EVOLYRAN


 
HomeCalendarGy.I.K.CsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 1. Fehértorony-vára

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next
SzerzőÜzenet
Lucio Rashan
Kém
avatar

Hozzászólások száma : 207
Age : 32
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Hétf. Aug. 31 2009, 17:43

*Majd egyre többen Lucioékra támadtak. Mindenki ütött mindenkit. Lucio még élvezte is verekedést. Egyszer csak beront a várkapitány az embereivel. Mindenki abbahagyja a bunyózást. A várkapitány Lucioékra néz. *
- Ti idióták! Nektek nem verekedni kell, hanem leállítani azt! Menjetek, és holnap reggelre jelentkezzetek nálam! –mondja üvöltözve.
*Mindhármukon van néhány kékeszöld folt, de röhögve hagyják el a helyszínt.*
- Adok én nektek röhögni valót! –súgja maga elé.
*Lucio elment a társaival és lefeküdtek aludni a kantinba. Másnap reggel mindhárman jelentkeztek a várkapitánynál.*
Vissza az elejére Go down
Lucio Rashan
Kém
avatar

Hozzászólások száma : 207
Age : 32
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Hétf. Aug. 31 2009, 17:44

- Jelentést kérek a tegnapi esetről! –mondja keményen a kapitány.
- Hát mi megpróbáltuk leállítani a verekedést, de nekünk ugrottak és nem akartunk vért ontani. Mi csak védtük magunkat! –mondta egyikük.
- Csak védték magukat! Maguk szégyent hoznak az őrségre! –ordítja le őket. Ezért magukat küldöm Evolyranba, hogy hozzanak fegyvereket. 100 kardról lenne szó! Értve vagyok?!
- Igen uram! –mondják egyszerre.
A várkapitány átnyújt nekik egy erszényt, ami tele van arannyal.
- Ha egy árva arany is hiányozni fog belőle és nem a kardokra költöttétek, akkor személyesen ontom ki a beleteket! –kiabálja.
- Értettük! –mondják.
Vissza az elejére Go down
Lucio Rashan
Kém
avatar

Hozzászólások száma : 207
Age : 32
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Hétf. Aug. 31 2009, 17:45

*Kimennek és keresnek egy kocsit. Kis idő után találnak is egyet. 2 gyönyörű ló húzta a kocsit, habár az kicsit ramaty állapotban van. Igyekeztek elhagyni a várkapitány haragját, szóval neki indultak az útnak. Az út eléggé zötykölődő. A kövér, kopaszodó, bajszos férfi a kocsiban fekszik, míg Lucio elöl ül a vézna gyerek mellett.*
- Én Lucio Rashan vagyok!
- Én Doar Theros! –szólal meg a vézna.
- Én, pedig Nagy Kan Toah! –mondja a kövér.
*Itt most nem lehet tudni, hogy a méretére utalt-e, vagy a rangjára. De nem látszik igazán nemesnek, szóval a méretére.*
- Ekkora egy girnyó kapitányt! Velünk végezteti el az egyik legrosszabb munkát! –mondja vékony hangján Doar.
- Hát, ja! –helyesel Lucio.
- Pedig nem a mi hibánkból nem álltak le a verekedők! –szól közbe Nagy Kan.
Vissza az elejére Go down
Lucio Rashan
Kém
avatar

Hozzászólások száma : 207
Age : 32
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Hétf. Aug. 31 2009, 17:46

- Úgy van! –mondja mindenki.
*Már félúton járhatnak, de már Nagy Kan aludt. Lucio hátra néz.*
- Hogy lehet ilyen döcögős utón aludni? –értetlenkedik.
- Nem tudom, de neki megy. –mondja mosolyogva Doar.
- Miért vagy szolgálatban? – kérdi Lucio Doart.
- Hát… A feleségem miatt. –mondja gúnyosan.
- Ilyen korán megházasodtál? –kérdi.
- Kényszerből, mert gyerekem lett tőle, és az apósom nem hagyta ezt annyiban. El kellett vegyem és most szomorúan élünk.
- Hát ez pech, öregem. Jól pórul jártál.
- Hát igen. Te miért vagy itt?
- Hát, én nem kényszerből. Én nekem szükségem van a pénzre. Habár van egy lány, akit nagyon szeretek.
- Jó neked! Én szeretem, ha a feleségem és a gyerek hagy lefeküdni.
*Egy nagy bukkanón hirtelen felébred Nagy Kan és Doar megállítja, amikor egy nagy reccsenést hall.*
Vissza az elejére Go down
Lucio Rashan
Kém
avatar

Hozzászólások száma : 207
Age : 32
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Hétf. Aug. 31 2009, 17:47

*Lucio és Doar gyors lepattannak és megnézik mi a gond. A jobb első keréknél megrepedt az egyik cölöp.*
- A fenébe. -mordul fel Doar. Valahogy meg kellene erősítenünk.
- Igen, de nincs mit oda erősíteni! Mondjuk itt az erdő, de odarögzíteni nem tudjuk. Tovább kell mennünk! –mondja Lucio. Majd a városban megjavíttatjuk!
- Már, ha eljutunk a városig. –mondja halkan Doar.
*Doar igyekezett lassan léptetni a lovakat és lassacskán, de lehetett látni a város falait. Egy kürtszó hallatszik.*
- Megérkeztünk! –mondja Lucio.
Ennek mindenki megörül.
Vissza az elejére Go down
Lucio Rashan
Kém
avatar

Hozzászólások száma : 207
Age : 32
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Hétf. Aug. 31 2009, 17:48

*Első dolguk az volt, hogy a kocsit megjavíttassák. Addig, amíg a munkálatokat elvégzik, ők elmennek a kovácshoz.*
- 100 kardot rendelt a Fehértorony-várának uralkodója.
- Igen elkészültek! –mondja.
- 10-esével vannak összekötve.
*Majd egyesével hordta ki a pultra. Lucioék odanyújtják a fizetséget, majd egyesével hordják fel a kocsira a fegyvereket. Időközben a kocsi is elészült és ott is fizetnek. Elhagyják a várost, az út visszafele eseménytelenül zajlott. Mikor visszaértek és lepakolták a fegyvereket a várkapitány is megjelent.*
- Szép munka! Miután végezte, mehetnek pihenni!


//Szintlépő feladat elfogadva!
Orin nagyúr//
Vissza az elejére Go down
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 33
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szomb. Nov. 28 2009, 17:28

*Declan még nem igen járt erre. Egyszerűen kicsit már elege volt Evolyranból. Chattalba is menekülhetett volna, mert jó kis hely volt, de az a hely is Seylára emlékeztetné. Nem mintha nem akarna rá emlékezni, de most szeretné átgondolni a dolgokat. Kell egy kis idő, míg feldolgozza a történteket. Így elment egy olyan helyre, ahol végre a saját népéből valóval találkozhat. Lehet, hogy durvák, barbárok, de emberek... és nem vámpírok. Declan a várfalon belül sétálgatott, éppen piaci nap volt. Végre olyan dolgok, amik nem a híres Evolyranból valók. Végre nem mágusok és tündék által készített nemes fegyverek, hanem az egyszerű, durva emberi kéz csinálmánya. Erre várt már. Egy kis emberi dologra. Meg is állt a fegyverkovácsnál és nézte a fegyvereket.*
Vissza az elejére Go down
Ned'rila Olveti
Vérlobbantó


Hozzászólások száma : 260
Age : 236
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szomb. Nov. 28 2009, 17:45

*Az ideje mostanság eléggé tétlenül tellik. Mióta Lucioval nem sokat találkoznak Ned'rilának sok mindent átkellett gondolnia vele kapcsolatban. Nem biztos az érzéseiben, nem tudja pontosan, mit akar tulajdonképpen a fiútól. Nem is tudja, mi lenne most a helyes megoldás. Illetve igen... De az Lucio számára nem lenne kellemes. Mert a tünde tudja, folyton érzi, mikor együtt vannak, hogy mennyire szereti őt. De ha átvágja, és hazudik neki, azzal sem tesz jobbat neki. Sőt, ezzel még magát is bántja. Nem szeret hazudni senkinek sem, mert úgy véli, hogy nem érdemli meg senki a hazugságot. Így mindenképpen, és minél előbb beszélnie kell Lucioval.
Azonban most kissé szeretné a gondolatait erről elterelni. Épp elég sokat kell rá gondolnia, mi fog benne lejátszódni utána. Ha egyáltalán meg teszi.
Ahogy sétálgatott az emberek városában lévő utcákon, észre se vette, hogy valakinek véletlenül nekiment. Ez nem gyakran fordul elő vele, mert mindig éber, és folyton a környezetére gyanakszik. Most viszont teljesen elfeleldkezett mindenről, így zavartan nézett a dühös arcú férfire.*
- E.. Elnézést...- *Egy pillanatra nézett csak rá, majd nem fordított több figyelmet neki. Mélyet sóhajtott, majd megrázta a fejét, és kihúzta magát. Már pedig akkor sem fog ezzel törődni. Lucio előtt sosem voltak ilyen problémái. Talán jobb lenne ha soha többé nem is keresne magának problémákat.
Most már úgy gondolta, ideje felújítani kicsit a készleteit, főleg a nyergét kéne lecseréltetni, bár nem épp emberi kezek által készített nyeregre vágyott, de mivel most itt volt, nem is talált más választást. Először is, keresnie kell egy jó szerszámost valahol.
Tekintetét ide-oda jártatta a házak között, hát ha meg lát egyet, csak úgy. De nem igazán sikerült kiigazódnia.*
Vissza az elejére Go down
http://www.shadow-anna.deviantart.com
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 33
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szomb. Nov. 28 2009, 17:52

*Nagyban nézelődik, amikor valaki neki megy.*
~Nem hiszem el! Ennyire láthatatlan vagyok?Amióta a birodalomba jöttem nekem jöttek vagy 5-en. Elegem van!~
*Megfordul, hogy lássa, ki merészelt neki menni. Ekkor kicsit gonoszul elmosolyodott, bár nem úgy akart, de mindegy.*
-Ned'rila! De rég láttalak! Mikor is találkoztunk utoljára?-
~Talán amikor az istállóban dühöngtem? Már nem is tudom... ááá... Evoban is találkoztunk, na igen.... amikor farkas szemeztünk.~
*Erre a gondolatra megint csak elmosolyodott. Látta a nőn, hogy nagyon keresgél valamit.*
-Esetleg segíthetek valamiben?-
*Milyen segítőkész lett hirtelen. Na de hát nem akárki áll előtte. Ned'rila. És ezt a nőt ő mindig is nagyon tisztelte. Egyszerűen nem lehet vele tiszteletlennek lenni. Na jó. Az első találkozás az nem volt a legkellemesebb, de az már rég volt. Azóta nagyon sok minden történt.*
Vissza az elejére Go down
Ned'rila Olveti
Vérlobbantó


