott ajka körül, nem is gondolta hogy a viszontlátás ekkora örömet okoz neki. Bár mostanság már ennek is örülni tudott.
Lecsusszant a ló hátáról és kosarát leengedte a földre. Sietősen a férfi karjaiba vetette magát, hova már két napja vágyakozott.*
-Szia! Nem hittem volna hogy itt találkozunk! De úgy tűnik a szerencse oldalamra állt.-*csókra nyújtotta jakit remélve megkapva azt.*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 14:25

*Megöleli a lányt és persze meg is csókolja majd mosolyogva kiegyenesedik és úgy nézi tovább*-Hát egy rövid időre még a városban voltam elintéztem pár dolgot ideigelenesen azt hiszem Evolyran fog otthont adni *mondja félmosollyal *-És téged mi szél fújt erre?*kérdezi félmosollyal amúgy a mágus lova is jelen van csupán a patak másik partján legelészik valahol a távolban*-Az a hír járja hogy megtalálták az utódom és rendben el is foglalta az őt megillető pozíciót*mondja félmosolyra húzva a száját*-Azt hiszem megfelelő kezek között lesz a mágus város nyugodt szívvel megyek tovább.*mosolyodik el majd fejét az ég felé emeli érzi ahogy a lágy szellő átjárja az egész testét*-Azt hiszem elmondhatom hogy jól érzem magam. Nálatok rendbe van minden?

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 14:33

* Testét átjárta a forróság amint ajkaik összeértek s karjait a férfi nyaka köré fűzte. Ragyova nézett fel tekintetébe, örül ha maga nem is de a férfi intézkedik egyes dolgokban. Őt most leginkább két dolog foglalkoztatja leginkább, de amint a férfi feltette kérdését fintorogva ejtette le kezét a nyakáról.*
- Te hoztál erre....-*feleli vontatottan.*
- Mi másért járnék erre?-*a kérdés szinte költői volt de ha válaszol rá Seph az is jó. A hírt nem hallotta, hisz egyesek azt sem tudták hogy a férfi lemondott s mivel nem olyan körökben mozgott távolléte alatt így nem tudott semmiről.*
- Valóban? Ez gyors volt...de biztosan a megfelelő mágus tölti be szereped. Ebben nem is kételekedek....de hová is mész?-*kérdi aprót felvont szemöldökkel, eme kijelentésre még a szíve is hevesebben kezdett verni, ebből a jövök megyek, elhagylak dologból elege volt egy egész életre.
Ahogy várta a válaszát végignézett rajta. Lerítt a férfiról, hogy annyi gondtól szabadult meg mostansában sokkal könnyedebb és frissebb volt. Emberib....
Az újabb kérdéstől megint hülyén nézett.*
- Nálunk?

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 14:42

*Félmosollyal bólint látja a fintort de nem mond rá semmit bár egy pillanatra elsötétül az arca*-Lehet de senkinek nem mondtam hogy ma ide jövök*mondja egy félmosollyal miközbe egy pillanatra a patak túloldalára néz tekintete elnehezül. De nem sokára ismét a régi és így néz vissza a tündére*-Biztosan. Egy elemita. Majd meglátják mit tud én annyira nem ismerem csak annyi tudok hogy jó stratéga*mondja de többet már nem beszél róla a kérdésén kicist elcsodálkozik hiszen azt hitte hogy a lány ismeri a fővárost*-A fővárosba legalábbis egy időre *mondja komoly hangon majd amikor meglátja a pillantást el is neveti kicsit magát*-Nálatok gondolom elf földön élsz nem?*kérdezi félmosollyal annyi biztos hogy a lány ma fura.. nem is kicsit*-Valami baj van?

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 14:52

* Kicsit csalódott volt, mi kiült szépséges arcára is. Annyira várta már a találkozást a férfival, hogy újra vele lehessen, hogy most úgy tűnik elbeszélnek egymás mellet. Vagy Selly értetlenkedik egy cseppet.*
- Ezen a területen visz az út a városba....a mágusok városába....véletlen találkozás, hozzád tartottam a toronyba.*feleli kissé csüggedt hangon, majd sóhajtva felnéz a férfira, látta arcán a változást s egyáltalán nem így képzelte a dolgokat.*
- Rajtad kívül egy mágust ismerek csupán úgyhogy passz....-*vonta meg vállát, de majd úgy is találkozik vele ebben biztos volt.
~ A városba...huh~ gondolja eme rövidke kis szavakat, de mégis oly nehézkesen szólal meg.*
- És mit fogsz ott csinálni? Azt hittem együtt leszünk...szóval hogy több éjszakát nem kell távol töltenem tőled...most mégis magad útjáról beszélsz...-*bökte vájósan,majd megingatta fejét.*
- Tegnap reggel mellőled indultam Evolyranba a gyógynövény boltba, de az éjszakát ott kellett töltenem s onnan indultam vissza hozzád. Egyáltalán nem jártam tünde-földön.-*feleli majd a szinte fürkésző szemekbe néz.*
- Nincs semmi....csak...csak....félek hogy elhagysz.

