EVOLYRAN


 
HomeCalendarGy.I.K.CsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 07. Hyatsë-hágó

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
SzerzőÜzenet
Edward Elric
Halott-keltő
avatar

Hozzászólások száma : 185
Age : 20
Hírnév : 12

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Kedd Okt. 05 2010, 15:15

*Elhadarta ami elősszőr eszébe jutott, aztán a lány vette át a szót. Első dolga volt jól kinevetni. Ez kicsit fájt is a srácnak, elhúzta a száját, mint aki nem hiszi el ami elötte történik. Közben meg el is vörösödött. Amikor Arya elmesélte, hogy ki is is ő valójában felkiálltott és az előtte üllőre mutatott.*
-Te vagy az aki mikkelbolhának szólított!!!!! Én nem....
*Mondta volna tovább is, csakhogy a tündénk előrrébb jött.*
-Hogy mi...?
*Hírtelen nem tudta mire kérdez rá a lány, ám nem kellett sokáig várnia rá. Arya szépen elmagyarázta a dolgot, Ed meg csak ült a fenekén mint egy ázott kutya. A varázsige megtette a hatását, mindjárt sokkal jobban érezte magát. Közvetlen Arya utolsó kérdése után, vagy arra válaszképpen megfogta a bal cipőjét és huzigálni kezdte. Nem ment valami fényesen így, félkézzel.*
-Segíts ezt levenni...
*Persze rájött, hogy a kérdés talán inkább ironikus volt, mint valódi, de szándékosan nem foglalkozott vele. Aztán csak lejött valahogy a bakancs. A fém szerkezet kilazult a boka résznél, és elfordult oldalra a lábfej. Edward nem habozott. Körbenézett és egy kis hasra vágódás, majd felhúzódszkodás után rátett egy kövecskét. A legkeményebbet amit elért. Rácsapott a jobb karjára és be is indúlt a reakció amint hozzáért a lábához. A kő elöbb megolvadt majd megkeményedett. Így tömör lett a fémrész, de legalább megtartja. Ezután a bal karjára támaszkodva megpróbált felállni. Elöbb a jobb lábátra nehezedett rá, majd az automailre is, de az nem volt olyan satbil mint megszokta, és megingott...*
Vissza az elejére Go down
Arya Darkmen
Álomlátó
avatar

Hozzászólások száma : 407
Age : 24
Hírnév : 14

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Varázsló
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Kedd Okt. 05 2010, 15:40

-Jajj már! Sokkal aranyosabb voltál, mikor még nem idegeskedtél. Nyugi!-
*Ezt értette arra, hogy megint leordította volna a lány fejét, hogy ő nem nikkelbolha, illetve arra is, hogy tényleg legyen nyugodt. A fiú hagyja, hogy a fejéhez nyúljon a lány, a seb pedig szépen gyógyul. Majd Arya segített a bakancs levételében. Majd végignézte, mit csinál a fiú.*
~Hmm... végre megtudom, mi is az az alkímia. Bár elméletben tanultam róla. De gyakorlatban sosem láttam.~
*Azután igyekszik felállni a fiú. Arya odamegy és felsegíti.*
-Most mi a terved? Elindulsz egymagad a semmibe? Ráadásul itt vagy egy szál semmibe.-
*Gonosz vigyor. Nem nem. Arya nem egy poénkodós lány, de ezt a szójátékot nem hagyhatta ki.*
-Hol vannak a cuccaid? Remélem nem abban a barlangba hagytad!!-
*Bár már sejtette a keserű valóságot.*
Vissza az elejére Go down
Edward Elric
Halott-keltő
avatar

Hozzászólások száma : 185
Age : 20
Hírnév : 12

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Kedd Okt. 05 2010, 16:07

*Mikor végre feláll, a fejéhez vágnak egy igen csak jó kérdést.*
-Őőőő, úgy rémlik, hogy magammal vittem... Nem volt ott?
*Azért kiegyenesdik, megkocogtatja az immár kővel ötvözött lábát. Lép egyett, kettőt, majd megforrdúl.*
-Öhm, nem tudom, hogy megköszöntem-e már, de biztos nme volt könnyű velem, úghogy....köszönöm.
*Ehhez még tartozott egy fejbólintás, meg egy rögtönzött mosoly. Aztán tovább baktatott kifelé. Nekidőlve a bejáratnak teleszívta a tüdejét friss levegővel. A jobb karja változatlanul lógott. Úgy néz ki nem is akarja rendbe szedni.*
-Nahát, még a nap is kisütött! Azt hiszem, ha mást nem a köpenyem itt lesz valahol....
*Háttal állt a lánynak, és nem is fordúlt meg. Szép lassan elindúlt kifelé, ha Arya menni akar most megteheti.*
Vissza az elejére Go down
Arya Darkmen
Álomlátó
avatar

Hozzászólások száma : 407
Age : 24
Hírnév : 14

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Varázsló
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Kedd Okt. 05 2010, 16:12

*Végighallgatja a fiút, majd mikor kisétál megszólal.*
-Jah, kisütött...Nos... nem volt nálad a köpenyed, ha arra gondolsz. Valószínűleg a barlangban hagytad. Ha vissza akarsz oda menni egyedül, hát menj csak. Nekem mindegy.-
*Megvonja a vállát, majd neki dőlt. a barlang falának.*
~Gondolom nem maga vette le, főleg ha szirénekkel találkozott. Ha egyedül visszamegy, ugyanúgy jár. Ráadásul most nem is tud rendesen mozogni. Azt viszont nem hiszem, hogy azok előjönnének egy lány megjelenésekor. Csak meg kell kérned Edward. Ennyi...~
Vissza az elejére Go down
Edward Elric
Halott-keltő
avatar

Hozzászólások száma : 185
Age : 20
Hírnév : 12

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Kedd Okt. 05 2010, 16:21

*Legyinteni akart a lány agodalmaskodására, mert ez nem volt más, de... elfelejtette hogy nem mozdúl a keze. Megállt. Még mindig háttal volt Aryának. Nem lenne esélye ilyen állapotban, na meg elősszőr sem tehetett semmit, pedig....*
~Nem, most fel vagyok készülve rá.....ehh ez badarság, nállam volt!...vagy csak képzelődtem? Meg akartam fogni, de elfelejtettem.
*Megfordúl, méllyen a lány szemébe néz. Egyenesen áll, pont olyan kihívóan mint akkor a sikátorban.*
-Az adósod lettem azzal, hogy megmentettél, és ezt észben tartom, de nincs szükségem segítségre.
*Azzal megordúlt és kibotorkált a barlangból.*
Vissza az elejére Go down
Arya Darkmen
Álomlátó
avatar

Hozzászólások száma : 407
Age : 24
Hírnév : 14

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Varázsló
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Kedd Okt. 05 2010, 16:27

*Figyelmesen nézi a fiút ahogy morfondírozik, majd meg is fordul.*
-Nos rendben. Akkor sok szerencsét.-
*Mondja flegmán, majd elővett egy mosolyfüvet és szívni kezdte. Majd gonoszan elmosolyodott.*
~Nem erőszak a disznótor.~
*Végül odakiált a fiúnak.*
-Bár ha mégis szükséged lenne rám, késő délutánig még itt leszek. Viszlát!-
*Majd figyeli a távolodó alakot.*