Hozzászólások száma : 260
Age : 236
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szomb. Nov. 28 2009, 18:12

*Épp megtett volna egy lépést, talán látott valamit, gondolta, mikor egy hang a nevén szólította. Értetlenül fordult meg, és kereste az illetőt. Senkit sem látott, aki ismerős lett volna számára. Majd mikor meglátta az alakot, egy pillanatra elfogta az a furcsa érzés, mikor az embernek zavarban kellene lennie, hiszen nem rég lökte fel majdnem.*
- Declan? - *Kérdezte, kissé tátott szájjal, ám széles mosollyal az arcán. Hihetetlen, milyen rég is volt már, hogy ők ketten találkoztak, ám most pontosan eszébe jutottak azok a furcsa, ámbár érdekes, és kellemes találkozások a férfival.*
- Hát... Én már nem is tudom. De az biztos, hogy nem mostanság. - *Mostmár csak féloldalasan mosolygott, viszont ez a mosoly most nem volt álarc. Télleg örült Declannak, nem sokat beszélgettek eddigi találkozásaik során, de talán sokszor épp ez volt benne az, ami megfogta a tündét. Amikről pedig beszéltek értelmes dolgoknak hangzottak. Például mikor az istállóban ücsörögtek a szalmán...*
~ Micsoda kínos helyzet volt... ~ *Égnek emelte a tekintetét egy pillanatra, ahogy eszébe jutott az a jelenet.*
- Nos, nem tudom miben segíthetnél. - *Pedig tudta, hogy jól jönne, ha valahogy megtudhatná, merre fele is talál egy jó szerszámost erre felé, azonban annál sokkal makacsabb volt, mint hogy segítséget kérjen. Többnyire maga szereti megoldani a problémáit. És igyekezett ezeket nem másra hárítani, végtére is, bizonyára dolga van a férfinek.*
- Inkább mesélj egy kicsit, mi történt veled azóta? Rémlik, nem csupán az istállóban találkoztunk utoljára... - *Féloldalas mosolya ismét megjelent, közben kissé megrázta a fejét, ahogy eszébe jutott, mikor mindketten megtörhetetlenül próbálták támadni egymás tekintetét. De a tünde nem bánta, végre akadt valaki, aki hozzá hasonlóan képes valakit addig sakkban tartani puszta tekintetével, ameddig az illető fel nem adja. Csak hogy kettőjüknél, ez elég hosszú menet, mint ahogy a multkor is az lett volna, ha fel nem adja Declan. Egy kárörvendő vigyor jelent meg az arcán, furcsa módon, már régen mosolygott ennyit egyszerre. Nem kéne túlzásokba esnie. Kicsit vissza fogta magát, már amennyire tellett tőle.*
Vissza az elejére Go down
http://www.shadow-anna.deviantart.com
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 33
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szomb. Nov. 28 2009, 18:19

*A nő nem kér a segítségéből, amire a férfi úgy mosolygott, hogy igen, tudta, hogy a nő nem szívesen fogad el segítséget. Na meg nem jönnek be neki ezek az emberi holmik. Ezen is mosolyogni kezdett. Mondhatni szeretetteljes kárörvendéssel.*
-Meséljek magamról? Hmm... nem is tudom, hogy meséltem-e neked arról, hogy valakit keresek. Hát több éves kutatás után végre Evolyranban megtaláltam a húgomat, Casvét. Ismered esetleg? Elég ritka az ottani személy, aki nem ismeri. Nagyon kedves lány, a Tolmen erőben élt 11 éven keresztül.-
*Igazi áhítattal beszélt a húgáról. Na igen. Ő volt az, akit a legjobban szeretett, egyszerűen ez a szeretet és a lányra való gondolás még a stílusát is megváltoztatja Declannak. Mondhatni csillogtak a szemei és igazán boldog volt, amikor húgáról mesélt.*
-De te is mondj valamit. Mi történt veled mostanság?-
*Figyelmesen hallgatja a nőt és incselkedően még bele is néz mélyen a szemébe. Eszébe jutottak azok a percek. Azok nagyon jók voltak. De most nem akarna beleszállni még egy menetbe. Felesleges. a meg a múltkor is csak azért hagyta abba, mert hát hadd nyerjen a nő.*
Vissza az elejére Go down
Ned'rila Olveti
Vérlobbantó


Hozzászólások száma : 260
Age : 236
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szomb. Nov. 28 2009, 18:44

*A tünde egyre izgatottabb lett, ahogy Declan mesélni kezdett neki az előkerült hugáról. Látni lehetett rajta a hirtelen változást is, és bár eddig igazán nem volt semmi ütközés közöttük, bár igaz, talán ha két perce beszélnek, de azért még is csak. Egy-egy rövid nevetés is elhagyta a férfi száját, és ez igazán megnyugtató volt, mivel amiket mesélt magáról, az sosem volt valami kellemes. Nem is volt olyan beszélgetésük annak idején, aminek a témája valami öröm lenne. De most igen is volt miért örülnie.
Ned'rila folyamatosan járatta az agyát, hát ha ismeri ezt a Casve nevű lányt. És igen, valami rémlett neki.*
- Talán... Bár nem sokat beszéltem vele. - *Eszébe jutott, mikor Lucioval találkozott, akkor épp egy fán üldögélt Casve, elég különös volt a helyzet, de talán csak a tünde értette félre, Lucio is megmondta. De ez volt az egyetlen találkozása a lánnyal. Pedig már másfelé is hallott róla. Például Ayshatól, még nagyon régen, mikor Chattalben találkozott vele. Vajon mi lehet a kis tündérkével...?*
- De ez igazán nagy szerencse. - *Tette hozzá, egy kisebb mosoly kíséretében, hogy nehogy elbizonytalanítsa Declant. Végtére is Ned'rila nem is ismeri a lányt. Ha Declan huga, akkor nem lehet rossz ember.*
- Hát nem is tudom... -*Lenézett a földre, majd mikor vissza pillantott a férfire, azt az ismerős, incselkedő vigyort, és a kihívó tekintetet látta, ami igazán megtetszett neki. Erre a tünde akaratlanul is elnevette magát, majd megrázta a fejét, és mosolyogva nézett Declanra.*
- Úgy látom sose tanulsz... - *Oldalra döntötte a fejét, és legszívesebben elkezdte volna azt a bizonyos közös "játékot", amit tulajdonképpen bosszankodva, de élvezett még annak idején. Mikor is lehetett? Egy hónapja? Kettő?*
~Azt hiszem még annál is több... ~ *Hogy elfeledkezett az időről, micsoda bolond lett belőle. Szörnyen bántotta hirtelen a dolog.*
- Nem túl sok minden... - sóhajtva tűnt el a mosoly az arcáról. - azaz, hogy sok minden. De most nem is tudom mi lesz ennek a vége. - *Most már a cipőjét bámulta. Szerette volna elmondani végre valakinek, mi bántja, de valahogy a helyzet nem volt olyan. Declannal most nevetni szeretett volna. Viszont ez a dolog, talán könnyebb lenne, ha elmondaná neki.*
- Nem.. Nem lenne kedved meginni valamit? - *Ned'rila úgy gondolta, hogy talán ha ülnének, kicsit könnyebben el tudna kezdeni mesélni.*
Vissza az elejére Go down
http://www.shadow-anna.deviantart.com
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 33
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szomb. Nov. 28 2009, 18:51

*Látszott, hogy Ned'rilát bántja valami. Amikor nem nagyon tudott felelni Dec kérdésére, akkor a férfi elkomolyodott. Szerette volna tudni, hogy mi a baj. Majd a nő kérdésére komoly arccal igent bólintott.*
-Gyere, ott egy kis étterem féleség.-
*Majd elindultak és egy két háznyival arrébb máris ott termettek az étteremnél. Kint is voltak asztalok, oda ültek le. A vendéglátó már ott is termett mellettük és felvette a rendelést. Majd szépen eltávozott.*
-Mi a gond Ned?-
*Kérdezte komolyan, talán kicsit aggódóan, bár inkább barátian és úgy, hogy jelezte, megbízhat benne a nő. Úgy sem az a fecsegős típus a férfi. Ő is elmondta bajait az istállóban a nőnek szóval...*
Vissza az elejére Go down
Ned'rila Olveti
Vérlobbantó


Hozzászólások száma : 260
Age : 236
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szomb. Nov. 28 2009, 19:10

*Kissé megnyugodott, mikor Declan nem utasította vissza. A legközelebb lévő kisebb étkezde kint kialakított asztalához ültek. Valamit rendelt magának, de most nem is volt annyira fontos, hogy mi az. A fogadós visszament a házba, majd végre nem maradt ott senki rajtuk kívül. Mély levegőt vett, mindkét kezét az asztalra helyezte, és igyekezett nem idegesnek tűnni. Nem tudta, hol is kezdje.*
- Tulajdonképpen, nem is tudom, hogy ez gondnak számít. Illetve az biztos, hogy az. Csak... - *sóhajt* - olyan nehéz...*
- Szóval a helyzet az, hogy nem olyan rég, meg ismerkedtem valakivel. Pár hónapja. Eleinte csupán minden barátságként indult, én sosem gondoltam volna, hogy... Hát hogy ennyire belebonyolodom a helyzetbe. Declan.. Azt hiszem nagyot hibáztam. - *Elfordította a tekintetét. Nem esett jól beszélni erről.*
- Tudod, az a baj... Hogy ő szeret engem. Én viszont nem akarok neki hazudni. De észre fogja rajtam venni, hogy már nem úgy érzek iránta, ahogy talán éreztem... De tudod, valahogy sosem voltam biztos ebben. Nekem arra van szükségem, hogy viszont szeressem az illetőt, de ha ez nem megy akkor egyszerűen, nem ér semmit számomra az egész. Ez annyira szörnyű.. És most épp neked mesélem el ezt az egészet, pedig bizonyára épp ezt nem várnád tőlem, hogy ilyesmiről fecsegjek. Én sem magamtól. Nem is gondoltam volna, hogy valaha is elő fog ez velem fordulni. De az biztos, ez nem az a bizonyos szerelem, amiről mindenki annyit mesélt eddig. És ezt el kell mondanom neki, különben teljesen megbolondulok. - *Mély levegőt vett, a kezét a hajába túrta. Ez az egész nagyon kikészítette érzelmileg, pedig nem kéne ennyire felfújnia az ügyet. Dehogy nem kéne! Lucio szereti, és ő meg becsapta!
Vagy nem...?
~Sosem mondtam még neki, hogy szeretem... ~ *Végig gondolta az eddig töltött összes percüket, és télleg, soha nem mondta még neki, hogy szeretné. Talán nem is hazudott neki. És az, hogy nem képes szeretni őt, már pedig ennyi idő után már többnek kéne lennie benne, puszta vonzalomnál, az nagyon nem jó jel.*
- És a probléma az, hogy hiába teltek el hónapok mellette... Bennem nem változott igazán semmi. Nem érzem magam másabbnak, csak mert ő velem van, pedig tudom, hogy egy ilyen dolog igen is nagy változást jelentene az életemben. De most is, csak annyi, hogy kezdem magam úgy érezni, hogy ezzel akár meg is bolondulhatok, ha nem vetek véget ennek minél előbb...- *Remélte, hogy Declan nem ítéli el nagyon azért, hogy véget szeretne vetni ennek az egésznek, de ha már egyszer nem érzi magát jól Lucio mellet... Akkor nem fog vele maradni puszta sajnálatból.*
Vissza az elejére Go down
http://www.shadow-anna.deviantart.com
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 33
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szomb. Nov. 28 2009, 19:23