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 15:00

*Kicsit lehajta a fejét úgytűnik ténleg elnéznek egymás mellett legalábbis a szavakba bele lehet keveredni*-Bocsánat tudom csak valahogy mostanába még nem fog rendesen az agyam... MEg vannak más utak is*mondja komolyabb hangon persze a bocsánat kérést komolyan is gondolja, a következőre leül a földre és úgy néz fel a nőre kezeit közbe az ölébe teszi*-De ameddig nem építjük meg a házunkat valahol muszály lenni. Nem akarok itt maradni most nem főleg hogy végre járhatom a saját utamat is ami lehet a mi utunk, és egy cseppet nem mondtam hogy egyedül akarok élni*mondja lágy mosollyal de az utolsó szóra a mosoly ténleg lehervad az arcáról helyébe inkább csak az értetlenség kerül*-Szerinted lenne rá okom?*kérdezi mélyen a szemébe nézve*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 15:13

- Értem...-*bólint kissé könnyebben a szavaira.*
- A legrövidebb utat választottam hogy mihamarább célomhoz érjek, így ezért jöttem erre. De kétségkívül, vannak más utak is.-*rengeteg, számon se lehet tartani, de a járattabb utakat kedveli. Ahogy leül a földre egy pillanatig habik majd is leül vele szemben a földre. ~ Olyan furcsa most minden...de miért?~ agyal magában remélhetőleg észrevétlenül, pedig benne semmi sem változott csak kérdések merültek fel benne. Ahogy a férfi elmosolyodik ő is küld felé egy lágy mosolyt, meg is nyugszik tőle s szavaitól is, gyorsan felel is rá.*
- Akkor én értettem félre ne haragudj. Csak nem gondoltam arra hogy nem akarsz itt maradni és arra sem hogy pont a városban akarsz lakni.-*tette hozzá, majd kezéért nyúl de vissza is veszi mert a férfi arca számára ijesztően elkomorul. ritkán látta így, de előfordult már.*
- Nem...legalábbis remélem nem. Csak most hogy végre "szabad" vagy s sok mindenről lemaradtál mi emberi s nem kötelezettség, megfordult a fejemben hogy...hogy elakarsz menni s végre élni. Csak nem tudom hogy ez nálad mit takar. Utazást....vándorlást....-*kerülgette a forró kását, nem akarta elmondtani miért is fél, de nem titkolózott tovább. Színtelen hangon visszanézett a szemekbe, melyek mélyen az övébe fúródtak.*
- Tegnap találkoztam Chrissel...-*nem tudja emlékszik e rá a férfi.*
- Se szó se beszéd elhagyott....mégegyszer ezt nem akarom átélni....-*szinte könyörögve nézett rá, bár hitt szerelmében, reméli nem akar egymaga vándorlni s őt itt hagyni.*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 15:45

-Úgytűnik a mai nap ilyen sajnos de remélem a következő részei már jobbak lesznek*mondja mosolyogva*-Mert még én se gondoltam rá teljesen a minap jutott csak eszembe azóta gondolkozok a dolgon de nem mondtam hogy egyedül szeretnék menni*mondja mosolyogva majd a következőre kicsit felnevet*-Attol még hogy élek azt tehetem veled is elmehetünk ketten is nem azt mondtam hogy magányosan teszem*mondja mosolyogva még mindig úgytűnik hogy próbálja tisztázni a helyzeteket. Majd továb hallgatja Sellyt és bólint miszerint érti a kezet amit vissza húzott viszont lassan megfogja és maga felé kezdi húzni egészen addig ameddig a nő már nincs lent mellette a fűbe*-Gondolom nem volt kellemes*mondja kicsit komolyabb hangon majd végig simít a lány lábán*-És te így ismersz engem mint aki semmi jel nélkül itt hagyna?*kérdezi mosolyogva*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 15:56

