EVOLYRAN


 
HomeCalendarGy.I.K.CsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 2. Liantassë lankása

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next
SzerzőÜzenet
Hiswa
Fejvadász - Lélekkutász
Fejvadász - Lélekkutász
avatar

Hozzászólások száma : 973
Age : 117
Hírnév : 53

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Szomb. Márc. 14 2009, 17:36

*Addig minden rendben volt, míg a myrte el nem ért hozzá. Aztán a mester láthatóan kiborult, és Hiswa ijedten figyelte az időnként félelmet keltő illúziókat, melyek most a myrte mester körül csapongtak zabolázatlanul. A tünde leszállt a lóról, és megpróbált közelebb jutni a hirtelen felbukkanó, és eltűnő illúziók elől, amiktől még lova is halálra rémülhetett, mert egyszer csak hangos nyerítést hallatott, felágaskodott, és kikerekedett szemekkel, és kapáló mellső lábakkal próbált kívül maradni a illúziók tömkelegén. Hiswa meg is rémült a zavarodott lótól, s térdre zuhanva húzta össze magát, hogy ne érhessék el a megvadult ló patái. Szinte már várta a végzetes ütéseket, amiket biztosan nem fog túlélni. De az ütés elmaradt, s néhány pillanattal később már hallotta is a távolodó lódobogást. Hátra pillantott menekülő hátasa után, aztán az előtte kavargó illúziókra pillantott. Néha olyan rémisztő dolgok keletkeztek körülöttük - amik ráadásul túlságosan is valósághűek voltak - hogy még a tünde sokat megélt szíve is beleremegett. Könnyeit már a félelemtől sem tudta visszatartani, de most ezt külön áldásnak érezte, mert így nem láthatta tisztán a néhol undorító, de többnyire félelmetes, és nagyon szomorú illúziókat, amik váltakozva tűntek fel, majd enyésztek el. A következő lépésnél már fájdalmasan morajló hangot hallott, és azt látta, hogy körülöttük elkezd beomlani a föld. Lábai alatt többször is végig futot a remegés, és ő nem tudta, mit tegyen. Rettegett attól, amit művelhet velük a myrte elszabadult illúziója.*
- Hagyd abba!
*Alig bírta elkiáltani magát annyira reszketett már teste, s hangja is a félelemtől. A föld meg tovább morajlott, és zuhant bele a sötét enyészetbe. Hiswa próbálta kitalálni, hol lehet a myrte az illúziók örvénylésében, de nem tudott rájönni. Csak azt tudta, hogy pillanatokon belül elér hozzájuk a földomlás, és azzal nem hitte, hogy bármit is tudna kezdeni. Kétségbeesetten nézett arra, amerre Mitryast sejtette. A következő morajlást már nem bírta állva. Ismét ott térdelt hát a rét megmaradt kis részén, és kezeit füleire tapasztva próbált megszabadulni a fájó hangerőtől, amit a föld beomlása, és az illúziók egyvelege produkált. Teste remegett a félelemtől... Még soha nem tapasztalta az illúziónak ezt a formáját, és ezt az erejét. És ez halálra rémítette. Ugyanakkor az is halálra rémítette, hogy eszébe jutottak gyermekeik. És ő még szerette volna látni a gyerekeket. És a myrtét is nagyon szerette, továbbra is. De testén eluralkodó halálfélelme meggátolta abban, hogy felálljon.*
- Hagyd abba Mitryas! Hagyd... abba... Kérlek... *Kiabálta eleinte a szavakat, de a mondat felénél, már hangja is folyton remegett, és sírása is okozója volt nem összefüggő beszédének.*
Vissza az elejére Go down
http://evolyran.hungarianforum.net
Mitryas Hythamorys
Myrte mester
avatar

Hozzászólások száma : 592
Age : 230
Hírnév : 12

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Nagyúr
Rang: Illúziómágus

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Szomb. Márc. 14 2009, 17:53

*Az illúziók lassan a hatalmukba kerítették a mestert, s ő nem tudott semmit sem csinálni. Ezek mind maguktól törtek elő, a sírás hatására. Egyszerűen hihetetlen nagy energia szabadult fel, amit már a mester sem tudott kordában tartani. És egyre csak sírt. Aztán meghallotta kedvese elhaló hangját, amint azt kiáltja, hoyg hagyja abba. ~Micsoda? Hiswa! Ugye nincs veszélyben? Jajj, mit csinálok!~ De hiába is hibáztatta magát, ezt nem ő tette. Hanem a puszta erő, ami benne lakozott. És az illúziók lassan kezdték felemészteni őt. Nagyon sok energiát vesztett és nemtudta megállítani az egyre hevesebb illúziókat sem. Szinte magával küzdött. A saját maga által keltett illúziók ellen. ~Nem engedhetem, hogy Hiswának baja essen! Azt sosem bocsátanám meg magamnak!~ De még mindig nem tudott mit kezdeni. Lova eközben kifutott alóla, így ő a földre zuhanva jól beverte a fejét. De szerencsére még eszméleténél volt. Próbált feltápászkodni, de nem tudott. Hasára fordult, majd körülnézett. Nem látott semmit sem az illúziókon kívül, mik egyre jobban kínozták. Ismét megpróbált lábra állni. Sikertelenül. A lába nagyon fájt neki. Szinte belenyilallt a fájdalom. ~Biztosan eltört....de ez most a legkisebb gondom. Meg kell mentenem Hiswát ezektől az illúzióktól! Akár az életem árán is!~ Azzal nagy nehezen talpra állt. Lába még jobban fájni kezdett, de ezzel nem foglalkozott. Összeszedte maardék erejét és óriásit kiáltott.*
-Menekülj Szerelmem!
*Ismét összeesett. Nem bírt megállni a lábán. De remélte, hogy legalább ezt a kiáltást meghallotta kedvese és futásnak ered. ~De mi van, ha nem tud menekülni?~ Jutott eszébe a myrtének. És ekkor meg is pillantotta, amitől a legjobban félt. A föld kezdett beomlani körülötte. ~Biztosan Hiswával is ez történik. Itt mr csak az a kérdés, hogy ez csupán egy szimpla illúzió vagy már valósággá vált?~ Ezt egyszerűen meg tudja próbálni. Lassan odavonszolta magát a leomló föld pereméhez és a mélybe próbált nyúlni. Majdnem leesett. ~Ezek szerint ez valóság lenne? Ekkora erőm hogyan lehet? Nem! Ez nem valódi! Ez nem valódi!~ Mondogatta magában, majd erőt gyűjtött, s most mindent beleadva megpróbálta megtörni az illúziót. Első próbálkozása kudarcba fulladt, de még pár próbálkozás után végre sikerült megtörni. És jól gondolta. Csak illúzió volt és nem valóság. ~Ezt tudatnom kell Vele!~ Azzal ismét elkiáltotta magát, ahogy csak a torkán kifért.*
-Szerelmem! Próbálj....próbálj összpontosítani! Ez nem valóság! Csak....illúzió! Képes vagy rá!
*Bíztatta kedvesét. Bár nem volt biztos abban, hoyg a lánynál található földomlás az-e, amire gondol és hogy földomláűs-e egyáltalán, azért remélte, hogy minden rendben lesz és élete szerelme megmenekül. Ő maga már nem bírt nagyon mozdulni. A lába teljesen tropára ment. Már a csont is átszakította a bőrét és kiállt a lábából. A földön elterülve várt és várt. Maga sem tudta, hogy mire...*
Vissza az elejére Go down
Hiswa
Fejvadász - Lélekkutász
Fejvadász - Lélekkutász
avatar