*Mikor végre kettesben maradtak, a nő belekezdett a történetbe. Declan figyelmesen hallgatta a nőt. Kicsit elmosolyodott az ügyön. Hisz egyértelmű, a nőnek rá kell jönnie, hogy szereti-e a férfit. De Declan És Seyla kapcsolata még bonyolultabb és még fájdalmasabb. Milyen egyszerű lenne, ha az egyikük nem szeretné a másikat. Bár így lenne. Bár nem szeretné Seylát, vagy bár gyűlölné őt a nő. De nem Szeretik egymást és ez okozza a problémát. Kicsit el is kalandozott a férfi, de végighallgatta a nőt. Csak utána gondolkodott. Majd észbe kapott és a nőre nézett.*
-Valóban nagyon nehéz az eset. Tudod... nekem Casve mesélt a szerelméről, Chrisről. Ugyan ez a helyzet volt. Nem tudta eldönteni, hogy vajon tényleg szereti-e Christ. Bár én nem nagyon örülök, hogy pont azzal a kisgyerekkel jött össze, de ez most nem lényeges. Így Casve... egy hónapra eltűnt a fiú életéből. És gondolkodott, hogy mit csináljon. Régen nem találkoztam a húgommal, így nem tudom, hogy azóta vissza ment Chrishez, csak azt tudom, hogy szüksége volt időre. Ned... Talán neked is kellene egy kis idő. Mondtad, hogy keveset tudtok egyedül lenni, de szerintem legyen egy hosszabb idő, amíg nem találkoztok. És gondolkodj ezen. Neked kell rájönnöd, hogy szereted-e. Ha meg nem, akkor... egyszerű... szakíts vele. Tudom, nem olyan könnyű az. Én... és Seyla... mi... mármint én... azért akartam vele szakítani, mert szerettem. Nálunk pont az a probléma, hogy mindketten szeretjük egymást. Ez a nehéz. Mindegy is, hogy miért, de... a lényeg, hogy jobb lenne, ha nem szeretném, vagy ha ő nem szeretne engem. De te... te neked meg kell tudnod, mit érzel.-
*Egy kis szünet következett. ajd zavartan folytatta Dec.*
-Ne... ne haragudj, hogy csak úgy kioktattalak... igazából nem tudhatom, hogy mi a helyes. Izééé hát... hallgass a szívedre.-
*Nem is mert nézni a nőre. A poharát leste, ami benne volt.*
Vissza az elejére Go down
Ned'rila Olveti
Vérlobbantó


Hozzászólások száma : 260
Age : 236
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szomb. Nov. 28 2009, 20:07

*Mikor végre Declan szemébe tudott nézni rendesen, észre vette hogy a férfi nem teljesen figyel rá. De annyira nem bánta, hiszen valahol megértette, hogy nem szeretne még egy problémával küzdeni. És ahogy elkezdte mondani a saját kifejtését, bizony a tünde is látta, hogy neki is vannak problémái.*
- Seyla... Az a Seyla, akit akkor láttam, mikor először találkoztunk? - *Végig gondolta az egészet, aztán eszébe jutott, hogy annak idején Declan miatta bosszankodott az istállóban is. De biztos megvolt annak is a maga szépsége.*
- Hát azt hiszem igazad van... De én már tudom, hogy mit érzek, azaz, mit nem érzek... - Azért még folytatta, hiába látta, hogy Declan szinte már ügyet sem vet rá. De ahogy látta, a férfi egyre jobban elbizonytalanodik, feltűnt neki.*
- Héj... - *Tette kezét Declan ruhájának anyagára.* - Ne keseredj el... Szerintem az azért még is csak egyszerűbb, ha mindketten szeretitek egymást. Viszont, ha az egyik nem érez semmit, akkor ott már télleg gond van. De akkor nem értem... Miért nem vagytok együtt? - *Kérdőn nézett a férfira, mert a dolgot télleg furcsállta.*

//Időntúli!//
Vissza az elejére Go down
http://www.shadow-anna.deviantart.com
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 33
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szomb. Nov. 28 2009, 20:18

*Kicsit csodálkozón nézett a nőre. na meg úgy, hogy: e ezt nem értheted.*
-Figyelj Ned'rila. Jobb lenne, ha szakítanánk, ugyanis... Seyla... vámpír lett. Ennyi. És ez... rossz.-
*Milyen kis gyenge sz: rossz. Legszívesebben nagyobb horderejű szót alkalmazott, de csak ez jött a szájára.*
-Igen. Ő az. De ez most mindegy is. Az a baj, hogy szeretjük egymást, de ő örökké fog élni, én meg nem. nem is ez a baj. hanem az, hogy alig bírja ki, hogy ne szívja ki a véremet. Egyszerűbb lene, ha nem szeretne. Szakíthatnánk és akkor egyikőnk sem szenvedne.-
*Néz komolyan a nőre, úgy felel. Kicsit mérges... de mérge mondhatni senki iránt nem irányul, talán csak a helyzetre.*
-Mindegy, hagyjuk is.-
*Felkortyolta a maradék italát. Határozottan nézett a nőre.*
-Ha meg tudod a választ, akkor azt is tudod, mit kell tenned. Maximum nem mered. De az már egyéni probléma.-
Vissza az elejére Go down
Ned'rila Olveti
Vérlobbantó


Hozzászólások száma : 260
Age : 236
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szomb. Nov. 28 2009, 20:56

*A tünde egy kissé csodálkozott, mikor Declan elmondta, mi is a probléma a kapcsolatukban Seylával.*
- Vámpír? - *Ismételte a szót. Tudta nagyon jól, mik is a vámpírok. Vérszívók, halhatatlanok, kárhozottak. És ennél sokkal többek. Hasonlítanak némileg a tündékre, bár bennük a gonoszság is jócskán megadatott. A gondolat hirtelen fájón suhant át rajta, mert tudta, ő maga is a vért képes irányítani, akár előhívni, és akár vissza utasítani oda, ahova való. Ha akarna, egyszerűen gyilkolhatna. Ez pedig a mágiai hatalmának köszönhető. Igazándiból ha tehetné, megszabadulna tőle, de mivel ezt családi ágon sikerült örökölnie, teljességgel lehetetlen.
Azt azonban sosem gondolta volna, hogy az a bizonyos Seyla, vámpír lehet. Ráaádásul Declanról azt gondolta, mindenképpen emberi lényekkel próbálja tartani a kapcsolatot. Bár akkor most vele sem ülne itt.*
- Én úgy gondolom, nem olyan rossz a helyzet. Ha szeret, meg tudja fékezni a vérszomját. Te pedig képes leszel elfogadni őt, annak ami. Ha pedig az fáj, hogy ő tovább él majd, mint te... Nos, ezen könnyen segíthet, a Te kedves Seylád. - *Most először ivott bele a saját italába, fogalma sincs mi lehet az, de bátran nézett szembe vele. Pár pillanat után kellemesen ízlelgette a gyümölcsös keveréket a nyelvével.*
- Declan, nem olyan rossz a helyzeted... Ne nézz már ilyen fancsari képpel. - *Előrébb hajol, és egyik ujjával felemli a férfi lehajtott, morcos fejét, de ő elutasítóan félre rántotta az arcát.*
- Ezt megoldani kell, nem pedig dühöngeni fölötte. Jobb ha tudod... Itt csak az emberi akaratodra lesz szükséged, Seylának pedig a megmaradt emberi érzelmeit kell a felszínre hoznia. És megkell próbálnia kordában tartania magát. Ha ezzel együtt tudtok maradni, akkor a megoldás megvan. Csak tennetek kell érte. -
- Na... - *Kissé bátorítóan elmosolyodott, remélte, hogy Declan kissé megnyugszik végre.*
- Ch... Még hogy nem merem. Te igazán gyávának tartassz engem... - *Nézett rá cinikus képpel.*
Vissza az elejére Go down
http://www.shadow-anna.deviantart.com
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 33
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szomb. Nov. 28 2009, 21:19

*Ned csodálkozik, hogy vámpír.*
-Ne csodálkozz annyira, hogy vámpír... nem rég lett az. Chattalban még nem volt vámpír. Így te nem tudhattad.-
*Majd a nő folytatja. Nagyon nem tetszett neki a nő hozzáállása. Még hogy könnyen lehet rajta segíteni....*
~Nem adom el a lelkem a gonosznak... csak mert szeretek egy nőt.~
*Már forrt a vére. A nő megint megszólal, hozzá is ér Declanhoz. A férfi persze, hogy elutasító, hisz Ned nem érti őt. Mikor befejezte mondandóját, Declan idegesen felállt a székről. Mondhatni mérgesen és emelt hangon beszélt.*
-Te valamit nagyon nem értesz. Soha nem lennék vámpír! Soha! SOHA! Gyűlölöm őket és ez a legnehezebb ebben a helyzetben. Mert most őt egyszerre szeretem és gyűlölöm. Érted? ÉRTED?!-
*Már rá is mutatott Ned'rilára, úgy beszélt. Majd idegesen megint leült. Csendesebben de még mindig feldúltan folytatja.*
-Nem válhatok azzá, amit gyűlölök. Nem szerethetem azt, akit gyűlölök. Nem adhatom el a lelkem... értsd meg!-
*Könyökölt az asztalon, majd kezére ráhajtotta a fejét.*
Vissza az elejére Go down
Ned'rila Olveti
Vérlobbantó