- Ebben én is reménykedem.-*sóhajtotta aprót remegve mi lassan el is illant belőle, hisz a férfi szavai megnyugtatták, úgy tűnt tegnap óta rémeket lát egyes szavakban mondatokban.
Ahogy megfota a férfi kezét egyből jobban érezte magát, iménti tekintete kissé megriasztotta és nyugtalanná tette de már elmúlt hál'istennek. Közelebb ment hozzá, szinte az ölébe vetette magát.*
- A piócák ragaszkodóak....és említettem már hogy szinte az lennék veled kapcsolatban. Örülnék ha fedél nélkül is vagyunk most de eme idő alatt is együtt lennénk...-*pillantott fel még mindig mosolyogva, kissé feljebb emelkedett hogy megpuszilhassa arcát.*
- Lehetett volna drasztikusabb is...de végül is nem is tudom ,azt hittem meghalt...meg hát faképnél hagyott. De van ilyen.-*sóhajtott és még jobban belefúrta magát a férfi karjaiba. Már érezte is érintését mi kicsit csiklandozta de nem kezdett el veszettül hisztizni mint néhány fruskra.*
- Hááát nem is tudom....-*füllentett.*
- Nem. Nem vallana rád....de ma ilyen hülye napom van nézd el nekem.-*másra terelte a szót, örült hogy tisztázták.*
- És hogy s miként építkezünk? Mi magunk vaaagy felfogadunk munkásokat?-*simogatni kezdte a férfi kezét. A tervezgetés mindig is kedvére való volt.*
- Egyébként ott a kis lombkunyhóm tünde-földön....bár térülsz fordulsz egyet és be is jártad....nem valami nagy.-*húzta el száját, még ideiglenesnek sem jó.*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 16:17

-hát még én*fűzi hozzá kissebb mosollyal miközbe kicsit elgondolkozk de hallja amit a lány mond kicsit meg is mosolyogva*-Együtt is leszünk most már nincs ami elvonna legalábbis nem akkora dolgok a többit meg elintézzük együtt*mondja félmosollyal*-Sajnos előfordul de anno elég sokminden a feje tetejére állt azért ezt be kell látni*mondja kicsit elgondolkozva elvégre emlékszik még rosszabb időkre is*-Szerintem igen*mosolyodik el a füllentésre *-Szerintem mindkettten fáradtabbak vagyunk ilyenkor nem jó elmélkedni a dolgokról*mondja el a véleményét miközbe megfogja a lány kezét*-Hát ha már saját otthon javaslom nem kellenek építők megoldjuk azt mi*mosolyodik el majd oldalra dönti a fejét*-HÁt ez se elhanyagolható*moindja egy kis csók keretében*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 16:26

- Ha lenne mégis mi elválasztana minket egymástól az ne legyen egy szobánál távolabb.-*feleli kuncogva, persze azért normális ő nem kell hülyének nézni, s természetesen megadja a férfinek a teret, nem fog ráragadni - teljesen tongue

- de az iménti hangulat kicsit megviselte, ha nem is leghumorosabb szavai tolódtak ki belőle, valamicskét csak ért.
A régi idők csupán egy pillanat erejéighatoltak be elméjébe, majd megpróbálta kizárni őket. Ő csupán, az aggodalomra, a várakozásra és az elhagyatottságra tudott akkor gondolni, utána meg a csata is...*
- Igazad van...jobb nem is rágódni rajta. Úgysincs értelme.-*felelte kedvesen elmosolyodva, majd kuncogva felpillantott a számára oly kedves arcba.*
- Nem az építési és eszkábálási tudásomról vagyok híres. De szívesen nézlek közbe...-*kuncogott tovább, azért valamiben csak tud majd segédkezni bár ha a férfire hagyja biztos lehet a dologba.*
- Építettél már házat így nem lesz újdonság. S ha legalább olyan otthonos lesz....még néznem kell sem majd.-*emelte fel kezét és érintette meg arcát. A lombkunyhóra gondolva fintorgott.*
- Inkább a szabad ég...-*hosszan viszonozta csókját, mely édes volt számára mint a méz. Csak is ez hiányzott neki a két nap alatt.*
- És öhöm...-*folytata tovább.*
- Van valami terved hogy mihez kezdesz felszabadult napjaiddal? Persze amikor nem építkezel...

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 16:46

-Garantálom hogy nem lesz távolabb*mondja egy mosollyal és egy újabb csókkal karöltve, a következőre csak bólint nem jó rágódni se a multon se a jövőn hiszen nem hoz semmi jót a következőre elmosolyodik*-Hát nem mondom akkor igazán nagy segítségem lesz*mondja a végét már szintenevetve miközbe végig néz a lányon*-Mindent elkövetek hogy otthonos legyen és elég nagy a jövőre tekintve*mondja mosolyogva elvégre lehet lesznek többen is kicsit kiváncsi azokra az időkre már*-Hát felőlem lehet a szabad ég is sokmindent megéltünk*mondja miközbe az utolsó kérdésnél ravaszul csillan meg a szeme, miközbe a lányra néz*-Hmm hát a minden napos dolgok mellett azt hiszemveled leszek és próbálom megvédeni a családom kirándulunk a hegyekbe ameddig magunk vagyunk akár vándorolhatunk is vagy felfedezhetjük a birodalma tmondja mosolyogva*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Kedd Aug. 25 2009, 16:51

//Fagyi//

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Szomb. Aug. 29 2009, 21:06

- Azt hittem mást fogsz mondani...-*vigyorodott el a férfi ölébe ülve szembe, karjait átfonta a nyaka körül. Lágyan megcsokolta, s a szemeibe nézett.*
- tudom hogy képes vagy rá...Riannának is szép nagy házat húztál fel, jártam akkoriban nálatok. És ha csak fele akkora lesz, nekem már az is elég...csak látszólag legyen fedél a fejünk fölött.-*mosolyodott el, bár hiszi hogy a szabad ég efektust mindketten jobban kedvelik. De gyeremekkel nem tehetik ezt meg s tervbe van véve egy kicsi is.*
- Hatalmas Evolyran...mindig kellemes elfoglaltságot fog jelenteni a bebarangolása mi lehetlen...

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Szomb. Aug. 29 2009, 21:15

-Lehet mást is akartam. Mire tippeltél?*kérdezi mosolyogva majd rianna nevére kicsit elkomorodik nem mérges a lányra hogy kimondta a nevét csupán sötét emlékeket kellt a férfibvan amit szeretne elfelejteni olyan hamar amennyire csak lehet főleg hogy róla még mindig semmi és lehet van tőle egy gyermeke is.. *-Nem volt szép az a ház.... a végén már nem*mondja mjad a komorságot átválltja a mosoly és megrázza a fejét*-Ne törődj ilyenkor velem. Néha előjön*feleli magyarázatnak*-hát annyi biztos hogy nagy még alig láttam belőle kissebb helyeket*mosolyodik el miközbe lecsúszik keze kedvese derekára*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Szomb. Aug. 29 2009, 21:23

- Hát nem is tudom...lehet az én elmém beteges veled kapcsolatban...-*azzal keze besiklott a férfi felsője alá s végigsimított mellkhasán. Csillogó tekintettel nézte kedvese arcát, amint érintésére megrándul, majd el is komorodik. A mozdulata lefagyott, s a tőle megszokható aggodó hangon kérdeezett.*
- Valami rosszat mondtam?-*kihúzta kezét és megsimította vele arcának élét.*
- Remélem tudod hogy nem volt szándékos...-*egy gyors csókot nyomott az ajkára engesztelésül, majd ő is elmosolyodott.*
- Elfogult vagy...mert nem nekem építetted.-*vigyorodott el, persze nem gondolta komolyan.*
- De nekem tényleg tetszett.-*szögezte le. Érezte amint keze lesiklik a derekára s huncutul el is mosolyodott.*
- Nem tudok nem törődni veled, a hangulatváltozásaid is hozzád tartoznk. Lassan megszomom...úgysincs más választásom.-*kedvesen elmoslyodott, nem is akarta hogy legyen más választása.*
- Szinte sehol sem jártammég....tünde földön is alig...deh lesz egy egész életünk arra hogy megismerjük a Birodalmat.-*végszóként lassan közelített a férfi ajkához s lágyan megcsókolta.*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Szomb. Aug. 29 2009, 21:40

-Hát én se*neveti kicsit el magát a férfi. A mondatra csak kicsit kimérten bólint majd megcsókolja a lányt*-tudom persze csak kicsit rossz emlék még mindig *feleli mosolyogva majd felnevet*-Lehetséges. Ha veled jöttem volna akkor össze lehet most már más lenne minden*mondja félmosollyal hiszen belegondolva lehet akkor már gyerekeik lennének miegymás. Bár ki tudja hogy melyik a jobb*-Hát majd próbálok azért alakítani magamon*mondja mosolyogva miközbe lassan oldalra dönti a lányt a fűbe persze csak óvatosan ő maga megtámaszkodik felette*-Hát akkor ideje világot látni. Mikor indulunk??