Hozzászólások száma : 973
Age : 117
Hírnév : 53

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Szomb. Márc. 14 2009, 18:36

*Könnyein keresztül figyelte, amint egyre közelebb kerül az omláshoz. A föld egyre vadabb táncba kezdett alatta, ahogy megpróbált talpra állni. Harmadszori próbálkozásra ez sikerült is. Közben mintha Mitryas hangját hallotta volna egyszer, de nem értett belőle egy árva mukkot sem. Látta az egyre nagyobb részt elnyelő sötétséget, de ahelyett, hogy hátrált volna inkább közelített felé. Nem őrült meg vagy ilyesmi, csupán tudatában volt annak, hogy Mitryas arra van, amerre a másik irányban terjed a hasadék. Lábai remegése is alább hagyott, mert most már nem magát féltette elsősorban, hanem a myrtét. Ha úgy cselekszik, ahogy azt elvárta tőle, akkor most ott kell lennie valahol az omlás túlsó oldalán. És biztos volt abban, hogy nem fog onnan elmenni. Nem olyannak ismerte, hogy egyszerűen elmeneküljön. Nem... Mitryas sosem menne el önszántából egy ilyen helyzetnél. Ezt tudta Hiswa... érezte, hogy ott van valahol, csak meg kell találnia. futásnak eredt, igaz néha épp a lába alatt omlott le a föld, s ilyenkor csak egy fürge ugrással, és persze fájdalmas landolással tudott csak tovább jutni. Ami a legfurcsább volt neki az az, hogy néhol, mintha zöldes barna foltokat látott volna a feketeségben. Eleinte nem is tudta, mi lehet az, de aztán rájött. Valahogyan, még maga sem tudta, hogyan, a sötét semmi fölött rendületlen szilárdsággal emelkedett ki néhány kisebb földdarab, amik nem lehettek nagyobbak három-négy méternél.*
~Talán sikerülni fog... Hiszen nincsenek is messze egymástól. Nagyjából két- két és fél méterre lehetnek.~
*Lába alatt újra omlásnak indult a talaj, így kénytelen volt alaposabb átgondolás nélkül cselekedni. Teljes erejét latba vetve ugrott el a málló földről. Aztán még levegőt sem mert venni, ahogy az alatta elterülő feketeségbe bámult.*
~Nincs visszaút innentől...~ *állapította meg gondolatban*
*Aztán már át is ért a földdarabra. Sajnos nem vált volna dicsőségére ez a landolás, hiszen hatalmas eséssel ért földet. Ruhája eléggé piszkos is lett ettől a manővertől. De ő felállt, és már kereste is a következő földrészt. Aztán újra ugrott, és újra éppen csak, hogy átért rá. Ezt így folytatta pár percig, miközben lassan maga mögött hagyta a dübörgő morajlás hangját. Szíve is hevesebben kezdett dobogni, amikor rájött, hogy a lehető legjobb irányban halad a mester felé.*
~Már nem lehet messze... Remélem...~
*Egy nagyobbacska földdarabot újra megpillantott, de az most fél méterrel odébb volt, mint az eddigiek. Ez aggasztotta, hiszen már eddig is saját határait feszegette minden ugrásnál, hiszen helyből kellett ugrania. De aztán rá kényszerült az ugrásra, mivel egy újabb rmegeés futott feléje, de most azon a földrészen, amin ő állt. Riadtan mozdult meg, s maradék erejét összeszedve rugaszkodott el a föld pereméről, ami közvetlenül ezután bele is veszett a feketeségbe. Kezeivel sikerült megkapaszkodnia egy a földből kiálló vastag gyökérzetben. Azon lógva próbálta magát felhúzni, hogy feljusson a kis földdarab tetejére. Ez nagy nehezen sikerült csak neki. A földön felállt, és szétnézett. Sehol egy újabb földdarab. Mindenütt csak a sötét üresség. Fáradtan, s elkeseredve rogyott térdre, és arcát tenyerébe hajtva zokogott, mert már nem volt hova mennie. Se előre, se hátra.*
- Mitryas... Sajnálom... *és szívet tépő zokogása betöltötte a sötétséget, mi most körül ölelt az utolsó földdarabot, amin ő kuporgott.*
Vissza az elejére Go down
http://evolyran.hungarianforum.net
Mitryas Hythamorys
Myrte mester
avatar