Hozzászólások száma : 260
Age : 236
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Csüt. Dec. 10 2009, 20:22

*Mikor Declanon látta, hogy egyre dühösebb, s mikor végzett azzal, amit mondani kívánt neki, egyszerűen fogta magát, és hevesen eltolta magát az asztaltól. Nem tetszett neki, ahogy most vele beszélt, de ha jobban belegondol, megérti a helyzetetét. Meg kell, hogy értse. Hiszen igaza van. Ellen kell állnia annak, amit gyűlöl, hiába is szereti a lelke mélyén, az akkor is gonosz marad...
Mikor a férfi újra leül, most már kicsit nyugodtabban, de még mindig feldúltan, a tünde egyenesen a szemébe néz, s kicsit még előre is hajol.*
- Declan... Én megértelek. - *Még egy próbálkozásként ráteszi a tenyerét a férfi kézfejére, hát ha megnyugtatja még egy kicsit.*
- Bár az előbb igaz, mást mondtam, de átgondolva a helyzetet, nem érdemes olyan nőt szeretned, aki nem... hozzád való. Seyla vámpír, számára egy vámpír társ kell, vagy egy olyan halandó szerető, aki képes elviselni vérszomját nap mint nap. És ezzel együttélni. Ez hatalmas feladat, és igen, lássuk be, a pokol mélyére húz le, ha bele mész ebbe. Nem tudhatod egy vámpír mikor veszti el az önuralmát. De ha szakad a kötél, akkor mindennek vége mellettük... - *A hangja teljesen komoly volt, amennyit a vámpírokról tudott, az kegyetlen és örök emlékeket hagyott benne. Mióta saját képessége is a vérrel van össze kötve, még jobban gyűlöli önmagát is, mert hasonlóan akár egy vámpír, képes életet elvenni, ha energiáival kiszipolyoz egy ártatlan testet, de ez mellett azonban képes vissza ömleszteni a vért a helyére. Így már mentett meg életet, pontosabban Lucioét.
Ahogy át futott a gondolatain a fiú neve, mélyet sóhajtott, és oldalra hajtotta a fejét. Rádöbbent, hogy még mindig Declan kezét fogja, így kettőt pislogott, majd tekintetét ide-oda cikáztatta a férfiről a kezére, és végül elengedte, kicsit közben nyitva hagyta a száját, mert elnézést akart kérni, ám nem tudott megszólalni egy ideig.*
- Tudom, nem könnyű, de el kell őt felejtened.. Ahogy majd Lucionak engem is. - *Bár lehet ez könnyebb lesz a fiúnak majd. Nem tudja még, egyáltalán mit fog reagálni. Most azonban Declanon szeretne segíteni, ám fogalma sincs hogy tehetné. Ezeken a tanácsokon kívül semmi mást nem tud számára adni, ami javítaná a helyzetetét. Pedig most annyira bántja a lelkét, hogy szenved ez a férfi, akit eddig megbecsült, még ha nem sok közös találkozásuk is volt együtt. Már afféle tisztelet kezdett benne születni Declan felé. Főleg mert hasonló egyéniségek.*
Vissza az elejére Go down
http://www.shadow-anna.deviantart.com
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 33
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Csüt. Dec. 10 2009, 21:03

*Ned próbál megértő lenni. Rá is teszi a kezét a férfi kezére, amire rápillant Declan. Nem húzza el a kezét. Meg akar nyugodni. Nem akarja szavaival bántani a nőt. Ned'rila folytatja mondandóját, közben Declan nem néz rá, hanem zavartan le a földre, és fel az asztalra nézeget. A mondat végére mégis a nőre nézett. Csendesen, nyugodtan szólalt meg. Bár még látszódott rajta a pár perce történt dühkitörése.*
-Ned... igazad van, de sajnos... hmm...-
*Megint maga elé nézett. Kis szünet után pedig megint Nedre nézett.*
-Csak valahogy úgy érzem, ha elhagynám, elárulnám. Bár azt is érzem, hogy semmi szüksége rám. Néha... mintha csak egy pótlék lennék, de lehet, hogy nem így van. És ami a legfurcsább... úgy érzem, hogy bosszút állna, ha elhagynám. Talán nem is rajtam, de másokon igen. Sőt... lehet, hogy a húgomon tenné. Néha, mondhatni félek tőle. Nem ám attól, hogy megöl, vagy ilyesmi. Hanem attól, hogy azt látom benne, hogy van benne valami titkos én, amely, ha nem vigyázunk kitör és akkor pusztít. Valahogy nem bízok a vérmérsékletében. Amikor vele vagyok, érzem, hogy jól érzi magát, hogy nyugodt, de amikor eltávolodunk, akkor valami idegen vadság vesz uralmat rajta. És ez már akkor is benne volt, amikor még nem volt vámpír. Ez volt ami egyszerre riasztott és vonzott. Annyira... ambivalens érzéseim vannak. //ha ezt a kifejezést ismerik az itt lakók:)//-
*Kisebb szünet következett. A nő rájött, hogy még mindig a férfi kezén van az övé. Ned'rila kimondta utolsó mondatát. Dec választ keresve néz a nő szemébe.*
-Sajnos nem ilyen egyszerű. De inkább hagyjuk is... nem akarlak terhelni a problémáimmal. Így is többet beszéltem a kelleténél.-
*Megint a kezét nézi, ahol már nem nyugodott a másik kéz. Csend következett. Megjelent a pincér.*
-Rendelnek még valamit?
*Declan szúrósan nézett rá.*
~Naná! Egy kis nyugalmat!~
*Végül mégsem mondta ki, mert rájött, hogy ez bunkóság lenne, így még a szúrós szeme is megértővé változott.*
-Én köszönöm, semmit. Te?-
*Néz kérdőn a nőre.*
Vissza az elejére Go down
Seyla Vulfia
Dagorlad ladyje - vámpír
avatar

Hozzászólások száma : 554
Age : 31
Hírnév : 17

Beosztások, rangok
Nép: Vámpírok
Beosztás: Vérszívó
Rang: Örző

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szomb. Dec. 12 2009, 20:01

* Mááár megint egy jó kis nap elébe néz. Jelképesen. Mert nem tudja felfogni, mi jó lehet abban, hogy a véráru-forgalmat kell feelügyelnie. Na jó, legalább tesz valamit a közösségért. Amint belépett a vár területére, első megállapítása az volt, hogy ő szereti ezt a helyet! Még ha nemis lenne "nekivaló". Egyáltalán ki dönti el, hogy neki mi jó és mi nem?! Nem neki kellne?! Inkább hagyja is ezt az eszmefuttatást a francba, mivel sehova se vezetne, maximum oda, hogy jól felhúzza magát. Ami pedig nem tesz jót neki, semmiylen értemben. Ja, meg nem is van rá ideje, hogy ezekbe belebonyolódjon. Egészen más vonja magára a figyelmét...
Azt sem tuddja pontosan, mennyi ideje is, hogy belépett a helyre, egy teljesen megledő dolog vonta le a figyelmét a dolgáról. Először nem is vette észre, de kíváncsi természet lévén oda is figyelt arra a bizonyos valaki(k)re. Vagyis odanézett. És elveszett.
Ott helyben. Nem viccel.
Mind a két fél miatt. Egyrészt, mivel Declan volt az egyik. Ezt nem kell magyarázni, de a másik... egy teljesen ismeretlen arc, de még így, ismeretlenűl is meg tudná folytani.
Ott helyben. Nem viccel.
Tehát, a legjobb védekezés a támadás. (Mi ellen is védekezne?! Röhely.) És egy hirtelen jött ötlet is vezérli. Mert a Declan eddig nem tudta volna (márpedig miért ne tudta volna) akkor most megtudja, másrészt meg... ilyen kedve van és kész. De azért még lesz egy-két szava hozzá, amiért megszegte az ígéretét, és olyan dolgokat kotyogott ki ismeretlennek, amiket nem szabadott volna. A legyszebb mosolyát magára öltve odasétál az asztalukhoz. Útközbven kikapja halyából a csatot, csak zavarná a társalgásban. Értelmetlen szokás, de hasznos.
Közben gondolkodik... tehát mindenkinek vannak előítéletei a vámípírokkal szemben. Ha a szót meghallják, rögtön levonnak egy következtetést, ami alapból hülyeség. Miért, az emberek menynire különböznek?! csupáncsak annyi a különbség közöttük, hogy a vámpírok esetében a vérszomj táplálékot, és nem hidegvérű gyilkosságot hordoz magában. Nagyon nem csípi a csajt. Ráadásul hogy jön ő most ahhoz, hogy nyilvánosan szapulja?! Egyszerűen nem és nem hagyhatja szó nélkül, akárhogy ódzodik attól, hoyg beleavatkozzon. De mégis csak róla van szó. És Declanról. Akinek, mondjuk, legalább megértette az éréseit. Furcsa, ahogy tudod, miként vélekednek rólad... érdekes. Főleg, hogy talán a fiú rátapintott a lényegre, amit eddig maga sem tudott megfogalmazni, vagy csak nem akart. És kelemetlenűl érinti most a tény. Az meg főképp nem tetszik neki, hogy ez a nő Sword kezét fogdozza.
- Szép jó napot!
* A legelbűvőlőbb mosolyával fordul felé, de kétséget sem hagy a szeme afelől, hogy legszívesebben keresztben lenyelné. Ha megutálja ezért? Szíve rajta. (Ha már nem nézi úgy is annak, aminek elmondta...) Majd Declanhoz fordul, s egy csapásra semmivé foszlik a lány felé tanúsított megnevezhetetlen valami... talán várszomj, ha az ő kifelyezésével akar élni.*
- Dec, hallottam Casvéről. -*tér a tárgya. Nem cseverészni jött, még úgy is ezer dolga van.*- Az Aldo-afférról... Csak szeretném, ha mihamarabb leállítanátok a húgodat. Jobb, ha nem terjeszt olyasmit, ami nem igaz. Nem szertném, ha bajba kerülne miatta. Barrast meg... bízd ide...
* Gyengéden megfogja a kezét, s egy reményteli mosolyal köszön el.*
- Clive...
* Megfordul, s a dlgára siet. Azt talán elvonja a figyelmét egy időre, s lenyugtatja. Nem mintha a leltárazás és egy halom papír átvizsgálása kikapcsolódás volna. De biztos napokig fog felettük ücsörögni, mmire végez. Jobb esetben, ha minden stimmel. Ha nem... márpedig nem fog, mivel satát maga is előszeretettel csempészi ezt az iparcikket. Magának, természetesen.*
Vissza az elejére Go down
Ned'rila Olveti
Vérlobbantó


Hozzászólások száma : 260
Age : 236
Hírnév : 0

Beosztások, rangok
Nép: Elfek
Beosztás: Boszorkány
Rang: Elf boszorkány

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Vas. Dec. 13 2009, 21:03

*Hirtelen érzés tört rá, ami olyan furcsa és idegen volt. Mintha két kéz a nyaka köré fonódott volna, s szorongatni kezdenék, elzárva előle a levegőt. Megdermedt, még a pislogás és a légzés és nehéznek tűnt hirtelen számára, s Declan arca is messze el merült a vörös-fekete tenger víz áradatában, ami a szeme előtt lebegett. Sokáig csak a víz alá merült, mely forrón ölelte körül mindenütt, majd hirtelen megszakadt, mintha egy vízesést zártak volna egy hatalmas sziklával, a cseppek hamarosan eltűntek a látómezeje elől, s a légzése ismét felgyorsult, egy pillanatra normálisra, majd gyorsabbra, mellkasa egyre jobban dolgozott, mintha most utoljára vehetne levegőt életében, s most érezhetné utoljára a friss energiával teli levegő ízét.
Mintha valami közeledne felé, ami nem annyira ismeretlen számára, ám még is, valahogy más... Csak most vette észre, mikor ismét a valóság került a szeme elé, s Declan arca, akin most a megdöbbenés, és a csodálkozás jelét látta, meg némi aggodalmat, hogy a pár perccel ezelőtt még óvatosan fogott üvegpohár most darabokban hevert előtte, összetörve, s néhány üvegszilánk a kezéből szépen ki állva várja, hogy minél több vér hagyja el a tünde testét.
~ Mi a fene történt velem? ~ *Rögtön tudta, mit kell tennie, amint meglátta a kezén lefelé csordogáló vér erecskéket, amik lassan egymásba folyva kezdtek kalandozni kleor színű bőrén. Rá se nézett Declanra, helyette kissé lejjebb csúsztatta a kezét, az asztal alá, hogy ne legyen túl feltűnő senki számára. Ha a férfi meglátja majd, mit csinál, valószínűleg ő is itt hagyja, vagy rosszabb esetben szól valakinek, hogy segítsenek ki vinni innét ezt a boszorkányt, s ki tudja mi lenne a sorsa utána... Jobb a biztonság.
Így nem is tétovázik, lejjebb teszi a kezét, rá fekteti két combjára, s lehunyja a szemeit. Minden energiáját megpróbálja össze gyűjteni, legalább is mentálisan elegendőt ahhoz, hogy a képessége működésbe lépjen. Lelkéből lassan kiengedi a már régen nem használt erejét, ami a vérrel szorosan összekötődve született meg benne, még kétszáz évvel ezelőtt...
Az ereje lassan elindul, lefelé a tenyerén tátongó seb felé, s a kézfeje lassan bizseregni kezd, a bőre égni, a vére pedig forr, mintha ezer meg ezer vaslánccal tekernék körbe. De a seb lassan el kezd össze forni, mivel a vérét folyamatosan hívja, csalogatja vissza a lelke felé, ami mélyen elzárva, benne él, s lapul...
Pár pillanat múltán lassan kinyitja mindkét szemét, s már csak némi rászáradt vér maradt a nem rég tátongó seb helyén. Legszívesebben elmosolyodott volna, hogy képessége még mindig működik, s a felismerés, hogy nem csak életet képes elvenni vele, vagy ártani másoknak, hanem akár használhatja jó dolgokra is...
Ráhúzza felső ruházatának ujját, amit gyorsan feltűrt, mikor a pohár darabkájit kiszedegedte belőle. Felnézett Declanra, aki most egyenesen a szemébe nézett, s a tünde mozgása egy pillanatra megállt, mert farkas szemet nézett a férfivel. Nem éppen a legbíztatóbb hatást keltette. Mi játszódhat le most Declan fejében? Tudta, hogy ez észrevehető "mutatvány" lesz, de remélte, hogy a férfi nem fog rá különösképpen reagálni. S akkor, mikor épp megszólalni készült, fél oldalról látta, amint valaki az asztalukhoz lép, s rögtön az a különös érzés fogta el megint, ami nem is olyan rég kiváltotta belőle azt a különös reakciót.
Hatalmasat nyelt, mert vissza akarta folytani a felfelé törekvő érzést, miszerint a friss vér, a friss seb, már megint át akarja venni felette az uralmat, ám most valaki más is itt van, nem mintha az imént Declan többet látott volna, mint amit valaha is szabadott volna neki...
Lassan felnézett, mire egy vigyorgó arc nézett le rá. Idétlennek nem nevezné, az talán erős szó lenne a mosolyára, ám mintha nem teljesen lenne tisztában vele milyen érdekes látványt nyújtott számára hirtelen. Bár most ő sem lehetett különb, a karját elnézve, mintha nem rég valamiféle ragacsos anyagba mártotta volna, s elfelejtett kezet mosni utána...
Aztán rájött, ismeri ezt a valakit. És ez a valaki hirtelen nagyon megdöbbentette, hiszen nem is olyan régen róla volt szó... Mikor is lehetett? Nem tudja, mennyi idő telt el azóta, pár perc, fél óra?...*
- Üdv...- *Mondja, kissé még bizonytalan volt, hogy képes lesz megszólalni, ám hangja határozottabban csengett mint eddig bármikor. Csodálkozott is.*
~ Érdekes...~ *Gondolkozott a dolgon... Ez a bizonyos Seyla egy pár pillanatig őt méregette, tekintete a nevetségesből ellenségessé változott, s mintha megakarná félemlíteni, a szeme legalább is erről árulkodott. Viszonzásul ő is hasonlóképp nézett vissza rá, kék szemeit rávillantotta, egész áthatóan.
A nő oda lépett Declanhoz, s kezét a vállára tette, majd olyan dolgokról beszélt neki, amit a tünde nem értett, mert nem ismerte igazán az előzményeket. Mintha a férfi nem rég arról beszélt volna neki, el kell tőle távolodnia, s el kell felejtenie, különben vége lenne annak, amit eddig olyan fontosnak tartott, s megfogadott magában...
De nem szólt közben, hiszen még is csak elvileg még egy pár áll előtte, ám ha nem így van, az sem az ő dolga. Majd Declan elrendezi. Valószínűleg elég érett férfi ahhoz, hogy ha nem akar vele lenni, akkor megmondja neki, ha meg nem, akkor csalódott a férfi bátorságában.
Aztán pár pillanat múlva, mikor már egy rövid ideig még egymás szemébe néztek, a nő egy szóval köszönt el a férfitől, s még egy pillantást oda vetett a tündének. Kellemetlen, barátságtalan, érzéketlen pillantás. Amit hirtelen előszeretettel viszonzott.
Halkan hümmögött egyet, majd kézfejével félre söpörte a maradék üvegszilánkot, amik hangosan potyogtak le az asztalról a kőre.
Ahogy a nő egyre távolodott, az a különös érzés is egyre messzebb került Ned'rilától, s mintha minden megint normális, és átlagos lenne.*
~ˇHát persze! ~ *Hirtelen rádöbbent, miért nem lehet Declan együtt boldogan Seylával, s miért is beszélgettek együtt az imént itt... Hiszen Seyla vámpír...! A vámpírok vérrel táplálkoznak. S a vérnek köze van a tündéhez. Illetve az erejéhez. Te jó ég... Ha egy vámpír, ilyesféle reakciókat vált ki belőle, az a körülötte lévőkre és magára is veszélyes lehet. Itt valami nem stimmel. Ez sosem volt még így. De hiszen eddig nem is találkozott még vámpírral. De ez a nő neki olyan volt, mint régen.. Semmi változást nem látott rajta, semmi különösebbett, ami megmondaná róla első pillantásra, hogy vámpír. Bár lehet, csupán azért érez így, s azért nem látja olyan különösnek, mert maga sem halandó lélek. Nem ember, nem hétköznapi teremtmény, ahogy egy vámpír sem az. Az ő szemük másképp látja a dolgokat. Seyla számára egy tündér, vagy egy sárkány nem olyan nagy felhajtás, ahogy Ned'rila sem néz más szemmel egy vámpírt, avagy egy koboldot...
Micsoda érdekes, és ismeretlen gondolatok már megint. De ezek dobják meg a mindennapos átlagos életét. Újabb rejtély került elé, ami már ismét a saját erejéből, hibájából ered... Ha nem lenne ez a képessége, most Declan nem nézné teljesen el átkozott, gonosz teremtésnek. De így nem lesz könnyű, ezek után elmondani, elmagyarázni neki, mi volt ez az imént.
És most már azt is nehéz lesz elmagyaráznia, hogy Seylával nem lenne helyes újra találkoznia. Mert abból vér nélkül nem jönnének ki újra, ezt valahogy nagyon erősen érezte...*
Vissza az elejére Go down
http://www.shadow-anna.deviantart.com
Declan-Clive Sword
Vadász
avatar

