02. Chattal

[quote="Aysha"]

Ned'rila Olveti írta:

- Bocsánat, nem akartalak megijeszteni. Csak, hogy őszinte legyek már régóta elszeretnék menni Chattal-ből. És gondoltam ez egy jó ok lenne rá, és Te is hazakerülnél. - *Néz a kis tündér szemébe őszintén.*
- Hogy élelmet? - *Azon gondolkozik, vajon mennyi ételt ehet meg egy ekkorka kis élőlény. De ha ez a feltétele annak, hogy elkísérhesse őt az úton, akkor nincs más választása. Ő még kibírná valahogy, de mondjuk egy ilyen kicsi, fejlődésben lévő szervezet nem biztos. Sóhajt egy nagyot. *
- Jólvan. Akkor gyorsan elmegyünk az egyik közeli pékhez. Nem késlekedhetünk, mert mindjárt indulnak, ahogy látom. És a lovamat is felkell még nyergelnem. Szóval nyomás! - *Feltette a vállára az apróságot, választási időt sem hagyva számára. Elrohant vele, lassan futva, nehogy túl feltűnőek legyenek. De annyira nem foglalkozott vele. Amint meglátta az egyik pékség nyitott ablakát, ahol épp a pék az áruját hirdette, odarohant, és gyorsan elhadarta amit ő kér.*
- Egy cipót kérek. És Te? - *Nézett sürgetően a vállán ülő Ayshára.*

*Aysha várakozóan néz a nőre. Mikor az bocsánatot kér, Aysha bólint egyet, hogy elfogadta a bocsánatkérést. És egy mosolyt is mellékel hozzá. Majd mikor a nő elmagyarázza, hogy mit és hogy, Aysha felvonja a szemöldökét.*
-Te élelem nélkül akartál nekivágni az útnak? Eszednél vagy? -*korhollja le talán kicsit túlságosan is a nőt Aysha. Mikor a nő vállára ül, kicsit megijed, mert vállon még nem nagyon utazott, főleg úgy, hogy az illető rohan. Ahogy megérkeztek a pékséghez, Aysha próbál úgy ülni, hogy ne nagyon látszódjon, nehogy véletlenül a pék észrevegye. De sajnos már késő.*
-Nahát! Mid van neked, tünde? Adok érte három egész kiló kenyeret!-*vigyorodik el a pék és kilép a boltból és Ayshához hajol.*
-Hát Te meg mi vagy? Nem is érdekel, szép vagy és kész! Beraklak egy ketrecbe és a lányaim majd jó eljátszanak veled-*mondja a ék és egy hatalmas vigyor kiséretében a tünde nő vállához kap. Aysha felszáll és Ned'rila hajába bújik.*
-Kérlek ne hagyd, hogy elvigyen!-*súgja a nő fülébe a reszkető kis tündér.*

*Ahogy Ayshát nézte, hallotta amint a pék furcsán kezd el beszélni, s pár pillanat múlva a haja felé kap, épp Ayshához. Tátott szájjal hátra lép egyet, s próbálja felfogni milyen dolgokról beszél itt ez a pék. Eközben a tündér a hajába kapaszkodik, s halkan a félelemtől a fülébe suttog védelmet kérve. *
- Nyugalom... - *Odafordult Ayshához, de most nem volt ideje arra, hogy megnyugtassa. Ahhoz túlságosan dühös volt. Vissza lépett a pulthoz, ami az ablakba volt építve, s egyenesen a pék szemébe nézett. Gyilkos tekintettel, amilyet csak akkor képes felvenni, amikor valaki feldühíti. Fejét kicsit meghajtotta, s szép szemöldöke alól démonian tekintett rá. Kék szeme megvillant, de csak egy pillanatra. És csak ő tudott róla. Meg a pék. Észre se vette, hogy mindkét tenyere a pultot szorította. Eszébe jutott, mit fog látni ha elemeli onnan őket. *
- Mégis milyen érzés lenne, ha én magam zárnálak egy ketrecbe, s az én lányaimnak szabadon engedném, hogy azt tegyenek veled amit csak akarnak? - *De Ned'rila nem konkrétan gyerekekre gondolt. Hanem az ő hű társaira, mint például a griffekre, akiket maga mögött hagyott, amióta eljött Mathier városából, a régi otthonából. De most gondolhatna akár az új kancájára is. Nem éppen hétköznapi teremtés. *
- Azt hiszem másik árus után nézünk. - *Vetette oda nyersen, és egyben fenyegetően, még mindig ugyan azzal a baljós tekintettel az arcán. A kenyeret egy gyors mozdulattal vissza hajította az ember kezébe, nem érdekelve hogy elkapja vagy sem. A tenyereit elvette a pultról, s még arra vetett egy utolsó pillantást. És igen. Fekete volt, ott ahol a két tenyere nyugodott. Úgy látszik, ez az egész sosem fog megszűnni. Hátat fordított ennek az egész pékségnek, és vissza se nézett. Érezte, ahogy Aysha a hajába csimpaszkodik, s próbál előre mászni a vállára. Alig vette észre. Nem szólt semmit, még mindig nem tudott mit szólni, annyira harag töltötte el egész énjét.*