Hozzászólások száma : 592
Age : 230
Hírnév : 12

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Nagyúr
Rang: Illúziómágus

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Szomb. Márc. 14 2009, 18:55

*Lassan kezdte elveszíteni az eszméletét. Ott hevert a földön magára utalva. Sehol senki, aki segíthetne. Saját illúzióinak a csapdájába esett. És nincs kiút. Már csak abban bízott, hogy kedvese épségben el tudott menekülni. ~Nekem már úgyis mindegy...nem bírok memozdulni és az illúzióim addig fognak létrejönni és pusztítani, míg el nem szívják az összes erőmet. És akkor itt a vég.....nem így terveztem..még nagyon szerettem volna látni felnőni a gyermekeimet és együtt maradni Hiswával. A húgommal is lett volna egy-két elintéznivalóm. Menni mindent csinálnék még! S mily rövid is az élet mindehhez! Főleg az enyém....már csak perceim lehetnek hátra. Érzem, hogy az illúziók lassan felemésztenek....~ Halk hörgést hallatott, mert iszonyatos fájdalom hatolt mellkasába. Hamarosan elveszti minden erejét és akkor vége lesz ennek az egésznek. És ekkor Hiswára, a gyermekeikre gondolt.....mosoly ült ki az arcára. Őszinte, természetes mosoly. És csak mosolygott és mosolygott. Így várta a mindennek véget vető halált......De az nem jött. Hanem egy sokkal rosszabb dolog. Meghallotta kedvese sírását. Az betöltötte az egész mindenséget. Mitryas szíve majd' megszakadt, de nem tudott semmit sem tenni. Ott feküdt és csak mosolygott. Mert tudta, hogy kedvese itt van a közelében, és hogy ereje már nemelég ahhoz, hogy idáig leomoljon a föld. De még mindig nem történt semmi. Fájdalmai még mindig ugyanakkorák voltak. Ha nem nagyobbak.
És ekkor valami különös dolog történt. A mester könnyei a földre hullva meg-megcsillantak. Mitryas ezt már-már észre sem vette. De ahogy egyre több könnycsepp gyűlt össze körülötte, szabályos tócsa alakult belőlük. És ez a tócsa úyg ontotta magából a fényt, mint semmi más. Hirtelen minden fénybe borult, s a mester teste elkezdett emelkedni. Felemelkedett vagy 2 méter magasságba, majd hatalmas fény tört ki...egyenesen belőle. És ekkor mindnnek vége szakadt. Az illúziók megszűntek. Hiswa most már biztonságban volt. Mitryas pedig a földön feküdt. Még lélegzett. És ezt remélhetőleg a kedvese is észre fogja venni.
Vissza az elejére Go down
Hiswa
Fejvadász - Lélekkutász
Fejvadász - Lélekkutász
avatar

Hozzászólások száma : 973
Age : 117
Hírnév : 53

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Szomb. Márc. 14 2009, 19:13

*Már maga sem tudta, hogy percek, órák, esetleg napok óta térdel ott zokogva. A könnyáradat viszont lassanként apadni kezdett. Kézfejével letörölte könnyeit, s ekkor nagy fényesség töltött be mindent. Pillanatokig tartott csupán, de annyira elvakította, hogy még a megszűnése után sem látott semmit néhány másodpercig. Aztán szemei elől elhúzta kezeit. A fényesség ahogy jött, olyan hirtelen is távozott. Arcába csapott a kellemes meleg fuvallat, mi frissen nyíló virágok illatát hozta magával. Szíve az örömtől szaporán verdesett, hiszen most fogta fel csak, hogy a sötétség is elenyészett végképp.*
~Mitryas!~
*És újra ő volt az első gondolata, a myrte mester. Riadtan szökkent talpra, és alaposan körbe nézett a lankáson. Aztán meglátta a magas növényzet közötti benyomódást, ami csak egyet jelenthetett: ott van valaki. Futva indult meg, s ahogy odaért úgy ült ki arcára az aggodalom. Látta Mitryast elterülve a virágok közt, és azonnal észre vette azt is, hogy nyílt törése van kedvesének.*
~Iszonyatos fájdalmai lehettek tőle...~
- Mitryas! *szólongatta reszkető ajkakkal, s szeméből újabb könnycseppek gördültek le* - Szólalj meg kérlek...Szeretlek... csak szólalj meg kérlek!
*Fájdalmat érzett a szívében, és lelkében is szerelme állapota miatt. Gyorsan végre hajtott egy állapotfelmérő bűbájt, majd egy újabb varázslattal meggyógyította a férfi törött lábát. Aztán könnyezve borult Mitryas mellkasára.*
- Szeretlek... és nem hagylak el soha... Csak maradj velem szerelmem... maradj velem...
Vissza az elejére Go down
http://evolyran.hungarianforum.net
Mitryas Hythamorys
Myrte mester
avatar

Hozzászólások száma : 592
Age : 230
Hírnév : 12

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Nagyúr
Rang: Illúziómágus

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Szomb. Márc. 14 2009, 19:25

*Mitryas eszméletlenül feküdt a kellemes illatú virágok között. Nem tűnt úgy, hogy mostanában fel fog ébredni. De ekkor kedvese ért oda hozzá, s zokogva borult rá. A mester ebből nem érzett szinte semmi sem. Csak a tünde selymes hangját hallotta. És ekkor szép lassan felnyitotta szemeit. Az első, amit meglátott, egy ismerős, és számára kedves arc volt.*
-Szerelmem.....meghaltam?
*Kérdezte erőtlenül. Alig bírt szóhoz jutni. Csak nézte és nézte a számára oly kedves arcot, majd kezét megpróbálta felemelni, s végigsimítani a tünde arcán. Ez nagy nehezen sikerült is neki.*
-Hát túlélted.....vagy csak képzelődök?
*Mosolyodott el, majd lehunyta szemeit, s pihent egy kicsit. Aztán új erőt gyűjtött, s ismét felnyitotta szemeit.*
-Mi történt....?
*Nem emlékezett szinte semmire sem. Csak arra, hogy mindketten életveszélyben voltak. És hogy ő majdnem..avgy valóban meghalt. Ki tudja? Lehet, hogy ez is csupán a képzelet játéka és ő már rég halott. ~De nem! Érzem az érintéseit, a könnyeit, ahogy rám hullanak.~ Kedvese szemeibe nézett, majd így szólt.*
-Szeretlek!
*Azzal ismét elájult. Már nagyon gyenge volt. Pihennie kellett....*
Vissza az elejére Go down
Hiswa
Fejvadász - Lélekkutász
Fejvadász - Lélekkutász
avatar

Hozzászólások száma : 973
Age : 117
Hírnév : 53

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Szomb. Márc. 14 2009, 19:38

*Könnyein keresztül figyelte a myrte mellkasának lassú, de erőteljes emelkedését, majd süllyedését. Amikor végre meghallotta kedvese alig hallható szavait, még fel is nevetett kicsit megkönnyebbülésében, és könnyeivel nem törődve húzódott föntebb a mester mellett, és reszketve tapasztotta szájára, égő ajkait. Aztán olyan szorosan magához ölelte, hogy ne okozzon fájdalmat szerelmének, de érezze is azt, hogy mellette van, és szereti, és nem ereszti el önszántából. De még erőszakkal sem tudnák rávenni.*
- Élünk... mindketten... és már vége van... már elmúlt minden rossz... És én is itt vagyok veled... meggyógyítottalak, és nem eresztelek el... akkor sem, ha a világ pusztulna el körülöttünk... *gyengéden megcsókolta a férfit, majd hagyta pihenni* - Pihenj csak. Majd később valahogy haza jutunk, de most nem engedlek el egy pillanatra sem...
*És szorosan hozzá simulva ölelte magához továbbra is szerelmét, s várta, hogy némi erőre kapjon, hogy elmehessenek innen.*
Vissza az elejére Go down
http://evolyran.hungarianforum.net
Nexus