Hozzászólások száma : 340
Age : 33
Hírnév : 3

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Talpas

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Vas. Dec. 20 2009, 16:59

*Nézett a nőre és valami furcsát látott rajta. Mintha fulladozna. Olyan furcsa volt az egész, hogy Declan meg sem tudott szólalni, se megmoccanni. Nézte, mi történik. A pohár eltört. Ned vére pedig folydogált. Declan megdöbbent és csodálkozott is, de igazából nem úgy hogy összecsapta volna a kezét és azt mondta volna: AZTA! Mélyen a nő szemébe nézett és kereste a válaszokat, amit úgy tűnt, a nő is keres. Ned az asztal alá dugta a kezét. Declan nem izgult a nő miatt, valahogy azt látta, hogy tudja mit csináljon Ned. Nem féltette. Tudta, valami most történni fog. Csak azt nem tudta, mi. Ned lehunyja a szemeit. Koncentrál. Egy kis idő múlva látszott rajta, hogy megkönnyebbült és farkasszemet nézett Declannal. Már megint. Ned keze pedig sértetlen volt. Declan arcán nem látszódott csodálkozás, csak a szemében. De most fel sem húzta a szemöldökét. Csak lepillantott a kézre, majd vissza Ned szemébe. Majd hirtelen valaki megjelent. Ezen viszont elcsodálkozott Declan.*
~Seyla?~
*A nőre nézett és kíváncsi volt, hogy most mi lesz. Köszönt Seyla. Declan kicsit számon kérőn nézett rá.*
-Üdv!-
~Csak nem követsz?! Nem lehet tőled... levegőt kapni...~
*Igen, ez a megfelelő szó, mert úgy érezte, mindjárt megfullad. Hátradőlt és úgy figyelte a történteket.*
~Casve?~
*Kitágultak a pupillái.*
~Mi? Mit terjeszt?~
*De a meglepetéstől nem tudott megszólalni. Na meg látszott, hogy Seyla ideges és sietős dolga van. Ezért hagyta, majd megkérdezi máskor. Bár nem nagyon hagyta nyugodni a gondolat. És bízza rá Barrast? Egyáltalán ki az a Barras? Seyla megfogta a kezét, rámosolygott. Clive-nak nevezte, ami most valahogy furcsán hatott rá. Majd elsietett a nő. Declan hosszan utánanézett, majd gyors pillantással Nedre nézett, onnan meg az asztalra. Rákönyökölt az asztalra, összekulcsolta a kezét, fejét lehajtotta. Gondolkodott.*
~Nem értem. Egyáltalán mit keresett itt Seyla? És Casve? Milyen Aldo-affér? Mi van? Casve nekem nem mesélt semmilyen Aldoról. Aldo Barras... ki az? És mit tett Casvéval? Ki az? Ki az a szemét? Vagy... Casve tett valami rosszat? Biztosan nem. Nem! Ő biztosan nem! De ha valaki.... valakivel valami problémája van, akkor mért nem mesélte el nekem? Lehet, hogy jelentéktelennek tartotta. Nem! Szerintem... A FRANCBA!! Talán túlságosan nagy bajról van szó, és Casve nem merte nekem elmondani, hogy ne izguljak. NEM HISZEM EL!!! KI AZ AZ ALDO BARRAS????!!!!!!!!
De Seyla azt mondta, hogy csak bízzam rá... Na jól van Casve Csak kerülj a szemem elé!!! Csak kerülj!!~
*Felemelte fejét és Ned szemébe nézett. Düh, kétségbeesés látszódott a férfi szemében. Ned valahogy elkerülte a gondolatait, pedig ő sem valami lényegtelen mutatványt mutatott be az előbb. De nem kérdezett rá. Nem érdekelte a dolog. Mármint de, csak most dühös volt Casvéra és Seylára is. Mondhatni abban a két személyben csalódott, akiket a legjobban szeretett. Felállt.*
-Ne haargudj Ned'rila! Köszönöm a beszélgetést! Nm felejtem el a szavaidat.-
*Biccentett egyet a fejével és elhagyta az asztalt. Majd a várost.*

//Köszönöm a játékot! Izgalmas volt. Smile Ne haragudj, de ki kellett lépnem a játékból.//

Vissza az elejére Go down
Blazer Duranin
Nehézlovag
avatar

Hozzászólások száma : 251
Age : 27
Hírnév : 7

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Lovag

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Pént. Jan. 29 2010, 00:32

Ahogy a főváros macskaköves utcáin lépkedtem nem tudtam betelni a látvánnyal. Fehértorony maga volt a testet öltött csoda. Bár nekem nem volt nehéz újat mutatni a város égig nyúló tornyai és hatalmas falai nem lehettek mindennaposak más tájakon sem. Több okból döntöttem úgy, hogy meglátogatom az emberiség legszebb és legerősebb bástyáját. Egyrészt kíváncsi voltam, mire képesek az emberek, ha igazán elhatározzák magukat. Hallottam legendákat a többi fajról és nehéz volt elhinni, hogy a saját népem nem lenne képes felvenni a versenyt velük. Biztos voltam benne, hogy vagyunk olya jól mint az elfek vagy éppen a mágusok, akik bár kinézetben nem térnek el tőlünk, de rendelkeznek a varázserő áldásával és évszázadokig élnek. Másrészt pénzre volt szükségem. Alrik befogadott, munkát, szállást és kosztot adott, de nem akartam túlságosan kihasználni a jóindulatát, fizetni pedig nem tudott. Duncan ötlete volt, hogy biztos van városőrség, akik talán felvesznek a szolgálatba úgy, hogy nem kell a fővárosban élnek, hanem járom az országot. Nemrég útbaigazítást kértem az egyik őrtől, aki röviden és talán kicsit mogorván, de elmondta az utat a kaszárnya felé, amit most meg is láttam. Hatalmas, fehér márványból épült épület, udvarán katonák tucatjai gyakorlatoznak. A bejárat mellett felhívás kitűzve. Toborzó hirdetés, keresik azokat az erős férfiakat, akiket vonz a kaland, a veszély és a jó fizetés. Ha családom lenne, gyerekeim, feleségem talán nem ez lenne a legjobb módszer, hogy megkeressem a napi betevőre valót, de nem volt senkim, tehát vesztenivalóm se. És ha nem fiatalon, életerősem próbálja ki magát az ember fia akkor mikor? Beléptem hát az udvarra és követtem a hirdetés utasításait. Balra, folyosó, végén jobbra tárt ajtó. Apró szoba, benne egy asztal, rajta rengeteg papír, mögötte ősz írnok.
- Tiszteletem, a hirdetésre jelentkeznék.
Az öreg felnéz, majd hunyorogva végigmér.
- Sose gondoltam volna, hogy tudsz olvasni. Ezzel a szöveggel mindig a finom úri fickók jelentkeznek, akik egy jó pajzsot sem bírnak el. De rajtad látszik, hogy nem ijedsz meg a munkától.
Egy papírt vett maga elé, majd a tollát kivette a tintatartóból.
- Neved?
- Blazer.
- És a vezetékneved?
- Nem tudom uram. Nem emlékszek rá.
- Ne szórakozz velem, fickó. Mindenki ezt mondja, aki nem akarja bevallani a származását. Megszöktél egy nemestől, aki papnak akart adni, vagy egy tolvajfejedelem fia vagy?
- Nem uram, csak nem emlékszek semmire, ami nyolc hétnél régebben történt.
- Én ugyan el nem hiszem. De úgyse tudom belőled kiszedni. Leszel Culton. Jól jegyezd meg és légy hálás, hogy nem zavartalak el rögtön.
- Igen uram, köszönöm.
- Milyen fegyverhez értesz? Lőttél már íjjal, vagy fogtál már kardot?
- Egy ideig dolgoztam kovácsinasként. Láttam már kardot, fogtam is, de sose harcoltam vele.
- Több, mint a semmi.
Az öreg unottan kérdezgetett, ha ki kellett volna találnom mire gondol azt mondom, hogy unta a sok újoncot, akik még csak fegyvert sem láttak és bosszantotta, hogy én is az vagyok.
- Hol élsz?
- Eclarban uram.
- Rendben. Itt ez a pecsétgyűrű, ezt mutasd fel és megkapod a felszerelésed. Utána menj az udvarra és Worton kapitány elmondja, amit tudnod kell. Nincs most őrünk Eclarban igaz?
- Nincs uram, még sosem láttam ott katonát.
- Akkor szinte biztos, hogy oda leszel elhelyezve. Üdv a seregnél katona.
Elém lökte a gyűrűt, amit felhúztam a jobb kezemre, azzal a tudattal, hogy bár nincsenek rokonaim, akiket ismerek, legalább már tartozom valahova. Az emberek seregének egy tagja vagyok, hazám védelmezője, az igazság harcosa. Na persze mindez nagyon jól hangzik, majd meglátjuk mire viszem.
Vissza az elejére Go down
Blazer Duranin
Nehézlovag
avatar

Hozzászólások száma : 251
Age : 27
Hírnév : 7

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Lovag

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Vas. Jan. 31 2010, 13:56

Miután megkaptam a pecsétgyűrűt elindultam az utasítások alapján, hogy átvegyem a felszerelésemet. A kovácsműhely hangjai, amit már éppen eleget hallgattam Duncan közelében mutatták az utat, hamarosan meg is találtam a boltíves kaput, ami egy kis udvarra vezetett. Három üllőn kalapáltak kardokat, egy hordóban kicsorbult fegyverek voltak, egy másikban pedig vízben a lehűtött új fegyverek. Kicsit odébb egy ajtó vezetett egy kis helységbe, ahol pajzsokat, láncingeket, egyenruhákat láttam. Ide léptem be. Egy öreg tiszt ült bent az asztal mögött, a haja már teljesen ősz volt, de a válla széles, izmait még mindig sok fiatal megirigyelhette volna. A rangját a bordó egyenruhán három fehér csillag jelezte. Nem tudtam, hogy mit jelent a három csillag, de sejtettem, hogy nem egyszerű katona.
- Jó napot!
Köszöntem, majd felmutattam a gyűrűt.
- Felszerelésért jöttél igaz? Miért nem képesek a kovácsok kiosztani? Több kiképzőre lenne szükség, erre itt kell ülnöm egész nap és várhatom, hogy valaki hozzád hasonló beállítson és hozzávághassam a ruháját.
Zsörtölődött, miközben végigmért, majd egy fehér inget, egy fekete szövetnadrágot, egy hasított bőr csizmát, egy bőrvértet, egy tőrt, egy hosszú kardot, egy általvetőt, egy íjat és egy nyíltáskát teli nyílvesszőkkel rakott ki elém.
- Ha nem tanultál még kardot forgatni azt ajánlom, hogy jelentkezz le a kiképzőknél. Balra aztán egyenesen és az út végén jobbra.
- Igenis uram, köszönöm uram.
Mivel a hadseregben voltunk próbáltam kicsit hivatalosra venni a dolgot, bár nem tudom mennyire sikerült. Fogtam az egyenruhámat és a fegyvereket, kimentem az udvarra és félrehúzódtam az egyik sarokba. Csak alsóneműre vetkőztem, semmi szégyellnivalóm nem volt, de azért mégsem az udvar közepén akartam illegetni magam. Felvettem a fekete nadrágot, az inget, majd megvizsgáltam a bőrvértet. Erős, strapabíró anyagból készült, a bal oldalon oldalt találtam egy préselt mintát, ami valószínűleg annak mesternek a jele, aki készítette, ettől eltekintve sima és hibátlan volt. Az általvetőt is megnéztem, ahol az ősz katonának három fehér csillag volt, ott nekem egy fehér csík. Valószínűleg ez lehet a közkatona jelzése. Felvettem a vértet, majd rá az általvetőt és kezembe vettem a kardot. Egyszerű, több mint három láb hosszú fegyver volt. A penge közepén vércsatorna futott végig, a markolat bőrrel volt betekerve. A napsütésben megcsodáltam a fegyver csillogását, majd visszatettem a hüvelyébe és felkötöttem a fegyverövet. Először volt nálam igazi fegyver és meg kell hagyni nem kis biztonságérzetet adott. Az íjat visszatekertem a vászon borításba és a nyíltáskával együtt a hátamra vettem, majd elindultam, hogy megkeressem a kiképzőtisztet, aki majd megtanít használni ezeket a csodákat.
Vissza az elejére Go down
Blazer Duranin
Nehézlovag
avatar

Hozzászólások száma : 251
Age : 27
Hírnév : 7

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Lovag

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Hétf. Feb. 01 2010, 15:31

Követve a kapott útbaigazítást fogtam magam és elindultam megkeresni a kiképzőmet. Ahogy elindultam a kaszárnya főutcáján hamarosan meghallottam a kardok csengését, az íjak panaszos hangját, ahogy megfeszítették őket, majd a pengést, a süvítést és a tompa puffanást, ahogy a nyilak célt értek. Befordultam a sarkon és vagy háromtucat gyakorlatozó embert láttam meg, akiknek négy kiképző kiabált parancsokat. Én a vívni tanuló csapatot céloztam meg, a többségnél hasonló kardot láttam, mint amit én is kaptam, de volt olyan is, aki ennél jóval nagyobb kardot forgatott két kézzel és volt, aki a bal kezében is fegyvert hordott, általában tőrt. Odamentem a kiképzőjükhöz, majd megálltam mellette és megvártam, hogy legyen ideje rám figyelni.
- Blazer Culton kiképzésre jelentkezik uram.
Tisztelegtem, amit viszonzott, majd végigmért.
- Először van itt, katona?
- Igen, uram.
Nem ejtettek a fejemre, a rangjelzés helyén a két keresztbe tett kard sziluettje minden bizonnyal a kiképzőket jelentette. Ráadásul az előttem álló veterán már alaposan benne járt a korban, valószínűleg többet harcolt a seregben, mint amennyit én egyáltalán éltem.
- Az én nevem Worton kapitány, de az alapokat nem én fogom megtanítani. Én csak azokkal foglalkozok, akik már az alapokat tudják és jobbak akarnak lenni.
Oldalra nézett a harcolók felé, majd odakiáltott az egyiküknek.
- Lee! Mutasd meg ennek a zöldfülűnek, hogy hogyan vívunk mi a seregben!
A kis csoportból kiváló férfi nagyjából olyan magas lehetett, mint én, karjai és mellkasa izmos volt, de amiben a legjobban elütött tőlem az a fekete haj, borosta és szemek. Első ránézésre is félelmetes látványt nyújtott, amit csak fokozott a kétkezes kard, amit a kezében tartott. A szíve fölött három vonal jelezte, hogy nem ma kezdte a katonáskodást, a bal felkarján pedig jókora heg, hogy látott már komoly harcot. Kicsit odébb vezetett, majd letámasztotta a fegyverét a fal mellé és a fegyverállványról levett egy kardot.
- Mint hallottad Lee vagyok, a hetedik századból.
- Blazer Culton, uram.
- Nem kell uraznod, nem vagyok oda érte. Tanuld meg amit mutatok és jóban leszünk.
Kis szüntet tartott, majd végignézett a kardon.
- Na figyelj Blazer. Egy ilyen kard a legjobb társad. Bár védekezni is jól lehet vele, jól jegyezd meg, hogy ez támadófegyver. Ha valakit eltalálsz vele, akkor igen kemény fickónak kell lennie, hogy visszaüssön, ezért meg kell tanulnod, hogy mikor hogyan támadj vele, hogy még azelőtt megnyerhesd a harcot, hogy az ellenfeled rutinja vagy kitartása legyőzhetne. Alapállásban a kardot mindkét kezeddel magad előtt tartod, a hegye az ellenfél torkára, vagy szemére mutat. Az egyik kezed szorosan a keresztvas alatt fogja, a másik pedig a markolatgomb felett. Minél távolabb van egymástól a két kezed, annál erősebb csapásokat tudsz bevinni. A lábaiddal szilárdan állj, ha túl közel vannak, akkor könnyen fellökhetnek. Amit még mindenképpen tudnod kell, hogy ne a kard élével háríts. A támadásokat le kell vezetned a keresztvasra. Ha a kardod élével hárítasz, akkor kicsorbul és hamarosan nézhetsz új fegyver után, ami nem olcsó mulatság. Viszont ha a feletteseid azt látják, hogy egy hosszú harc után is ép a fegyvered tudni fogják, hogy jól harcoltál. Most pedig fogd a kardod és kipróbáljuk mit tudsz.
Vissza az elejére Go down
Blazer Duranin
Nehézlovag
avatar

Hozzászólások száma : 251
Age : 27
Hírnév : 7

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Lovag

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Kedd Feb. 02 2010, 00:52

Lihegve rogytam le a padra, kezemben még mindig a kardommal. Ez a kardozósdi sokkal nehezebb volt, mint gondoltam. Lee nevetve jött utánam, rajta alig látszott a fáradtság. Bár sejtettem, hogy nem hiába tőle tanulok, de ez felülmúlta a várakozásaimat. A fekete hajú férfi úgy harcolt mint valami démon, mintha előre látta volna mikor és hova fogok támadni, erőlködés nélkül védte minden próbálkozásomat és többször csak az utolsó pillanatban fogta vissza magát, hogy ne ejtsen rajtam végzetes sebet. És ami a legbosszantóbb volt, többször rám szólt, hogy túl közel vannak egymáshoz a lábaim vagy éppen a két kezem van túl közel egymáshoz. Az elsőt általában egy lökés követte, amelyek után nehéz volt talpon maradnom, míg a másodikat általában az erőtlen támadásaim után kaptam.
- Figyelj ide egy kicsit, amíg pihensz.
Hallottam magam elől a hangot. Felemeltem a fejem, egyenesen Lee szemébe néztem, miközben éreztem, hogy egy izzadtságcsepp lefolyik a nyakamon.
- Mint mondtam a hosszúkard támadófegyver. Ha széles mozdulatokkal harcolsz akkor általában a penge felső egy arasznyi részével találod el az ellenfelet, ezért az keményre van edzve és élesre fenve. Hét irányból támadhatsz. A fejed fölül, ez néha nyitómozdulatnak jó, de általában máskor túlságosan védelem nélkül hagyja a tested. Támadhatsz a felső testére jobb vagy bal oldalról, általában ezek a csapások akkor sikeresek, ha valahogy elvontad a védelmét, egyébként csak felméred velük az ellenfeled felkészültségét, magabiztosságát. Ha érzed, hogy néhány határozott csapás után megremeg a kard a kezében akkor már tudod, hogy győztél. Támadhatsz oldaltól, derékmagasságban, ez akkor lehet hasznos, ha túlságosan fent védekezik ez ellenfeled, így könnyebben védi a fejét és a felső testét, de az ilyen támadás ellen védtelen. Végül támadhatsz alulról, ha egy ilyen támadásod talál, akkor valószínűleg az oldalába vágsz bele és néhány fontos szervébe a bordák alatt, vagy felcsúszik a kardod a karjáig. Mindkettő végzetes sérülés egy harcban.
Miközben magyarázott folyamatosan mutatta mit hogyan kellene véghezvinni, ám biztos voltam bene, hogy ez harc közben messze nem ilyen egyszerű.
- Ha ezeket begyakoroltad, akkor meg kell tanulnod, hogyan támadj a kard hegyével. Általában nyakra vagy vállra támadunk bele, ritkán hasra. Mindegyik véres munka, ahogy kirántod a pengét a sebből jó eséllyel nem kevés vér fog beteríteni, de inkább az ő vére rajtad, mint fordítva igaz? Általában akkor szúrunk, ha egy kézzel forgatjuk a kardot és a másik kezünkkel lefoglaljuk az ellenfél fegyverét. Ez lehet pajzs, lehet alkarvédő, akár meg is markolhatod a kardját, ha van hozzá merszed, de ezt csak a legelkeseredettebb helyzetben ajánlom.
Lee felém nyújtotta a bal tenyerét, amin ekkor vettem észre a forradásokat. A penge talán csontig belevághatott a húsába, bár a seb már összeforrt.
- Tehát a lényege, hogy a tested teljes lendületét add bele, hogy mindez az erő ebben az apró hegyben összpontosuljon. Ha jól csinálod, akkor a páncélját is át tudod lyukasztani. Szoktak lenni a raktárban fából készült lapok, ha azokat át tudod lyukasztani, akkor jó vagy.
A fekete szemek egy pillanatra oldalra néztek, majd vissza rám. Lee komolyan vette, hogy kiképez és bár még mindig fáradt volta magamban hálás voltam neki, hogy méltónak tart a figyelmére és arra, hogy átadja a tudását, amiért ő keményen megszenvedett.
- Ha azt látod, hogy ez ellenfeled nem tartja elég távol magától a lábait akkor lépj be elé és akaszd össze vele a kardodat. Ne folyamatosan told, hanem egy hirtelen lökéssel billentsd ki egy egyensúlyából és utána egy gyors vágással törd el a lábát vagy vágd fel a hasát. A lábtörés kevésbé mocskol össze, de általában nincs időd célozni. Ha nem tudod feldönteni, akkor a kard keresztvasával vagy gombjával üsd meg, nem szoktak számítani rá. Ezzel is elvonhatod a figyelmét, hogy utána mondjuk elgáncsold.
Kiképzőm még mindig folyamatosan mutogatta, hogyan kellene harcolnom és lassan előttem is kezdett összeállni a kép. Felálltam, készen a folytatásra, de Lee még nem fejezte be.
- Sokan csinálják, hogy ugyanazokat a támadásokat ismételgetik, így gyorsabbak, mint ha gondolkodniuk kellene. Ellenük akkor győzhetsz, ha kiismered a sorozatot, amit használnak és megakasztod, majd egy visszatámadással másra kényszeríted őket, mint ami jönne. A többség vagy folytatja és meghal vagy kizökken és elveszti a koncentrációt. Nekem most mennem kell, holnapra gyakorolj be egy sorozatot és kipróbálhatod ellenem.
Ezek voltak Lee utolsó szavai, egy bólintással megfordult, majd eltávolodott és hamarosan beleveszett a tömegbe. Én pedig ott álltam a kardommal, de legalább tudtam mit kellene vele csinálnom.
Vissza az elejére Go down
Blazer Duranin
Nehézlovag
avatar

Hozzászólások száma : 251
Age : 27
Hírnév : 7

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Lovag

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Kedd Feb. 02 2010, 23:00

Harmincnyolc…
Harminckilenc…
Negyven.
Elengedtem a vascsövet, amin eddig a felhúzódzkodásokat csináltam és guggolva landoltam a macskakövön. Leet vártam és úgy döntöttem, hogy bár lehet, hogy kicsit elfáradok nem árt a plusz edzés. Most, hogy kicsit pihennem kellett a többi katonát figyeltem, főként arra voltam kíváncsi, hányan vannak ugyanabban a rangban, mint a kiképzőm. Három fickót szúrtam ki végül a tömegből, az egyik egy nálam is magasabb, sötét bőrű fickó volt, kétkezes bárddal a kezében, a másik egy nála világosabb, de nálam sötétebb bőrű, ránézésre cingár fickó, hosszú íjjal. Egy ideig figyeltem. Szinte mindig jobbat lőtt, mint a többiek. A harmadikat csak eléggé késve vettem észre, ő folyamatosan mozgott. Láttam az íjászoknál is, láttam a kardosok között is edzeni, végül pedig oldalt vettem észre az alakját, miközben a vértjén dolgozott valamit. Talán ő hasonlított a legjobban rám, bár a haja egy árnyalattal sötétebb volt, de messze elmaradt a másik kettő fekete színétől és talán egy kicsit alacsonyabb is volt, mint én. Épp azon gondolkoztam, hogy keresek valami tennivalót, mondjuk kipróbálom az íjamat, amikor a sarkon befordult Lee. Az egyenruhát a hátán keresztbevetett megszokott kétkezes kard egészítette ki, arcán nyugodt kifejezés. Int nekem, mire felkelek a padról és felé indulok.
- Remélem gyakoroltad, amit tegnap elmondtam, ugyanis szükséged lesz rá.
Mondta és intett, hogy kövessem.
- Gondolom tudod, hogy a seregben századokba vagyunk osztva. A mienk a hetedik, vagyis W század, Worton kapitány után. Minden tíz századból egynek van kapitánya, a legjobbnak. És azt, hogy a legjobbak vagyunk be is kell bizonyítanunk, ezért minden héten párbajokat rendezünk a saját embereink és a más századból valók közül. Ma is lesznek ilyen párbajok talán tanulsz belőle, ha látsz másokat is harcolni.
Mondta, miközben végigvezetett egy folyosón, majd le egy csigalépcsőn. Mikor leértünk elakadt a szavam. A kaszárnya aljába egy arénát építettek, lehetett vagy negyven méter maga a harc területe, körben pedig annyi ülőhely, hogy több száz ember is kényelmesen nézhette a küzdelmet. Most éppen íjászok álltak egymás mellett. Közös célra lőttek, mindenkinek a vessző tolla azonosította a lövését.
- A bal felkarjukon van a jelzés. A második fickó a mienk.
Súgta Lee és amikor követtem a tekintetét felismertem a második íjász felkarján a W-t. Vérvörös vesszőket használt és három lövésből kettő a legbelső kört találta el, a harmadik pedig csak egy hüvelyknyire volt tőle. A többiek is jól lőttek, de egynél több vesszője a belső körben senkinek nem volt. Három sorozatot lőttek még el, majd az íjászok levonultak és a helyüket a kardforgatók vették át. Szövettel burkolt fakardokkal harcoltak, de az ütések nyoma még így is félelmetes volt. Mikor az első harc a hetedik század győzelmével ért véget Lee megpaskolta a vállam, majd eltűnt mellőlem. Gyanítottam, hogy harcolni fog és hamarosan be is igazolódott a sejtésem, amikor a jól megszokott kardjához hasonló fából faragott fegyverrel felszerelkezve megláttam a harctérben. Kicsit előre dőltem ültömben, mert ha valakitől akkor Leetől lehet tanulni.
Vissza az elejére Go down
Blazer Duranin
Nehézlovag
avatar

Hozzászólások száma : 251
Age : 27
Hírnév : 7

Beosztások, rangok
Nép: Emberek
Beosztás: Harcos
Rang: Lovag

TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   Szer. Feb. 03 2010, 13:03

A harc amit a két katona bemutatott valami hihetetlen volt. Nem a gyorsasága, nem az akrobatikus mozdulatok, mindketten szilárdan álltak a talajon és ha mozogtak akkor is lassan, vigyázva, hogy egy gyors támadás ne billenthesse ki őket. Nem, ennek a harcnak a szépsége az egymásba folyó támadásban és védekezésben, a feltárulkozó alkalmak kihasználásában. Az egyik rész, ami megragadta a figyelmem az az volt, amikor Lee közel lépett az ellenfeléhez, nekifeszült a kardjának, majd amikor a másik hátralépett, hogy ne tudja fellökni, akkor a kard gombjával ütötte meg. Összességében a párbaj nem tartott sokáig, Lee néhány perc alatt megverte az ellenfelét, majd a helyüket két kétkezes csatabárddal felfegyverkezett fickó vette át. Tovább néztem a harcot, majd amikor Lee hangja megszólalt mellettem úgy éreztem, hogy egy pillanatra megállt a szívem.
- Hogy tetszett? Tanultál belőle?
Tette fel a magától értetődő kérdést.
- Elképesztő. Tudtam, hogy jó vagy, de nem gondoltam, hogy ennyire.
- Akkor gondolom fel tudod sorolni a hibákat, amiket vétettünk. Nekem kettő volt, az ellenfelemnek hat.
- Micsoda?
- Komolyan mondom. Azért mondtam el tegnap, amit elmondtam, hogy ma észrevedd a hibákat. Na gyerünk, legalább a felét észre kellett, hogy vegyed.
- Nos… amikor beléptél… biztosan azért tetted, mert láttad, hogy túl közel lépett.
- Úgy van. Tovább.
- Mintha valamikor hárított volna éllel az ellenfeled.
- Nem csak ő, egyszer én is. De igaz. Mondtam, hogy ha lehet el kell kerülni, de ha egy kirívóan erős ellenfeled van, akkor inkább tett tönkre a kardodat, mint hogy meghalj. Fegyver van másik, de feléleszteni nem tudunk.
- És egyszer túl közel fogta a kardot. Azért tudtad leszorítani.
- Igen. Erősebb volt nálam, ha nem követi el ezt a szarvashibát, akkor azt az összeakasztást megússza. Rendben van, látom figyeltél. Na, akkor most figyelj, mert olyat látsz, amit sehol máshol.
Lee a fejével az aréna felé bökött, ahova éppen Worton kapitány lépett be, felkarján aranyszínnel hímzett W-vel, vele szemben pedig egy fekete L-el jelzett harcos. Mindkettejüknél kard volt, az enyémnél hosszabb, de Lee kardjánál rövidebb.
- Ő Lambert. Ő vezeti a tizenegyedik századot, a legjobbat a második ezredből. Minden héten megmutatják, hogy hogyan is harcol az, aki igazán tud és kiállnak ketten egy tízfős csapat ellen. Még sosem vesztettek. De figyelj.
A szememet az arénára szegeztem, de valami nem stimmelt. Lee azt tanította, hogy a penge hegye az ellenfélre néz, hogy távol tartsa és védjen engem, de Worton és Lambert maguk mellett, a földtől alig egy hüvelyknyire tartották a kardot, lábukat behajlították és miközben köröztek egymás körül folyamatosan előre-hátra mozogtak, szinte hintáztak, amit a kard is követett.
- Mit csinálnak? Nem kéne az egyensúlyukra figyelniük?
- Ne aggódj, tudják, mit csinálnak. Ők már túl vannak azon a szinten, amikor valaki görcsösen mutogat az ellenfél felé a kardjával. Teljesen máshogy harcolnak, mint mi. És mielőtt megkérdezed, akkor miért úgy tanítunk téged, ahogy mi harcolunk: azért, mert tudnod kell tudat alatt figyelni az egyensúlyodra, ráérezni, mikor ér el az ellenfél, mikor hova figyel, mielőtt ezzel megpróbálkozhatnál. láttam már olyat, aki megpróbálta, csúnya vége lett. Két goblin felszeletelte.
Szinte pontosan, mikor a tanítóm befejezte a beszédét ugrott egymásnak a két harcos. Worton bal oldalról felfele vágott, amit Lambert hárított, majd visszahúzta a kardját és ellenfele lába felé vezette. A tizenegyedik század kapitányát ez nem lepte meg, előre ugrott és egy bukfencből felállva fordult újra szembe Wortonnal. Mindezt végig behajlított lábbal csinálták, a szememnek vagyon fura volt, hogy olyan alacsonyan harcolnak. Most Lambert támadott, szúrt, amit a mi kapitányunk oldalra vezetett ki, majd visszatámadott, a vízszintes kard alatt. Lambert hátra fordította a kardját, védett, majd előre lendült és rúgott. Worton kicsit hátratántorodott, de szerintem csak a közönségnek szólt, hiszen amikor Lambert követte, akkor tudta védeni a támadásait. Maga a harc nem tartott sokáig, látszott, hogy inkább bemutató volt. Mikor végeztek tíz másik katona lépett be a körbe, a két kapitány egymásnak vetette a hátát, majd megkezdődött a harc. Hihetetlen volt, egy percbe sem telhetett, amíg mindannyian „sebet” kaptak és ki kellett állniuk, a két veterán pedig sértetlenül, de fáradtan állt középen. Lee megfogta a vállam és intett, hogy ideje távozni, így elhagytuk a föld alatti tikos küzdőteret, újra kilépve a napfényre.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: 1. Fehértorony-vára   

Vissza az elejére Go down
 
1. Fehértorony-vára
Vissza az elejére 
5 / 8 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
EVOLYRAN  :: EVOLYRAN - A SZÖVETSÉG :: Emberek uradalma :: Emberek uradalma-
Ugrás: