07. SÁRKÁNYLOVASOK NÉPE

//Előtörténethez tájékoztatás!
Sárkánylovasi előtörténetekhez minden esetben kérjük a népnél megjeleölni az eredő népet is, ahonnan sárkánylovassá váltok!//

A sárkánylovasok történelme:

Egy pillanatnak tűnik csak az a pár emberöltő, ami az óta telt el, hogy fekete szemű Eloyah színt vallott. Hős volt, az elf harcosok legdaliásabbika, népünk fénylő csillaga. A háború előtti időkben sokszor megfordultak Elsgarothban a bölcsek és az elfek, s némelyikük éppen azért, hogy újra és újra belenézhessek azokba a híres fekete szemekbe, vagy a véleményét kérjék a dolgok alakulásáról. Vidám és könnyű időben éltek, virágzó földön. Történetünk kezdetén azonban már másfelé tekintettek Eloyah
szemei. Amikor a vének elkezdték hírét adni a romlásnak és a halálnak, néhány bátor elf és mágus még egyszer utoljára elutazott Elsgarothba. Utoljára néztek a varázslatos szemekbe, de már nem láttak ott mást, csak ürességet. Első döbbenetükben még azt hitték, hogy csupán a saját képzeletük játszik kegyetlen játékot velük, ám amidőn megpillantották az egykoron fehér tornyú város utcáin a reménytelen és önálló akaratukat veszített lények első csoportjait, biztosan tudták: a világunk megváltozott. Amiben eddig éltünk, csupán a mítoszokban létezik ezután.

Evolyranba visszatérve árgus szemekkel figyelték a híreket. Néhányuk szíve szinte beleszakadt a gyászba, melyet régi világunk elmúlásán éreztek, majd a hallgatás hosszú hónapjai után reménykedve várták egy új kor eljövetelét. Közben a rettenet egyre csak nőtt Dagorladban. Egy fényes nyári délután tűntek fel: az első lovas és a sárkánya. A sárkány hatalmas volt, és gyönyörű, a hátán pedig fényes páncélban egy fenséges férfi ült. A lenyugodni készülő nap aranysugarai glóriát vontak köréjük. Ahogy közelebb merészkedtek hozzájuk, már láthatták iszonyú sebeiket is. Elf és sárkány vére összekeveredve folyt a földre, ahol aztán hatalmas tócsában olvadt aranyként csillogott. A kíváncsiságtól hajtva mentek feléjük, s megrendülten szemlélték a kettejüket összefűző köteléket. Látták a mágia szálait, ahogyan át-meg áthálózzák a testüket: egy kis idő múlva azt is felfedezték, hogy ezek a bonyolult minták mintha egyetlen testté kovácsolnák őket. Megszületett a sárkányok és elfek szövetsége.

Idő közben többen is érkeztek a rétre, hiszen Turinqui, a királynék lugasa közkedvelt helye volt a bölcselkedésre, elmélkedésre vágyó mágusoknak és tündéknek. Felemelték a földről az alélt férfiút, és a kastélyba vitték. A sárkány ott maradt egy elf nővel. Fénysárkány volt, népének leghatalmasabbika: Unílah. Az elf szemébe nézett, és a nő belemerült a ragyogó tekintetbe, s a lelke nyitott pergamenként hevert előtte. Képeket vetített az agyába, és a képek láttán a tündét eltöltötte az iszonyat. Eloyah, hogy serege mindennél hatalmasabb legyen, sárkánytojásokat rabolt a vadsárkányok földjéről. Bízva a sárkányok és tündék közötti évezredes utálatban, nem titkolta sem célját, sem kilétét. A sárkány atyák közös erővel indultak megcsúfolt tojásaik visszaszerzésére, ám sokuk elvérzett a harcban. A csata kellős közepén akadt egymásra Unílah és Halderion, aki felfogta a tojások
jelentette fenyegetést, és mielőbb vissza akarta juttatni azokat a sárkányok földjére. A sárkány az elf lelkének tükrébe vetítette az égő Elsgaroth pusztulását: a megfeketedett tornyok között dühödt bestiák verekedtek a levegőben, s iszonyatos üvöltések és halálsikolyok töltötték be a füleket.
Ekkor kötött életre szóló szövetséget Unílah és Halderion. Több volt ez, mint egy barátság. Több mint a szerelem, vagy a vér köteléke. A harc heve és a győzelem ígérete hajtja őket: az eggyé válás után testük is összeforrott, a valaha is létezett leghatékonyabb fegyvert alkotva meg. A sárkánylovast.

Halderion felgyógyulása egyszerre ment végbe Unílah sebeinek beforrásával, s végül eljött a nap, amikor az ámuló szemek előtt népünk vezetői hódolattal fogadták a sárkányokkal kötött szövetség
zálogát. Hatalmas szárnycsapásokkal érkeztek a messzi földről, és tojásokat hoztak. Persze örömmel fogadtuk őket, hiszen a védelem erős bástyáját láttuk bennük. Csak később fogtuk fel az árat.

