1. A Kranath-vulkán

A Kranath-vulkán Fatholl területén fekszik. Még az ősidőben alakult ki. Jellegzetessége a nagysága. Körülbelül akkora, hogy Evolyran városa tízszer elférne a kráterében. Magassága sem épp a legszokványosabb. Egyesek -akik azt állítják, hogy megmászták és számításokkal megállapították, mily magas- azt mondják, hogy megvan vagy kétezer méter magas. Persze ez csak találgatás. Ugyanis senki sem tudta ezt eddig bizonyítani, minthogy azt sem, hogy megmászta a vulkánt. Felszíne változó. Az alsóbb rétegeknél még igen világos színű sziklák feljebb haladva egyre sötétülnek. A vulkán legteteje már feketén pompázik. Növények nem találhatók rajta, hiszen a még működő vulkán föld alatti folyamatai során ként bocsát ki magából. Már jó pár halálesetet okozva ezzel.
A közelében nagyon meleg van, a láva csak úgy fortyog a belsejében. Előfordult már olyan is, hogy belehaltak emberek a hatalmas forróságba. A környezetében sem található semmi élet. Megkövesedett láva és fortyogó lápok határolják. Épeszű ember nem biztos, hogy eljönne erre. A kietlen vidék nagyon is előnyös tud lenni a Dagorladiak számára, hiszen a vulkán belsejében üzemeltetik a kovácsműhelyeiket, a megkövesedett lávát pedig lefejtik és felhasználják építészetükhöz valamint ágyúgolyók gyártására. A kósza vándor persze ebből semmit sem érzékelhet. Ugyanis a Dagorladiak nem napközben dolgoznak itt, hanem éjszaka. Így sosem lehet látni őket. Némelyek azt rebesgetik, talán éjjel is látnak azok a pokolfajzatok. Ki tudja? Talán igaz ez a mende-monda.
Pár kilométerre a vulkántól fekszik egy dzsungel, mi egészen iszonyú dolgokat rejt magában. Jaj annak, ki arra jár!

*Nem siet. Hová is menne? Az még jó messze van. Egy kis közjáték pár zsoldossal viszavetette a fővárosba, így úgy döntött más úton fog eljutni Evolyranba. Mégpedig az egyik térkaun keresztül. A lehető legnagyobb inkognitóban. Jól jönne, ha nem találkozna össze egyetlen ismerőssel sem. Most Kranath lábainál ácsorog és a mérhetetlen vulkán tetejét lesi. Még egyszer sem jött ide. Nem volt is semmi dolga. Lehet soha többé nem fog erre járni, ha szerencséje van. Talán ez az egyetlen lehetőség megnézni a terepet a Birodalom legnagyobb vulkánja tetjéről. Lassú léptekkel kezd mászni. Nagy komótos járással, mint aki örökké él.*

*Ez a hely..ettől a helytől kiráz a hideg...mármint én csak az író vagyok.....Tikinát kirázta a hideg ,mikor erre felé sétálgat.Hogy minek pont erre jön....sétálgatni.....hát,mondjuk azért,mert egy kis hideg levegőre vágyott!Lám meg is kapta.~Milyen hűvös-kés itt az idő...~rázta ki a hideg a nőt.Amint sétál dideregve előre.....észre vesz egy férfit.Amint az éppen felfelé próbál mászni a vulkánra.~Hogy mik vannak?A kilátás olyan érdekes lenne,olyan fentről?~gondolkozik Tikina.Miközben már olyan közel járt a férfihez,hogy csupán pár méter választja el őket.Mit sem várva,így kiállt:
-Várj,állj meg nemes*ide a lovag szó illene,de nem ez jön most*-férfi!-egy jót kuncog magán Tikina,és folytatja:
-Várj,miért mész oda fel?-kérdezi kissé torka szakadtából.*

*Mászik felfelé rendíthetetlenül. Estefelé hajik az idő, mikor egy ismeretlen nő, nem ... lány, közelíti meg. Mászik tovább, nem áll meg, de az elf, merthogy az az idegen, csak jön közelebb és végül el is éri a hadurat. Megszólítja, kiabál felé. Dylan kimérten fordúl meg, szúrós szemmel néz a lányra. Amaz barátságosan beszél, semmi félelem avagy ellenséges szándék nem észlelehető rajta. Csöndesen végighallgatja , majd csak ennyit mond.*
-Ez a hely túl veszélyes a magadafajtának. Javaslom fordúlj vissza.
*Közben emlékeiben kutat, hogy ki is lehet ez a különös lány, aki annyira ismerős. *

*Mikor megfordul a férfi....Tikinában valami emlék tör fel....~Ez a férfi valahonnan ismerős.....bárcsak tudnám,honnan...~És,Tikina nem is várt sokáig a visszaemlékezéssel.Így szólt:
-Nekem ismerős vagy!Csak azt nem tudom,honnan?!...Neked nem vagyok ismerős?-kérdezi a nő érdeklődve.Aztán,pedig válaszol a férfinek arra,hogy menjen innen,ez a hely nem neki való.....na persze!*
-Egy magamfajtának?Ezt hogy is érted?Figyelj,én most fel fogok veled menni.....ne érts félre,nem rádakaszkodom,hanem csupán egy kis izgalmat szeretnék,érted?!-mondta Tikina magabiztosan,hogy ne tűnjön bizonytalannak......de nem is volt az.Azzal vett egy lendületet,felkapaszkodott a meredek hegyre és elkezd felfelé mászni.Ránéz az előtte billegőre.*
-Menj már!Vagy te nem akarsz még ma feljutni?-neveti el magát a nő.*