avatar

Hozzászólások száma : 98
Age : 27
Hírnév : 1

Beosztások, rangok
Nép: Sárkányok
Beosztás: Bestia
Rang: Evolyrani sárkány

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Vas. Márc. 29 2009, 12:35

*Krákogva nyúlt az elillanni készülő szirti kecske után, és fejét lehajtva húzta vissza maga elé az utolsó fogásnak valót.*
~ Na na na... Nem illik a desszertnek kereket oldani! ~ *jegyezte meg magában, s mélyen beszívta a kecske ínycsiklandó illatát* ~Látod, látod... Most kénytelen leszek hamarabb megenni, amiért ilyen izgága vagy. Pedig olyan jól elszórakoztunk.
*Lassan felemelte fejét, s az égen vonuló izzó korongra függesztette tekintetét.*
~Pech... Kaja idő van!~ *és egy gyors mozdulattal eltüntette szájában a kecskét, s néhány rágás után lenyelte szőröstül, bőröstül* ~Na, ez jó volt, csak kevés volt... Akkor nézzünk csak szét az uraság házatáján... Már úgyis olyan régen nem láttam azokat a csini tornyokat, meg az úr pompács lovacskáit...~
*Egyetlen szárnycsapással emelkedett levegőbe, s nagy légörvényt kavarva távozott a lankásról Fehértorony-várának irányába.*
Vissza az elejére Go down
Aredhel Narmolanya
Fényhozó
Fényhozó
avatar

Hozzászólások száma : 397
Age : 31
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Boszorkány
Rang: Isthar

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Vas. Május 17 2009, 17:39

*Aredhel Narmolanya érkezett a nefelejcsek erdejébe. Óvatosan lépkedett, karján egy fura, lapos kosárral.*
~Remélem, találok még bangófélét... jól jönne. Aztán majd keresek amott a bokrosnál gombát is.~
*A gomba gondolatára összefutott a nyál Ared szájában, és ha lehet, még figyelmesebben böngészte a füvet, s köztük a virágokat. Jó meleg volt, így a lány hamar kifáradt. Egy közeli erdősávhoz érve letelepedett egy fa árnyékába, és előkotorta a tarisznyája mélyéről a vizestömlőjét.*
~Hűha, ilyenkor jól jönne egy ló. Habár ilyen melegben hagynám szegényt pihenni.~
*A szeme sarkából egy közeledő elfet vett észre*
Vissza az elejére Go down
Riel
Árnyölelő
avatar

Hozzászólások száma : 65
Age : 213
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Vas. Május 17 2009, 17:46

-Szia!*köszönti az ismerőst.*
- Mit csinálsz erre felé?*majd elgondolkodik és lehajtja a fejét.*
- Ne haragudj a múltkori miatt.* néz megbánóan.*
- Jaj, de szép virág!*mutat jobbra, ahol egy lila virág pompázott.Rózsára hasonlított, de mégsem volt az.*Riel odamegy megnézni, de nem tépi le és visszamegy Aredhez.*
- Jaj, de figyelmetlen vagok.A nevem Riel.*mondja.*
- Múltkor elfelejtettem bemutatkozni.*majd kacag egyet és leül Ared mellé.*
Vissza az elejére Go down
Aredhel Narmolanya
Fényhozó
Fényhozó
avatar

Hozzászólások száma : 397
Age : 31
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Boszorkány
Rang: Isthar

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Vas. Május 17 2009, 17:53

*Csodálkozva néz a zöld szemekbe. Annyira meglepő a múltkori találkozás után, hogy mosolyogni látja a nőt, hogy hirtelen azt sem tudja, mit feleljen.*
~Hmm, nos, igen. A tündéknél soha nem lehet tudni, hányadán áll velük az ember.~
*Amikor a lány bemutatkozott, Ared pipacspiros színre váltott.*
-Elnézésedet kérem, nagyon udvariatlan voltam. Aredhel Narmolanya vagyok.-
*Kutatva néz Rielre.*
-Jobban vagy? Kipihented már magad? Hol találtál szállást?-
*Magában bőszen reménykedett, hogy talált Riel valami biztos helyet magának. Tapasztalatból tudta, milyen nehéz egy új életet elkezdeni. Hiszen bárki bármit is mondjon, ez a föld egy új élet ígéretével kecsegteti, s néha meg is rémíti a vándort. Ezen aztán, szokásához híven alaposan el is gondolkodott. Pontosan úgy, ahogy egy isthartól várná az emberfia.*
Vissza az elejére Go down
Riel
Árnyölelő
avatar

Hozzászólások száma : 65
Age : 213
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Vas. Május 17 2009, 18:09

*Riel mosolyog még mindig.
-Nos.Az, hogy jobban vagyok, az túlzás, de rájöttem, hogy úgy könnyebb új életet kezdeni, ha felfedezzük minden egyes kis csodáját.*mondja bizakodva.*
- Nézd csak meg azt a szép virágot.Az is egy kis élet, amiért érdemes élni és újrakezdeni mindent.Nem igaz?*aztán elgondolkodik.*
- Tényleg.Neked van családod? Vagy esetleg szerelmed? *kaccsint egyet és leül mellé.*
- Kíváncsi vagyok rád, hiszen ha te nem lettél volna, lehet ott feküdnék még mindiga parton.
Vissza az elejére Go down
Aredhel Narmolanya
Fényhozó
Fényhozó
avatar

Hozzászólások száma : 397
Age : 31
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Boszorkány
Rang: Isthar

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Vas. Május 17 2009, 18:16

-Igen, a virágokat fel kell fedezni. amit az előbb megcsodáltál, az egy pókbangó, egy orchidea. Gondoltad volna, hogy így egyszerűen a réten, szabadon magától nő egy olyan kényes virág? Ezer és ezer meglepetés érhet, csak nyitva kell tartanod a szemed.-
*Egészen tűzbe jön a lány, amint kedvenc témáját, a növényeket hozza szóba Riel. A család említésére azonban kissé elfelhősödik a homloka.*
-Hát... igen, van családom, de nagyon messzire innen. Néhányuk nagon hiányzik, és remélem, jól vannak és boldogok.-
*Kissé elszomorodik, amikor eszébe jutnak a testvérei és az apja.*
-Szerelmem? Igen, van.-
*Elpirulva, s egyszersmind büszkén ejti ki a száján. Riel az, akinek először beszél Zotharról.*
-És barátaim is vannak. Az egyik éppen az, akit a múltkor volt szerencséd képen törölni... meg kell mondjam, fergeteges egy pofon volt.-
*Kuncogott halkan.*
Vissza az elejére Go down
Riel
Árnyölelő
avatar