//Köszönöm szépen a játékot! Smile //
Vissza az elejére Go down
Edward Elric
Halott-keltő
avatar

Hozzászólások száma : 185
Age : 20
Hírnév : 12

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Kedd Okt. 12 2010, 14:42

*Kicsit kóválygón fordul be az erdő sűrűjébe. Még csak percek teltek el a búcsú óta, de érzése szerint már órák óta bandukol. Ez természetesen az erdő nagysága miatt lehetséges. Mindenütt fák vannak, mint rendesen egy erdőnek nevezett helységben,... csupa unalom. A madarak csiripelése nem hogy nyugtatnák, kifejezetten zavarják... vajon miért is? Eddig szerette...*
-Áááááhhh, széthasad a fejem! Csönd legyen!
*És ekkor némaság borult a kis erdőre...pár pillanatig. Ilyen az, ha valaki egy kiadósat aludt miután széttörte kezét lábát. Na igen, mi is van azzal a bizonyos automaillel? Összességében semmi. Felkötötte egy indával és azóta hozzá se ért, rá se gondolt...pedig előbb utóbb kell valamit tennie vele.*
-Uhu
*Kezd esteledni, és az éjszakai állatok felváltják nappali társukat, hogy a homályban sem legyen néptelen ez a parányi világ. Az iménti bagoly, csaknem a fiú fülében szólalt meg, ha lehet ilyet mondani. Ed rögvest replikázott is. Persze nem őrült meg, de ha az embernek fáj a feje, és nincs kivel perlekedjen, ez is megteszi.*
-Átkozottul idegesítesz, tudtad?
-Uhu, uhu
-Uhum, jah!
-Uhuuuuu
-Uhuu
-Uhuuuuu, uhuuuuuu
-Jól van te nyertél!
-Uhu, uhu, uhu, uhu!
-Pofa be!
-...
*Lassan beesteledett, és a kis mágus elérkezett múltkori szálláshelyére, ám bemenni csöndben akart, ami teljességel lehetetlen tekintve az elöbi állatra....azaz madárra. Nem tágított társalgó partnerétől, sőt a beszédet sem szándékozta abbahagyni, hibába "kérlelte" a srác. Ed végül úgy döntött drasztikus módszerhez nyúl. Felkapott a földről pár követ és hajigálni kezdte a szemtelen állatot, akarom mondani madarat.*
-Tünés, ha mondom!
-Uhu?
-Igen te, nem kellesz.
-Uhuuu...
-Ne rinyálj, kapálj!..de el innen!
-Uhu, uhu
-Nem hallod?
-Uhu!
-Na majd én rásegítek!
*Ezzel a kis rásegítéssel, csak annyi volt a gond, hogy kissé elfogyott a nagy dobálás közepette a talaj Edünk lába alól. Szépen meg is csúszott, annak rendje és módja szerint, ahogy a nagy könyvben meg van írva, és körülbelül gurult olyan 500 métert lefelé, az iszapos, sáros hegyoldalon. Mikor leért, rá kellett döbbennie, hogy egy kézzel az istennek sem fog vissza mászni.*
-Apám, most a hágó összes lénye rajtam röhög...ilyen nincs.
*Persze könnyen meglehet, de még az is, hogy szeretett bagjunk utána menjen, és lelkes huhogását a fején folytassa tovább. Ám a mágusnak sem kellett szólni, egy könnyed, de annál mérgesebb mozdulattal arrébb penderítette az állatot, vagyis a madarat. Uhu, a bagoly úgy meghökkent, hogy "szóhoz" sem tudott jutni meglepetésében. Mikor földet ért, mintha megsértődött volna elhallgatott. Ez elég furcsa, hiszen miatta történt az egész, és most meg ennyi? Hát csak ezt akarta, jól kinevetni őt! Edward már ezért is tiszta ingerülten fordult az immár el-elszenderedő madár felé. Hogy miért is érezte ilyen jól magát a bagoly? Olyan finom meleg dologra esett, hogy szívesen visszaaludt volna, de este lévén, csak szépen elhelyezkedett, mint egy kényelmes ágon, és úgy várta barátja újabb megnyilvánulását. Edward mikor meglátta, hol ül a madár, azaz állat...nem, mégis madár, egyszerre elpárolgott minden dühe.*
-Dehát ezt kerestem!
*Odaugrott hírtelen, felkapta a baglyot, már amennyire tudta és megölelte, aztán kisebb ügyel-bajjal, de lerázta a piros köpenyt. A mai nap meleg volt, elég jól kiszárította a nap a ruháját. Még a kis fekete kabát is ott volt.*
-Én mondtam, hogy nálam volt!
-Uhu!
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*Út közben mégis elhagyta a bagoly, úgy nagyjából másnap reggel. Sebaj, úgyis túl hangos volt. Mikor beért a mágusok földjére, több stopp és sok gyaloglás után, már arra is fáradt volt, hogy megigazítsa magán az immár elég szedett-vetett állapotban lévő kabátot. Elindult az Iskola, majd azt elhagyva a Kollégium kis tanyái felé, mondani sem kell, hová vette az irányt, csakhogy nem számolt, Winry tüzes természetével. A lány, aki ekkorra, már halálra izgulta magát, mivel úgy volt, hogy egy hete együtt vacsoráznak Allal, úgy döntött, a megszokottnál kicsit eltérőbben köszönti. Valami csillogó kemény tárgy repült a fiú felé, de már csak akkor vette észre mikor az a fején kólintotta, aztán nagy sötétség borult rá.*
-Hupsz, talán eltúloztam volna?!
-Winry, mit csináltál?
-Al, ugyan, mindjárt felkell, csak hülyéskedik a hülyéje...hehe
-...
-he..he, öööö, nem nézzük meg?..Al, naa, várj meg!
-Elájult.-*Állapította meg Al, bátyja fölé hajolva.*-Vigyük be.
-Ez tényleg én voltam?
-Hát nem én dobtam rá, ezt az izét.-*Mutatott rá a bünös tárgyra.*
-Az egy kulcs...a karjához készítettem, erre nézd meg, hiába gürcölök, szétszedte az új...
-Nem segítenél?
-De, de..megyek...
*Ám mégsem kellett segíteni. Hihetetlennek hangzik, de Al könnyen elbírta a bátyót. Maga is meghökkent a dolgon, de tetszett is neki. Kinek ne tetszett volna, főleg ha a testvérét pátyolgathatja.*
-Al..., most hogy itt vagytok...
-Nem áll szándékomban így maradni...és a bátyó sem élhet fém kézzel, ezt te is tudod.
-Igen, de...mindig veszélybe sodorjátok magatokat.
-Majd vigyázunk...mostanában volt időm gondolkozni, és úgy döntöttem, hogy Eddel megyek ezúttal.
-De ....
-Akkor megvédhetjük egymást, és én is segíthetek neki!
-Értem...nyitom az ajtót.
*Miután bementek egy a Pinákó néni által kinevezett kanapéra fektették. Nemsokára éledezett is.*
-Winry...-
-Igen!
-De egy tökkel ütött csaj vagy te!
-Hogy én? Nem én szedtem szét a karomat!
-Szerinted direkt csináltam!?
-Nem vigyáztál elég jól rá!
-És ezért úgy döntöttél, hogy átszabod a fejem!
-Ha ez kell ahhoz, hogy észhez térj!
-Felébredt.-*Jelentette ki Pinako, pipáját szívva Al felé. A kis fiú egy kényszeredett mosolyt küldött vissza, és kedvesen megvonta a vállát.*
-A báttyám. Ilyen. (-Hogy én? Neked kéne felébredned. Túl sok olajat szagoltál!)
-Még mindig ugyanaz a féktelen gyerek. (-Igen? Úhgy gondolod?)
-Ühüm, Remélem nem akarja egyedül visszaszerezni a testem. (-Úgy ám!)
-Ezt nem tudom, de talán azért jött vissza hogy lásson. Te vagy a családja, és így fordítva. (-Alkímia agyú!)
-Igen, én is így érzem. Szeretnék segíteni neki. (-Földagyú!)
-Akkor majd mond meg neki. (-Töpszli!)
-Uhum, úgy lesz! (-Szőke!)
-Háhh, mintha te nem lennél az! És vedd tudomásul, hogy az évfolyamom legjobbja vagyok...még azt a hülye alkímiát is hajlandó voltam átnyálazni, hogy ilyen fém cuccokat csináljak neked!
-Hogy? Te...alkímiát tanulsz?
-Hát...nem, csak tudod,... az apád könyvei...
-Én,... nem is tudtam.
-Jól van Edward, bűzlesz, ahogy kell, irány lefürödni, aztán evés, majd csak utána foglalkozunk az automailedell, ha már eddig kibírtad így.
-Ööö , igenis Pinako néni, megyek már.
-Áh, nem vagyok én olyan öreg...Winry! Lányom, segíts a vacsorában.
*Vacsoránál Ed kedvence volt, ám a tej ott maradt.*
-Idd csak meg.-*szólt rá Winry*
-Nem, nem szeretem.
-Ezért vagy olyan pici.
-Ezzel etess mást, nem szeretem és kész!
-Fafejű vagy, soha nem nősz meg.
-Nem iszom folyékony hányást, érted?!
-Hülye vagy Edward Elric, érted?!
-Ne szólj bele mit iszom meg és mit nem!
-De bele…
*Ekkor állt fel Al és kivonult a szobából. Megfagyott a levegő. Mi lelte az öccsét? Nem szokott ilyen lenni. Mindannyian bámulták egy darabig a helyét, aztán Pinakó oldalba lökte az alkimistát.*
-Menj utána.
*Ednek nem is kellett több, bólintott és már ott sem volt. Kint a ház előtt találta meg. A lépcsőn gubbasztott. Ed mellé ült.*
-Hé, mi a baj?
-Semmi, csak... áhh, bátyó, minden reggel mikor felkelek, egy idegen arca bámul rám. Valamellyest hasonlít rám ez az arc,de ennek a jobb fele fémből van, és úgy nézek ki mintha 20-25 éves lennék, pedig csak 13 vagyok.
-Al, megígérem, hogy visszaszerzem a tested!
-De én is menni akarok! És a te karodat és lábadat is visszaszerezzük…együtt!
*Ed elmosolyodott.*
-Jól van. Addig is kitalálok valamit, hogy lehetne elviselhetőbb, míg elkészül a karom.
*Egy hét alatt dobták össze, és az összeillesztés ugyanolyan fájdalmas volt mint az első két alkalommal. Közben rájött, összedobtak Pinákóval egy illúzió varázslatot. Ennek hatására Alt egy páncél vette körül, és az látszott nem az alkimista által teremtett bábú, de egy bizonyos távolságon belül Ed mellett kell maradnia, különben a varázslat megszűnik. Ezt észben kell tartaniuk, de legalább elindúlhatnak.*
Vissza az elejére Go down
Miznis Tend
Látványkeltő
avatar

Hozzászólások száma : 21
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Myrte nép
Beosztás: Illuzionista
Rang: Illúziómágus

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Hétf. Nov. 21 2011, 01:47

*Az elmúlt pár hónapban rengeteg csodálatos kalandban volt része. Fajának számos tagjával ismerkedett meg, ráadásul tündérek egész hada kereste félénk társaságát. A végeredménye ennek a csodálatos utazásnak az lett, hogy az ifjú myrte már nem bújik minden nap áthatolhatatlan ruhába, és nem oson árnyékból árnyékba, hogy észre ne vegye őt a "tér". Nos igen, a tér még mindig megriasztja, főleg ha nagyon magasban van, vagy óriási síkságon kell végig baktatnia, de egy erdei tisztásra már ki mer merészkedni fegyverek nélkül.
Több hónapos gyaloglás után végül elérte utazása utolsó színhelyét: a Hyatse-hágót. Izgalommal tölti el a tudat, hogy megérkezett eme neves helyre, mégis kissé összeszorul a színe ha arra gondol, hogy vége, bejárta az összes helyet, ahol népének tagjai otthon érezhetik magukat. Nagy levegőt vesz, és elhagyja az utolsó fát is, ami közé és a hágó közé ékelődött. Lenyűgözi a látvány, de a lélegzete mégsem akad el. Az utóbbi időben rengeteg, ennél sokkal fantasztikusabb helyet is látott, legalábbis, ami őt jobban megérintette.
Pár percnyi néma nézelődés után elindul az emlékmű felé. Az építmény mellett -ilyen messziről- úgy tűnik myrték állnak, és Miz hamarosan meg is bizonyosodhat erről, mikor meleg mosolyokkal, és integetésekkel üdvözlik őt társai. Rövid bemutatkozás után étel és ital kerül a sebtében előhozott asztalra. Vándorunk köszönetet mond a vendéglátásért, és néma hallgatásba burkolózik, míg a többiek a többség által már rég elfeledett történetekkel traktálják őt. A kezdetben érdekes történetek végül egyhangú zúgássá olvadnak össze a fáradt utazó fejében, így szinte észre sem veszi, hogy elnyomta őt a buzgóság.
Másnap reggel, mikor kinyitja szemeit kényelmes szoba tárul szemei elé. Elégedetten, bár nem kevésbé meglepetten konsatálja, hogy valaki meleg ágyba fektette őt az éjszaka folyamán, mi több, még arra is ügyelt, hogy az asztalra egy pohár víz kerüljön, és néhány szál virág is.*
-Micsoda vendéglátás! *Sóhajtja és rámosolyog a belépő myrte asszonyra.* -Köszönök szépen mindent! Remekül aludtam.
-Örülök neki Miznis Hétalvó Tend. Már azt hittem vacsoráig lustálkodni akarsz. Az ebédet épp most sikerült lekésned.
-Valóban? *Döbben meg Miz, és kinéz az őrlak ablakán. Valóban, a nap már magasan a fejük fölött jár.*
-Azért ne kell elkeseredni. Amint megéhezel újra terítek. Miután ettél ismét kimehetsz az őrökhöz. Biztos vagyok benne, hogy még számtalan izgalmas történetet tudnak neked mesélni. *A nő elneveti magát az ifjú savanyú ábrázatán és legyint egyet kezével, mire egy elmosódott csatajelenet jelenik meg a levegőben. Miznis figyeli pár pillanatig, aztán ő is elneveti magát.*
-Azt hiszem, hogy ez máris többet mondott nekem a régi időkről, mint az egész estére kiterjedő monológok egész sora... Borzalmas lehetett... *Jegyzi meg egy idő után, aztán felderül a képe.* -De izgalmas is. Ilyen a világ a hágón túl is?
-Azt csak egyféleképpen tudhatod meg ifjú Myrte. *Hangzik el a jóindulatú felelet.
Rövidesen, Miznis felfrissülve, tele hassal lép ki az őrlak ajtaján és tesz néhány tétova lépést. Étkezés közben végig azon gondolkodott, hogy elhagyja e a biztonságosnak ítélt földeket, vagy maradjon a biztos úton, és ne keresse a kalandot. Kedves szavakkal búcsúzik az őt ellátó asszonytól, -akiről végül nem derül ki számára, hogy vajon az egyik őr felesége, vagy talán a szakácsnő, esetleg a közelben lakó myrte e-, és elfordulva, savanyú arccal indul meg az emlékmű felé. Ha valamiben, abban egészen biztos, hogy hamarosan rálel a válaszra, hogy merre tovább.*
Vissza az elejére Go down
Helena
Démon-szólító
avatar