Hiszen a tojások maguk választották meg társukat. Évente egyszer, a Szövetség napján mindenki hozzájuk érhetett. Amikor megtörtént a csoda, s egy tojás ráakadt a hősére, éteri fény öntötte el a szentélyt: újabb sárkánylovas született, újabb kapoccsal erősödött a szövetség. A kapcsolat, mely minden érzésnél mélyebben ver gyökeret a szívbe, ismét létrejött, s immár nyilvánvalóvá vált, hogy a szövetség nem csupán a sárkányok és elfek között újult meg, mert Evolyran minden népéből akadt
kiválasztott. Kutató szemeink előtt alakultak ki az életre szóló kötelékek, s immár azt is tudtuk, hogy nem élhet egyikük többé a másik nélkül.

Erős és hatékony varázslatokkal a bölcsek felgyorsították a sárkányok fejlődését, s rövidesen egész
iskolarendszer épült rájuk. Harcra nevelték őket, hiszen tökéletesen sejtették, hogy egy-egy csata, sőt, talán a háború kimenetele is tőlük függ majd. Számtalanszor lehetett látni őket, amint féktelenül röpködtek a levegőben, csodálták az alakjukat behálózó mágikus mintákat, s a nép szíve eltelt a
csodálattal.

Eloyah, a fekete úr sem tétlenkedett közben, rettentő sereget szervezve indult meg a birodalom ellen,
hogy igába hajtsa a szabad népeket. Népünk legjobbjai indultak a véderődök felé, élükön a sárkánylovasokkal. Hatalmas virágeső közepette vonultak a csatába, s az Elsők, az elrepülő Halderion és Unílah magával vitte reményeink darabkáit is. Akkor látták őket utoljára együtt.

Fényes győzelmet arattunk a sötét úr seregei ellen, de a diadalének fájdalmas veszteségekről is szólt. Néhányan a legjobbak közül örökre odavesztek, s a csapatok Halderionék nélkül tértek haza. Sokaknak gyászba borult a lelke, a vitézek legnemesebbjét siratva, s legendák sokasága született az Elsőkről.

Aztán, ahogy minden elmúlik, enyhült az gyász is is. Újabb sárkányok születtek, s újabb szemekkel bővült a sárkányokat és népünket összefűző Szövetség lánca. Lassan feledésbe merült az Eloyah árulása miatt érzett kétségbeesés, és új virágzásnak indult a föld. A sárkánylovasok csapata összeállt, s hűségesen és figyelmesen őrzik határainkat és városainkat. Nemrég pedig, az álomfalvi hajók érkezésével új remény ébredt Evolyran népeinek szívében, hiszen közös összefogással és hősi bátorsággal talán leküzdhető a sötétség.

A sárkánylovasok beosztásai, rangjai és speciális rangjai

A sárkánylovasok beosztásai:

A sárkánylovasok csak a Harcos beosztást kaphatják!
A harcos beosztás az Evolyran népeiből kikerülő nagy erejű és bátor harcosok beosztása.

A sárkánylovasok rangjai:

Kapitány
A sárkánylovasok legmagasabb rangja; a teljes sereg vezetője.

Felderítő
Felderítésre, hírek továbbítására igénybe vett egység, melynek könnyű páncélja csak a harcos felső testét védi. Fegyverük a kard, a tőr, s némelyikük íjat használ.

Elit harcos
Harci sárkányokon lovagló közel-és távharcosok.

A sárkánylovasok speciális rangjai:

A lovasokhoz tartozó speciális rangok:

Könnyűlovas
Felderítő egységként szolgáló, és gyors támadásokra képzett harcosok. Fegyverük lehet íj, kard, tőr, és dárda. A varázstudók közül kikerülő könnyűlovasok fegyvere a tőr, és a varázsbot.

Nehézlovag
Teljes testpáncélt viselő közelharci egység, melynek sárkányai is páncélt viselnek. Fegyverük a pallos és a kard.

Lovasíjász
Könnyű páncélzatú távharci egység, főleg a nehézlovagok védelmére kiképzett harcosok. Fegyverük az íj.

A sárkánylovasok szintjei:

Karakterszint	Fizikai támadóerő	Fizikai védekezőerő	Mágikus támadóerő	Mágikus védekezőerő
0.szint	1	1	1	1
1.szint	3	3	4	3
2.szint	4	4	6	5
3.szint	5	5	9	7
4.szint	6	6	13	12
5.szint	7	7	17	16
6.szint	8	8	21	20
7.szint	9	9	24	23
8.szint	10	10	27	26
9.szint	11	11	31	28
10.szint	15	15	34	30

» 05. MÁGUSOK NÉPE
» 02. TÜNDÉK/ELFEK NÉPE