Hozzászólások száma : 65
Age : 213
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Vas. Május 17 2009, 18:27

-Igen? és ki a szerencsés áldozat?*kaccsint mégegyet Aredre, amikor a fiúról beszél.*
- Mesélj róla nekem.Megmondom őszintén nekem még nem volt szerelmem soha.Nem tudom milyen érzés az.Egyáltalán nem törődtem a férfiakkal még.Majd annak is eljön az ideje, bár néha már jöhetne a kis amor.*néz rá vidáman.Közbe állát a térdére támasztja és onnan hallgatja Aredet.*
- Mondd csak.Mit érzel ilyenkor, mikor rá gondolsz?*aztán eszébe jut, hogy Glorien milyen szépen írt Aldoról. Ő nem lett volna képes úgy írni férfiról.Nagyot sóhajt.*
- Glorien nagyon szerette Aldot. Remélem, hogy az a tuskó is tudja.És azért kapott tőlem mert az elején nagyon sokszor megbántotta, csak nem mert szólni neki.Én biztos beolvastam volna neki, ha megbánt, de mi teljesen mások vagyunk.Illetve már csak voltunk..
Vissza az elejére Go down
Aredhel Narmolanya
Fényhozó
Fényhozó
avatar

Hozzászólások száma : 397
Age : 31
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Boszorkány
Rang: Isthar

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Vas. Május 17 2009, 18:40

*Ared álmodozóan behunyta a szemeit és arcán komoly kis mosoly ült. Zothar számára az, akiről nem lehet egyszerűen beszélni.*
- Egy mágus, tűzgyújtó, aki lángra lobbantotta az én szívemet is. Tudod... igazán nem is tudok róla beszélni. Mármint a szerelemről. Csendesen jött, és amikor már észrevettem, egyszerűen kitöltötte a lelkemet. Soha nem hittem volna, hogy lehetséges ilyen. Azelőtt nem éreztem így senki iránt sem...-
*Hangosan tűnődött, majd mosolyogva nézett Rielre.*
-Tudom, hogy nagyon szerette. Bár nem ismertem túl jól a nővéredet, de abban biztos vagyok, hogy a szíve Aldóé volt.-
*Könnyes szemekkel bámult Rienre. Eszébe jutottak a békés álomfalvi napok, és újra hiányozni kezdtek neki a barátai, akik ott maradtak.*
-Sokan elvesztek a csatákban, Rien. És biztos vagyok abban, hogy ha tehette volna, Aldo a saját élete árán is megmenti Glorient. Higgy nekem, kérlek, ő nagyon jó ember.-
*Hirtelen elhallgatott, hiszen eszébe jutott, milyen dühös szavakat kiabálva hagyta ott a parton Aldót. Egy könnycsepp lefutott az arcán, majd gyorsan megtörölte a szemeit.*
-Remélem, nem bántottam meg a múltkori üvöltözésemmel nagyon. Most láttam először itt, Evolyranban. Nagyon hiányzott már nekem.-
Vissza az elejére Go down
Riel
Árnyölelő
avatar

Hozzászólások száma : 65
Age : 213
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Vas. Május 17 2009, 18:50

*Riel látta, hogy Ared szemei könnyesek és fogta magát és átölelete.*
- Igazán sajnálom.*mondta és csak ölelete a lányt.Majd, amikor Aldo neve ismét szóba kerül valami izgatott érzés keríti hatalmába.Nem tudja jó e az vagy rossz e.*
- Valamiért nem szívlelem Aldot.Olyan fura.Másnak mutatja magát mint ameilyen.*mondja meg a véleményét.*
- De miért? *kérdezi inkább magától.*
- Soha nem értettem, hogy lehet valaki ilyen.* bár legbelűl talán kedveli Aldot de ezt magának se vallaná be soha.Éppen azért mert kihívás számára.Érdekesnek találja.*
- Lehet, hogy életét áldozta volna Glorienért, de valami nem tetszik nekem. Hogy mi? nem tudom megmondani.*kicsit tanácstalan.*
Vissza az elejére Go down
Aredhel Narmolanya
Fényhozó
Fényhozó
avatar

Hozzászólások száma : 397
Age : 31
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Boszorkány
Rang: Isthar

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Vas. Május 17 2009, 18:57

-Nem szabad előítélettel lenni, Riel. Aldo hozzám mindig nagyon kedves volt, soha nem bántott. Szerintem jobban meg kellene ismerned őt. Bár a modora kissé... túlzó. Nagyon szeret udvarolni, ahogy hallottam.-
*Mosolygott Rielre és már el is tűntek arcáról a bánatfelhők.*
-Tényleg szereti, ha nincs vele tisztában az ember, de ez az izgalmas benne. Sohasem tudhatod, mit fog tenni, vagy mit fog mondani. Öntörvényű, mint a szél... és tudod... nagyon szeretem őt, az egyik barátom, így akármit is tegyen, nem tűröm el, hogy valaki az én jelenlétemben rosszat mondjon róla. Már ha nincs ott, hogy megvédje magát.-
*Bocsánatkérően mosolygott, de szerette volna, ha Riel pontosan tudja, hogy Aldo barátjaként kell elfogadnia őt.*
-És gondolj arra, hogy Glorien is látta benne azt a valamit, amiért szerette.-
Vissza az elejére Go down
Riel
Árnyölelő
avatar

Hozzászólások száma : 65
Age : 213
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Vas. Május 17 2009, 19:04

- Valószínűleg igazad van.És befogom a számat.Előtted nem pocskondiázom.*ígéri meg.*
- Amúgy nem találtam még helyet.Ahol éppen vagyok ott elalszok.De már megszoktam a vándor életet.Nem kell félteni.*mosolyog tovább.*
- De mondd csak. Hogy tudnék ruhákat szerezni? Mert a hajómon maradt minden.*kicsit elpirul.*
- És mi tagadás, öltözködni nagyon szeretek.
Vissza az elejére Go down
Aredhel Narmolanya
Fényhozó
Fényhozó
avatar

Hozzászólások száma : 397
Age : 31
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Boszorkány
Rang: Isthar

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Vas. Május 17 2009, 19:13

-Köszönöm, Riel.-*Mondta Ared komolyan.*
-Ruhákat? Háááát, tudod én nem nagyon szoktam kiöltözni, mivel évekig az erdő volt a lakhelyem, oda pedig ugye a praktikus dolgok illenek. Látod, van egy közös bennünk. Hiszen én is eleinte körbejártam a birodalmat, és ott aludtam, ahol éppen ért az este.-
*Lázasan gondolkodott, hogy hol is tud ruháka, aztán jött a mentő ötlet.*
-Evolyran városába menj, Riel. Fantasztikus piac van ott, és szinte mindent lehet kapni. Bár én inkább a gyógyfű boltban szoktam nézelődni. Az a mániám. Régen erdőkerülőként éltem Álomfalván-
*Ismerte be elpirulva.*
-Evolyranban van egy jó hírű fogadó is, bár én ott csak ettem, s az étel igazán ízletes volt. De amióta megvan az Otthon, inkább ott tartózkodom.-
Vissza az elejére Go down
Riel
Árnyölelő
avatar

Hozzászólások száma : 65
Age : 213
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Vas. Május 17 2009, 19:28

- Köszönöm! Igazán.. Majd meglátogatom!Ebben hasonlítok Glorienre.Mind a ketten szerettük a ruhákat.*halványan mosolyog.Néha jó visszaemlékezni a dolgokra.*
- Na de ha nem haragszol én most megyek.Akkor majd megmutatom az új ruhákat.Hol is laksz? Meglátogatnálak, ha nem bánod.*néz rá hálásan.*
- Nos, akkor viszont látásra.*köszön el derűsen és ugrálva tovább halad.
Vissza az elejére Go down
Aredhel Narmolanya
Fényhozó
Fényhozó
avatar

Hozzászólások száma : 397
Age : 31
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Mágusok
Beosztás: Boszorkány
Rang: Isthar

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Vas. Május 17 2009, 19:34

-Gyere csak! A tündérek és az emberek földjének határán van egy elhagyott falu, Alcaringé. A kristálycsengő patak partján, ami keresztülfut a falun, van pár nagy tölgyfa. Ott keresd a házam, de ne a földön.-
*Mosolyog Ared a lányra, és érzi, hogy Riel jókedve őt is felpezsdíti.*
-Aztán ha szép ruhákat találsz, mutasd meg nekem őket feltétlenül. Lehet, én is veszek párat. Viszlát, Riel!-
*Kiáltja a lány után, majd dúdolgatni kezd és ismét csak a földet kutatja.*
~Az orchidea jó lesz szappanba, és hátha találok amott gombát is... Nemsoká sötétedni kezd, jó lesz kapkodni a lábaimat, mert még a végén éjszakai túra lesz az én kis sétámból...~



//Köszi a játékot!//
Vissza az elejére Go down
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 33
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Szomb. Jún. 27 2009, 15:28

//Emberek 1. sztintlépő feladata (részfeladat)//

*A feladatát teljesítette. Itt az ideje, hogy hazatérjen. S e cél elérése érdekében el is indul. Megy a jól ismert úton és elgondolkodik.*
~Nem tudom elhinni. Itt vagyok már egy jó ideje, de egyszerűen nem találtam meg Casvét. Hisz nem azért jöttem, hogy itt dolgozzak, hanem azért, hogy őt megtaláljam és hazavigyem. A szüleink is aggódhatnak már. Hm... nem is birok belegondolni, hogy hogyan reagálnának arra az üzenetre, hogy a fiúk is meghalt a nagy keresés közepette.~
*Tényleg nagyon elgondolkodott. Egyszerűen csak követte a lábát, nem nézte az utat. Teljesen belemerült gondolataiba. De talán ez érthető.*
~Hmm... négy éve nem láttam őket. És ők sem engem. De elég nagy vagyok már, nem kellene, hogy aggódjanak értem...Dehát... a szüleim... és a szülők azok aggódnak. Nem tehetünk ellene semmit. Soha de soha nem fogják elérni a gyermekek, hogy a szüleik ne aggódjanak értük. Még akkor sem, ha az a gyerek már van vagy 50 éves. Szülőknek a gyermek mindig is gyermek marad. De mért is gondolkodok én ilyesmin?~
*Fel is eszmél és körbenéz.*
-o-óóóó! Asszem egy kis gond van! khrmmm... jó volna tudni, most hol vagyok. A franc...-
Vissza az elejére Go down
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 33
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Szomb. Jún. 27 2009, 15:31

*Hát igen. Amikor körbenézett, egy teljesen ismeretlen helyen találta magát. Talán túlságosan is elfoglalták a gondolatai, és nem az útra koncentrált. Na de ki gondolta volna, hogy kell az útra koncentrálni. Hisz annyira egyszerű!. Na de Declan nem esett kétségbe. Még hogy ő és a kétségbeesés? Még sosem találkoztak egymással. Na jó. Akkor, amikor Casvét elrabolták, akkor kétségbeesett. Na meg, amikor a kalóz kapitány szépen megírta a levélbe, hogy Casvét leütötték és beleesett a tengerbe, és nem találták meg. Na akkor még kétségbeesett. De amikor Álomfalván volt ás látta azt a sok halottat, élőt egy szálat sem, akkor is kerülgette ez az érzés, de szerencsére nem találta meg. Eljött hát Evolyranba. És már megint ezen jár az agya, amikor a kiutat kéne megtalálnia.*
-Semmi gond. Ott van az a kis domb. Felmászok, körbenézek, és akkor biztosan megtalálom a helyes utat.-
*Hát fel is ment arra a dombra. És körbenézett.*
-A fr...- *Újabb idegeskedés vette kezdetét.* -Ilyen nincs! Hol a manóban vagyok? Teljesen ismeretlen ez a terület. Na de sebaj. Ott egy magas fa. Arra...kéne...felmászni.-
*Hát igen. Kéne. Csak az nem olyan egyszerű. Elég csupasznak tűnik a törzse, így nem lesz egyszerű megoldania ezt a problémát. Na de nem ezzel kell előbb foglalkoznia.
-Szép! Na de az első feladatunk úgy is az, hogy leszálljunk erről a dombról. Hát... kicsit nagy dombról. Sőt... francba... kicsit meredek dombról!-
*De nem agyalt ezen olyan sokat, elindult lemászni. Kérdezhetnénk szerencse történt vagy sem? Ugyanis elég hamar leért. Miért? Hát mert volt egy idióta kis fagyökér, amibe Declan beleakadt, megbotlott, és szépen le is gurult, meg egy kicsit le is zuhant a kisebb-nagyobb dombról. Jól megütötte magát. A hátán feküdt, forgott körülötte a világ.*
Vissza az elejére Go down
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 33
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Szomb. Jún. 27 2009, 15:34

~Nem hiszem el! Csak én lehetek ennyire lúzer!~
-LÚZER!!- *Most jöhetne az a rész, amikor magával elkezd vitatkozni, de nem teszi. Helyette inkább felül. Ó de ez is milyen fájdalmas.*
-Marha jó! A vállam.- *Hát igen. A válla kicsit kimozdult, de Declannek nem volt nehéz visszarakni a helyére.*
-Na persze. A kalandok még csak most kezdődnek.- *Felállt. De az sem volt sokkal jobb a felülésnél.*
-Ez meg mi? MI???- *Csak egy húzás az egész. És szépen ki is szedte a fadarabot a jobb vádlijából. Csak egy "picikét" vérzett. De ismerve hősünket, ezzel sem foglalkozva megindult a fa felé. Kicsit sántikálva, vállát fogva. Megállt a fa törzsénél és felnézett.*
-Hmm...- *Elmosolyodik.* -Ez igencsak egy nagy fa!-
*Elővette kardját és tőrjeit. Ezek segítségével fel is mászott a fa tetejére. Bár fájdalmai miatt nem volt túl kényelmes a helyzet. De a lényeg a lényeg. A fa tetején ücsörgött és körbenézett.*
-Nini! Hát az meg mi? Ismerős kis ösvénynek tűnik. Na ha elővesszük a térképet, akkor... mondom akkor... ahh... jellemző. Csak én lehetek ilyen lúzer!-
*A térkép nem volt nála. De ez csak egy kis hátrány Declan számára. Hisz neki még nem adatott olyan feladat, amit kisujja körméből ki ne rázott volna.*
-A lényeg! El kell jutnom ahhoz a völgyhöz. De mi van ott?- *Kimeresztette szemeit és egy kis viskót látott a völgy végében.*
-Cseppet sem ismerős.-
~Hmm... de ha oda eljutok, az ott lévőktől meg tudom kérdezni merre menjek. Biztos otthon vannak.~
*Nem véletlen reménykedett ebben, hisz a kémény füstölt. És vacsoraidő volt, így talán épp főznek. Rendben, három feladatot kipipálhatott magának. Egy: dombra fel. Kettő:
dombról le. Három: fára fel. És most a négy jött: fáról le.*
~Hmm... sebaj... megoldjuk.~
*Csak azért, de csakis azért, hogy ne kelljen mindig azt mondania, hogy micsoda lúzer, ezért teljesen szerencsésen, zökkenő mentesen leért a felszínre.*
-Négy: pipa!-
Vissza az elejére Go down
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 33
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Szomb. Jún. 27 2009, 15:38

*Hezitálás nélkül elindult a kis viskó felé. Kicsit hosszabb volt az út, mint ahogy az először tűnt. De ez talán természetes. Declan kezdett fáradni. Nem csak azért, mert két napig alig aludt pár órát, hanem hát megviselte a sok bolyongás, császkálás. Arra nem is gondolt, hogy talán azért is érezheti magát nagyon fáradtnak, mert a lábából úgymond ömlik a vér. Észre sem vette már. Nem is azzal foglalkozott. Csak egy valami járt a fejében.*
~A viskó. Mikor látom már meg azt a kis viskót?~
*Mindenféle kis gizgazokon át kellett mennie. Volt köztük szúrós, ruhára és emberre ragadós, körültekeredős, tehát minden, ami szem-szájnak ingere. De ott volt az ő tökéletes és kedves kardja, azzal megoldotta a dzsungel adta problémákat. Egy nyisszantás ide, egy oda. Nem nagy dolog. Rohamosan fáradt. Muszáj volt leülnie.*
~Áhh... ha nem gondolkodnék állandóan Casvén, akkor most nem lett volna ez a kis kiruccanás. Sebaj. Friss a levegő, és egy kis erőpróba sosem árt. Na meg fejleszti az ember talpraesettségét. Na nekem van két talpam. Remélhetőleg erre a kis túrára elegendő lesz.~
*De nem is morfondírozott tovább. Felállt... kicsit nehézkesen... és ment is tovább.*
~Csak nem? CSAK NEM?~ *De de. Végre azon az ösvényen volt, aminek a végiben elvileg ott van a kis fahá. Megerőltette magát, és most sietésbe fogott. Már majdnem futott, ha azt a lába engedte volna. Na meg a fáradsága. És az a kis maradék vére. Amikor meglátta a faházat, már tényleg elkezdett rohanni. Besötétedett, a faházban meggyújtották a lámpásokat.*
~Gyerünk! Most már odaérünk. Nincs már messze! Hajrá Declan! Hajrá! Na komolyan, ha lesz időm, most már írok levelet apáméknak. Na ezt a kis kalandot sem fogom kihagyni belőle. Igen, gyerünk!~ *Szépen meglelkesítette magát, és minden szép és jó volna, ha egyszer hirtelen el nem hagyta volna az ereje. Hasra esett. Már csak pár lépés a házig. Csúszott még pár métert, ez is elég nagy dolog. Majd megállt.*
-Hahó! Valaki! Hé! Seg... segítség!- *Az utolsó szót már nagyon halkan mondta, bár az előzőeket, sem hallhatták meg nagyon. De az élet mit nem tesz? Egy kutya odarohant hozzája
és ugatni kezdett. A ház ura ki is nézett, mi történik. Hát meglátta a félájult emberkét.*
Vissza az elejére Go down
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 33
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Szomb. Jún. 27 2009, 15:40

-Hé! Annyjuk! Gyere mán egy kicsikét!
*Bevitték és bekötözték a sebeit. Inni is adtak neki. Az nap Declan nem is tudta megköszönni nekik. Bár ez neki volt jó. Nem is tudta volna, hogy mit mondjon. A "köszönöm" szó, az nem jön csak úgy ki a szájából. Tehát elaludt. A szülőknek ott volt a lányuk, ő gondoskodott a kimerült férfiról. Másnap, Declan felébredt. Mellette a széken a lány aludt, a szülők pedig matracon aludtak. Igen, Declan kapta az ágyat. Declan felült és elmosolyodott. Körbenézett. Halkan, hogy fel ne ébresszen senkit, felállt és megitta a maradék vizet, ami mellette volt egy bögrében. A lányra ráterített egy pokrócot.*
~Hmm... hogy köszönhetném meg nekik?~ *Amikor körbenézett, nem látta valami gazdagnak ezt a családot. Tarisznyájába nyúlt, majd elmosolyodott.*
~Ez talán megteszi!~ *Minden aranyát és ezüstjét, ami nála volt, kitette a kisasztalra. Tudni illik, nem egy szegény legényről van szó. Remélte, a pénzcsörgésre nem ébredtek fel. De nem, hisz úgy aludtak, mint a bunda. Már majdnem elindult, amikor rájött, hogy valójában mért is jött ide.*
~Na, marha jó! Azt azért jó lenne tudni, hol vagyok. De a falon meglátott egy térképet. Egy igen részletes térképet, ami feltüntetett minden helyet. Az út is meg volt rajzolva, hogy juthat el Evolyranba! Declan elmosolyodott és az alvókra tekintett.*
~Köszönöm az útmutatót!~
*Majd elhagyta a házat. A kutya kicsit ugatott, de amint Declan leintette, az vissza is bújt a ki kuckójába. Így hősünk szerencsésen, többet el nem tévedve megérkezhetett Evolyranba. Tudta, ezt az utat sosem fogja elfelejteni. Mostanra biztos megtalálták a kincseket. Ebbe belegondolva Declan boldog volt. Így, boldog szívvel jelentkezett is a kapitánynál, akinek jó időbe telt, míg felfogta, mért késett Declan.*



//Szintlépő részfeladat elfogadva!
Flow úrnő//
Vissza az elejére Go down
Casve
Erdőmester
avatar

Hozzászólások száma : 634
Age : 27
Hírnév : 15

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Gazdálkodó
Rang: Földműves

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Hétf. Jún. 29 2009, 17:50

*Casve újra felkerekedik egy sétára. Méghozzá a Liantassë lankása felé vette az utat. Gyönyörű hely. Casve vidáman sétálgat, majd az egyik fa tövébe leül. És elkezd gondolkodni.*
~Milyen szép ez a hely. Olyan csodálatos ez a birodalom. Én bolond meg körbe sem néztem egy jó ideig. Sebaj. Most bepótoljuk.~
*És üldögélt tovább...*
Vissza az elejére Go down
Oliver Keat
Könnyűlovas
avatar

Hozzászólások száma : 24
Age : 34
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Sárkánylovasok
Beosztás: Harcos
Rang: Felderítő

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Hétf. Jún. 29 2009, 18:05

*Hóbortos utazásainak köszönhetően az éjszakát ismét a szabad ég alatt töltötte. Hiábavalóak barátai vinnyogásai, miszerint egyszer úgyis megjárja...mi értelme 25 évesen másokra hallgatni? Valahol felébredt, valamilyen magas fűben, de rejtély övezi, hogy került oda. Abban teljesen biztos, hogy az éjszaka folyamán nem fogyaszott szeszes italt, talán csak egy nagyon keveset. Feje sajgott még reggel, azonban ezt a friss levegő hamar kiállította, nameg a gyógyfüves könyve. Délelőttje jócskán azzal ment el, hogy akár a tehén a legelőn, füveget szaggatott, hiába, gyomlált. Aztán összeöntögetett valamit, amitől elaludt, és lám, most meg nem emlékszik semmire. Kótyagosan ballag az előtte lévő úton, általában ezt szokta. Nincs ám konkrét útvonala, arra megy, amerre a szél viszi, márha egyáltalán elbírja.
Nem visel különösebben kihívó öltözetet, fekete nadrágot és fehér inget, köpeny meg aztán minek? Pár perc gyaloglás után társasága akadt, hát reméli nem fogják elküldeni melegebb éghajlatra, mint a múltkor.*
-Kellemes napot szép Hölgy! *Köszön rá mosolyogva a nőre, s közelebb lép hozzá, kezét kinyújtva.*
-Remélem nem zavartam meg elmélkedését. Oliver Keat vagyok, üdvözlöm.
Vissza az elejére Go down
Casve
Erdőmester
avatar

Hozzászólások száma : 634
Age : 27
Hírnév : 15

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Gazdálkodó
Rang: Földműves

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Hétf. Jún. 29 2009, 18:17

*Casve felébred nagy merengéséből, ugyanis egy férfi megszólította. Kicsit meglepődött. Őszintén szólva meg is ijedt, mert eddig csak egy férfival találkozott, azt is megbánta. De elmosolyodott, és remélte, hogy majd ebben a férfiban nem kell csalódnia. Felállt és odanyújtotta a kezét a férfinak.*
-Üdv! A nevem Casve. Nem zavart meg, szívesen ismerkedek, és beszélgetek bárkivel.-
*Majd visszaült a fűbe és váróan nézett a férfira, tegyen ő is így. Majd újra megszólalt.*
-Mi járatban vagy itt? Új vagy, vagy már itt élsz egy ideje? Hol laksz? És mi a kedvenc színed? Szereted a gyümölcsöket? Nekem a barack a kedvencem.-
*Jellemző. Égés, de hát ő ilyen. Amint találkozik valakivel, fel tesz egy halomnyi teljesen felesleges kérdést. Persze. Hisz nagyon kíváncsi természetű, és talán nem csodálkozhatunk rajta, hogy egy kicsit úgy viselkedik, mint egy 7 éves. Szóval kíváncsian várja a válaszokat.*
Vissza az elejére Go down
Oliver Keat
Könnyűlovas
avatar

Hozzászólások száma : 24
Age : 34
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Sárkánylovasok
Beosztás: Harcos
Rang: Felderítő

TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   Hétf. Jún. 29 2009, 18:25

*Szerencséjére nem repült felé sem vállfa, se pedig élesnek tűnő tárgy. Csupán egy enyhén ijedt arckifejezést látott, hirtelen az jutott eszébe, hogy bűzlik valamitől, aztán kisebbségi komplexusa támadt, legvégül pedig az, hogy arcán valami óriási fekélyek virítanak. Lassan, nem feltűnően felemeli kezét, és végigsimít az arcán. Nem érez mást, csupán enyhe borostát. Rendben van. Visszapillant a nőre mostmár elégedett mosollyal, és ám nem kell neki folyamatosan mondogatni, rájött, hogy neki is a fűben a helye. Nagyon megszerette a füvet, talán abból kéne házat is építenie. Leül hát a fűbe, felhúzza lábait, könyökével megtámasztja állát.*
-Casve... érdekes név és egyedi. *Mondja mosolyogva, csak neki lehet olyan abszurd neve, mint az, hogy Oliver. Miez? Anyja talán olivabogyóról nevezte el. Inkább úgy kellett volna bemutatkoznia, hogy Jack Taylor. Az menő név.*
-Most érkeztem, olyan vándorféle vagyok, vagy hasonló. Kedvenc színem a zöld, és hát, a barack finom. *Nevet fel halkan, aztán beletúr a hajába.*
-És te, mijáratban errefelé? Gondolom itt laksz, vagy tévedek?
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: 2. Liantassë lankása   

Vissza az elejére Go down
 
2. Liantassë lankása
Vissza az elejére 
3 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
EVOLYRAN  :: EVOLYRAN - A SZÖVETSÉG :: Emberek uradalma :: Emberek uradalma-
Ugrás: