6. Sárkánytanya

Elsgaroth város falain túl van egy rét, ahol sok sátor és rengeteg hatalmas ketrec található. Itt tartják a fekete és más elfogott sárkányokat. A vad még nem szelídített sárkányokat ketrecbe zárják, míg a többi lovasaik kiképzésére szolgál. Itt mindig van néhány sötét csuklyás őr, hogy őrizze a ketreceket, melyeket meg is bűvöltek, hogy ne lehessen engedély nélkül felnyitni őket. A sárkánytanya felett szinte mindig repül egy-egy sárkány. Őrszemek ezek, melyek megállás nélkül őrzik a fővárost és az országot. A sárkánytanyán képezik ki a harcosokat, kik majd ezekkel a hatalmas teremtményekkel fognak harcba indulni ellenségeik ellen.

* Miranda érkezett Melindán a fekete sárkányon. Jött ,hogy megetessék a szegényt. Közben cikázik jobra balra mutassa a mutatványokat.*
~Szuper! És most leszállás! Most ehetsz!
Jupi! Ugyis éhes voltam!~
*Leszálltak és Melinda el is kezdett enni, míg fehér hajú kisasszony a ketreceket nézte.*

*Sárkányok lakta vidékre érkezett. Ahogy haladt a macskaköves úton, felette az égen hatalmas sárkányok repültek. Megtorpant egy pillanatra és tekintetét az égre emelte. Nézte, hogyan hasítják a levegőt ezek a hatalmas szárnyas lények. Az egyik fekete sárkány tőle nem messze landolt, s látta, hogy nincs egyedül. Egy fehér hajú lány is érkezett vele. Körbenézett a helyszínen, miközben továbbindult. Mindenfelé ketrecek és sátrak voltak. ~Miféle hely ez?~ Tűnődött el magában. Néhány percen belül a lány mögött néhány méterre megállt.*

* A ketrecekben sárkányokat kesztek el vinni. Miranda meglátta, és elmosolyodott.* ~Melinda! Egynapot itt hagylak!~ *Mondta neki, és bevezette a ketrecbe. Egyszercsak meglát egy vámpír fickót.* -Szia! Miranda Darkness vagyok! Te? *Mutatkozott be majd vissza is kérdezte.* -Mit csinálsz itt? van sárkányod? Szereted őket? Hol laksz? *Jött a kérdés özön. Válaszolj rá ha tudsz. Miranda oda húz magához egy követ majd leül.* -Hideg van nem gondolod? *Kérdezte majd felvett egy pulcsit.*

*Shade néhány percig szótlanul nézte a fiatal lányt, majd a lány észrevette, hogy mögötte áll. *
-Örvendek kisasszony! Shade von Narrath. - mutatkozott be ő is, ahogy az illem megkívánja. *Aztán egész kérdésözön érte, amin kicsit meglepődött. Apró mosoly jelent meg arcán.*
-Céltalanul sétálgatok - felelte. *Gyakran előfordul, hogy Shade fogja magát, és elszakadva az otthoni dolgaitól elindul valamerre.*
-Igen messze innen - hangzott Shade válasza a lakhelyére vonatkozó kérdésre.
-Nem, nincs - válaszolta.
-Az igazság az, hogy nem sokat tudok ezekről a lényekről. - vallotta be, miközben az égre emelte a tekintetét, és figyelte fent repülő sárkányokat.
-Én személy szerint szeretem a hűvös időt - mondta, miközben a pulcsit magára öltő lányra pillantot.
-És te? Idevalósi vagy? - kérdezte, majd ő is leült egy nagyobb kőre.

*Miranda elmosolyodott.*
-Igen, igen igen! Mindenre igen!
Nem szeretnél felülni a sárkányomra? Szelíd, nem kell félned!
*Biztatta, majd egy nagy mosollyal közelebb ment és megfogta a vállát.*
-Ha kell foglak is! Hehe!
*Nevette el magát ismét.*
-Őőő vagy félsz tőlük?
*fejezte be egy kérdéssel.*

Apró fejbiccentéssel nyugtázta, hogy a lány helybéli, így nagy valószínűséggel úgy ismeri a környéket, mint a tenyerét.
-Hogy szeretnék-e rá felülni? - kérdezett vissza, majd az említett sárkányra pillantott.
Kicsit elgondolkodott. Soha nem látott még ilyen közelről sárkányt eddigi életében, és nem is utazott egyetlen sárkány hátán sem, pedig jópár évet megélt már.
-Nem félek - felelte a jókedvű lánynak.
-Rendben. Tegyünk vele egy kört. - egyezett bele.

*Miranda elmosolyodott, majd kiengedte Melindát. Gyorsan felült rá, és lenyújtotta a kezét.* -Na pattanj fel! Gyere!
*Mondta, majd felhúzta a vámpírt, és elkezdtek repülni.* -Na milyen? Egy csavart? *Kérdezte, és már csinálta is.*-Remélem nem félsz?
*Bizonyosította meg azt amit állított.*

A lány kiengedte a sárkányát a ketrecből. Shade vett egy mély levegőt, és közelebb lépett. Megfogta a lány kezét, felpattant a sárkány hátára és már a felhők között is voltak. Oldalra pillantott, és lenézett a magasból. Csodaszép látvány tárult elé. Belátta az egész vidéket.
-Nem félek. - felelte, majd elmosolyodott.
-Van neve is a sárkányodnak? - érdeklődött, miközben tekintetét ismét a vidékre helyezte.