*A pék látta ,ahogy a kis tündér a tünde nő hajába mászik.*
-Ne félj aranyom! A lányaim biztos nagyon szeretni fognak Téged!-*nyúl ki az ablakon a pék vigyorogva, de ekkor a tünde nő a pultra tenyerel és szeméből villámokat szór. A pék hátralép egy lépést és hallgatja, amit mondd a hölgy.*
-Jó, nem kell a nyavalyás kis repülő bogarad. Csak fizesd ki a kenyeret és menjetek!-*morogja a pék, de ekkor Ned'rila az arcába vágja a frissen sült cipót és otthagyja.*
-Hé! És ezt ki fogja kifizetni?-*kérdezi a pék. Aysha hátranéz és látja, ahogy a kövér pék felszedi a kenyeret a földről. Aysha vigyorogva kinyújtja a nyelvét a pékre, aki az öklét rázza utánuk.*
-Köszönöm!-*búgja Ned'rila fülébe a kis tündér, majd repül mellette.*
-Egy pillanatra nagyon megijedtem...--suttogja Aysha, majd egy másik péket pillant meg, ahol egy nő vigan dudorászva pakolja ki a gyümölcsöket és a kenyeret egy napsütötte polcra. Aysha elmosolyodik.*
-Ahhoz mit szólsz? -*mutat a bolt felé és a tündére mosolyog. Mjad előre repül és tesz egy kört a nő körül.*
-Nahát! Egy tündér!-*csillan fel a nő szeme. Aysha egy kis visszavonulót fúj és Ned'rilához repül vissza, aki már a boltos felé tart.*
-Hozzád tartozik az a csöppnyi gyönyörű teremtés? -*kérdezi a nő mosolyogva.*
-Gyerekkori álmom, hogy lássak egy kis tündért! Gyere ide, kérlek!-*kéri Ayshát a boltos nő. Aysha Ned'rilára néz, majd mikor a tünde nő bólint, Aysha odaszáll a boltos nő kinyújtott tenyerébe, majd teszi-veszi magát egy ideig. Mjad Ned'rilára néz és vár.*

//Fagy//

*Galwor most igazán rossz fát tett a tűzre.Elszökött otthonról.Glorien és Aldo éppen pihentek a hajón, amikor ez a kis csibész fogta magát és elkószált.Most egy kis faluban van és mókásan tipeg az emberek között.Néha elneveti magát, néha meg elszomorodik, hogy hogyan talál haza.De hirtelen meglát egy szép padot.Fogja magát felmászik és leül.Onnan szemlélődik tovább.*

Egy mágus érkezik meg a fogadóba. VAlószínüleg most már elég sokan ismerik valahol régen nagyobb híre volt de jobb itt. LEgalábbis ő jobban érzi magát, fehér haja most is simán omlik a vállára arca eléggé békés. Nem tudni hogy mit kereshet itt lehet csak körülnéz a városba, arcárol kicsi aggodalom tükröződik de alig észre vehetően. A férfin szokásos fehér ruhája van a fején egyenlőre még csukja de amikor be ér le is verszi és pillantását végig szánkázza a környéken. Az ivóba úgytűnik most is vannak semmi különös látni való nincs itt viszont a fiatal aki a padon van eléggé fura látványt nyújt, egy gyerek egy fogadóba szülők sehol, minden esetre akkor már oda megy hozzá, fehér botja most is a kezében van oldalán kard ami szokott lenni amikor oda ér köszönti a fiatalt*-Szia. *köszön dallamos hangon miközbe leül mellé majd kérdő pillantását rá is fordítja*-A szüleid merre vannak, a fogadó nem éppen egy gyereknek való hely*mondja nyugodt hangon. Nem ismeri a gyereket kiváncsi kié lehet bár az se biztos hogy a szüleit ismeri-*

*A fiúcska összerezzen, de aztán meglátja a férfit és elvigyorodik.*
- Szia bácsi.A nevem Galwor.A tied?*aztán hallja, hogy a szüleiről faggatják*
- Anya meg apa alszanak a hajón.*mondja még mindig mosolyogva.*
- Itt mindig ilyen színes ruhákban vannak az emberek?*néz Sephriora a gyerek.*
- De szép hajad van.Olyan mint az apukámé.Csak neki nem ilyen hosszú.*bele is markol a férfi hajába és az istenér sem eresztené el.Nagyon tetszik neki.Meg hát egy négy éves kisfiúnak mi ne tetszene!?

*A férfi csak elmosolyodik eddig még nem bácsizták le dehát a gyerekszáj hatalma óriási*-Sephrio*mutatkozik be azt már nem mondja hogy mágusvezér vagy hasonló mert minek igazából ő sem hiszi magát annak*-Hmm mondhatni néha igen de én se tudom jobban*próbál szót érteni a fiúval majd érzi hogy elkapják a haját és inkábbmegfogja majd kicsit felemeli legalább nem húzzák ki az összes hajszálát*-Hmm és hogy hívják a szüleidet?*kérdezi végül*

*Még mindg a bácsi haját bámulja aztán a szülei nevét kérdezik.*
- Anyukámnak Glorien a neve az apukámnak meg Aldo.*Aztán elkezd mesélni.*
- Anyukám magas, szép és hosszú szőke haja van.Nagyon szeretem.Apukám nem régóta van.De ő is aranyos.Izmos és olyan fehér a haja mint a tied, csak nem ilyen hosszú.*majd újra megfogja Sephrio haját.*
- Nekem is ilyen hosszú lesz a hajam.*bizonygatja.*
- Kérek epret.*mondja, ahogy azt a gyerekek szokták.*
- Neked van epred?

*Kicsit össze ráncolja a szemöldökét de végül elmosolyodik*-Hmm édesanyádat ismerem még régről*mondja mosolyogva elvégre álomfalván mintha élt volna egy ilyen tünde, sőt talán még az apját is de csak névről*-Nem is tudtam hogy gyerekük van*mosolyodik el inkább magának mondja*-Ha nem vágod le akkor meg is nő*neveti kicsit el magát fura gyerekekkel még nem nagyon beszélt majd a pultos felé néz*-Azt hiszem egy tál eper lesz*mondja majd ki is fizeti és a gyereknek adja talán így a haja is el lesz engedve majd meglátja*-És tudják hogy itt vagy?

-Köszönöm.*mondja ,amikor megkapja a tál eoret.Elvégre Glorien megtanította a jómodorra.*
- Anyáék nem tudják, hogy itt vagyok.Kimásztam a hajóból is idejöttem.De ez a mi titkunkSephrio bácsi.Aztán elneveti magát.*
- Te is kérsz az eperből?*kérdezi meg és nyújtja a tálat.*
- Soha nem vágom le a hajam.*jelenti ki és betöm egy epret a szájába.*
- te nem vagy apuka? Biztosan a gyerekednek is szép a haja.*jegyzi még és evés közben figyel a férfira.*

*A férfi kicsit elkomorodik de nem annyira hogy ilyesztő lenne inkább csak a srácra néz*-Hmm azért ez nem szép dolog, kereshetnek is jobb lenne ha vissza kisérnélek, ha megtudják hogy elmentél aggódni fognak annak meg nem lesz jó vége*mondja kicsit mosolyogva majd megrázza a fejét*-Én nem köszönöm*feleli majd a következő kérdésre hallkan felnevet*-Nem nincs gyermekem még egyenlőre*feleli fejét oldalra fordítva*

-Majd mindjárt megyünk.De még nem akarok.*bekapja az utolsó epret, leteszi a tányért és keresztbe teszi a mellkasa előtt a pici kezeit.*
- Még nem akarok menni.*mondja durcásan.*
- Te sírtál már?*kérdezi a kisfiú, mert eszébe jutott egy furcsa jelenet.
- Ismered az anyukámat?*kérdezi fecsegő hangon.
- Szép.*jelenti egyszerűen.Bálványozza az anyját.*

-Szerinte jobb lenne mielőbb menni , addig is majd az epret magaddal viszed szerintem a fogadós meglesz a tálja nékül*mondja miközbe körbe néz a helyiségben a kérdésre csak bólint*-Párszor régen..*feleli csendesen de többet nem igen mond majd megerősíti azt amit már egyszer elmondott*
-Igen

-Képzeld el, amikor idejöttem az anyukámmal, az apukám, akkor még nem volt az,akkor sírt.Meglátott mindenket ,amikor kimásztunk a hajóból és sírt meg anyát is megszerette(Itt az ölelésre gondol) és engem is összenyomott.Benyomta a pocimat.*mutat a hasára és elmoslyodik.*
- na jó most már mehetünk.*Majd lemászik a padról, megfogja Sephrio kezét.A hajónk a tengerparton van.*adja az utasítást és néz rá nagy szemekkel.*

*Csak hallgatja miközbe lassan arra gondol hgy elég sokminden ki esett a dolgok kerékvágásából főleg mióta a másik földet elhagyták és ide hajóztak majd lassan feláll*-Szerintem is jó lenne mielőtt azt hiszik megszöktél*mondja mosolyogva majd akövetkezőre megint csak nevet*-HÁt mondjuk gondoltam is hogy nem a szárazföldön. A hajó vizi jármű*feleli pesze azért próbálja betájolni de ha már ott lesznek akkor a kissrác is tudni fogja melyik hajó az övék, így el is indulnak*

*Galwor mosolyogva lépked a hazafele vezető úton Sephrióval.Nagyon tetszik neki a férfi és talán egy új barátra lelt.Pici szíve most nagyon boldog.És az is lehet, hogy majd elmeséli az anyukájának.*

Tárgy: Re: 02. Chattal Hétf. Aug. 10 2009, 14:15

Szintlépő
-Huh de elfáradtam a sok kalandomban egy kicsit pihenek.
*Így hát egy fogadóba ment pihenni.*
-Kérek szépen egy 100% narancslét. Ja meg a nyulacskámnak egy répát.
*A csapos néhány perc múlva hozta is, amit kért, bár elég furcsa menü volt. Miközben Melinda az italát szürcsölte, felfigyelt egy suttogó beszélgetésre. *
-Hallom kis tünde, van sok aranyad! Megvennéd ezt a térképet? Ez a térkép mindent tud, egy utazónak, mint amilyen te is vagy ez a legfontosabb. Evolyran hatalmas birodalom, de a térképem segítségével nyugodtan eljuthatsz bárhova. Nem fogsz eltévedni!*majd miután a lány nem válaszolt, kissé sürgetőn rászót.* Kell vagy nem!
*Erre a tünde csendesen válaszolt.*
-Persze hogy kell, mért ne kellene? Ha tényleg olyan jó a térképed!
*Erre a férfi kivillantotta ronda fogait, talán biztatásképp. Ekkor megegyeztek a vételárba. Az eladó elégedetten mosolygott, el is ment a fogadóból.

Tárgy: Re: 02. Chattal Hétf. Aug. 10 2009, 14:16

-Szia a nevem Melinda, és a tiéd?
-Szervusz azén nevem Cindy. Tessék ülj le ide.
*Melinda köszönettel helyet foglalt.*
-Bocsi, ne vedd tolakodásnak, de akaratlanul is hallottam mindent. Elég ellenszenves embertől vásároltál!
*Melinda belevágott a közepébe, nemtörődve azzal, hogy a lány mit válaszol, de az utolsó mondata után mégis elhallgatott. Hátha mégse kell a segítsége.*
-Úgy gondolod, talán nem jó a térkép?!-Nemtudom! De ha megmutatod, talán tudok segíteni.*Nevette el magát kissé gyerekesen. Izgatott volt, vajon tényleg tud segíteni? Nagyon szeretett volna. És a tünde kedvesen reagált rá, és elé terítette a térképet. Melindának rögtön feltűnt néhány főbb hiba.*

Tárgy: Re: 02. Chattal Hétf. Aug. 10 2009, 14:17

-Júúj, az nem ragyogni tölgyes, hanem Ragyogó tölgyes!
*Sok hasonlót vett még észre. És mindet ugyanilyen nagy, ámbár kedves hanggal konstatálta. A lány pedig nem szólt semmit. Csendesen hallgatta Melinda beszámolóját, arról, hogy hány falu van Evolyranban.*
-Honnan tudod ezeket ilyen precízen?~Végre megkérdezte! Talán ő ismeri az iskolámat.~*lelkendezett magában a szeleburdi kislány, de csalódnia kellett.*
-A Hullámvirág Varázsiskolában, ahova járok, nemcsak a varázslatokra tanítanak, meg hanem minden másra is. És az egyik kedvencem a térképészet volt. Mond te, ugye ismered ezt az iskolát?!
-Nem, sajnos csalódást kell okoznom. Nem ismerem.*Rázta meg a fejét a tünde. Melinda kissé elszontyolodott, hogy senki se ismeri szeretett iskoláját, de vidám ember lévén gyorsan túl tette magát rajta.*

Tárgy: Re: 02. Chattal Hétf. Aug. 10 2009, 14:18

-Na és az ott mi?*Kérdezett végül Cindy. Melinda elnevette magát.*
- Az Chattal, vagyis az ahol vagyunk. Tényleg kissé furcsán van rajzolva, mindjárt kijavítom. Ott pedig a tenger helyett kikötő van. A Belhan tenger kikötője.* A lány lelkesen konstatált mindent. Tetszett Cindynek is, hogy egy segítőkész ifjúval találkozott. Az a férfi számára is kétes jellemű volt, de most érkezett, és a térkép jól jött. Viszont az, hogy kijavítják mégjobban.*
- Köszönöm.* Hálálkodott őszintén. Melinda erre viszont elpirult. Tetszett neki, hogy hasznos, amit tesz, hiszen még sosem segíthetett olyankor ahol a tudását kellett kamatoztatnia.*
-Nem tesz semmit. Hiszen szívesen segítek!

Tárgy: Re: 02. Chattal Hétf. Aug. 10 2009, 14:20

*Teljesen el volt varázsolva az örömtől, és már nem is a térkép volt a téma, hanem, hogy ki honnan jött mit tesz, miért van itt. Melinda nagyon élvezte a beszélgetést és nemcsak a saját története, egyre inkább Cindyé. Ezt azért fontos megemlíteni, mert Melinda szeret beszélni, a szó szoros értelmében, és néha nem is veszi észre, hogy mit szeretne a „beszélgetőtársa”. Ez talán csak fiatalságából ered, de a lényeg, hogy most áhítattal figyelte az elf nő beszédét a tündék földéről, és magában eldöntötte, hogy elmegy oda, ha törik, ha szakad látnia, kell a saját szemével. Közben a kis nyuszi rámászott az asztalon hagyott térképre és rágcsálni kezdte a szélét.*
-Nee, ezt nem szabad.*ütött rá gyengéden az orrára gazdája, ez azonban megszakította a társalgást. Cindy rövidesen elbúcsuzott és Melinda egyedül maradt, de egy kellemes emlékkel és egy úticéllal.*

//Szintlépő elfogadva!
Orin nagyúr//

Tárgy: Re: 02. Chattal Kedd Aug. 11 2009, 14:57

*Öszepakolt. Le is ment, de addigra Seyla eltűnt.*
~Öcsém, ez a nő a bolondját járatja velem?~
*Lepakolta a cuccait a pulthoz. Majd kiment a fogadóból szívni egy kis friss leevgőt. Megállt, a falhoz támaszkodott és figyelte az embereket.*

Tárgy: Re: 02. Chattal Kedd Aug. 11 2009, 15:06

*Cindyvel való találkozás után gondolta megismeri még jobban Chattalt.
Látott egy magányos embert.Gondolta beszélget vele hisz mért ne.
-Szia az én nevem Melinda,és a tiéd?*Észre vette pont igy köszönt Cindynek is.*
-Ismered a Hullám Virág Varázs Iskolát?Mond azt hogy ismered.*Már nagyon
szerette volna hogy valaki ismerje.*

Tárgy: Re: 02. Chattal Kedd Aug. 11 2009, 15:12

*Gondolataiból egy kislány ébresztette fel. Csodálkozva nézett a lányra, hisz még sosem beszélgetett gyerekkel. Meglepődése miatt nem is tudott hamar megszólalni. De aztán csak sikerült.*
-Declan vagyok.- *Mondta csodálkozva. Most nem akart bunkó lenni, hisz az előtte álló még csak egy kislány.*
-Nem. Sajnálom, nem ismerem az iskolát, de én nem idevalósi vagyok, tehát megérthetsz. És szereted az iskolát?-
*Csak feltett egy kérdést, mert így illik. Bár nem volt sok kedve egy kislánnyal beszélgetni. Sőt. Senkivel nem volt kedve beszélgetni. Seyla nagyon megbántotta. Még mindig ez mardossa a szívét.*

Tárgy: Re: 02. Chattal Kedd Aug. 11 2009, 15:20

-Még hogy szeretem az iskolát?Imádom.Király.Képzeld mostanában volt a szülinapom.
És a tiéd mikorlesz?Vagy volt?*Melinda a sok beszédben észre vette hogy elöször csodálkozott Dec mikor mondta a nevét.*
-Miért csodálkoztál?És nézd itt van a nyuszim is.Megnézed?*Melinda a fiu ölébe rakta a nyuszit.*
-Láttál e már sárkányt?Én igen.Ismered Casvét?*Melinda ha találkozik valakivel szinte elmeséli a történetét.*

Tárgy: Re: 02. Chattal Kedd Aug. 11 2009, 15:37

*Olyan gyorsan beszélt a lány, hogy alig lehetett követni. Na meg a sok kérdés is hirtelen jött. Declan nem szokta meg a gyors beszédet. Na meg újra feljött az a szívet szorongató név: Casve.*
-A szülinapom?- *Lassan és elgondolkodva válaszolt.*
-Szeptemberben.
*Majd a következő kérdésen is elgondolkodott. A kislány számára és őhozzá lépest Declan lassú lehetett.*
-Csak úgy- *Ez a miért csodálkoztál-ra volt a válasz, a nyuszi ölbeberakásán nagyon meglepődött.*
-Öhm...öh... nagyon aranyos.- *Majd gyorsan vissza is adta a gazdájának, majd zavartan körbenézett.
-Igen, láttam sárkányt.- *És már el is ment az a jó kedve, ami meg sem volt, hisz nem valami jó emléke van a sárkányról. Na de aztán Casve.*
-Valaki már említette, ha ugyanarról van szó. Mesélnél nekem róla egy kicsit?-

Tárgy: Re: 02. Chattal Kedd Aug. 11 2009, 15:56

-Szeptemben van a szülinapod?Az mindjárt itt lesz!Biztosan alig várod!De jó.Remélem akkor összetalálkozunk.Olyan aranyosak a sárkányok ügye?
-Casváről beszáljek?Beszélek!Casvénak arról beszélhetek amiről szeretnék mert engem megért.
Csak Casvének mondtam olyat amit senki másnak,és senkinek nem mondta el.Megértett engem.
Dec ezt ne mond el Casvének amit most mondok.Jó?Igérd meg!Csak akkor mondom el.

Tárgy: Re: 02. Chattal Kedd Aug. 11 2009, 16:01

*Az előző kérdésekre nem válaszolt, csak a Casvés történetet hallgatta. Kicsit türelmetlen lett, de egyáltalán nem látszott rajta.*
-Megígérem!- *Mondta határozottan. Alig várta, hogy folytassa Melinda a beszámolót.*

Tárgy: Re: 02. Chattal Kedd Aug. 11 2009, 16:03

-Declan én Casvéra ugy tekintek mint a nővérem re.Olyan kedves mintha a tesóm lenne.
Egyépként hol találkoztál vele?

» 04. Chattal kapuja - térkapu