Hozzászólások száma : 128
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Csüt. Ápr. 10 2014, 22:00


/Időntúli játék, Lokina, folyt. A Kiképző Zónából/

A kapitány szakavatott kézzel irányította a kis hajót Heir városából a Däsyron-folyón fölfelé. Elégedett volt a két nőtől kapott súlyos bőrzacskóval, hiszen az utazás ára volt benne. Helena a palánk mellett állva nézte az elhaladó vidéket.
Hamarosan megérkeznek a myrthék területének központjába. Remélte, hogy valahol itt lesz az árus, akit keresnek. Hirtelen nagyon hideg szél kezdett fújni és miközben összefonta maga előtt a kezeit, nem tudta megállni, hogy ne kezdje el dörzsölni a vállait, hátha melegít valamit...
A távolban már látni lehetett a HYATSË-HÁGÓ feléjük tornyosuló körvonala.
Vissza az elejére Go down
Lokina

avatar

Hozzászólások száma : 40
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Myrte nép
Beosztás:
Rang:

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Csüt. Ápr. 10 2014, 22:25

Lokina ugyan nem fázott, de a szél kellemetlenül érintette. Elbambulva nézte az elsuhanó tájat, a néhány hajót és csónakot. A torony látványa magához térítette a bambulásból. Rájött, hogy azt sem tudja mit keres a hajón. A kiváncsiság hajtotta a mágus után, akiről semmit nem tudott. A gyűrű felkeltette az érdeklődését, az árus emlegetésére pedig gyorsan hajóraszállt, hogy megkeresse.
~ Mi lehet a célja? Mit keres?
Vissza az elejére Go down
Helena
Démon-szólító
avatar

Hozzászólások száma : 128
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Csüt. Ápr. 10 2014, 22:33


A boszorkány egyre jobban fázott, ahogy a hegycsúcsok mögül baljós fellegek gomolyogtak és az általuk hozott sötét árnyék lassan elérte a hajót is. Azt, ami oly békésen ringatózott a vízen, mintha semmi veszedelem nem készülődne.
-Te nem érzed a feltámadó vihart? -kérdezte az illuzionistát. Életében nem látott még ilyen gyorsan mozgó hűvös fellegeket, sokkal inkább volt szokva ahhoz, hogy elemi mágusok csinálnak néha ilyesmiket. De Osgiliadokban nem hinné, hogy ilyen durván beavatkozna egy erre tévedt mágus. És oka is kell legyen, ha ilyet tesz. Furcsa, hiszen rajta kívül mintha senkit sem nyugtalanítana.
Vissza az elejére Go down
Lokina

avatar

Hozzászólások száma : 40
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Myrte nép
Beosztás:
Rang:

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Csüt. Ápr. 10 2014, 22:43

A myrte felnézett a felhőkre. Neki sima viharfelhőknek tűntek, talán csak egy kicsit alacsonyabban voltak mint kellett volna.
- A vihart érzem, de én szeretem a viharokat.
Visszagondolt gyerekkorára, mikor az egyik kedvenc szórakozása volt kiszökni a viharba, ami után persze le lett szidva és néha meg is fázott. Már akkor úgy gondolta, a vihar illik egy nyughatatlan természethez.
Vissza az elejére Go down
Helena
Démon-szólító
avatar

Hozzászólások száma : 128
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Csüt. Ápr. 10 2014, 22:51


A darthar gyanakodva szemlélte társát.
-Nem lehet, hogy valamelyik fajtársad érzem sokkal hátborzongatóbbnak? Ne vedd sértésnek, de jobb szeretem megtartani veletek szemben az egészséges kételkedést... -tért gyanújának tárgyára. Úgy tudta, ha az illuzionisták valamit megjelenítenek, azt mindenki látja, érzi, tapintja. Ha elég jó a varázslat. De most mintha csak ő.
Néha a tengeren át kellett élnie olyan hullámokat, amik jócskán túlnőttek ennek a hajónak a méretein. Bár folyón még nem látott azokhoz foghatót, de a kapitány szemébe nézett:
-Kössünk ki itt egy kis időre! Nem tetszik ez nekem.
Vissza az elejére Go down
Lokina

avatar

Hozzászólások száma : 40
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Myrte nép
Beosztás:
Rang:

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Vas. Ápr. 13 2014, 12:57

Lokina végignézte ahogy horgonyt vetnek. Nem volt különösebben érdekes látvány. A parti nyüzsgés jobban érdekelte. Mintha mindenki veszélyesnek érezte volna a vihart rajta kívül. Ő még mindig nem érezte fenyegetőnek a felhőket. Sokkal inkább tetszettek neki. Valahogy furcsa alakjuk volt.
Mikor végre rendesen kikötötték a hajót partra szállt a többiekkel. A forgatagba belekeveredve még érdekesebb lett a nép. Elkezdett rá is átragadni az emberek idegessége. Nyugtalanul pislogott a felhőkre.
- Nem kéne fedezéket keresnünk? - kérdezte a mágust.
Vissza az elejére Go down
Helena
Démon-szólító
avatar

Hozzászólások száma : 128
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Szer. Ápr. 16 2014, 12:21