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Szomb. Aug. 29 2009, 21:48

- Elhiszem...azért mégis csak a feleséged volt s....-*no itt végre végre befogta a pici pofiját és lesütötte szemeit. Biztosan idegesítené a férfit ha megint bocsánatot kérne így nem teszi csak visszacsókol. Jó hosszan hogy iménti szavai eltűnjenek a pokol mélyére hova kívánta őket.*
- Ennek így kellett lennie. Együtt kellett megélnünk sok mindent. Az élet próbára állította kapcsolatunkat de kiáltuk. Talán Álomfalván olyan körülmények s ismerős helyek között, hol mindkettőnknek vannak emlékei nemigazán tudtunk volna elszakadni a múlttól. Ennek így kellett lennie punk-tum!-*mosolyodott el s a férfi unszolására elterült a fűben.*
- Tökéletes vagy számomra így is. Így szeretlek...-*szemében ott lobogott a szerelem lángja, mit a férfi iránt érzett s mit nem is szégyelt kimutatni. Hisz szerencsére viszonzásra talált.*
- Úgy van...bár kedvesem...most utazzunk vagy építsünk? Azaz én csak nézlek...-*kuncogott s karjaival átfonta a férfi nyakát hogy közelebb húzza magához. Mikor ez megtörtént csalafintán elmosolyodott és hosszasan megcsókolta. E érintésben a szerelem és szenvedély tüze érződött leginkább, no meg a vágy, mely mindig eluralkodott rajta.*

/ Hihi átmentünk privis megoldásba /

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Szer. Nov. 18 2009, 19:43

*Könnyedén tette egyik lábát a másik elé, közben mind végig a földet nézte, ahogy a fű csomók tarkán terebéjesednek szét karmos mancsa alatt. Szárnyait összecsukta, hogy semmiképpen ne kelljen foglalkoznia vele, mert most a pillanatnak szeretett volna élni. A pillanatnak, hogy megint csak eltelt egy nap, anélkül, hogy nem látta. De már lassan kezdett hozzá szokni, még ha fájt is számára. Folyton csak ezen gondolkozott, mióta elment, s csak egyetlen kép maradt meg arcából, amit sosem fog elfelejteni, még ha örök időkre sem látja többet. Meglehetősen fájt neki, hogy így, ilyen gyorsan elment. Elment és itt hagyta. Elment és lehet elfelejtette már.
Ami a fiatal nőstény sárkány lelkében uralkodott most, az rosszabb volt, mint bármi eddigi egész életében. Még a legerősebb, legmélyebb karmolás sem volt égetőbb, mint a tudat, hogy talán el kell feleljtenie őt. Akirát.
Közelebb ment a vízhez, amit csak most vett észre, eddig csupán lépkedett, nem is figyelte az utat. Fejét előre szegezte, s a semmibe meredt. Pár pillanatig csak bámult, majd nyakát begörbítette, s lejjebb hajolt, mire saját tükör képével találkozott szembe. Szemeit tágra nyitotta, mire égkék szempárja hatalmasabb lett, mint amennyire eltudta volna képzelni eddig. S csak meredt előre.
Érezte, hogy torka ki száradt, napok óta nem evett, s inni sem tért sehova. De egy korty gondolatától is rosszul volt. Mélyet sóhajtott, mire reszelős hang hagyta el a torkát, majd nyakát hátra húzta, s megrázta a fejét makacsul, közben hatalmasat fújtatott. A víz gyűrűkre vált szét. Heves mozdulattal el lépett tükérképétől, s oldalra fordította fejét. Lágy szellő kerülgette vastag bőrét, melyben érezte egy halandó illatát.*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Szer. Nov. 18 2009, 20:00

*Lucio csendesn kémleli a tájat, ami gyönyörű. Nem járt még erre és, úgy érezte itt az ideje. Már a rengeteg sétától kiszáradt a torka és a kulacshoz nyúlt. Meg rázza, de szinte kong az ürességtől.
- A fenébe! -fortyan fel egy magában.
*A férfi haját lágyan megborzolja a szél, de arcán a bosszúság ül. Nem túl szép látvány. Elrontja a szép tájat ez a csúfondárosság. Erőt vesz magán és megindul a patak felé. Ám észrevesz valamit. Egy sárkány van a patak túlpartján.*
~Na már csak ez hiányzott. Biztos ártalmatlan. Esetleg csak éhes és megcsócsál.~
*A férfi megindul a patak felé lassú léptekkel. Nem mer hirtelen mozdulatot tenni, mert nem akar ebéd lenni.*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Szer. Nov. 18 2009, 20:24

*Mélyet szippant a levegőbe, de nem mozdul, csak mereven áll. Érzi az ember jelenlétét. Egy pillanatig arra gondol, talán nem is érdekes annyira az egész. Minek is törődjön vele, mikor saját fájdalmai most előbre valóbbak, mint sem egy emberi élet, akit talán két harapással el törölhetne a föld felszínéről. Ám mire lenne az jó neki? Miért is kellene ilyet tennie? A kérdés ide-oda cikázott a fejében, aztán megtámadott egy pontot, ami cselekvésre késztette. Akár ártatlan, akár nem, a közelébe jött. Rossz idő pontot választott a táj feltérképezéséhez.
Fejét hirtelen hátra rántotta, s a magasba nyújtotta nyakát, így meglátthatta a két lábút. Ott állt, kulaccsal a kezében, teljesen ledermedve, ahogy a sárkány vad tekintetét rászegezte. Narwyn nem habozott sokáig, pofájáról a bőrt felhúzva kinyitotta száját, s morgás tört fel torkából, majd egy újabb levegő vétel, s most már vad ordításba váltott át, közben előre lendült, s négy lábán szaladni kezdett a védtelen ember felé. Szárnyait futás közben szét tárta, hogy még annál is hatalmasabbnak tűnjön, mint amekkora, s csak eszeveszetten engedte ki torkából felgyülemlett haragjának minden cseppjét. Ahogy közeledett felé, szeme előtt nem látott mást, csak a pillanatot, mikor Akira olyan közeli kapcsolatban volt vele, mint még az előtt soha, s tudatok egymással játszadozva boldogan összefonódtak. De a gondolat, hogy ez most már nincs, és talán nem is lesz többet, elég volt ahhoz, hogy vak módjára rohanjon le egy ártatlan lelket.
Egy fiatal fiúnak tűnt, bár nem törődött korával, koránt sem ez érdekelte. Hátrálni kezdett, s meg próbált volna elszaladni, azonban a sárkány egy hatalmas mozdulattal jobb mancsát a magasba emelve a földhöz szegezte tesét, amit könnyedén le fogott karmos ujjaival. Vicsorogva magasodott fölé, majd az ég felé bömbölt, hosszan, hogy mindenki hallja a környéken. Aztán vissza hajolt a fiúhoz, aki képtelen volt bármit is tenni.
A sárkány szaporán vette a levegőt, minden egyes lélegzet vételnél morgások törtek fel torka mélyéről. Karmait hirtelen a földbe kezdte el nyomni, s ezzel tenyerével a fiú testét is a föld felé nyomta. Tudta, még pár erősebb nyomás lefelé, és össze roppantja a testét.
~ Ne tedd Narwyn! ~ *Hirtelen megállt a lélegzet vétele, s tekintete megfagyott. Mintha egy mágus fagyasztotta volna meg vörös testét, úgy állt meg a pillanat hevében. Tisztán hallotta Akira hangját, ami ugyan olyan szépnek hangzott, mint mindig számára.
Ha ő azt akarja, hogy ne, ne bántsa ezt a fiút, akkor nem fogja. Nem fogja megtenni.
Mélyet nyelt, hatalmas szemével pislogott egyet, s lassan hátra húzta nyakát. Mancsát felemelte a fiú testéről, hátra lépett kettőt, s tágra nyílt tekintettel figyelte a fiú heves köhögését.*

Tárgy: Re: 2. Drabúr patak Szer. Nov. 18 2009, 20:40

*A férfi rémülten próbált elmenekülni, de a sárkány egy röpke pillanat alatt a mancsával a földnek nyomta.*
~Itt a vég! Legalább enne meg, vagy valami, csak ne palacsinta legyek.~
*A férfi érezte a fájdalmat, de nem reagált rá semmit. Hozzászokott a fájdalomhoz és már belenyugodott, hogy megfog halni. Közben Ned'rilara gondolt. Egy pillant alatt a sárkány levette a lábát a fiúról, aki hangosan krákogott.*
~Mégis csak megesz.~
*Lucionak fájt mindene, de egy röpke mozdulattal felpattant és kardot rántott, amit a sárkány felé szegezett. Már nem látszott rajta félelem. Sőt, a szemében a bosszúvágy tükröződött. Igyekezett lassú léptekkel hátrálni, úgy, hogy a szemét le sem vette a sárkányról.*