Helena türelmetlenül várta, hogy a folyóparti kis kikötőbe a hajó megálljon. A kis városka szokatlanul nyüzsgött és a legfurcsább az volt, hogy nyoma sem akadt vásárnak vagy bármi olyan ünnepségnek, ami feldobhatta volna a hangulatot. Az utcán tolongó tömeg figyelme is az ég és a hágó irányába szegeződött.
A kapitány hajlandónak mutatkozott, hogy megvárja őket, míg kiderítik a felfordulás okát. A nem rég mellé szegődött myrthé megnyugtatóan nyugodt volt, ami bátorságot öntött a boszorkányba mindaddig, míg észre nem vette, hogy társa is kezd egyre nyugtalanabb lenni.
-Nem kéne fedezéket keresnünk?
-Nem tudom. -felelte társának.- Azt sem tudom, miért ilyen furcsák azok a felhők. De mindenkit úgy tűnik, ez aggaszt. Nézd az embereket!
*Ezzel oda lépett egy közelben állóhoz, hogy megkérdezze tőle, mi folyik itt.
-Elnézést! Talán tudna nekünk segíteni. Egy fogadót keresünk, hogy jobban utána járhassunk...- az égre mutatott- ...ennek a helyi különlegességnek. -mondta mosolyogva, de a megszólított cseppet sem viszonozta a jókedvét.
-Hát maguk még nem hallották? A múlt héten egy elemi mágus járt nálunk és megrögzött mániájává vált hajtogatni, hogy a vulkán a hágónál ki fog törni. El fogja pusztítani a várost. Nem sokat adtunk a szavára, mert már több tűzfakasztó járt itt korábban és mind megállapította, hogy a vulkán teljesen kialudt. De amikor távozott a hegyek felé nem sokkal az után újra füst kezdett el szivárogni a kráterből. Ma meg nézze! -mutatott a hegyek felé- Soha ennyire sok felleget nem bocsátott ki magából.
*Nem hitte volna a vándor mágus, hogy annyi hosszú idő után erre fog hazatérni Evolyranba. Az elmúlt jó pár évtizedet az ellenséges Dagorladban töltötte, ahol egy hamis istenség templomának őrzésén felül karavánkíséreten át a legkülönbözőbb zsoldos munkával tartotta el magát.
Nem volt a szakterülete az elemek ismerete és irányítása, viszont az elmondás egyszerű szemlélőként is aggasztónak tűnt.
Vissza az elejére Go down
Lokina

avatar

Hozzászólások száma : 40
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Myrte nép
Beosztás:
Rang:

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Csüt. Ápr. 24 2014, 17:11

- Ez érdekes. Ha a többi tűzfakasztó kialudtnak gondolta, neki hogy sikerülhetett ez? Abban legalább biztosak lehetünk, hogy ebből eső nem lesz.
Próbálta a jó oldalát nézni, de elég sovány vigasz ilyen helyzetben. Elkezdett nézelődni, hátha más forrásból is értesülhetnek. Egy elmondásban sosem bízott, ez ráadásul nem egy hétköznapi esemény, ki tudja mennyi a kacsa az elmondásban. Odalépett egy vándor árushoz, aki most cseppet sem törődött portékája biztonságával. Ez elég hanyag volt tőle, mivel nem semmi ékszereket árult.
- Elnézést, nem tudna felvilágosítani minket erről a nyüzsgésről?
- Nem lát a szemétű'? Nézzen mán fölfelé az égbótra! Inkább a helyire...
- Azt látjuk, de nem tudjuk mire vélni.
- Gyütt valami varázsló féle. Tuggya, olyan köpönyeges. Hadovát a hegyrű, aztán nézze meg mi lett belűle. Gyarsan le is lécelt a fickó. Jú is tette, meg akarták verni.
- Hát, köszönjük a felvilágosítást.
- Máskor is szivesen, ha gondúja. Gyüjjenek velem a fogadóba, lesz ott hely maguknak is, a még nincs hol aludniuk.
Vissza az elejére Go down
Helena
Démon-szólító
avatar

Hozzászólások száma : 128
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Csüt. Ápr. 24 2014, 22:45

A vörös hajú varázslónő nyugtalanul hallgatta társa szavait, amihez egy csípős megjegyzést fűzött.
- Ez érdekes. Ha a többi tűzfakasztó kialudtnak gondolta, neki hogy sikerülhetett ez? Abban legalább biztosak lehetünk, hogy ebből eső nem lesz.
-Hát... Esőcseppek biztosan nem hullanak belőle, de tűzeső még könnyen lehet. Ne bízzunk semmit se a véletlenre!
*És legnagyobb meglepetésére Lokina nem is bízott semmit se a véletlenre. Egy árust is megkérdezett, aki hasonlót mondott. Miközben ő elkeseredetten gondolkodott azon, vajon milyen mágiával lehetne eltéríteni a lávát, ha ki akarna önteni a településre. De egy ilyen se jutott az eszébe.
Ahogy megütötte a fülét a szállás felajánlása, felcsillant a szeme. Néhány pohár sör mellett szívesebben beszélné át a teendőket. Lehet, hogy a myrthé már ki is talált valamit, kár törnie a fejét tovább.
-Mit szólsz? Szerintem ez kedves gondolat.
Vissza az elejére Go down
Lokina

avatar

Hozzászólások száma : 40
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Myrte nép
Beosztás:
Rang:

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Vas. Ápr. 27 2014, 18:39

- Vele kéne mennünk, nem biztos, hogy találunk mást ebben a káoszban. Magával tartunk, Öreg. - fordult az árushoz.
Az árus egyből elindult a város széle felé, ahol kisebbnek tűnt a nyüzsgés. Lokina menet közben megoldáson törte a fejét. Épkézláb gondolat nem sok jutott eszébe. Egy ötlet ütött szöget a fejében, de nem merte elmondani, amíg biztonságos helyen nem beszélhetik meg.
Vissza az elejére Go down
Helena
Démon-szólító
avatar

Hozzászólások száma : 128
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Hétf. Ápr. 28 2014, 17:09

A démon-szólító elindult a kereskedővel és Lokinával együtt a szállásuk felé. Egyre könnyebben haladtak az úton, de ez nem nyugtatta meg. A hegyek felől elég baljós morajlások hallatszottak el odáig.
-E' mé' nem a tűzhányás. -mondta a kereskedő, aki meglepő módon ott hagyta az áruját őrizetlenül.
-Hogy hogy? -kérdezte kíváncsian a varázslónő. Elég magabiztosan állította, pedig ki tudja, mi játszódik le ott!
-Beszíltem pár tűzcsiholóva'. Ahoktól tudom, ha kitő', rájövünk maj'.
*Ez megnyugtató volt. Egy szakbarbár, aki minden tudását arra alapozza, hogy a tűz elem legtapasztaltabbjai azt mondták neki, ha nagy pácba keveredik, rá fog jönni.
Ahogy nagy léptekkel siettek a város széle felé, igen sokan megnézték a darthart és a másik nő társát. A vörös hajú még most is a paplovagoktól „kölcsönvett” rózsaszín ruhájában volt, a felvágott szoknya alól ki-kilibbent karcsú lába. A hajón minden nap elmondta rá a tiszta ruha varázslatot, vándor létére nem tűrte az izzadt, koszos göncöket. De a myrthé is szerzett magának hódolókat kéretlenül is. Viszont most egy perc késlekedni valójuk sem volt, vállalniuk kellett, hogy feltűnők lesznek.
-És mit mondott még az a tűzébresztő? Esetleg említette, hogy szerinte mikor fog kitörni? Vagy merre fog ömleni a láva?
-Ném tűzcsiholó ah! Vízöntő. Ezírt sem hitték, hogy tudja, mit bészíl.
~Remek! Egy őrültnek tartott vízfakasztó meg egy nagy rakás tűzébresztő szerencsétlenség. Át kéne gondolnom a katasztrófák receptjét, mi hiányzik még.
*Így érkeztek meg, hogy egy-egy pohár sör vagy bor mellett végre hármasban át tudják beszélni egy magányos sarokban a dolgokat. Még a vendégek is kint voltak, így a kocsma rész a pultoson kívül teljesen üres volt. Rendelésnél szóltak, hogy itt fognak valószínűleg éjszakázni is, de jelenleg a jövőt kellett megtervezniük.
Vissza az elejére Go down
Lokina

avatar

Hozzászólások száma : 40
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Myrte nép
Beosztás:
Rang:

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Hétf. Ápr. 28 2014, 17:16

- Köszönöm! - Tört elő Lokinából a jólneveltség, amit máskor igyekezett elfojtani, de ez vészhelyzet.
Fogta a habzó sört és a sarok felé indult. Olyan helyet szeretett volna ahonnan ő mindent látnak, viszont nem túl feltünők.
Vissza az elejére Go down
Helena
Démon-szólító
avatar

Hozzászólások száma : 128
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Szer. Ápr. 30 2014, 15:32

Helena a myrthével közös asztalnál ülve iszogatta a sörét, mikor végre elérkezettnek látta az időt egy mélyebb beszélgetésre.
-Szerintem oda kéne mennünk. -bukott elő belőle igen pőrén a gondolat, amely a fejében motoszkált már egy ideje- Itt nem látok túl sok esélyt. Csak sodródnánk az árral. Valahogy meg kell tudnunk, mit látott az a vízfakasztó, amiből a tűzelemeseknél pontosabban tudta, hogy mi fog történni!
*Két kezében szorongatta a korsót. Remélte, hogy társa ennél kidolgozottabb tervvel rendelkezik, mert amit nem mondott ki...
~Ez őrültség. Ott sem tehetünk semmit. Ha az a hegy ki akar törni, akkor egy tucat démonológus sem hiszem, hogy meg tudná akadályozni. De a myrthének is igen valóságos szakadékot kellene illúzióznia, hogy az az agyatlan láva beleömöljön.
Ugyan annyi esélyünk van ellene itt, mint ott.
Vissza az elejére Go down
Lokina

avatar

Hozzászólások száma : 40
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Myrte nép
Beosztás:
Rang:

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Szer. Ápr. 30 2014, 15:39

- Odamehetünk. És el felejtsünk menetközben leszúrni egy táblát, hogy puhára főttünk, csak kenyér kell már. Na nem mintha jobb lenne az ötletem...
Belekortyolt a hideg sörbe.
~ Ha ez összejön történelmi tekercsekbe kerülünk...
- Itt réges-régen össze tudtak fogni és egy tornyot építettek. Ha most is sikerülne összeszedni a myrtheket és meggyőzni, megmenthetnék a várost. Most nem is kell szépnek lennie a műnek.
Vissza az elejére Go down
Helena
Démon-szólító
avatar

Hozzászólások száma : 128
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Csüt. Május 01 2014, 09:47

A vándor elgondolkodott a szavakon. A myrthék területének határán vannak. Elég sok myrthe élhet ebben a kis városban is. Talán tájébresztőkből is van több is! Az ő illúzióik már fizikailag tapinthatóak.
-Azt hiszem, értem. Valami akadályt kellene építeni. Nézzünk szét a városban! És kérdezzük meg a népet, hogy ki akar segíteni!
*Bármennyire is lelkesnek hatottak a szavai, még mindig a sörét bámulta, amiből kortyolt újra egyet. Ha Lokina feláll, akkor követi. De csak később árulja el, mi jár a fejében.
Vissza az elejére Go down
Lokina

avatar

Hozzászólások száma : 40
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Myrte nép
Beosztás:
Rang:

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Szer. Május 14 2014, 13:39

Lokina kiitta a maradék sörét, majd pár percig némán bámult az üres pohárba. Fogalma sem volt hogy vagy hol keressen az ötletéhez segítséget. nem sokkal később felállt és az ajtó felé vette az irányt.
- Nem tudja merre lehetne itt segítséget találni? - fordult az árushoz.
A választ elnyelte egy zsibongó társaság, ezért az ösztönére hallgatva a város központja felé vette az irányt. Mintha még nagyobb lett volna a nyüzsgés, mint korábban.
Vissza az elejére Go down
Helena
Démon-szólító
avatar

Hozzászólások száma : 128
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Szer. Május 14 2014, 15:20

Lokinával csendben ültek az asztalnál, majd felállva távoztak.
Kint az utcán nyüzsgő tömeg hömpölygött továbbra is. Társa igyekezett útbaigazítást kérni, de a zsivaj elnyomta a választ. Mivel a vezetőjük, barátjuk is a főtér felé mutatott, ezért követte a myrthét ő maga is, a nyomában járva kacskaringózva az egyre izgatottabb forgatagban.
A piactérre vezető úton olyat látvány tárult elé, amit nagyon régen látott a barna szeme. Hirtelen egy elf messze a többi fölé magasodott, láthatóan több volt ez pusztán magas szálfatermetének kiegyenesedésétől. Különösen akkor, amikor egy sárkány feje is követte nem messze tőle a lakosok fölé magasodásában.
~Egy sárkánylovas! Ha kerestünk valakit, akkor ő az. Végre megtudhatunk valamit.
*Mivel nem csak ő gondolkodott így, ezért ez nem egy könnyű ötlet. A lovas megjelenését mindenki úgy értékelte, hogy híre ment eme perifériás kis települést fenyegető veszélynek és erősítés érkezett.
Drága, drága Helena! Nem tudhatod még, hogy ez nem a remélt segítség még. A Szövetség legjobb katonáinak egyike épp csak nem rég járt erre felé. De senki nem sejthette, hiszen az óriási állat hátán egy gyógyító is érkezett.
A sárkánylovasok a köznép bátor védelmezői és önzetlen segítői Evolyrannak. Nem ritka, hogy nehezen megközelíthető helyeken is vállalnak járőrszolgálatot. Máskor kivezénylik őket gyógynövények beszerzésére, ha valamiből véletlenül kifogyott a készlet és életek forognak kockán. Járványok idején nem ritka ez sem, hiszen messzi, eldugott réteken van néhány gyógyfű, ha a halál jár a lakosok között, nem érnek rá gyalogszerrel oda menni. De olyan sem ritka, hogy híreket visznek magas rangú vezetőktől a fővárosba vagy épp a központ utasításait távoli vidékekre, hogy mozgósítsák a hadsereget... esetleg a gazdálkodó lakosságot egy tengeren szerencsétlenül járt hajó miatt...
A sárkány ereje és nemes lelke minden esetre mindig pozitív dolgokat juttatnak az átlag emberek eszébe. Ilyen veszélyes helyzetben pedig elkerülhetetlen volt, hogy a vörös boszorkányba ne törjenek fel fiatalabb korának emlékei. Ne higgye azt, hogy ez még csak az első lovas azok közül, akik majd tűzfakasztókat és egyéb hasznos segítőkkel jönnek megmenteni őt magát is.
-Jussunk el oda hozzá és beszélj vele! Őrá biztos hallgatni fognak és meg tudja szervezni a munka elkezdését.
*Próbált minél jobban üvölteni a közvetlenül mellette állónak, nem csak izgatottsága miatt, de a többiek túlharsogásáért is. Mindenki ezt próbálta tenni, ebben semmiben nem különbözött az itt lakóktól jelenleg.
Vissza az elejére Go down
Lokina

avatar

Hozzászólások száma : 40
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Myrte nép
Beosztás:
Rang:

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Vas. Május 18 2014, 13:05

Lokina könyökét és térdét használva próbált utat törni a sárkánylovas felé, de elég nehezen haladt. Mintha többet lökték volna visszafelé, mint amennyit előre haladt. Egy szakállas fazon a gyomrába könyökölt, egy idős nő pedig jól sípcsonton vágta a botjával.
~ Neki aztán fontos odatolakodni. - gondolta Lokina.
- Engedjenek oda! - kiáltotta, de nem hatott mivel mindenki kiabált, zsibongott.
Olyan 3 méter távolságból elkezdett integetni, hátha sikerül felhívni magára a figyelmet. A sárkánylovas inkább azzal volt elfoglalva, hogy ne taposson el senkit és megpróbálta nyugtatni a tömeget.
Majdnem sikerült gy kicsit lecsendesíteni a népet, mikor hirtelen szönyű robaj hallatszott a vulkán felöl.
Vissza az elejére Go down
Helena
Démon-szólító
avatar

Hozzászólások száma : 128
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Hétf. Május 19 2014, 11:07

A darthar elég gyorsan lemaradt az előre könyöklő társától. Egy ideig a háta mögött haladt, de amikor egyre nehezebb volt az elől utat törő nyomában maradni, inkább úgy döntött, hátul megvárja a fejleményeket.
Amikor az illuzionista már elég jól megközelítette, integetni kezdett neki. Először azt hitte Hell, hogy őt is hirtelen elfogta a rajongási vágy a sárkánylovas imázstól, idétlen pomponlányként ugrál a tömegben. De utána eszébe villant, hogy lehet csak elakadt és így igyekszik az érkező segítségét kérni, hogy valahogyan leküzdhesse azt a pár métert még.
-Nem hallja! Közelebb kell menned. Nem hallja. -ordibálta neki, mielőtt rá nem jött, hogy ez ilyen távolságból legalább annyira haszontalan elképzelés volt- Maradjatok csendben! Így nem hallja.
*Azt hihetnénk, hogy ez után az következik, hogy rájött eme másik ötletének is a haszontalanságára, de nem így történt. Hirtelen mindenki elhallgatott. Nem tudni, hogy a vörös boszorkány kérése miatt, vagy a mennydörgésnél is hangosabb robajra, ami a hegyek felől jött. De hosszú pillanatokra néma csend lett a téren. Utána az ég felé törő füstcsíkokból fénylő pontok váltak ki és terültek szét minden felé. Gyönyörű látvány volt a hatalmas fekete-narancssárga csillagszóró.
Az ébredés az a pillanat volt, mikor az első izzó kövek becsapódtak. A vándor mágustól pár méterre is agyon csapott egy nézőt. Azonnal felkapta a feje fölé a bőr táskáját és annak fedezékében rohant lélekszakadva.
~Biztonságos helyre kell jutnom. Biztonságos helyre kell jutnom.
*Így a tömeg sodrásában megpillantott a tér szélén egy hangulatos kis kávézót. Épp pár ember összekapkodta a kint lévő asztalokat, poharakat. Ami a kezük ügyébe került.
-Engedjetek be! Mágus vagyok. Engedjetek be! -léptei kopogása a járda macskakövén hamarabb értek el az ajtóhoz, mint az utolsó vendég. Gyorsan berohant a házba és körbe nézett. Egy ajtó úgy tűnt tán a pincébe fog vinni. Máskor valószínűleg kulcsra lenne zárva, de most tárva nyitva volt. A boszorkány is gyorsan lesietett rajta, egy tucat rettegő szempárral találkozva lent.
Még át sem gondolta igazán, csak tette gondolkodás nélkül, amit bármely vészhelyzetben tenne, hogy hamarosan lángolni fog ennek a háznak a teteje. A lejárat előtt visszafordulva szeme elé tárult a látvány, ahogy az első hamufelhő majdnem teljesen elsötétítette az eget, csak néhány fénylő „meteor” süvít át az égen. Ez a vulkáni por hamarosan földet ér és gomolygó fekete ködbe burkolja a várost.
Vissza az elejére Go down
Lokina

avatar

Hozzászólások száma : 40
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Myrte nép
Beosztás:
Rang:

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Kedd Május 20 2014, 20:57

- Hű ha... - bámulta a myrthe is a látványt a tömeggel együtt.
Szürke, füstös háttéren izzó narancs-vörös darabkák, lélegzetelállító. De messze nincs ahoz a döbbenethez képest, ami akkor jön, ha az egyik darab fültövön csapja az embert. A kitörő pánik rosszabb volt, mint elötte a sárkány felé haladás. A nép taposta egymást, volt akit a lezuhogó kő, másokat a saját társa ütött agyon. Lokina úgy érezte, még a tér közepén maradni is biztonságosabb a kőzáporban, mint fedezéket keresni a tömeggel együtt.
Egyszercsak abbamaradt körülötte a tűzeső. Felnézett és látta, hogy a lovas motyorog valamit. Felkapta Lokinát a sárkány hátára, majd megpróbált a tömegben is rendet tenni, mindenkit biztonságba terelni.
Végül inkább felszállt a kőtörmelék és füstfelhő fölé. Fentről mégszebb egy vulkán kitörése, de borzalmas tudni, hogy áldozatai voltak, lesznek. Kicsivel messzebb egy tisztább mezőn leszálltak.
- Segítenünk kell nekik, nem maradhatnak úgy, volt egy ötletem, de az nem kivitelezhető, el fogja őket önteni a láva, agyontapossák egymást, tenni kell valamit, van köztük barátom is, nem maradhatnak így, ugye van ötleted, egyáltalán hogy kerülsz ide, mindegy segíteni kell... - Hadarta el a myrte egy szuszra.
Vissza az elejére Go down
Helena
Démon-szólító
avatar

Hozzászólások száma : 128
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Vándor
Rang: Darthar

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Szer. Május 21 2014, 00:24

Helena a pincében ijedten nézte a tizenkét illúziók nélküli illuzionistát. Legalább annyira rettegve néztek ők is vissza.
Mindenki igyekezett legalább fél kézzel egy boros hordóba kapaszkodni, no nem azért, mintha ki akarták volna inni a házigazdát a vagyonából, egyszerűen csak nem tudták elképzelni, mikor jöhet egy mindent elsöprő földrengés vagy mik is szoktak lenni egy ilyen kitörésnél. Talán sokkal nyugodtabb volt a tudat számukra eddig, hogy várhatóan kitör és mindent és mindenkit elemészt a tűz, mint most... hogy még élnek és láthatóan van még pár órájuk legalább, amit nem tudják, mire is kéne használni.
De talán nincs is... Fogalmazódhatott meg párak fejében, miközben a kint tomboló Pokol hangjait hallgatták. Majd egy idő után minden elhalkult. Kísérteties csend támadt.
-Vége? -kérdezte a vörös hajú démonológus.
-Nem biztos. Jobb, ha ide bent maradunk és megvárjuk, míg szólnak, hogy kimehetünk. -válaszolt egy hang a sarokból.
-Francokat! Ha csak egy kis időre szünetel, én leléptem innen. -barna szemei haragos nézéséből mély megvetés árulkodott. Gyűlölte a felkészületlenséget.
*Ezzel lassan kiment ott, ahol bejött. Illetve kiment volna, ha az egyik férfi nem állja útját.
-Nyughass! Nem tudjuk, mi van odakint. Ha kinyitod az ajtót, lehet megölsz mindannyiunkat!
-Ostoba! -próbálta odébb lökni az útból- Hogy ölnélek már meg? Mi okozhat azonnali halált egy ajtón túl?
-Nem tudjuk, mi vár ránk ott. Jobb nem bolygatni.
-Ha mérges gázok lennének, az beszivárog a réseken. A láva hője átégeti a falakat is. Kb. tök mindegy, hogy mi vár ránk oda kint, ha az halálos, nem tartóztathatjuk fel örökké egy szépre gyalult fával.
*Ezzel végre sikerült meggyőznie, hogy kiengedje. Vagy csak úgy gondolta, hogy had menjen a halálba, majd becsukja mögötte az ajtót. Nem így történt.
Ahogy a varázslónő kilesett és elkezdett felfelé sétálni a lépcsőn, úgy az egyik vendég a nyomában lopakodott. Úgy settenkedtek, mintha lopni jöttek volna fel a rablók barlangjából. Lélegzetet is alig mertek venni, minden idegszálukkal az apró zajokra figyeltek, amik elárulhatják a készülő veszedelmet.
Ahogy felértek, körbe néztek és Hell megszólalt.
-Tűz van! Ég a ház. Tűz van!
*Erre a tulaj kettesével szedve a lépcsőt rohant fel. Meg akarta szervezni a kávézója tűzoltását, de az egykori papnő határozott mozdulattal nyújt a pult mögé, hogy elvegyen egy fáklyát és azt meggyújtva sétált ki az utcára. A többiek mind feljöttek már, nem szívesen várták volna meg, míg rájuk ég a ház.
Mágikus szavakat mormolt, hogy egy imamaith jelenjen meg. A nem régen még zsúfolásig telt piactéren, ahol most csak felborogatott, néhol lángoló szekerek, vérben ázott hullák találhatóak szerte szét egy két lábú démon jelent meg. Ráncos bőre takarta még a mellső végtagok helyén terebélyesedő szárnyait is. Hátán nyereg, a fogas pelikán csőrében pedig kengyel. Vörös szemei gonoszul néztek körbe, nem került sokba, hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy nem szeretne itt lenni, ahová megidézője szólította. A hegy sapkája már vöröslött a lávától, a meredek oldalon komótosan ereszkedik le a Halál.
Igazából nem vöröslött, a hegy teteje már sehol sem volt. Valami megszüntette. A megmaradt rész tetejét borította el a felszínre törő magma.
-Menjünk innen! -pattant fel a hátára a kezében tartott fáklyával, majd oda fordult a mindig a sarkában sündörgő bakfisra nézett- Szedj össze minél több myrthét! Az egyikőtöknek volt egy jó ötlete a kitörés előtt. Egy város falat kell építenünk, hogy elterelje az útját. -mutatott a vulkán irányába- Én is segítek, amiben csak tudok.
-Egy városfalat? -kérdezett vissza meglepődve.
-Igen. Egy városfalat. Illúzióból vagy a két kezetekkel. Ha nem végzünk, mire az elér minket, akkor mindenki elpusztul. Szedj össze mindenkit, akit tudsz és gyertek utánam!
*A kocsmáros még mindig az értékeit próbálta menteni, hasztalan küzdve a lángokkal. Ha lent maradtak volna, még nem is tudná, hogy élete munkáját milyen veszély fenyegeti. És úgy viselkedik, mintha fel sem fogná, hogy az életét milyen veszély fenyegeti.
Az imamaith hátán a házak teteje felett szárnyalt Helena. Némelyik a kávézóhoz hasonlóan lángra kapott a tűzesőtől. Amikor elérte az utolsót, kicsit lentebb ereszkedtek, hogy ismét csak varázserejéhez forduljon segítségül.
-Lehellë cotrum. -ahogy a kezei között a táskájából elővett marék földet pörgette, a talajra érve négy rofl jelent meg. Az ötödik megidézésére már nem volt elég ereje, hiszen a szintén föld démon szárnyasát is még ebben a világban akarja tartani. Így az csökkenti az eme varázslattal segítségül hívható szolgákat.
-Építsetek falat! Úgy serénykedjetek, mintha csak az életetek múlna rajta! Ha a lángoló föld elér titeket, akkor itt pusztultok ti is. -szemei szigorúan nézte, tudta jól, hogy ezek a szelíd teremtmények rettegnek attól, hogy csatában vagy egy vadállat támadása közben utolsó szalmaszálként kapaszkodnak beléjük, olyan lehetetlen dolgokat kérve, mint például építsenek egy hidat a szakadék fölött, amin át elfuthatnak az ellenség elől.
Nem csodatévők, hiszen ilyenkor az előnyben lévő ellen első lépése, hogy lemészárolja őket gond nélkül. De tény, nem lebecsülendő, hogy a saját világuk eme szorgos és békés lényei képesek ezen a létsíkon is akár egy hegyet áthordani öten a manifesztációjuk ideje alatt, ami 3-4 óra. Ki jósolhatná meg, hogy ez elég lesz-e nekik, míg a föld folyékony mélysége elérkezik a városhoz, hogy letarolja azt?
A parancsolójuk egész biztos, nem fog jóslatokba bocsátkozni. Épp igyekszik újra magasba emelkedni és elhagyni ezt a katasztrófa sújtotta területet, ha nem zavarta meg közben valami. A rofloknak sokszor szükségük van közvetlen irányításra, némelyik felfogása olyan nehéz, hogy a legegyszerűbb dolgokat nem tudják összerakni maguktól. De akadnak ritka értelmes példányok is, melyek majdnem képesek maguktól dolgozni.
Vissza az elejére Go down
Lokina

avatar

Hozzászólások száma : 40
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Myrte nép
Beosztás:
Rang:

TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   Szomb. Jún. 21 2014, 00:07

Lokina visszarepült a sárkánylovassal, akit elég sokat kellett győzködni a helyes döntésről. Visszatérve elég nagy fejetlenség fogadta őket, mintha nem lenne az akciónak vezetője. Még pont az elrepülni készülő mágus után tudott szólni:
- Hé, te meg hova készülsz?
Vissza az elejére Go down
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: 07. Hyatsë-hágó   

Vissza az elejére Go down
 
07. Hyatsë-hágó
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
4 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
EVOLYRAN  :: EVOLYRAN - A SZÖVETSÉG :: Osgiliadok földje - Myrte föld-
Ugrás: